Társasházi jog

Valóban igaz, elegendő lehet.

Mind az alapító okirat módosításához, mind az elidegenítésről szóló döntés elfogadásához lehet a négyötödös szabályt alkalmazni. Itt fontos kiemelni, hogy az összes tulajdonos tulajdoni hányadáról beszélünk.

A döntés elfogadása után fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat, hogy a közgyűlés döntése ellen élni kívánnak-e kereset indítási jogukkal, amelyre a határozat meghozatalától 60 nap áll rendelkezésre.

Amennyiben valamelyikük úgy nyilatkozna, hogy igen, akkor elég sok szempontból lehet a döntést támadni, de erre vonatkozólag kérdés nem érkezett... egy biztos, amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek és a közgyűlés határozatát hatályon kívül helyezi, akkor nincs eladás, nincs alapító okirat módosítás. ;-)

Tisztelt Szakértők!

Érdeklődnék, valóban igaz-e az, hogy a társasház osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan értékesítésére elegendő 4/5 többségű igen szavazat ÉS az Alapító Okirat módosítására sem kell minden tulajdonos hozzájárulása? Ha nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása, akkor mekkora többség szükséges hozzá?

Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm. Kár. Akkor nem utazom.

Kelemen_Szabolcs

VAN az a pénz vélhetően amiért már eladja nektek a külső vevő...

Úgy érted a bizottsági ülésre? Nem, senkinek, csak személyesen gyakorolhatják a jogaikat.

Tisztelt Szakértők!

Az SZVB tagjai adhatnak-e egymásnak meghatalmazást, ha valamelyikük külföldi távollét miatt nem tud megjelenni?
Vagy előzőleg, írásban, érvényesen közölhetik-e egyes témákban a szavazatukat?

Köszönettel: B.K.

Ez nem jó hír, de a gyors választ nagyon köszönöm!

Kedves Szabolcs!

Nincs lehetőség rá.

Ha az építtető eleve így adta el az ingatlanokat, azt nem fogják "visszacsinálni" csak azért, hogy a 4. lakástulajdonosnak is legyen garázsa. Az alapító okiratban ki lehet kötni a lakástulajdonosok elővásárlási jogát, de ez a jelenlegi helyzetet nem oldja meg.

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket szeretném kérni abban, hogy a 4 lakásos társasházunk a házzal egybeépített, a lakások alatti elhelyezéssel, 4 db különálló garázzsal rendelkezik, melyet az építtető a lakásoktól külön (is) értékesített, vagyis aki akarta megvehette a garázst a lakással együtt, ha nem volt pénze akkor csak a lakást. Jómagam is utólag, a lakás vételt követően 2 évvel vettem meg ezen garázst. Azonban van olyan lakástulajdonos, aki most venné meg a lakásához ezen garázst. A szomorú tény, hogy ezt nem teheti meg, mert az építtető egy "külső", nem a házban lakónak már eladta. A külső személynek semmilyen érdekeltsége nincs a házban (csak a garázs), azonban a garázs hiánya a 4. lakónak igen nagy szívfájdalom, és nehézség.

Van e bármilyen jogalap, vagy tud e ház tenni bármit annak érdekében, hogy ezen 4. garázst a külső személytől visszaszerezhesse hivatalos úton? Mert eladni/visszaadni nem akarják.

Tisztelettel és köszönettel segítségüket! Kelemen Szabolcs

„Ha az én írásom fikázást jelent a szemedbe”
Szerinted vegyük dicséretnek?

Ez elképesztő. Nem volt előzménye. Hirtelen volt. Én úgy képzelem ezt, hogy más helyeken a lakatolás előtt csak egy fogpiszkáló kerül fel egy hétre, aztán egy madzag egy hétre, majd egy drótdarab, aztán gyorskötöző, majd egy pici lakat, ami nő-nődögél pár hét alatt, mire igazi, nagy, cselekvőképes lakattá érik. És akkor már nincs mit tenni, vagy atombomba, vagy jogi fórum csak a megoldás, valóban.

korrekt54

„Szeretném megjegyezni, hogy a Jogi Fórum oldalán, csak 3 ember véleményét ismerem el!”

Viszont a nevében is benne van, hogy ez egy FÓRUM, és nem pedig egy ingyenes jogsegély szolgálat. Ha valóban csak jogász véleményére vagy kíváncsi, akkor irány egy ügyvédi iroda, leperkálod a taksát és megmondják neked a tutit. Itt viszont egyáltalán nem kötelező, hogy jogász válaszoljon, bárki akár a saját tapasztalatát is leírhatja, hogy ő miként járt, amiből mások tanulhatnak.

Egyébként volt egy fórumtárs, aki azt javasolta, hogy menj oda a közös képviselőhöz és kérdezd meg, hogy miért záratta le azt a ledobót. De te ezt meg sem próbáltad nagy valószínűséggel, hanem idejöttél egyből fikázni őt.

Azért lásd be, első osztályos színvonalú kérdésre nem érdemes akadémiai székfoglalót rittyenteni.
Annyit kérdeztél, tehet-e ilyet a közös képviselő. Erre kaptál is választ.

Az se teljesen kerek, aki fórumban kérdez, ahelyett, hogy a közös képviselőt kérdezné meg a miértről.

Elkeserítőek vagytok, mindannyian ! Egymást szapuljátok, ahelyett, hogy a segítséget kérőt támogatnátok. Olyan "tanácsokat" adtok felnőttként, amit már az első osztályos gyermek is tud, fűszerezve az egymás elleni utálattal, és a kérdező bírálatával.

ragyasdezso

Madarat tolláról...

Szomorú örökös

Ne izgasd fel magad egy trollért!

monolit

Neked, mint bukott, kiégett katonatisztnek lehet, hogy egy megbízás az utasítás. De az is biztos, hogy velem szemben egyszer játszanád ezt, utána max. a mentőssel tehetnéd legközelebb. Mert mielőtt elmennék a felmondást követően, egy maradandó emléket hagynék rajtad, az tuti.

A józan ész hangja. :)

korrekt54

Mielőtt levágod a lakatot és elkezded ledobálni a szemetet, azért nézd meg, hogy a ledobó alatt van-e kuka. Mert ha nincs, akkor ugyebár nem bele, csak a szélére, de mégis belepöckölöd. Már ha érted a célzást. Mellesleg mi lett volna, ha szép szóval megkérdezed a kk-t, hogy mit miért tett? Lehet, hogy oka van.

Egyébként lehet úgy is, ahogy nonlet mondja, lecsicskázod, füttyögsz neki, vagy ha ez se használ, akkor kiabálsz, vagy toporzékolsz! Ez be szokott válni.

Szomorú örökös

Olvasd csak...

A megbízás az bizony nem KÉRÉS
hanem
UTASÍTÁS (parancs) alapú rendszer.

Azaz: a társasház UTASÍTÁSAI (parancsai) szerint mozog a közösképvileő nevű pincsi.

Nem, nem szépen kérik, hanem >> UTASÍTJÁK!!!!

A stílus az egy dolog, de attól az utasítás(parancs).
Amitől eltérni nem ildomos...

- -

A megbízási szerződés
lényeges jellemzője az,
hogy: az „ügy ura” a megbízó !!!!!

Aki széleskörű utasítás!!!! adási joggal rendelkezik a megbízási szerződés teljesítésével kapcsolatban.

[Utasítás]

A megbízott köteles!!!!! a megbízó utasításait!!!! követni.

A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el,
ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli,
és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.

Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni.

Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a tevékenységre, a feladat állására egyaránt.

A megbízott köteles e körben a megbízót annak kívánságára, illetve szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

drbjozsef

„Te pl. mint cégtulajdonos, csak kérsz az alkalmazottaktól, nem utasítod õket?”

Érdekes lenne, ha magamnak parancsolgatnék... :-D

Érdekes (valójában persze nem, hótt unalmas, csak a játék kedvéért) ez a szemantikai vita a 'kérni' és a 'parancsolni' ige jelentése között egy alapvetõen alá-fölé rendeltségi viszony (megbízó-megbízott) esetén.

örökös, Te pl. mint cégtulajdonos, csak kérsz az alkalmazottaktól, nem utasítod õket?

Nyilván nem bármire (pl. törvénysértésre), de ilyen viszonyban a kérés tulajdonképpen egyféle parancs. Legfeljebb konzekvenciája van a nem teljesítésnek (bármelyik fél részérõl: a fõnök, de a dolgozó is felmondhatja a megbízást/jogviszonyt nyilván). A kérés legfeljebb mellérendelõ viszonyban nemigen parancs, ha pl. a szomszédtól kérsz két tojást a piskótádhoz.

Bár tõlem mindenki annak hívja az óhajának közlését, aminek akarja.

No akkor még egyszer tegyük helyre a dolgokat!

A közös képviselő megbízási szerződéssel képviseli a társasházat, tehát nem alkalmazott, nem pincsikutya, hanem megbízottja a társasháznak. Ezek után parancsolni se parancsolhat neki senki - értelmes ember nem is teszi - szimplán kérhet. Amennyiben nem teljesíti a lakók kérését rendszeresen, akkor leváltják. Ennyi!

ragyasdezso

Nem társasházban lakom.
Ezért nem tartok közösképviselőt.
Így tőlem nem kell félned...

„Hanem éppenséggel az eldobható-lecserélhető alárendeltek...”

akárcsak Te.....