Társasházi jog

Ez rosszindulat!
Max.3 hónap alatt kiderítem ki fizet tévesen,vagy melyik lakásra nem érkezik befizetés. Már az első telefonnál kiderül: "igen,én vagyok a tulaj de a nagyi fizeti a számláimat."

Üdv! Véleményt szeretnék kérni lakásszövetkezeti kérdésben.
Öt évre visszamenőleg felülvizsgálatra került, hogy az ebben az időben eladott lakások tulajdonosai hagytak hátra tartozást, vagy maradt a szövetkezetben pénzük. Több ex tulajdonos hagyott bent 100-200 forintot. Mi a teendő? Utalás? Posta? Nyilván észszerűtlen ezer forint alatt bármelyik. Tartozásnál szintén. A gyakorlatban hogy kellene megvalósítani, hogy senki ne találjon benne kifogásolhatót? Leírható veszteségként? Bent maradt összeg mehet a szövetkezet kasszájába? Van összeghatár? Köszönöm szépen ha valaki tud segíteni!

Liderc,

A tartozást mint behajthatalan követelést egyéb ráfordításként le kell írni. A Számviteli törvény 3. § (4) 10. e) szerint behajthatatlan követelés: az a követelés ... amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Összeghatár a gazdálkodó döntésétől függ, de dokumentálnia kell azt, hogy mennyi lenne a költség. Szerintem a reális limit a követelésre legalább ötezer vagy tízezer forint, mert nem csak az FMH-nak van díja, hanem a lakszöv elnökének meg könyvelőjének az ideje sincs ingyen.

A túlfizetésnél a Ptk. 6:22. § elévülési szabálya és a Számviteli törvény 77. § (3) l) pont harmadik fordulata segít. Azt írnám a számviteli politikába, hogy ezeket a kötelezettségeket a lakszöv kiutalja vagy készpénzben kifizeti. Ha nem ismert, hogy hova kell utalni, vagy a tulaj nem jelentkezik érte, akkor a tulajdonos tulajdonjogának megszűnésétől számítva 5 évig kötelezettségként állományban tartom, majd utána mint elévült kötelezettséget kivezetem és egyéb bevételként elszámolom. Itt nem lehet limitet szabni, elvben az egyforintos kötelezettséget is időben meg kell fizetni (az esedékesség a tulajdonjog megszűntének napja), a megfizetés költsége (pl. utalási díj) a lakszövöt terheli. A késedelem szankciója a Ptk. szerinti késedelmi kamat. A gyakorlatban szerintem senki nem fogja sem a pár száz forintos tőkét, sem pedig a kamatot követelni.

Nagyon szépen köszönöm!

6 lakasos tarsashaz. 3 lakás nagyobb kb. 16o nm, 2 pedig 80 nm, egy pedig kb 45 nm. A nagy lakasok tulajdonosai most azt kovetelik hogy a 6 tulajdonos egyenlo aranyba fizesse a kozos koltseget, fuggetlenul a lakasok meretetol. S tarsashazi tv. szerint a kozos koltseget az ingatlantulajdon hanxadanak megfelelo mertekben kell fizetni , tehat 100 nm utan duplat, mint.az 50 nm utan. Kérdésem hogy közgyülésen a nagyobb ingatlanhányaffal rendelkezo 3 lakas tulajdonosai megszavazhatjak, hogy ok kevesebbet fizessenek mint a kidebbik lakasok tulajdonosai vagy ez a tv rendelkezesei szerint nem lehetseges.Azt olvastam, hogy a tulajfonaranyos kozos koltseg fizetestol el lehet trtni de csak egyhanhu szavazassal. Varom szives velemenyuket. Falussy Gusztáv

Falussy

Tehát jól értem, hogy amikor a közös költséget kell fizetni, akkor szerintük mindenki egyformán járuljon az Úr asztalához,
de amikor szavazni kell, akkor a tulajdoni hányad legyen érvényes a nagyobb lakásban élőknek, azaz ők legyenek többségben?
Vicces lakók lehetnek nagyon! :-O

Falussy,

Először: A hatlakásos társasház működhet a Társasházi törvény alatt vagy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai alatt. Tht. 13. § (3). Ti milyenek vagytok? Van-e határozat arról, hogy a Tht alatt működtök?
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ez nagyon nem mindegy.
.
A T.törv.szerint ha oyan szmsz-t szavaznak meg akár többet is fizethettek mint a nagy lakások de A PTK tulajdoni hányadot ír elő.
A T.törvény is,de megengedi hogy az szmsz-ben ettől el lehet térni.

Majordomus

„A T.törv.szerint ha oyan szmsz-t szavaznak meg akár többet is fizethettek mint a nagy lakások”

Ehhez viszont én úgy gondolom, hogy kevés a 3 nagy lakás tulajdonosi többsége, ami nagyjából 70%
A másik 3 lakásnak van összesen 30%-a a közgyűlésen, azért érdekes egy szitu volna.

Érdekes vagy sem, pedig bizony így van.

„Tht.
24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:

1. a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,”

...
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

Vagyis a szavazásra nincs eltérés, a tulajdoni hányad számít, de a fizetésre el lehet ettől térni.

Egyébként szerintem egyáltalán nem ördögtől való az eltérés. Miért ne ugyanannyit fizessen mindenki a folyosói világításért, a festésért, vagy a tető felújításáért? Miért fizessen egy nagyobb lakás többet, amikor pont ugyanannyit használja a liftet, meg a kaputelefont?
Mi az a költség, ami _teljesen_ egyértelműen összefügg a lakás nagyságával?

Ja, és persze az szmsz módosításához elég a sima feles többség. Ismételt közgyűlésen a jelenlévőké is elég.

Persze, a kisebbségben maradók megtámadhatják bíróságon a határozatot, hogy az a jogos érdekeiket sérti, de azért ehhez komolyabb indoklás lenne szükséges, mint hogy "nem tetszik". Mert hát a Tht. kifejezetten engedi az eltérést.

drbjozsef

„Miért ne ugyanannyit fizessen mindenki a folyosói világításért, a festésért, vagy a tető felújításáért?”
Ha egy kicsit gondolkodnál - mint ahogy sok esetben elfelejtesz - akkor megértenéd, hogy a nagyobb lakás nagyobb vagyont is képez az ingatlanban, ergo nagyobb lesz egy felújítás esetén a vagyoni gyarapodása is összegszerűleg, mint a kisebb lakásnak. Teljesen jogos, ha ezek a lakások a közös költség ezen részéből kicsit többet vállalnak be.

„Miért fizessen egy nagyobb lakás többet, amikor pont ugyanannyit használja a liftet, meg a kaputelefont?”
Ezt a részét nem is vitatta senki. Azonban a közös költség igen összetett, több részből tevődik össze, nem csak a szolgáltatásokat fizeted ki belőle hónapról hónapra. Normális társasházakban van pl. felújítási alap, amelyhez hozzá lehet nyúlni egy-egy beruházás esetén. Az azért már nyilván ne legyen egyforma, mert a tulajdoni hányadok sem egyformák.

És hát pontosan erre a lényegi részre vonatkozik ez a passzus:

„(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:.....a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját”

Persze ha úgy gondolják a többségi 3 lakástulajdonos, hogy szívjanak csak a kisebb lakások is, akkor ezek szerint megtehetik.

„a nagyobb lakás nagyobb vagyont is képez az ingatlanban,”

Már bocsánat. Mutassak olyan nagy lakást egy társasházban, amelyik a felét sem éri ugyanabban a házban egy sokkal kisebb lakásnak?
Ez azért közel sem törvényszerű.

Én egyébként a felújítási alapot négyzetméter alapján számolnám, a közös költséget (aka üzemeltetés) azt nem.

drbjozsef

„Én egyébként a felújítási alapot négyzetméter alapján számolnám, a közös költséget (aka üzemeltetés) azt nem.”
Mondom én, hogy totál nem figyeltél! Szerintem mint ha én is pont ezt írtam volna, hogy az üzemeltetési részével egyetértek,
de a felújítási alap is a közös költség része szokott lenni és az már azért csak legyen differenciált, azaz négyzetméter alapján számolják ki.

Feltehetően a kérdező társasházában is az a gond, hogy a nagyobb lakások tulajdonosai ezt nem fogják fel. :-)

"Mert hát a Tht. kifejezetten engedi az eltérést"

Nem engedi meg kifejezetten.
Csak azt,hogy az Szmsz-ben ettől el lehet térni.

Éppen speciális esetek miatt.

drb... nek is van igaza mert nálam is lakik 90
m 2-en egy özvegy néni,a mellette lévő 35 m2-es lakásban meg 2 gyerekkel négyen.
Csak ez szélsőséges eset.

A legigazságosabb eset a tulajdoni hányad szerinti fizetés.

Én most szigetelek egy 10 emeletes házat.
64 és 35m2-es lakásokkal.
Szerinted a 35 m2-esnek is annyit kellene fizetnie mint a 64 m2-nek holott ott kétszer annyi felület+loggia is van??