Társasházi jog

raffer,

a vegrehajtasi koltsegeket mindig a vegrehajtast keronek kell megelolegeznie. Ez kiadas.

Ha a vegrehajtas sikeres, akkor a kovetelt tartozas mellett a koltsegeket is visszakapjatok.

Ha nem sikeres, vagy csak reszben, akkor bukjatok. Esetleg, ha csak szunetel a vegrehajtas vegrehajthato vagyon vagy jovedelem hianyaban, es kesobb folytatodik, akkor meg visszajohet az is. De ez nem mindig sikerul, foleg, ha az ingatlan banki jelzaloggal is terhelt, es annak kielegitese utan nem marad eleg penz a tarsashaznak.

Tudod, az úgy van, hogy a költségvetésnek van egy bevételi és egy kiadási oldala...

Azt meg hol hallottad, hogy a "rezsicsökkentést" bárkinek is visszafizetik?

Ha mondjuk vizszigetelést kellene csinálni, ami az épület ÁLLAGÁT védi, azt fizetned kellene. De egy HŐszigetelést, ami fejlesztés, azt elvileg nem. De a gyakorlatban viszont, lehet, hogy igen.

wogel,

igen, értem is, és igazat is adok neked a Te szempontodból. Talán ilyen irányba keresgélhetsz, például, hogy mit ír pontosan az AO vagy az SZMSZ. Hogy mihez vagy köteles hozzájárulni. Ha pl. csak a felújításokhoz, karbantartáshoz, akkor kérd, hogy számolják külön a hőszigetelés és külön a vakolás árát, mert téged csak az utóbbi érint, annak tulhányad arányos részet kifizeted, de a szigetelést nem. Szerintem ez lenne a korrekt.

Nem hinném, gondolom a döntést magát egy közgyűlésen kell megszavazni. Ezeknek az "IGEN" papíroknak nem valószínű, hogy jelentősége lenne.

Tiszteletem!
Adott egy írásbeli szavazás, az SZMSZ megváltoztatása okán.(hitelfelvételhez előírt 100% tulajdonosi egyetértés megváltoztatására, későbbi felújítás érdekében).
A felújítást ellenzők egyike a lépcsőházakban e célra (is) elhelyezett postaládából kiemelte az "IGEN" szavazatok egy részét, ezzel befolyásolva a végeredményt.
Kérdésem: szegett-e az illető tettével vmilyen jogszabályt, ha igen, mi a célszerű eljárás vele szemben?
A választ előre is köszönöm!

@nonolet: természetesen tulajdoni hányad alapján való hozzájárulásra gondoltam

@drbjozsef: Köszönöm a hozzászólást. Értem a hasonlatot, csak kicsit más (szerintem): amíg tető nélkül előbb-utóbb mindenki ázik, falak nélkül meg nincs ház, addig szigetelés nélkül is teljes értékű minden lakás. A szigeteléssel pedig olyan beavatkozást végzünk, mint amikor ablakot cserélek: javul a lakás energia-hatékonysága. Ha szó szerint veszem a törvény 23. §-át, miszerint "(1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára", akkor én nem tudom "használni" a szigetelést...

„A pénzintézetnél jegyzőkönyvet kérnek ,nem meghatalmazást.”

A jkv.-höz a jelenléti ívet is csatolni kell, és annak az elfogadott meghatalmazás is része! Szóval nem jön ez össze!

Ugye azt kell látni, hogy hiába nem azonos egy értéknövelő, jobb szigetelést adó munkákkal mondjuk egy tetőbeázás javítása, a földszinti lakó elvileg arra is monhatná, hogy neki aztán a tető megjavítása semmilyen előnnyel nem jár, nem is érdekli, ha lyukas, őt nem érinti, tehát nem fizetne bele. De ezt nem lehet.

wogel,

én nem tudom, hogy jogilag van-e megoldás a problémádra, de valószínűsítem, hogy nincs.

Bár logikusnak hangzik az érvelésed, és van is benne igazad, de ha ez így jogos lenne, akkor az összes többi lakó mondhatná, hogy nem fizet egy kanyit sem, amikor a tetőt kell javítani, vagy felújítani, Márpedig az egyértelmű gyakorlat szerint az evidens, hogy a házhoz tartozik, közösen kell fizetni, még ha a földszinten lakónak ehhez semmi köze elvileg.

Egy kicsit más a helyzet csak, mert esetedben nem karbantartás, vagy javítás van, hanem a szigetelés egyfajta "többletszolgáltatás" a többi lakónak, neked meg nincs hasznod belőle. De tartok tőle, hogy ezt így nem lehet különválasztani : a ház közös részeit érintő munkákat közösen kell fizetni. Elvileg ha szigetelést cserelnének a tetőnél, az csak neked lenne jobb, de valószínűleg azt is a közösből kellene fizetni.

Nem hinném, hogy lenne erre külön passzus. Ami közös tulajdont érint, azt közösen kell fizetni.

A pénzintézetnél jegyzőkönyvet kérnek ,nem meghatalmazást.

Kedves Fórumozók!

A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni.

A társasházunk külső szigetelését tervezzük. A ház 4 szintes, a felső szint a beépített manzárd tető, az itt lévő lakások ~17 évvel ezelőtt készültek ráépítéssel. A kialakításából adódóan a tetőtéren nincs szigetelhető felület, az alsó három szint kerül szigetelésre.

A kérdés, hogy ki milyen arányban állja a szigetelés költségeit.

A lakók egy része szerint a főfalak osztatlan közös tulajdon, a szigetelés tehát közös ügy, minden lakónak egyenlő mértékben kell hozzájárulni a költségekhez.

Én viszont mint tetőtérben lakó azt gondolom, hogy nem a társasház állagmegóvásáról, egy szimpla felújításról, újravakolásról van szó (aminek a költségének arányosan rám eső részét természetesen ugyanúgy teljes mértékben állnám, mint egyéb felújításoknál), hanem a szigetelésre kerülő lakások energetikai fejlesztéséről, náluk kézzelfogható lesz a megtakarítás a szigeteléssel. Ezeket az előnyöket a tetőtérben élők nem fogják élvezni.

Így én azt gondolom, hogy a tetőtérben lakóknak a költségekből sem egyenlő mértékben kellene kivenni a részüket. Természetesen bizonyos részt fizetnék, hiszen a ház állapota javul, lépcsőház komfortfokozata nő, satöbbi, satöbbi.

Mit gondoltok erről a kérdésről?

Köszönöm!

MD
És a pénzintézetnél a videotelefont mutatod bejegyzéskor? Ühüm, mert ott is olvasták a hoaxot!
A kbs kiemelését már nem is említve....

Talán túl hosszú volt a döntvény, ezért nem olvastad el. Kiemelem a lényeget:
„a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlési határozatokat írásba kell foglalni, ezért a közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazás is csak írásban érvényes. ”

Eseti meghatalnaxásról van szó!
És mint irtam videotelefonról van szó,ami megőrizhető és bizonyitható!

Ühüm!

Bizony !
Ennyi év után nem csak jogi fórumot kell olvasni!

https://books.google.hu/books?…

MD
Ennyi év után?

Egyébként csak a példa kedvéért:
BH+ 2012.9.385: Kúria Pfv.I.20.112/2011.
A társasházi tag által tulajdonostársának a közgyűlésen való képviseletére adott meghatalmazás kellékei; a közgyűlés határozatképességének vizsgálata, ha a tagok egy részét a közgyűlésen meghatalmazott képviseli. A közgyűlési jegyzőkönyv elkészítésének módja [2003. évi CXXXIII. tv. 33. § (3) bek., 36. § (1) bek., 38. § (1) bek., 39. § (1) bek., Ptk. 222. §, 223. §].
A másodfokú bíróság - az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével - az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és elutasította a keresetet. Indokolása szerint a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlési határozatokat írásba kell foglalni, ezért a közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazás is csak írásban érvényes. A Tht.33. §-ának (3) bekezdése szerint a meghatalmazásra irányadóak a Ptk. 222-223. §-ai, amelyek nem írják elő érvényességi kellékként a keltezés feltüntetését; a meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazás mikortól meddig érvényes. A Ptk. 223. §-ának (2) bekezdéséből (amely szerint eltérő kikötés hiányában a meghatalmazás visszavonásáig érvényes) az is következik, hogy ha magából a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás az azt tartalmazó okirat kiállítását megelőző és az azt követő eljárásra is vonatkozik. Mindezek szerint A. F. E. és J. S. által adott, keltezéssel el nem látott meghatalmazások szabályszerűek, ezért 153/10000 és 160/10000 tulajdoni hányadaikat figyelembe kellett venni a határozatképesség megállapításánál, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A másodfokú bíróság további indokai szerint téves jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság atekintetben is, hogy az alperes által a perben késve csatolt meghatalmazásokat, mint a közgyűlés szabályszerűsége mellett szóló bizonyítékokat nem lehetett figyelembe venni. A Pp. 141. §-ának (6) bekezdése ugyanis csak akkor zárja ki a késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítését vagy késedelmesen benyújtott okirati bizonyíték értékelhetőségét, ha az az eljárás befejezését késleltetné. A perbeli esetben az alperes még az ítélethozatal előtt csatolta S. I.-nek, T. Z.-nek, valamint a B. és B. Kft. M. I.-nek és M. I.-nénak adott általános meghatalmazását, ezért ezeket az okiratokat a bizonyítékok köréből kirekeszteni nem lehetett. Mivel a határozatképesség megállapításánál így további 342/10000, illetve 368/10000 tulajdoni hányadot kellett számításba venni, az elsőfokú bíróság által említett 4606/10000 tulajdoni illetőséggel szemben 5623/10000 tulajdoni hányad képviseltette magát a közgyűlésen, tehát határozatképes volt.
Helytálló a másodfokú bíróságnak a társasházi közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazással kapcsolatos jogi álláspontja. Mivel a meghatalmazásnak a Tht. 33. § (3) bekezdésébe és a Ptk. 222-223. §-aiba foglalt előírásoknak kell megfelelnie, s ezek az előírások csupán a meghatalmazás írásba foglalását követelik meg, további - tartalmi vagy alaki - követelményt nem támasztanak, a közgyűlésen a közös képviselőnek kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a benyújtott írásbeli meghatalmazás (annak tartalma alapján) alapot ad-e a tulajdonostárs képviseletére, azt azonban nem, hogy a meghatalmazás megfelel-e a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti jogviszonyra irányadó jogszabályoknak, e jogszabályok speciális formai követelményeinek, mivel ez a meghatalmazó és a meghatalmazott belső jogviszonyára tartozó kérdés. Ha tehát a gazdasági társaság tulajdonostárs ad meghatalmazást a közgyűlésen való képviseletére, meghatalmazása cégszerű aláírás nélkül, egyszerű magánokiratba foglaltan is érvényes.

Te tudod. Aztán ha utólag letagadja, és megtámadja az "álképviselő" által megszavazott határozatot, a társasház veszti a pert.
Az szmsz-ekben egyébként nem hogy írásbeliséget, hanem általában teljes bizonyító erejű magánokirati formát szokás előírni és azt, hogy a meghatalmazásokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

Meghatalmazást még szóban is lehet adni!

A tulaj hivja fel a közös képviselőt videotelefonon, hogy ,,a holnap esti közgyűlésen Szabóné Tulipántos Marcella képvisel és szavaz helyettem,, Pont.

Maga a meghatalmazás lehet érvényes - csak éppen a közgyűlésen nem járhat el a meghatalmazott.

Kedves Fórumozók!

Email-ben elküldött, tanukkal és meghatalmazó által aláírt, bescannelt, közgyűlésre vonatkozó meghatalmazás érvényesnek tekintendő-e?

Köszönöm!

Egyedül ez szélmalomharc !

Ha a többiek nem állnak melléd.

Na és? Neked ebből milyen konkrét hátrányod származott?

Van konkrét problémád? A ponyvasátradon kívül?