A sárga csekkes fizetésért szedett plusz díj csak bizonyos esetekben törvénytelen:
1997. évi CLV. törvény
a fogyasztóvédelemről
8. § A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a számla Posta Elszámoló Központon keresztüli készpénzbefizetéssel történő kiegyenlítését, valamint - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számla nyomtatott példányának egyszeri kiadását külön díj fizetéséhez nem kötheti.
Ezt miért is írod? Illetve kinek?
"Másik kérdésem, hogy megbízta az egyik lakót a takarítással, kukák kezelésével, cserébe, ő nem fizeti a közös költséget, vízdijat, felújítási alapot, továbbá kifizet neki számlákat (bevásárlás, tankolás stb.)"
Kedves Tinka!
Ez teljesen jogszerűtlen. Néhány közös képviselő bevállalja az ilyesmi, elég "bátrak".
Leváltani a takarítót úgy lehet, hogy indítványozni kell a közös képviselőnél egy rendkívüli közgyűlés összehívását a pontos napirend cím megjelölésével. Mivel azt írtad, hogy mások sem elégedettek a takarítás minőségével, így rajtad kívül könnyű lesz szerezned még 1 vagy 2 tulajdonostársi aláírást. 10 % tulajdoni hányadú indítvány esetében kötelező a közös képviselőnek a közgyűlés összehívása a megjelölt napirend megtárgyalására. Értelemszerűen mindezt úgy érdemes, hogy már megvan az új jelölt a feladatelvégzésre, aki a közgyűlésen megválasztotok egyben elfogadva az előterjesztéshez mellékelt szerződés-tervezetet is.
Még egy apróság! Nagyon nagy a takarítói hiány, emiatt sajnos nagyon nehéz megbízható embert találni erre a feladatra. Ha van barát vagy ismerős, érdemes a szomszédos házaknál érdeklődni, hogy van-e ajánlásra érdemes vállalkozó. Ha van ilyen, könnyen meglepődhetsz, mennyit is kér a munkájáért cserébe. Lehet, nem annyi lesz, mint okosba... ;-)
Köszönöm a válaszod!
Tinka11
„Jelenleg a szolgáltatók úgy kötnek szerződést hogy e-számla csomaggal olcsóbb a szolgáltatáscsomag”
No látod, mégiscsak valahogy beépítik a történetbe.
„A számlavezetés és a tranzakciós díj pedig nekem költség”
A csekk pedig a társasháznak plusz díj. Tudomásul kell venni, hogy a társasházad számláját rövidíted meg minden hónapban egy kezelési díjjal, ha sárga csekken fizetsz és ha lázadsz azért a 220 Ft-ért, akkor ez akármerről is olvassuk, nem korrekt, mivel nem egyformán részesültök a „bőség kosarából” a házon belül. Lehet személyesen befizetni a közös képviselő ügyfélszolgálati idejében. Ebben az esetben máris nem kell fizetni azt a 220 Ft-ot (ami valljuk be, nem egy ökör ára) és máris nem érez senki garasoskodónak.
Egyébként több munkáltató már csakis számlára, átutalással fizet. Közalkalmazottként - pl. tanárként - meg már szerintem nincs is esélyed kp-ben kapni a fizetést. Úgyhogy lassan kellene keresni valami barátságos számlacsomagot egy banknál. Egészen olcsón megúszhatod manapság már.
Köszönöm szépen a válaszod! A csekkes fizetésre plusz költség felszámítását az NMHH vagy a Fogyasztóvédelem elmeszelte anno. Jelenleg a szolgáltatók úgy kötnek szerződést hogy e-számla csomaggal olcsóbb a szolgáltatáscsomag(pl.távközlési)de például a villanyszámlám sem több, illetve nincs a számlán plusz költség ha csekken fizetem. Nincs bankszámlám. A számlavezetés és a tranzakciós díj pedig nekem költség.Kell-e biztosítania egyéb befizetési lehetőséget pl.személyesen havonta egyszer? Mint régen a házkezelőségeken volt. Szíves válaszod köszönöm!
Tinka11
„a közgyűlésen 2 fő + 2 meghatalmazással megszavazta, hogy aki csekken fizeti a közös költséget, felújítási alapot, vízdíjat, az a csekkes fizetés miatt havi 220Ft kezelési költéget fizessen a társashának. Joga volt ezt indítványozni és beszedni a közös képviselőnek?”
Szerintem teljesen jogos, mivel a sárga csekk a kedvezményezett számára okoz pluszköltséget, a befizető számára nem. Nyilván ezt szeretnék valahogy kompenzálni. Ha kicsit visszaemlékszel, egy időben a szolgáltatók is felszámoltak külön költséget, ha valaki egy előfizetést sárga csekken akart mindenáron fizetni.
NEM szólogatni kell, ha nem történik semmi... hanem ÍRÁSBAN fellépni.
Leírod, két tanúval átadod, aláírja, hogy: "Átvettem: dátum aláírás"
Ha nem veszi át ráírod, hogy: "Az átvételt megtagadta, dátum, aláírás"
VAGY
Postán, tértivevényes levélben, a jó címére.
HA szóban is szóltál, akkor persze azt is beleírod,
hogy: "A szóbeli közlés megerősítéseként."
- -
Ügyeket így intézünk másokkal, ha célba is akarunk érni.
Sokszor fölöslegesnek tűnik, de gyakran jól jön!
A perben igen nagy előny egy ilyen írásbeliség :-)
Persze a közgyűlési jegyzőkönyv is teljesen oké,
ha belekerül, aminek kell és címzett ott volt
vagy igazolhatóan kap belőle, ha nem volt ott.
(átvétel elismerése/megtagadása rögzítve vagy a tértivevényes posta)
- -
A közgyűlés tud és neki kell tovább lépni.
Meg kell szavazni, hogy
1. lépés
A tettesnek kimegy az írásbeli felszólítás az ajtó megfelelőre cserélésére.
(a többivel kívülről azonos megjelenésűre)
ÉSSZERŰ határidő megadása, ami ez esetben mondjuk 6 hónap, esetleg 1 év
Mivel egyedi meló lesz és a mester ki tudja mikorra tud vállalni.
Nomeg ha évekig csak lacafaszázatatok,
akkor nem szép dolog túlzottan keménykedni.
Leginkább a 6 hónap ésszerű, hisz nem életbevágó az ügy és költséges is ... de félév alatt azért már megoldható.
A figyelmeztetéssel, hogy a határidő után
a jogi út jön, ami költségesebbé teszi az ügyet.
A kézbesítés a fentebbi módon.
(a két tanúval, vagy tértivevényesen)
Aztán kiderül, hogy mi lesz.
(ha adtok arról is "jegyzőkönyv")
Nos, akkor az ügy megoldva.
Nos, akkor meg kell indítani a beígért pert.
Ami egy következő közgyűlési határozat...
Vagy ésszerűen már eleve a mostani söntésbe bele, kell venni azt is, hogy: automatice legyen per mondjuk határidő+8 nap után automatice megindítva, ha nem teljesít határidőre.
(ez ösztönző is lehet neki a teljesítésre
és nektek csak 1x kell az üggyel foglalkozni,
ami nagy előny egy társasházban!
más határozatot pedig lehet hozni később, ha szükséges)
Kedves Fórumozók!
19 lakásos társasházban lakom, ahol a közgyűlésen 2 fő + 2 meghatalmazással megszavazta, hogy aki csekken fizeti a közös költséget, felújítási alapot, vízdíjat, az a csekkes fizetés miatt havi 220Ft kezelési költéget fizessen a társashának. Joga volt ezt indítványozni és beszedni a közös képviselőnek?
Másik kérdésem, hogy megbízta az egyik lakót a takarítással, kukák kezelésével, cserébe, ő nem fizeti a közös költséget, vízdijat, felújítási alapot, továbbá kifizet neki számlákat (bevásárlás, tankolás stb.) A takarító nem vállalkozó, nem tud számlát adni a tevékenységről. Nem is vagyunk elégedettek a munkájával, de a közös képviselő barátja. Hogyan lehet ellenőrizni a részére kifizetett számlákat? ...és hogyan lehet leváltani?
Szíves válaszukat köszönöm!
Tinka
Kedves nonolet!
Annyit tennék hozzá, hogy a határozatot akkor hoztuk meg, amikor a társasházat megalapítottuk: 1992-ben.
Perelni akarunk.
A részletek: amikor láttam, hogy másféle ajtót rak be a munkás, akkor szóltam. Ennek ellenére folytatták a munkát. Szóltam a közös képviselőnek, hogy intézkedjen. Azt mondta, hogy ő szólt, de nem tud mit tenni. Kértem, hogy írásban szólítsa fel, és helyezze kilátásba a pert. Azt mondta,
hogy "nem akar feljelentgetni".
A közgyűlésen szóvá tettem, jegyzőkönyvbe vetettem,
a képviselő azt szajkózta, hogy "nem tud mit tenni".
Elképzelhető, hogy összejátszanak, talán lefizette,
vagy nem érdekelte.
Kirúgtuk, de a probléma maradt.
Kedves nonolet!
Leváltottuk!
Most már szeretnénk érvényesíteni a döntésünket azzal szemben, akivel szemben ő nem volt hajlandó fellépni, akit "fedezett".
Reményt adó a tanácsod. Köszönöm!
Hány év az elévülési idő egy ilyen szabályszegés esetében, ha minden évben szóvá tettük a közgyűlésen, és jegyzőkönyvben is van?
nonolet!
Nagyon szépen köszönöm!
EZT a választ vártam!
Üdvözlettel: Karcsi
Kedves alfateam!
Ha kevés az esélyünk egy perben a közösség döntésének a betartatására, az okozott kár megszüntetése, helyreállítás, akkor mi a frásznak az SZMSZ, a közösség döntése, amikor primitív, műveletlen emberek gyakorlatilag következmények nélkül azt csinálhatnak, amit akarnak? Szabadon milliós károkat okozhatnak a ház stílusrombolásával?
Ahogy végigolvasgattam a gondokat és sok témában a megoldhatatlanságot, a törvény így fabatkát sem ér.
Egy felől azt olvasom, hogy a Tulajdonos Közösség döntése jogilag érvényes, felülírja, például az albetétes egyéni vállalkozói érdekeit is, másfelől meg azt, hogy ha perelünk, akkor az esélyünk szinte nulla.
Biztos ez?
Bence Karcsi
A kisebbségnek biztosított megtámadási határidők már rég elteltek.
Ezért aztán MÁR réges-rég JOGERŐS az alapító is és a közgyűlési határozat is!
Így az ki is kényszeríthető...
Az új tulajdonos pedig ezek tudatában lett tulajdonos!!!
Tehát vele szemben is kikényszeríthető.
- -
A közös képviselő pedig köteles végrehajtani a kikényszerítésre vonatkozó határozatot, mivel
az számára utasítás-parancs.
(kivéve, ha törvénytelenségre szól az utasítás)
Akkor HA!!! már az a határozat is jogerős lett.
Azaz nem támadta meg senki az erre előírt határidőn belül.
Mit lehet tenni, ha mégsem lép?
Hát leváltani....
És mindezt egy 240 lakásos társasházban?
Időközben megtaláltam. PTK 5.80
Köszönöm, én is így gondoltam. Csak éppen szerettem volna hozzá az érvénytelenség konkrét jogszabályi hellyel alátámasztani. Pontosabban azzal, amiből következik az általad is jelzett érvénytelenség.
Egy ilyen kikötés legfeljebb egymás között hatályos, a tilalom ellenére kötött szerződés nem lesz érvénytelen. (És semmiképpen nem az SzMSz-ben van a helye.)
Tisztelt szakértők!
Társasházban egy lakó felvetette, hogy bele kellene venni az SzMSz-be a kövtkezőt: „ha valakinek a tulajdoni hányada meghaladja a 33 %-ot, akkor csak a tulajdonosok többségének egyetértésével lehessen további tulajdonjogot szereznie”
A javaslat célja érthető, ne szerezhessen egyvalaki 50% feletti tulajdoni hányadot.
Az első reakcióm az volt, hogy véleményem szerint ebben a formában nem korlátozható a tulajdonszerzés. helyette talán az elővásárlási jog alapítása a megoldás az Alapító okiratban (ha éppen nincs már benne).
De azért szeretnék segítséget kérni abban, hogy a tulajdonszerzés korlátozásának általam vélt tilalmát konkrét jogszabályi hivatkozással hogy tudnám alátámasztani.
„Az a lényeg, hogy a tulajdonos közösség döntése jogilag kötelező érvényű.”
Ez a Te véleményed, de ez nincs így, a kisebbségben maradónak is van joga...
„Van-e esélyünk, ha pert indítunk?”
Van, egy kevés, az SzMSZ-ben foglaltak betartatása, de ezt nagyon nehéz "kikényszeríteni"
Kedves alfateam!
Ezt értem. Az a lényeg, hogy a tulajdonos közösség döntése jogilag kötelező érvényű.
Van-e esélyünk, ha pert indítunk?
„Az 1998-ig hatályos építési törvény (1964. évi III. törvény és az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet) még használta a műemlék jellegű épület és a városképi jelentőségű ingatlan fogalmát is, azonban jelenleg ilyen meghatározás már nincs a jogszabályokban.”
A továbbiakban a társasházi törvény.
Sajnos csak műemlék jellegű.
A lényeg, hogy a tulajdonos közösség az alapítólevélben is rögzítette, közgyűlési határozatot is hozott.
A közös képviselő falaz az albetétesnek. (Nem csak ebben, de nem akarom bonyolítani a témát.)
A közös képviselő döntéseket köteles a tulajdonosok döntéseit akár jogi úton is érvényesíteni.
Több közgyűlési jegyzőkönyvben szerepel, hogy felszólítottuk, hogy lépjen. Nem tette.
Az SZVB elnöke is jegyzőkönyvbe mondta, hogy köteles lépni.
Nem lépett.
Van-e esélyünk, ha közgyűlési határozattal pereljük az albetétest?
Van-e esélyünk, ha a közös képviselőt pereljük?
Kimutatható-e szakértővel, hogy milyen kárt okoztak ketten a tulajdonos közösségnek?
A ház műemlék, vagy helyi védelem alatt áll?
Tisztelt Jogászok!
A társasházunk egy belvárosi "palota". Az alapító okiratban is szerepel, és külön közgyűlési határozatban is, hogy a társasház külső és belső homlokzatán, a nyílászárók stílusán, színén változtatni tilos. Ennek ellenére az egyik új albetétes egy most általánosan használatos, ronda műanyag ajtóra cserélte a régit. Kértük a közös képviselőt, hogy lépjen fel, szólítsa fel. Azt mondta, hogy már szóban felszólította. Mondtuk, hogy írásban is, és ha akkor sem csináltatja meg az eredeti stílusú ajtót, akkor perelünk. Széttárta a kezét, hogy nem tehet semmit. Két éve, folyamatosan jegyzőkönyvileg szóba hozzuk, kérjük, de nem lép. Falaz neki. Így a ház stílusában értékvesztés következett be.
Van-e lehetőségünk, esélyünk arra, hogy jogi úton érvényt szerezzünk a Tulajdonosok döntésének, akár átlépve a közös képviselő felett?