alapítvány létrehozása

Azokat az oldlakat kell kitölteni, amiket a változás érint. Az okiratoknak pedig eleve csak egyszerűsített eljárásban van jelentősége.

És ez esetben mind a 38 oldalt ki kell tölteni?
Az okiratot és a különböző nyilatkozatokat is, vagy azt elég papír alapon mellékelni?
Vagy ezt a 38 oldalt egyben kell leadni?

Én első körben csak nyilatkozatot szoktam csatolni a székhelyhez, aztán ha kéri a bíróság, hiánypótlásbn a tul. lapot, hogy ne legyen felesleges költség. (Ígérték, hogy idéntől ingyenes lesz, de nem lett.)

1. Nem kell.
2. Papíralapon is az új formátumú űrlapot kell beadni.

Továbbá még egy kérdés merült fel bennem:

Székhelynyilatkozathoz kell tulajdoni lapot csatolni? Ha igen, akkor nem hiteles elég lehet?

Nagyon szépen köszönöm a válaszát!

Két további kérdés merült fel bennem:

1. alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyt mindenképpen meg kell határoznom a kérelem beadásának pozitív elbírálásához?
2. papír alapú beadáshoz elég a régi nyilvántartásba vételi űrlap?

Az újat (http://csc.birosag.hu/…I_pk_102.pdf), csak elektronikus beadás esetén kell kitölteni?

Segítségét nagyon szépen köszönöm!

További szép napot!

Fekete Antal

Mivel a közhasznúság eléréséhez a jelenlegi szabályozás szerint két lezárt üzleti év szükséges, ezért alapítással egyidejűleg nem lehet azonnal közhasznúságot kérni.

Tisztelt Obudafan!

Ha a nem közhasznúként jegyzi be a bíróság az alapítványt, akkor a későbbiekben hogyan kérhetem a közhasznúságot?
Vagy érdemes már közhasznúként beadni a kérelmet?

Köszönöm

Köszönöm a választ ObudaFan.

1. Az alapító, vagy meghatalmazottja nyújthatja be. Meghatalmazottként eljárhat:

1. a félnek a Pp. 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;
2. a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;
3. az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
4. közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
5. az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:

ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;

eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;

ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;

ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;

ee)158 a nemzetiségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;

ef)159 a nemzetiségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereikben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;

6. a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;
7. az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;
8. a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;

i)a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;

10. akit erre külön jogszabály feljogosít.

2. A bankszámlát nem töltöd ki.

Alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmét elektronikusan nyújtjuk be, ügyfélkapun keresztül.

1. Csak az alapító ügyfélkapuján keresztül tehetjük-e ezt meg, vagy bármilyen személy ügyfélkapuján is?
2. Az induló vagyont ügyvédnél helyezzük letétbe. Erről ő természetesen igazolást állít ki, melyet mellékletként csatolunk. Az elektronikus adatlapon viszont van egy bankszámlára vonatkozó adatlap. Bankszámlát viszont így csak akkor nyitunk, amikor az alapítvány bejegyzésre került.

Mit tegyünk?

köszönöm

Nem kizáró ok, de nem szerencsés. Minimum annyi azért elvárható, hogy a kuratórium döntsön erről, ne az elnök és ne az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Tisztelt Obuda Fan!

Egy alapitvanyban a kuratorium elnökének családtagja dolgozhat-e munkaszerződéssel?
Vagy ez kizáró ok?

Köszönöm a segítségét!
Fekete Antal

Alapíthat. A kft. képviselői nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Tisztelt Uram!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy vállalkozás (kft.) alapíthat-e alapítványt?
És ha igen akkor milyen összeférhetetlenségi kritériumok vannak?
Van-e valamilyen feltétele a dolognak?

Köszönöm
Fekete Antal

Hát ha valamilyen alapítói kötelezettséget sért meg. Aligha lehet ezt felsorolni.

Akkor úgy kérdezem, hogy milyen esetben felelős az alapító?

Másik kérdésem, hogy mit jelent a vállalkozói tevékenység?

Attól függ, mi az a jogi probléma. Azért legtöbbször a kuratórium.

Tisztelt Obudafan!

Egy alapítvány esetében bármilyen jogi probléma esetén ki a felelős?
Az alapító vagy a kuratórium tagjai, esetleg annak elnöke?

Mondom, nekem volt, hogy a bíró csak annyit kért, hogy a befizető erről nyilatkozzon, de szerencsésebbnek tartom, ha eleve a bank felé is meghatalmazottként jár el, ha a bank erre lehetőséget ad.

Milyen formában tudom igazolni a bíróság felé?

Nagyon szépen köszönöm az eddigi válaszait is!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát!

És a bróság felé igazolni kell, hogy az alapító nevében történt a befizetés.

Akkor ha jól értem, az alapítónak alá kell írnia egy nyilatkozatot, amely a kurátornak megbízást ad a vagyon letétbe helyezésére?

Láttam már olyat, hogy elfogadta a bíróság, hogy a befizető nyilatkozott, hogy az alapító nevében fizette be. De ha a bank elfogadja, hogy a befizető meghatalmazással, a meghatalmazó nevében fizessen be, az talán még jobb lenne.
A kurátor saját nevében nem teljesítheti a befizetést, az alapító nevében kella befizetésnek megtörténnie.

Tisztelt Obudafan!

Olyan probléma merült fel, hogy az alapító vagyon letétbe helyezéséhez szükséges alapító nem ér rá, csak hétvégén, de olyankor nincsen számlanyitásra lehetőség.
Ha az alapító okiratot beadás előtt módosítom, úgy hogy:

1. az alapító által rendelkezésre bocsátott összeget a kurátor helyezi el a bankszámlán, vagy
2. nem az alapító bocsátja rendelkezésre a vagyont, hanem a kurátor, és ő is helyezi letétbe?

Valamelyik opció alkalmas arra, hogy ne bukjon meg a nyilvántartásba vételi folyamatban?

Köszönöm előre is válaszát!