Egyesületi közgyűlés probléma

Fórum → cégügyek - társasági jog
újabb elöl     új hozzászólás

Márti5 # 2014.06.18. 11:42

Tisztelt Fórumozók, Ügyvédek!

Kértem a (sport) egyesületünk vezetőségét, hogy tegyenek be egy témát a napirendi pontok közé, de nem tették be.

Az egyik kérdésem az, hogy mivel az utolsó napirendi pont úgy szól, hogy "egyebek", amikor ez az "egyebek" napirendi téma lesz napirenden, felhozhatom azt a témát amit a vezetőség nem tett meg külön napirendi pontként, HA ebben a témában szavazni is kell, és határozatot is kell hozni?

Ha az egyesület nem fog határozatot hozni, fenn áll a lehetősége annak, hogy az egyesület be lesz perelve, ezért kellene erről a tagoknak szavazni.

Sajnos a vezetőség illetve az elnök olyan, hogy nem igazán hordja a szívén az egyesület érdekeit.

Ehhez kapcsolódik az alkérdésem: Hogyha felszólalnék erről a témáról az "egyebek" napirendi pont alatt, kioszthatok fénymásolatait egy már lezajlott és jogerős pernek a bírói végzéseit a jelenlévő egyesület tagjainak azért, hogy meggyőzzem őket, hogy miért kell határozatot hozni ebben a bizonyos ügyben?

Ugyanezt a bírósági anyagot a vezetőségnek is elküldtem, ennek ellenére nem tették fel ezt az ügyet a napirendi pontok közé.

Márti5 # 2014.06.18. 12:30

Elnézést kérek, újra elolvastam az előző írásom, rájöttem, hogy elfelejtettem jelezni, hogy milyen szempontból tettem fel a két kérdést, tehát most pótolom ezt.

Az első kérdést kizárólag abból a szempontból tettem fel, hogyha esetleg bíróság elé kerül az ügy akkor a bíró elfog-e fogadni egy közgyűlési határozatot ha annak a témája konkrétan nem volt a napirendi pontok között, csak az "egyebek" alatt lett felhozva és határozva róla?

A második (alkérdést) azért tettem fel, hogy vajon megsértem-e valakinek a személyiségi vagy más bírósági ügyekhez tartózó titoktartási szabályokat azáltal hogy kiosztom a fénymásolatait egy bírósági ügy végzését és annak jogerőre emelését?

Itt hozzá kell tennem, hogy az az ügy nem tartalmaz semmilyen személyhez kapcsolódó témát hanem csak más egyesülethez.

ObudaFan # 2014.06.18. 14:25

Hát a fénymásolás során takard ki azokat a személyes adatokat, valószínűleg úgyis lényegtelenek az ügy szempontjából.
Egyébként ha az egyebek pontban sikerül elfogadni egy határozatot, attól az még határozat.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.06.18. 14:38

A második mondattal vitatkoznék. Hacsak kimondatlanul nem értetted oda, hogy "érvénytelen, ezért bíróság előtt eredményesen támadható" határozat.
A hatályos Ptk. expressis verbis rendelkezik erről [3:17. § (6)], de a korábban hatályos szabályokból is ez következett.

Márti5 # 2014.06.18. 16:13

ObudaFan: köszönöm a tippet a fénymásoláshoz.

Ami a napirendi pont nélküli szavazást illeti, ha tényleg az a szó hogy "Egyéb, egyebek" jogilag nem helyettesíthet egy konkrét megnevezett napirendi pontot, akkor nehezedik a dió mert nehéz lesz még egy közgyűlést összehívni emiatt jövő májusig ugyanis az egyesület alapszabálya szerint legalább a tagok felének (1/10-ed helyett!) kell kérnie (azt se tudják a tagok, hogy hányan vagyunk, kapcsolat infók sincsenek) illetve a vezetőségen belüli többségi szavazat hívhatja még össze a közgyűlést.

Tehát akkor nem is lesz értelme határozat hozatalt kérni ebben az esetben igaz?

Márti5 # 2014.06.18. 16:33

Kovács_Béla_Sándor: köszönöm a te válaszod is!

ObudaFan # 2014.06.18. 18:47

„A hatályos Ptk. expressis verbis rendelkezik erről [3:17. § (6)],”

Annak, hogy ez az egyesület már a hatályos Ptk. alapján működne, kicsi a valószínűsége.

„ de a korábban hatályos szabályokból is ez következett.”

Ez pedig szerintem sosem volt túl egyértelmű a gyakorlatban.

Márti5 # 2014.06.18. 21:58

Úgy tudom, hogy az egyesület már az új Ptk. alapján működik múlt ősz óta, viszont a határozatra nem egy bíróságnak hanem egy közjegyzőnek fog kelleni póthagyatéki eljárás miatt. Én csak feltételezem, hogy ő esetleg rugalmasan fogja kezelni a dolgot de ezt addig nem tudhatom amíg erre konkrétan sor nem kerül.

ObudaFan # 2014.06.19. 09:25

Az új Ptk. idén március 15-én lépett hatályba, múlt ősz óta nem működhet az alapján az egyesület.

Márti5 # 2014.06.19. 19:07

Akkor elnézést kérek, valószínűleg valamit keverek itt valamit, múlt ősszel választottunk új elnököt, de most márciusban azon töprengtünk, hogy az új PTk. szerint nem lehet megismételt közgyűlést tartani akárhány megjelent taggal még 50%-nál kevesebb megjelentek esetén sem mert mindig jelen kell lenni legalább 50%+1 tagnak az új PTk. szerint, ebből kifolyólag nem is lehet illetve logikailag nem is érdemes megismételt közgyűlést tartani mert azt idáig akkor tartottunk ha nem volt jelen 50%+1 személy.

Tehát mikortól érvényes a legutóbbi PTk. törvénye egy egyesületre?

ObudaFan # 2014.06.20. 05:28

Az egyesületek legkorábban 2014. március 15-én dönthettek arról, hogy az új Ptk. alapján működnek tovább. Attól az időponttól működik egy egyesület az új Ptk. szerint, amikor így döntött.
Véleményem szerint nem zárja ki az új Ptk. a megismételt közgyűlést.

Márti5 # 2014.06.20. 10:44

ObudaFan, köszönöm a felvilágosítást a PTk. törvény használatáról. Én mint laikus megvoltam győződve, hogy ha egy törvény kijön, attól a pillanattól kezdve az minden érintettre vonatkozik, hasonlóan pl. a társasházi törvényhez, és nem csak attól a pillanattól, hogy egy egyesület elfogadja. Ez új volt számomra.

Viszont ami a megismétlést illeti, egyesületekre vonatkozó törvényben nincs sehol szó a megismételhetőségről, ott egy egyszerű mondat azt közli, hogy 50%+1 tag jelenléte esetén lehet megtartani a közgyűlést.

Viszont a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 34.§ (1) d) szerint "a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást." bele kell tenni a meghívóba, tehát a Társasházi törvény engedi a megismételt, más jelenléti szabályokkal.

Tehát ez végül is azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a törvény szerint 50%+1 tag szükéses egy egyesületi közgyűléshez, ha az alapszabályba az egyesület beleteszi a megismételt közgyűlés lehetőségét akkor az felülírja a PTk törvényét?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.06.20. 11:50

Igen.

Márti5 # 2014.06.20. 14:21

Tehát akkor minden pontját az egyesületekre vonatkozó törvénynek csak akkor kell betartani egy egyesületnek ha az egyesület alapszabálya nem rendelkezik másként?

Hasonlóan a társasházi törvény és az SZMSZ viszonyához, csak arra kell ügyelni, hogy az SZMSZ illetve az alapszabály egyes passzusai ne legyenek ellentétben a törvénnyel?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.06.20. 16:24

Igen.

Márti5 # 2014.06.20. 20:01

Kovács_Béla_Sándor, köszönöm a válaszait!

ObudaFan # 2014.06.21. 06:46

A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha

  1. az eltérést e törvény tiltja; vagy
  2. az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Márti5 # 2014.06.21. 22:52

ObudaFan, köszönöm a precíz megfogalmazást, hát igen, a mi alapszabályunk sérti a kissebbség érdekeit, mert pl. közgyűlést összehívni a tagok csak akkor tudnak, ha legalább a fele a tagoknak ezt akarja.

Mivel erre kicsi az esély, nálunk csak akkor van közgyűlés ha az elnök vagy a vezetőség akar közgyűlni.

(a PTk. szerint már 1/10-e a tagoknak is összehívhat egy közgyűlést)

Bushi # 2016.11.17. 08:43

Tisztelt Jogi Fórum!

Egyesületünk Alapszabály még a régi Ptk szerint készült, annak módosítása az egyik napirendi pont lesz.
Az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz:

  1. A Közgyűlést az összehívó Egyesületi Elnök, elnökség vagy a Levezető Elnök nyilváníthatja zártnak?
  2. Vannak-e konkrét feltételek, hogy mikor kell, lehet KGY-t zártnak nyilvánítani?
  3. Az egész KGY-t zártnak kell-e nyilvánítani, vagy lehet csak az adott napirendi pontoknál?
  4. Amennyiben személyi kérdések is szóba kerülnek, pl újra választás, etikus-e, illetve fontosabb :)jogszerű-e, ha az egyesület elnöke a KGY levezető elnöke?
  5. Meghatalmazást csak egyesületi tagnak lehet-e adni, vagy kivülállónak is lehet adni? Természetesen az előírt szabályoknak megfelelő okirattal.

Válaszukat előre is köszönöm

Bushi

ObudaFan # 2016.11.17. 16:00
  1. Ha az alapszabály szerint zárt közgyűlést kell tartani, akkor ezt nyilván a levezető elnök állapítja meg.
  2. Az alapszabály határozhatja meg. Az új Ptk. szerint egyébként főszabály az, hogy zárt.
  3. Szintén az alapszabály szabályozhatja.
  4. Jogszerű, de ha érintett a kérdésben, akkor nem szavazhat az adott kérdésben.
  5. Attól függ, hogyan rendelkezik az alapszabály erről. Mondjuk a régi Ptk. hatálya alatt működő egyesületnél még, ha nem rendelkezik sehogy, akkor lehet adni.
Bushi # 2016.11.28. 07:13

Tisztelt Jogi fórum!

Az lenne a kérdésem, hogy a közgyűlésről készült jkv-t mennyi időn belül kell leadni az illetékes Bíróságra (8, 15, vagy 30 nap, illetve van erre vmilyen jogszabályi előírás?), illetve, ha nem kerülnek leadásra, akkor a jkv-ben szereplő dolgok, megállapítások azok szabályosak, érvényesek-e, vagy mivel nem került leadásra a jkv, így a benne szereplő dolgok sem tekinthetők érvényesnek?
Segítő válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel

ObudaFan # 2016.11.28. 15:31

Ha egyáltalán érint nyilvántartási adatot, akkor 60 napon belül be kell adni. De a be nem adástól még lehet érvényes.

Ispán # 2016.12.15. 06:44

Jelenleg érvényes alapszabályunk (még régi) kimondja hogy össze kell hívni a taggyűlés a tagság 1/3 -ának kezdeményezésére.

Kérdésem hogy az elnök az aláírt kezdeményezés kézhezvételét követően mennyi időn belül köteles a taggyűlés összehívni.

Ispán # 2016.12.15. 07:19

Bocsánat ! Természetesen taggyűlést szerettem volna írni de
valamiért kétszer is lemaradt a "t" .

ObudaFan # 2016.12.15. 07:49

Ezt is az alapszabályban kellene rendezni.