Társasházi jog

Igy van,a felszólalás nem azonos a szavazással!

Többnek látszik, mert ahhoz szólhat hozzá, amihez szót kap, de többletjogosítványa nincs, értelemszerűen ha a meghatalmazott szavaz, akkor a meghatalmazó nem.
Tényleg fura, és befolyásolásra alkalmas, de a szavazást elvileg nem módosítja.

@MajorDomus

Kösz a választ! Igen, én is ezeket a paragrafusokat találtam, de sehogyan sem tudtam levezetni ezekből az idézett két állítást. Akkor tehát a meghatalmazásokkal lehet "kavarni". Egy tulajdonos meghatalmazhatja mondjuk egy rokonát és mindketten jelen lehetnek és hozzászólhatnak a napirendi pontokhoz. Sőt, ugyanez a tulaj más tulajoktól is gyűjthet meghatalmazást és így a nevükben szavazhat. Ez egy pici trükk, hogy egy klikk többnek látszódjon a közgyűlésen.

Zoli

Ez hülyeség.

A tulajdonos felszólalási és szavazati jogát nem lehet semmiféle szabályzatban korlátozni!

Ez is hülyeség!
Ha komoly engem érintő ügyben (beépithetem e a padlást?) Dönt a közgyűlés,ahol emiatt engem az ügyvédem képvisel,ott jogosult vagyok megjelenni,de értelemszerűen az ügyvédem szavaz a nevemben.

Természetesen semmi sem tiltha,higy 4 engem támogató tulajdonos meghatalmazásával 4 szavazatom legyen a döntésnél.

. Ügyleti képviselet

6:15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.

(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

(5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.

6:16. § [Általános meghatalmazás]

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

6:17. § [A képviselet terjedelme]

Egy másik helyen egy ilyen véleményt találtam:
"Ha egy tulajdonosnak meghatalmazottja van, akkor vagy nem tud részt venni a közgyűlésen, vagy az adott kérdésben nagyobb szakértelmű személy részvételét tartja fontosnak. Így külön hozzászólási joga nincs akkor sem, ha mégis jelen van a közgyűlésen.
Olyan személy nem fogadhat el másoktól meghatalmazást, aki a közgyűlésen más személlyel (meghatalmazottal) képviselteti magát."
Úgy tudom, hogy a polgári törvénykönyv szabályozza a kérdést, de erre vonatkozó paragrafusokat nem találtam. Ezek megtalálásában tudnának segíteni?

Szerintem úgy érti, hogy a meghatalmazottak csak rokonok, nem tulajdonostársak.
Szóval Feri meghatalmazza öt rokonát, akik nem is ott laknak, oszt mind a hatan ott okoskodnak a közgyűlésen.

Szerintem kussban ott lehetnek, de ha a meghatalmazó is ott van, akkor ő kaphat szót, a többiek nem. Ők nézők lehetnek, de talán még ezt is ki lehet zárni a közgyűlés többségi szavazásával.

Miért ne jelenhetnének meg? Egyébként az szmsz-ben lehet ezt szabályozni, de szerintem azt kizárni, hogy valamennyi tulajdonostárs megjelenjen és hozzászóljon, az szmsz-ben sem lehetne jogszerűen.

Kedves Fórumozók!

A meghatalmazással kapcsolatosan nekem is lenne kérdésem. A közgyűléseken gyakori, hogy X tulajdonostárs meghatalmazza egy rokonát, hogy képviselje a közgyűlésen, ugyanakkor a tulajdonostárs is megjelenik, hozzászól a napirendi pontokhoz, sőt még hoz további meghatalmazásokat. Ez így mennyire szabályos és mely törvény mely paragrafusai vonatkoznak erre? Ha nem szabályos és ezt jelzi az egyik tulajdonostárs, akkor elkezdhető-e így a közgyűlés?
Az is gyakran előfordul, hogy egy lakás mindkét tulajdonosa megjelenik a közgyűlésen. Ez szabályos? Erre mely törvény mely paragrafusa vonatkozik?

Köszönöm!

A polgári törvénykönyv!

Fordulj a Jegyzőhöz,ezeket leirva,kérj törvényességi felülvizsgálatot!utána rend lesz!

raffer

A Társasházban vagy Intéző Bizottség működik,vagy közös kéoviseló,de a kettő egyűtt sohasem!

Nem téveszted össze a Számvizsgáló Bizottsággal?

A közguűlésen bárki részt vehet,mert azok nyilvánosak,de felszólalási és szavazati jog csak a tulajdonosokat illeti meg!

Kocsiséva

Szövetkezeti társasház nincs!

Vagy lakásszövetkezet vagy társasház!

Utübbi estben határozatkéoes közgyűlés egyszerű többsége dönthet.

Ha van felujitási alap,abból lehet fedezni a költségeket. Ha nincs,össze kell dobni!

Igen,mert az összes tulajdonosnak megváltozik a tulajdoni hányada!

Ha az alapító okirat nem tartalmaz könnyítést, akkor csak az összes tulajdonostárs aláírásával szerintem.

Üdvözlöm,

Kérdésem, hogy egy 1995.07-ban alapított társasház esetében (ha azóta még nem lett módosítva az alapító okirat, csak 2004-ben készült egy SZMSZ)a Társasházi közös tulajdont milyen módón, milyen szabályok szerint lehetne jogszerűen megvásárolni. Konkrét esetben, beépítetlen tetőtérről lenne szó. amit csak saját ingatlanomból lehetne megközelíteni, egyéb módon nem alakítható ki feljárat.
A számomra elérhető társasházi törvény 10.paragrafusát ugyan elolvastam, de ez alapján nem tudom megítélni a helyzetet.

Segítségüket köszönöm!

Kedves Fórumozók!

15 házból álló, házanként 16 lakásos szövetkezetei társas háznál ahol 1960-ban épített kéményes gáz van.Vannak lakók akik áttértek a villany megoldásra, így a kéményt nem használják.A házban a 4 lakás ( egy sorban felfelé, tehát 4 szint) ezt használja. A kémény bélelés megszavazásához milyen szavazati arány, hány fő szükséges?Hitelfelvételi, és felújítási költséget nekik is kell fizetni?

Ez most nagy gond nekünk, ebben kérnénk a segítséget.

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Kocsis

Kedves Fórumozók!

A közös képviselő már vagy 2 hónapja nem reagál az email-eimre és a telefonhívásaimra sem. Az nem része a munkájának, hogy elérhető minden tulaj számára? Mit tudok tenni?

Köszönöm!

Ez a meghatalmazás lényege!

Nagyon örülnék, ha valaki tudna nekem segíteni abban, hogy ha egy társasházban több lakás is ki van adva apartmanként külföldi turistáknak, akik éjszakai (és sokszor napközbeni) hangoskodásukkal zavarják a többi lakásban életvitelszerűen lakók nyugalmát, ez ellen mit tudnak tenni a lakók.
Van-e erre jogi szabályozás a társasházi törvényben, mert engem a házkezelő a jegyzőhöz irányított, ezek szerint nem tudnak tenni semmit.

Zoli
A napirendet a közös képviselő állitja össze! Logikátlan hogy emiatt 2 külön közgyűlés legyen.

Hitelesitő nem lehet,ha meghatalmazása van,akkor szavazhat a tulajdonos helyett.

nem lehet eladni a lakást, ha a hazonélvező nem egyezik bele...

Már hogyne lehetne!

Más kérdés,hogy áron alul,jóval olcsóbban!

Teljesen; igen; igen.

Kedves Fórumozók!

Társasházunkban a közös képviselő decemberben lemondott és esedékes az elszámoló, illetve az új közös képviselőt megválasztó közgyűlés. A közös képviselő egyetlen közgyűlést szeretne összehívni, amely első napirendi pontja az új közös képviselő megválasztása lenne, majd ezután jönne az elszámolás. Ez mennyire jogszerű? A régi közös képviselő levezetheti az új megválasztását?! Ha az egyik SZVB tag külön kérése, hogy ne egy közgyűlés tárgyalja a két témát márcsak a terjedelem miatt is, azt figyelmen kívül hagyhatja a közös képviselő?

Köszönöm!

A haszonélvező a gyakorlatban erősebb jog,
mint
a tulajdonosé az ilyen társasházi ügyekben!

Ott éppen nem!

Jegyzőkönyvhitelesitő például nem lehet,és a Számvizsgáló Bizottság tagja sem,sőt közös képviselő sem,csak ha üzletszerüen végzi és okj -s papirja is van!