Kft. ügyvezető felelőssége

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2016.11.17. 15:57

Ki vette át a társaság nevében?

profi0710 # 2016.11.17. 08:57

Nem volt. 2012. február 22-től én voltam 2012. május 15-én adtam át a lemondó nyilatkozatomat.
A személyes átvételt megelőzően Postán is elküldtem a Kft részére és át is vették, sajnos nem találom a tértivevényes szelvényt, de megpróbálom a Postán igazoltatni az átvételt.

ObudaFan # 2016.11.16. 17:09

Ez annyibol indokolható álláspont, hogy a többségi tagság önmagában képviseletre nem jogosít. Másik ügyvezető nem volt a cégben?

profi0710 # 2016.11.16. 07:31

A törvényszéknek benyújtottam a lemondásomat, a bíró azt továbbította a felperes (NAV) részére, de nem fogadják el, arra hivatkozással, hogy a Kft. minden tulajdonosának el kellet volna juttatnom a lemondásomat.

ObudaFan # 2016.11.09. 17:54

A Törvényszéknek igazoltad a lemondásod?

Rexor # 2016.11.09. 14:32

Ezt azért nagyon nem lehet elrontani, elég ha azzal kezdi a nyilatkozatot, hogy Tisztelt Taggyűlés.

Immaculata # 2016.11.09. 13:48

Úgy tűnik, nem volt szabályos a lemondás.

„(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal ”bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

profi0710 # 2016.11.09. 12:47

2012. május 15-én lemondó nyilatkozatot juttattam el, ahhoz a Kft-hez ahol 2012. február 22-től ügyvezető igazgatói tisztséget töltöttem be.
A lemondó nyilatkozatot személyesen adtam át, a Kft többségi tulajdonosának, aki a cég képviseletében átvette, aláírásával igazolta.
Mivel a Kft a lemondásomat a Cégbíróságra nem jelentette be, ezért a felszámolás alkalmával felmerülő költségek megtérítése érdekében a Törvényszék tőlem kéri annak kifizetését.
A felperes (NAV) nem akarja elfogadni a lemondásom tényét, arra hivatkozással, hogy szerinte el kellett volna juttatnom az összes tulajdonoshoz a lemondásomat.
Törvény alapján jogszerű-e a lemondásom

ObudaFan # 2016.09.08. 15:56

Lehet olyat, hogy a cég pert indít a vezetője ellen kártérítést követelve. Ha o ezt akadályozza, te mint tag a cégbíróságon keresztül is ezt elerheted. De igazabol egy kft esetén ilyen helyzetekre igazán biztos és hatékony megoldás szerintem nincs. Valahogy meg kellene egyeznetek.

kreszs # 2016.09.08. 08:08

Akkor mi a megoldás? Cégbíróság?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.08. 07:31

Bármikor vissza tudod hívni. Csakhogy ő is téged.

kreszs # 2016.09.08. 07:30

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Egy KFT-t, a válófélben lévő feleségemmel együttesei jegyzünk, együttes aláírók vagyunk, és 50,-50 százalékban tulajdonlunk. A Kft-nek van egy üzlethelysége. Ezt a feleségem évekig bérelte az új cégével, de a bérleti díjat nem fizette. Ezzel jelentős kárt okozott a közös cégünknek. Nagy nehezen sikerült kiraknom, illetve az új cégét az üzlethelyiségből, de azóta is akadályozza az üzlet újbóli kiadását. Milyen jogaim vannak? Hogy tudom megállítani az ámokfutásában?Hogy lehet megvonni az ügyvezetői jogait?
Tisztelettel: Sándor

ObudaFan # 2016.08.30. 04:49

Az új tag, új ügyvezető a cég korábbi tevékenységéért nem felel, az azonban természetesen lehetséges, hogy a cégnek valamilyen olyan megoldandó, a múltból származó ügye maradjon fenn, amit az új ügyvezetésnek meg kell oldania és ennek az elmaradása esetén problémája lehet belőle.

Egyébként a céget eladó tulajdonos sokkal könnyebben kerülhet nehéz helyzetbe. Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.

Cesa # 2016.08.29. 23:19

Tisztelt Szakértők!

8 éve alapítottam egyszemélyes Kft-met, amelynek azóta is 100%-os tulajdonosa és ügyvezetője vagyok.
Az utóbbi 2 évben többször (hónapokon át) külföldön tartózkodtam a cégem tevékenységeitől függetlenül, és úgy gondoltam megszüntetném, eladnám.
A cég szolgáltatásait leépítettem és a havi számlaforgalom mára már rendkívül minimális (ezzel együtt a bevétel is). A mérlegem minden évben pozitív volt, tehát pályázat szempontjából ideális lehet, ezért leginkább eladnám, vagy érdeklődés hiányában bezárnám cégemet mielőbb - azonban számomra teljesen ismeretlen ezeknek a lehetőségeknek helyes folyamata, illetve lefutási ideje.

A legfőbb felmerült kérdésem, hogy egy ügyvezető és/vagy tulajdonos váltást követően az új tag milyen szinten vonható felelősségre múltbéli esetleges hibák/hiányosságok évekkel későbbi felmerülése esetén? A cégnek tartozása nincsen, és minden adó és járulék befizetés minden alkalommal időben, hiány nélkül megtörtént. Azonban hallottam rémtörténeteket partnerektől, miszerint 3 évvel ezelőtti projektnek az elvégzését igazolni kellett utólag és a hatóságok a büntetéssel kezdték - ilyen esetben véleményem szerint ha engem nem ér el az új ügyvezető, akkor nem tudja mivel igazolni (pl. egy számlához kötödő szoftver programrész hibajavítását, érintett modulrészeket, stb. prezentálni, elmagyarázni nem fogja, mivel nem volt jelen, csak a kapcsolódó szerződést+teljesítést igazolást tudja felmutatni)

Tehát, konkrét kérdéskörökben valahogy így határoznám meg azokat, ami most számomra aktuálisan felmerültek:
1.) Csak ügyvezetőváltást követően az új ügyvezetőt felelősségre vonhatják-e esetleges múltbéli (pl. számviteli) hiányosságokért/hibákért vagy teljesítési igazolások/szerződések hiányosságáért? Ha igen, ez milyen anyagi mértékben és egyáltalán milyen esetekben lehetséges?
Ha a tulajdonos (jómagam) nem cserélődik, akkor akár felkeresnek engem (akkor is ha tartósan külföldön tartózkodom?), vagy az ügyvezetői poszt átadásától az új ügyvezető jár el mindenben?
2.) Egy új ügyvezető tevékenységeiért a cégtulajdonos (amennyiben megmaradok én) milyen felelőségekkel tartozik a jövőre nézve?
3.) Ha teljes mértékben eladom a cégem és sem ügyvezető, sem tulajdonos nem maradok tovább, illetve külföldön tartózkodom (és ezt megfelelően le is jelentem), ez esetben bármilyen múltbéli ügyben felkereshetik az éppen aktuális ügyvezetőt (+tulajdonost) és ő háríthat, vagy büntethetik és akár teljes vagyonával is felelhet?

Köszönettel,
Cesa

ObudaFan # 2016.06.13. 16:06

Az 50% alatti reszesedesu tag, aki nem vezető tisztségviselő, kft esetén nem igazán vonható felelősségre. Persze ha ez egy bt és beltag vagy, az nagyon más helyzet.
A ház tulajdoni viszonyai és használati viszonyai perben rendezhetők. (Ha ugyanis élettársak voltatok, akkor aligha lesz ez olyan egyszerű, hogy 1/1-ben a tied lesz az ingatlan.)

Pheni29 # 2016.06.13. 12:52

Szép Napot.

2013-ban összeismerkedtem valakivel. Összekötöttük az életünket alapítottunk egy céget és én a cégben társtulajdonos szerepelek . persze mindent én fizettem . Eladtam a lakásomat abból vettünk egy kisbuszt ami az ő nevére került illetve egy szórakozó helyet vettem ahol a cég üzemelteti azt . Az üzlet az én nevemen van. Van egy bérleti szerződés a cég és köztem, de nem kaptam pénzt mondván nincs annyi bevétel, sőt a rezsit is én fizettem. Mivel lakás is kellett ezért felvettünk hitelt vagyis én vagyok a kezestárs. A legjobb hogy a hitelt is én fizetem. Ja és az önerőt is én fizettem ami 5 millió forint. A bank csak úgy adta meg a hitelt ha a párom is tulajdonos fele arányban a lakásra. Persze az 1 év alatt 1 Ft nem adott bele. A felújítást is én fizettem. Sajnos közben a cég tönkre ment és adóság van. Mivel én nem láttam bele az üzlet üzemeltetésébe mert szerinte semmi közöm hozzá, így csak akkor tudtam meg amikor már baj van. A kérdésem :

  1. Hogy tudom a lakásból kitenni nem fizikálisan mert 1 napot nem lakott ott csak tartózkodásra van bejelentve. tehát én akarok lenni az 1/1 tulajdonos én fizetem a hitelt egyedül és az én pénzem van benne.
  2. a KFT- BEN MILYEN FELELŐSÉGRE VONÁSRA SZÁMÍTHATOK MINT TULAJDONOS TÁRS. Nem vagyok a cég alkalmazottja.

Vettünk egy 9 személyes buszt is az én pénzemből illetve a vételár 1640.000 Ft volt és nekem 1.2 millió forintom van benne. Persze a busz is az ő nevén van. Most árulja mert nagy a baj, mivel nem élünk együtt és 250 km választ el minket mit tudok tenni hogy ne legyek ebből is kisemmizve.

Köszönettel: pheni29

ObudaFan # 2016.01.17. 11:15

Miért nem volt jogköröd hozzá? Ügyvezető voltál még esedékességkor?
Nyilván a céget kárenyhítési kötelezettség terhelte, tehát ha átadás-átvételkor lehetett tudni, hogy vannak kiszámlázatlan tételek, akkor intézkedniük kellett volna.

Dick4321 # 2016.01.16. 23:01

Csak a tisztán látás kedvéért: ha kiszámlázták a munkát de nem tudják behajtani, akkor az az én saram lesz? még akkor is ha megrendelés alapján vagy szerződéssel végeztük el és cégszerűen leigazolták az elvégzett munkát, csak később lett kiszámlázva?
És mi a felső határa ennek? Mármint értem az ügyvezető felelőségét, de munkaviszonyban voltunk és azért nem tudtam rendezni a tételeket mert felmondott és már nem volt jogköröm hozzá. A feladatok átadásakor minden aktuális munkát és számlázni való tételt átadtam, és további egy hónapig elérhető voltam, ha valami probléma adódik.
Mondjuk nem igazán értem mit találhattak.

Most akkor aggódjak?

Üdv:
Dick

ObudaFan # 2016.01.16. 15:25

Az ottani ügyvezetőtől főszabály szerint nem hajtható be.

Dick4321 # 2016.01.16. 13:09

Rendben. de mikortól válik behajthatatlanná? Esetleg ha megszűnik a másik cég? Úgy tudom akkor is az ottani ügyvezetőtől szintén behajtható, vagy nem?

ObudaFan # 2016.01.16. 08:16

A cégnek kárenyhítési kötelezettsége van, tehát elsősorban ki kellene számláznia az ügyfelek felé. De ha a te mulasztásod miatt behajthatatlanná vált esetleg, akkor már tartozhatsz kárfelelősséggel.

Dick4321 # 2016.01.15. 23:41

Tisztelt Szakértők!

Egy kft-nél kb. 2 évig voltam műszaki vezető, az utolső félévben mb.ügyvezető is. Személyi okok miatt megszüntettük a munkaviszonyt. Most kb. félév után a tulaj jelezte, hogy találtak néhány elvégzett munkáról leigazolt munkalapot, amik nem lettek kiszámlázva az ügyfelek felé, szerinte kb. 1M forint értékben. Átadáskor minden info és futó projekt át lett adva az utódomnak, és utána még 1 hónap felmondási időmet töltöttem jogkör nélkül. Ez idő alatt nem derült ki ilyen jellegű probléma.
Kérheti a kártérítést tőlem ezért, vagy mondhatom neki, hogy járjon utána azoknál a cégeknél, ahol a munkát elvégezték?

Várom megtisztelő válaszukat.

Dick

ObudaFan # 2015.07.07. 14:52

Most 2.5 M a tartozás, de nem tudjuk, mennyi lesz majd az eladást követő 3 év múlva. Márpedig az számít, amikor a felszámolás elindul.
Természetesen annak a jóhiszeműség szempontjából van jelentősége, hogy most csak ennyi a tartozás. Mindenesetre az adásvételnél igen körültekintően kell eljárni, hogy később is biztosan igazolható legyen a jóhiszeműség.

David1234 # 2015.07.07. 12:15

Köszönöm szépen a segítséget, hogy ha jól értem ez abban az esetben lehet probléma akkor, ha az eladást követő 3 évben történik egy felszámolási eljárás, és a tartozás a jegyzett tőke 50%-át meghaladja?

Amennyiben a jegyzett tőke 20M Ft, a tartozás pedig 2,5M, akkor ez az eset, ha jól értelmezem nem áll fent, mivel 50% alatt van a tartozás?

Illetve ha az adás-vétel rendesen zajlik (Jóhiszeműen, és ez igazolható, akkor sem terhelik rá a vagyonra, ha jól értem?

Elnézést a sok kérdésért, azért kérdezem, hogy biztosan értem-e a kapott választ.

Köszönöm szépen a segítséget!

ObudaFan # 2015.07.01. 18:16

Felmerülhet olyan eset, amikor lehet problémája.
Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.