Jótállás céges vásárlás esetén - garanciajeggyel

Alapvetően van azért, mert egy év vagy két év, az nem mindig mindegy.

Szavatosságnál is alap az egy év, és csak fogyasztó esetén kettő.
A tartós f.c. jótállásánál 250ezer felett 3 év a fogyasztónak. Azért ez talán azért nem annyira számít, mert ilyen értékű termék esetén a gyártó gyakran eleve jótállást vállal, akár ennél több évre is.

Valahogy nem jön be neked ez a téma. De azért olvasd vissza, mit írtam korábban. Hátha...

Alapvetően nincsen különbség, a termékfelelősség általános. Ami más a céges vásárlónál, hogy a mindenféle "fogyasztók" védelmére kitalált könnyítések, intézmények nem játszanak cégek között, mert pl. a fogyasztóvédelem nem fog cégek közötti vitába beleszólni. Az már a bíróság dolga, hiszen két cég közötti jogvitáról szól. Viszont mivel a lakossági vásárlónak egyértelműen gyengébb az érdekérvényesítő képessége, ezért ezt kompenzálandó, létrehoztak mindenféle könnyítéseket, pl. fogyasztóvédelem, ami természetesen nem illeti meg a cégeket.

KBS

„Ha ki van töltve a kft. nevére, akkor véleményes.”

Tehát ha cég nevére szól egy jótállási jegy, akkor nagyon vigyázzanak rá, mert hiába romlik el jótállási idő alatt, mehet a kukába?
Ez azért nem kicsit furcsa, hogy így szól a jogszabály. :-O

Ha nincs név a garanciajegyen, akkor igen. Ha ki van töltve a kft. nevére, akkor véleményes. Ha pedig nincs garanciajegyed, csak számlád a kft-nek, akkor biztos, hogy nem.

Majordomus

„Szerintem ott a lényeg ha beviszem a porszívómat javitani akkor a garanciajegy alapján megoldják,hiába a kft-m nevére vettem az irodámba.”

Igen, ez azért is furcsa számomra, hogy ha valaki cég nevére kér számlát és az eszköz elromlik, akkor az vajon mitől másabb, hogy esetleg annak ingyenes javítását vagy cseréjét gyakorlatilag tollvonással elutasíthatja simán az erre szakosodott vállalkozás? És egyébként is nekem pl. most volt az autós fedélzei kamerám garanciális javításon, ahol bizony a blokkot is kérték hozzá, a jótállási jegy kevés lett volna.

Szerintem ott a lényeg ha beviszem a porszívómat javitani akkor a garanciajegy alapján megoldják,hiába a kft-m nevére vettem az irodámba.

andras42

„Bár nem nekem szólt a kérdés, de szerintem a válasz a fogyasztó definíciója a PTK-ban:

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 8:1. § [Értelmező rendelkezések]
3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;”

Oké, így már elfogadom!

Köszönöm mindenkinek a válaszokat.

Ha jól értem tehát, ha céges vásárló kap jótállási jegyet, akkor ő is érvényesítheti a jótállási igényt.

Reagálva a néhány hozzászólásra:

> Egyetértve a doktorral hozzáteszem, hogy a szavatosság a nem fogyasztót is megilleti, és az esetek zömében nincs gyakorlati jelentősége, hogy melyik az igény alapja.

Igen, ezt én is így értelmeztem, viszont ha jól tudom szavatosság esetén a vevőnek kell bizonyítani a hibát, jótállás esetén pedig az eladónak.
(Aminek igenis van gyakorlati jelentősége, nem? Nem mindegy, hogy vitás esetben kinek kell fizetni a szakértői véleményt?)

> ... esetleg közérthetően leírhatnád, ha nincs igazam és azt is, hogy miért.

Bár nem nekem szólt a kérdés, de szerintem a válasz a fogyasztó definíciója a PTK-ban:

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 8:1. § [Értelmező rendelkezések]
„3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;”

Egy cég (vagy egyéni vállalkozó) az nem "a szakmája ... stb körén kívül eljáró természetes személy", tehát nem "fogyasztó" a Ptk. szerint. Tehát az idézett 1. és 2. paragrafusok sem vonatkoznak rá.

és ráadásul az a bizonyos következő bekezdés is engem igazol szerintem:

„(2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.”

KBS

Ahelyett hogy kioktatsz, esetleg közérthetően leírhatnád, ha nincs igazam és azt is, hogy miért.
Azt hiszem, hogy az általam idézett jogszabály eléggé egyértelműen a vásárlót kizárólag fogyasztó néven említi.
A vállalkozás pedig az eladó fél, nem pedig a vásárló egy másfajta megnevezése.
Ha ez nem így van, akkor továbbra is várom a közérthető cáfolatot. Köszi!

Ne tetézd, Szomorú, ne tetézd...

Egyetértve a doktorral hozzáteszem, hogy a szavatosság a nem fogyasztót is megilleti, és az esetek zömében nincs gyakorlati jelentősége, hogy melyik az igény alapja.

drbjozsef

„Első paragrafus, első mondat. Jól eldugták.”

Szerintem olvasd el még egyszer, komoly gond van az értelmezéseddel:

„1. § * (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.”

Ergo fogyasztó a vásárló, vállalkozás pedig az eladó fél.
Ne hari, de én valahogy ezt olvastam ki belőle.

andras42,

A rendelet szerint a jótállás a jótállási jeggyel érvényesíthető. Ez igazolja a vásárlás tényét, márpedig az már önmagában is "szerződés".

Ha szigorúan nézzük a rendeletet, akkor nem fogyasztó vásárlónak nem jár, de, ha van jótállási jegye (nem garanciajegy, garancia szó sincs semmilyen törvényben, a Ptk.-ban sem), akkor azzal tudja érvényesíteni az igényét. Ehhez NEM kérhet az eladó számlát, nyugtát.

Ha nincs meg a jótállási jegy, akkor lehetne a 4.§(3) szerint számlával vagy nyugtával igazolni a vásárlást, itt természetesen a cég vagy e.v. nevére kiállított számla már nem játszik.

:DDDD

Első paragrafus, első mondat.

Jól eldugták.

("hozzám hasonlóan nem csak ugatják, mi?)

anrdras42

„Tudomásom szerint a törvény csak fogyasztók (vagyis magánszemélyek, nem cégek) számára írja elő a kötelező jótállást bizonyos termékekre.”

Én végigolvastam a törvényt, de ilyen kitételt nem találtam benne.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tudomásom szerint a törvény csak fogyasztók (vagyis magánszemélyek, nem cégek) számára írja elő a kötelező jótállást bizonyos termékekre.

Ennek fényében a garanciajeggyel kapcsolatban lenne néhány kérdésem:

• ha céges vásárló kap garanciajegyet, akkor tekinthető-e úgy, hogy az eladó azzal önkéntesen jótállást vállalt? Vagy ezt ebben az esetben is explicit ki kell kötni valahol? (Pl. kell szerepelnie a garanciajegyen egy olyan szövegnek, hogy "nem fogyasztónak minősülő vásárló esetén is érvényes a jótállás"?)

• (ez főleg akkor érdekes, ha a fenti kérdésre a válasz "nem"): máshol olvastam a hozzászólások között (https://kiszamolo.hu/…-a-jotallas/), hogy bizonyos esetekben lehet érvényesíteni a jótállást pusztán a garanicajeggyel (amin nem minden esetben tüntetik fel a vásárló adatait); ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy:
  • a törvény szerint az eladó előírhatja-e a számla bemutatását is a garancia érvényesítéséhez? (Amiből kiderül, hogy a vásárló nem fogyasztó.) -- vagy kötelezi-e a törvény az eladót a jótállás biztosítására pusztán a garanciajegy birtokában?
  • ha az eladónak a belső nyilvántartása szerint az adott garanciajegyhez céges vevő tartozik, akkor erre hivatkozva visszautasíthatja-e a jótállás érvényesítését?
• (ez is főleg akkor érdekes, ha az első kérdésre a válasz "nem"): ha céges vásárló kap garanciajegyet (és ennek ellenére nem érvényes a jótállás, a céges vásárló volta miatt), akkor fennáll-e az eladó részéről a megtévesztés/átverés (mi erre a pontos jogi kifejezés?), a vevő jogi úton is tud érvényesíteni? (Hiszen a garanciajegy alapján feltételezhette, hogy megilleti a jótállás.)