üzletrész adásvétel


Rebeka25 # 2020.09.25. 12:01

A második vevő tudott az első adásvételi szerződésről. Ha a társasági szerződés szerint a tagokat elővásárlási jog illeti meg, abban az esetben az eladó cégnek értesíteni kellett volna a tulajdonolt cég tagjait, akik tulajdoni hányaduk arányában élhettek volna vásárlási szándékukkal? Ha igen, meddig lehet hatálytalanítani az adásvételt, ha nem így történt?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.25. 11:18

Ez tévedés. A jóhiszeműen, a nyilvántartás adataiban bízva, visszterhesen szerző személyt a jog akkor is védi, ha üzletrészt szerzett.

oligaliga # 2020.09.25. 10:30

Rebeka 25

Kérdésem kié az üzletrész?
Lásd eggyel lentebb.

Mit tehet az első vevő, ha szeretné az üzletrész?
Az több dologtól függ: elsősorban attól, hogy mi volt a szerződésben kikötve arra az esetre, ha a vevő nem fizeti meg a vételárat. Attól is függ, hogy a vevő meg tudja-e most fizetni a vételárat. És még attól is, hogy az adás-vételt bejelentették-e a társaságnak.

Lehet pert indítani a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására. A perben a vevőnek kell bizonyítania, hogy az adás-vételi szerződés létrejött, és azt a társaságnak bejelentették. Az eladónak azt kell bizonyítania, hogy a szerződésben foglaltaktól eltérően a vételárat nem fizették meg, a tulajdonjogot nem ruházta át.

oligaliga # 2020.09.25. 10:24

Rebeka 25
Szomorú örökös

a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem.”

Én úgy gondolom ezt, mint ahogy ingatlan adásvételnél a földhivatali bejegyzés.
Akkor „hitelesítik”, ha a vevő teljes mértékben kiegyenlítette a vételárat, ami a szerződés szerint le van írva.

Nem olyan, mint a földhivatal: nem azért leszek tulajdonos, mert a cégbíróság bejegyzi, hanem azért, mert az üzletrész eladója átruházza a tulajdonjogot. Ha ezt úgy teszi meg, hogy a vételárat még nem fizettem meg, és ennek nincs a szerződésben szankciója, nem adhatja el újra, mert már nem az övé. Legfeljebb a vételárat követelheti. Az már más kérdés, hogy a társasággal szemben akkor lesz hatályos a szerződés, ha azt a társaságnak bejelentik, a tagsági jogok pedig a bejelentéstől illetik meg a tagot.

wers # 2020.09.25. 05:42

Valahogy nekem az az érzésem, hogy az eladónak fizetési felszólítást kellet volna küldenie és nem újra eladnia az üzletrészt.

Persze a szerződést is ismerni kellene.

a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem” Vajon miért?

a szerződésben az szerepel hogy a vételár megfizetése megtörtént

Érdekes. Miért szól egy szerződés másról, mint a valóság?

Szomorú örökös # 2020.09.24. 20:15

Rebeka25

Kérdésem kié az üzletrész?

Erre az én laikus válaszom benne van eleve a kérdésben:

a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem.

Én úgy gondolom ezt, mint ahogy ingatlan adásvételnél a földhivatali bejegyzés.
Akkor „hitelesítik”, ha a vevő teljes mértékben kiegyenlítette a vételárat, ami a szerződés szerint le van írva.

Mit tehet az első vevő, ha szeretné az üzletrész?

Miért? Ismét eladó?

Rebeka25 # 2020.09.24. 18:15

Tisztelt Szakértők!

Adott egy 2 éve kötött ügyvéd által ellenjegyzett üzletrész adásvételi szerződés (5 millió Ft feletti vételár). Cég értékesített magánszemélynek, a vételár megfizetésére nem került sor (okokat nem részletezném, viszont a szerződésben az szerepel hogy a vételár megfizetése megtörtént.) Majd a cég 2 évvel később ismét értékesítette az üzletrészt egy másik magánszemélynek, aki a vételárat megfizette (ugyanaz az ügyvéd ellenjegyezte ezt a szerződést is), a cégbírósági bejegyzés megtörtént a második adásvételnél, az elsőnél nem. Kérdésem kié az üzletrész? Mit tehet az első vevő, ha szeretné az üzletrész?
Köszönöm.

kortinax # 2017.02.17. 12:56

Kedves Obudafan!

Koszonom,akkor a tarsasagi szerzodesbe melyedek el eloszor.

ObudaFan # 2017.02.15. 17:10

Felszámolás alá fizetésképtelen cégek szoktak kerülni, amiből az következik, hogy igen jó esély van arra, hogy az egész ne érjen semmit. Hiába van ugyanis egy cégnek nagy értékű eszköze, ha még több a tartozása.

Nekem azt mondtak,hogy mivel a kft onkentes tarsulas nem kotelesek a jogutodlassal kapott szemelyt bevenni.

Ha a társasági szerződés ezt nem rendezi, akkor kötelesek bevenni.

kortinax # 2017.02.15. 17:06

Kedves nonolet!

Mivel idokozben valahogy a kft felszamolas ala kerult es arveresre fog kerulni a ceg osszes ingosaga(gepek,eszkozok)illetve az ingatlan,ezert szeretnek ha mar be se kerulnek hanem az arveres elott megegyeznenk.
Tehat szerintem ez az oka,hogy miert nem szeretnek ha tagga valnek.
A 100 milliot a felszamolo mondta,de azt nem tudom hogy az a ket osszeg ami a hagyatekban szerepel az lehetne-e a megvasarlasi ertek vagy lehet annal tobb is?
Illetve ha aranytalanul keveset ajanlanak fel akkor mi a menete,hogy megis bekeruljek?(gondolom taggyulesen kellene de ilyen elozmenyekkel nem szavazzak meg vagy nem jonnek el stb)
Igazabol nem voltam meg hasonlo helyzetben sem.
Amennyiben ez egy jol mukodo ceg lenne valoszinu akkor is az eladas mellett dontenek mert teljesen mas teruleten dolgozom(es hat a 12%valoban nem sok),de igy hogy meg meg is szunik.
Azt viszont nem szeretnem ha nagyon aron alul adnam at es utolag mar csak magamat okolhatnam.
Koszonom az eddigi valaszokat es eszreveteleket is mindenkinek

kortinax # 2017.02.15. 16:51

Kedves Obudafan!

A kerdes tenylegesen arra iranyult,hogy az uzletresz forgalmi erteke amelyet on is emlit az mibol tevodik ossze.
Latom kesobbi hozzaszolasban reszletesen le van irva,de egyszerre nagyon sok informacio

kortinax # 2017.02.15. 16:48

Kedves Kovacs Bela Sandor!
Nekem azt mondtak,hogy mivel a kft onkentes tarsulas nem kotelesek a jogutodlassal kapott szemelyt bevenni.Azt elismerik,hogy kotelesek kifizetni.A tarsasagi szerzodesben ez kulon nincs leirva.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.15. 14:46

Igazad van, de kicsi az esélye, hogy erről a szerződésben külön rendelkeztek volna.

ObudaFan # 2017.02.15. 14:41

„megvennék” a részemet akkor azt milyen összegért kell/lehet eladni?

A jelenlegi piaci értéken. Ha ebben nem tudtok megállapodni, akkor majd perben szakértő megmondja.
(És persze, ahogy írtam: ha a társasági szerződés nem rendelkezik a kérdésről, akkor nem zárhatnak ki magából a kft-ből.)

ObudaFan # 2017.02.15. 14:40

Azért ez nem biztos, hogy így van, a társasági szerződés ettől eltérhet:

Ptk. 3:170. § (2) Az ügyvezető megtagadhatja az örökös vagy a jogutód bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a jogutódnak kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.15. 12:38

A. Már rosszul tudod. A hagyaték megnyíltával tag lettél. Eladni annyiért tudod az üzletrészt, amennyiért bármilyen más vagyontárgyat: amennyin van rá vevő.
B. Ez nem egy másik kérdés.

kortinax # 2017.02.15. 12:05

Tisztelt Szakértők!
A következő probléma merült fel édesapám hagyatékával kapcsolatban.
Alapeset: Édesapám elhunyt és örököltem egy Kft tulajdonjogának 12%-át.
A kft ingatlan bérbeadással foglalkozik van egy kb piaci értéken 100 milliót érő ingatlan a tulajdonában. A hagyaték átadó végzésben két pontban szerepel a kft:

  1. Mint örökhagyónak szerződésből eredő követelése(tagi kölcsön) 3 millió forint.
  2. Mint örökhagyót megillető üzletrész törzsbetét: 2,5 millió forint.

A,Kérdésem az lenne ha a már meglévő tagok nem szeretnék, hogy mint örökös bekerüljek a kft-be( addig már eljutottam, hogy ezt megtehetik) hanem „megvennék” a részemet akkor azt milyen összegért kell/lehet eladni?
B, Van-e arra lehetőség, hogy akkor is bekerüljek, ha ők nem szeretnék,de mondjuk, az árban nem tudunk megegyezni?
Előre is köszönöm a válaszokat!

ObudaFan # 2017.02.08. 18:01

subus

Nincs más lehetőséged, mint megállapodni a többi taggal, vagy keresni egy vevőt az üzletrészedre.

ObudaFan # 2017.02.08. 18:00

Kiléphetsz a kft.-ből, "felmondással".

Nem, kft. esetén erre nincs lehetőség.

pazs # 2017.02.08. 07:46

Ha el akarod adni az üzletrészedet, keress vevőt és állapodjatok meg a vételárban.

subus # 2017.02.08. 06:23

Tisztelt Jogifórum !
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben :
Résztulajdonosa vagyok eggy háromfős Kft-nenk ,33%-al. A közeljövőben nyugdíjba vonulok , és kiszeretném venni a részemet . A Kft a szolgáltató iparban tevékenykedik ,nagyon jó reflektált helyen (értem ezalatt, " bejératott hely"). Gépekkel , anyagokkal , készárukkal , és a tevékenységi körhöz tartozó területtel rendelkezik (a terület bérlemény nem a Kft tulajdona). A segítségkérésem arra irányul , hogy fogjak hozzá , és mire számíthatok .

Immaculata # 2016.10.31. 17:55

3:167. § [Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása]

(4) Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet pert indítani.

Dr. Kft. # 2016.10.31. 17:35

Viszont a Ptk. 6:226. § (2) alapvetően az ingatlanra, illetve a közhiteles nyilvántartásba bejegyzés esetén mondja ki. Cégnyilvántartásba viszont nem lehet bejegyezni. Innentől kezdve viszont a jogosult semmit nem tudna tenni, hogy biztosítsa jogának érvényesülését.

És a cégnyilvántartás nem biztosít olyan szintű védelmet mint az ingatlan-nyilvántartás a jóhiszemű szerzőkkel szemben.

Ha nem léphet fel, akkor kb. csak sima ingók esetében érvényesülhet a hatálytalanság, vagy ha rosszhiszemű a vevő?

Kedves ObudaFan, esetleg tudsz olyan eseti döntést vagy tanulmányt, ami ezt megerősíti?

Félreértés ne essék, nem vitatkozni szeretnék, de nekem így elsőre inkább azt mondanám, hogy hatálytalanság címén megtámadható a szerződés.

Köszönöm

ObudaFan # 2016.10.31. 17:15

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerzővel szemben nem hatálytalan és nem tud fellépni. A Ptk. 6:226. § (2) leírja, hogy mikor hatályos mindenkivel szemben az elővásárlási jog, ez pedig nem az az eset.

Immaculata # 2016.10.31. 08:41

Természetesen felléphet, vele szemben az átruházás hatálytalan, de fel kell tudni mutatnia a vételárat.

Nincs kártérítés, a vevő helyébe lép, ha kifizeti azonnal a vételárat.