Vitatható, mert kisebbségi érdekeket sérthet az eltérés.
Egyesületi közgyűlés probléma
Tiszteletem!
Polgárőr egyesület vagyunk!
A prbléma az, hogy az elnök nem hajlandó összehívni a közgyűlést. Az alapszabályunk alapján a közgyűlést az elnök hívhatja össze, illetve közgyűlést a tagok egyharmadának írásbeli kezdeményezésére, az ok és cél megjelölésével soron kívül (30 napon belül) össze kell hívni.
A tagok több mint fele írásban kérte az elnököt, hogy a közgyűlést hívja össze, de ő az alapszabályban foglalt 30 napon belül nem tette ezt meg.
A közgyűlést azért tartanánk, hogy az elnököt a tisztségéből a tagok visszahívhasság.
Milyen lehetőségünk van ara, hogy jogszerűen összehívhassunk a közgyűlést,és azon jogszerűen visszahívhassuk az elnököt. Az elnök semmilyen írásbeli, telefonos megkeresésünkre nem reagál, nem akar reagálni.
A PTK 3:74. (3) bekezdése szerint ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Ez ha jól értem alkalamzható lenne erre a szituációra? Tehát ha az egyesületi tagok háromnegyed egy pl: az alenök által összehívott közgyűlésen megjelenik, és ott úgy határoz, hogy az elnököt leváltja, visszahívja tisztségéből, az jogilag támadható?
Válaszukat előre is köszönöm.
Kérhettek törvényességi felügyeleti eljárást.
(Az alapszabályt pedig módosítsátok úgy, hogy ha az elnök nem hívja össze határidőben a közgyűlést, akkor a kezdeményezők bármelyike megteheti.)
Tisztelt Ügyvédek!
Civil szervezet aktuális közgyűlésére készülünk.
Jelenlegi helyzetben ezt online szeretnénk megtartani, kérdésünk ezzel kapcsolatban: hivatalosan hogyan tudjuk mindezt dokumentálni pl: jelenléti íveket, stb. hogy az a jövőben érvényes legyen.
Köszönettel várom válaszukat.
Olyan programmal, ami rögzíteni is tud. (Én a magam részéről a felvételt bepakolnám egy e-aktába, és elektronikusan aláírnám.)
Bizonyítéknak jó a felvétel, de a rendelet annyit követel meg, hogy a jegyzőkönyv vezetője készítsen egy jegyzőkönyvet erről.
Bővebben:
Kedves Fórumozók!
Egy közhasznú, 3 fős vezetőből álló egyesületnél 08.14-i közgyűlésen vezetőségváltás történt. Mindhárom korábbi vezető helyére 3 új vezető lett megválasztva. A választás napja és a törvényszéki bejegyzés jogerőre emelkedésének napja közötti időben ki a munkáltató jogkör gyakorlója? Ki írja alá egy dolgozó munkaviszony megszüntetését?
Az új képviselő.
Tisztelt Ügyvédek!
Polgárőr egyesületünkben szeretnénk alapszabályt módosítani, amit csak személyesen lehet megtenni. Jelenleg a 2020. LVIII. törvény 105§.-tól rendelkezik a jogi személyekre vonatkozóan.
Jól értelmezzük, hogy személyesen is megtarthatjuk a közgyűlést?
Úgy gondoljuk, hogy a fenti törvény csak megengedi az elektronikus hírközlő eszköz használatát, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalt még akkor is, hogy ha az az alapszabályban nincs leírva.
Van-e valami, amire figyelnünk kell, illetve van-e valami, amit nem vettünk észre, de rendelkezik róla a fenti törvény(vagy más jogszabály/törvény)?
Várom válaszukat!
Persze. Mondjuk, lehet, hogy célszerű igyekezni vele.
Tisztelt Ügyvédek!
Érdeklődnék, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy egyesületben az elnököt 5 év időtartamra választották, illetve eszerint hosszabbítottak meg a mandátumát, viszont az alapszabályban ez az 5 év nincs rögzítve.
Így ha jól sejtem a 3:79. § (1) lép életbe miszerint: Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.
A választás során a tagok általi rendelkezésnek az időtartamot illetően a jegyzőkönyvben kellene megjelenni?
Ha mind ezt nem találjuk, mit tudunk tenni, mi a helyes eljárás?
Feltétlen bírósághoz kell fordulnunk, hogy tovább működhessen az egyesület, egyáltalán működk-e most?
Hatályos-e bármi azokközül a határozatok közül, amiket az elnökség a 2-évet meghaladó időszakon túl hozott.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Módosítani kellene az alapszabályt, hogy benne legyen az 5 év, megválasztani ismét az elnökséget, mindezt bejelenteni a bíróságnak, az új elnökség pedig hagyja jóvá az összes határozatát visszamenőleg.
De egyébként látni kellene az alapszabályt, a korábbi jegyzőkönyvet, elfogadó nyilatkozatot, a bejegyzési kérelmet és a végzést is.
Kedves Fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e online egyesületi közgyűlést tartani úgy, hogy annak lehetősége az alapszabályban nem szerepel?
Köszönöm válaszukat!
Nem.
Tisztelt Jogi Forum,
abban kernem segitseguket, hogy az egyesuletunk alapszabalya szerint a tagok legalabb 10%-nak keresere a vezetosegnek ossze kell hivnia egy rendkivuli kozgyulest. A vezetoseg ezt a kerest ignoralja, meg csak el sem utasitja, egyszeruen nem csinal semmit. Van-e valami jogi lehetosegunk kikenyszeriteni a kozgyules osszehivasat. Az eves kozgyules decemberben akarjak csak megtartani, de mi tagok, nem akarunk addig varni.
koszonettel!
GergelyNadas
Talán nem véletlenül nem foglalkoznak vele, ugyanis jelenleg a veszélyhelyzet miatt nem lehet közgyűlni, csoda, hogy ezt érdekes módon senki nem tudja a tagok közül. Birjátok ki még egy kicsit, hamarosan ez is változni fog.
Koszonom a valaszt, de sajnos nem a Covid idoszakrol van szo. Tavaly sem, meg elotte sem reagalnak soha a tagsag keresere. Uj napirendi pontot sem lehet kerni, azt a kerest is ignoraljak. Csak az erdekelne, hogy lehet-e valahogyan ravenni a vezetoseget a jogkovetesre.
GergelyNadas,
Az egyesület közgyűléséről szóló Ptk. passzusok (ellentétben pl. a társasházi törvénnyel) nem teszi kötelezővé az egyesület közgyűlésének összehívását a tagság 10% kérésére (3:63.§ - 3:87.§, különös tekintettel 3:72.§, 3:81.§)
(Ellenben a szabálytalanul összehívott közgyűlés az összes tag 3/4-e megjelenése és egyetértése esetén megtartható, akár új napirendi pontokkal is.)
Ha az alapszabályotok tartalmazza, akkor össze kellene hívniuk a közgyűlést. Ha ezt nem teszik, a törvényességi felügyeletet ellátó szervnél, egyesület esetén bíróságon lehet kérni az alapszabály megsértését.
Határidőt, egyéb előírást rendeltetek hozzá az alapszabályban? Mert ha nem, akkor eléggé kiüresíthető így a dolog - bár szerintem a bíróság egy életszerű határidőt szabna akkor is, ha az nincs az alapszabályban.
Úgy néz ki a vészhelyzet is véget ér a jövő héten, és lehet tartani személyes megjelenéssel is ülést.
„bíróságon lehet kérni az alapszabály megsértését.”
Mármint hogy annak megállapítását, és kötelezést, persze.
"Úgy néz ki a vészhelyzet is véget ér a jövő héten, és lehet tartani személyes megjelenéssel is ülést."
Erről még nincs szó...
Elég sok mindent engednek majd, lagzit 200 főig, kinti eseményt 500 főig, szóval ha van egy hörcsögnél értelmesebb a környéken, akkor felhívja a figyelmet erre a problémára is a tábornok úr figyelmét.
De igazad van, egyáltalán nem biztos még.
Sajnos valóban úgy szól a rendelet, hogy a veszélyhelyzet alatt nem lehet személyes megjelenéssel gyűléseket tartani. Márpedig a veszélyhelyzetet megint kitolták egészen őszig. Röhej ez az egész már! :-O
OFF
Konkrétan pl. társasházak működését teszik lehetetlenné olyan helyeken, ahol elhalálozott a képviselő, de újat csakis közgyűlésen lehet megválasztani, írásban ez nem lehetséges.
ON
Egy nagyon jó kis cikk pont ezzel a témával kapcsolatban:
289/2021.(V.31.) kormányrendelet az veszélyhelyzeti szabályokat tartalmazza.
A társasház közgyűlést tarthat.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02