Kft ügyvezetője lehet - e...

Az lenne a kérdésem, hogy egy Kft ügyvezetője betölthet-e egy másik Kft-ben műszaki ellenőri tisztséget munkaviszony alapján? Melyik rendelkezések vonatkoznak erre? Köszönöm!

Szerintem nem. Jogszabályi- hely Munka Törvénykönyve 188., 191.§

188. § (1) E törvény alkalmazásában vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető).

191. § (1) A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

Dr. Attika által idézettek esetén feltételezve, hogy még a régi Gt. alapján munkaviszonyban van foglalkoztatva az ügyvezető, és nem tértek át megbízási jogviszonyra.

A Gt. új, de az Mt. hivatkozott §-a nem változott. Mint már kifejtettem a másik topicban, hogy az ügyvezető, mint vezető, ha munkaviszonyt kíván létesíteni, akár saját , akár más céggel, akkor, mint munkavállaló az Mt. hatálya alá tartozik. De elismerem létezik ettől eltérő álláspont is és az is megfontolandó. Egyébként az Mt. javaslat miniszteri indoklásában az szerepel, hog ez a rendelkezés összhangot teremt a Gt. és Mt. között. Szerintem sem ártott volna az Mt. e hivatkozott §-ait átalakítani. Én a veszélyt abban látom, hogy hamarosan az APEH vizsgálni fogja ezeket a munkaszerződéseket és esetlegesen a jogszabályba ütközés miatt semmisnek nyilvánítja. Infoim szerint tömegesen kötnek ügvezetők, üzletvezetők, stb.. munkaszerződést saját, vagy más cégekkel annak érdekében, hogy a munkavállalói kedvezmények megmaradjank. A megbízásos jogviszony miatt sok kedvezménytől elesnek.

Kedves Dr. Attika,

én itt csak arra szerettem volna utalni, hogy a jelen esetben feltételeztük, hogy munkaviszonyban működik a kérdéses ügyvezető.

Egyébként szerintem is teljes a káosz a területen. Nyilvánvalóan az Mt. hatálya alá tartoznak az ügyvezetői munkaszerződések. Új meg már nem köthető, és én is azt tapasztaltam, hogy még az új Gt. hatályba lépése előtt minden ügyvezető gyorsan hosszabíttatta a meglévő munkaszerződését, biztos ami biztos alapon.

Csak hangosan próbálok gondolkodni ebben a témában.
A régi Gt-t ismerem, amely úgy rendelkezik, hogy egy ember maximum 4 kft-ben lehet ügyvezető egyszerre.
Amennyiben jogszabály ezt lehetővé teszi, úgy nem látom akadályát annak, hogy ügyvezetőként valaki munkaviszonyt létesítsen más szervezetnél.

Szerintem meg ha nem munkaviszonyban van, mostmár nem is lehet, akkor nyugodtan lehet más társaságnál munkaviszonyban, de erről a társasgokkal közölni kell.

A régi Gt. nem határozta meg, hogy az ügyvezetés milyen formában látható el. Az ügyvezető személyében a tagok állapodtak meg, feladatait a Gt. határozta meg. Az új Gt. viszont meghatározza, hogy az ügyvezetőt a tagok választják, vagy kinevezik. Jogviszonyára pedig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Munkaviszonyban történő ellátást kifejezetten megtiltja. Nem véletlen, hogy az új Gt-ben egy hang sincs arra vonatkozólag, hogy hány helyen lehet egyidőben valaki ügyvezető. De ennél a kérdésnél nem ez vizsgálandó, hanem az, hogy az Mt. vezetőnek megtiltja, hog további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen. Mivel az Mt. a vezetőn a munkáltató vezetőjét és helyettesét érti és az ügyvezető egyértelműen az, így részére megtiltja, hogy további munkaviszonyt és egyébb....létesítsen

Szvsz csak az tilalmazott, hogy az általa ügyvezetett cégnél munkaviszonyt létesítsen, illetve, ha vezető beosztású munkavállaló valahol, akkor nem lehet sehol ügyvezető.
Az lehetséges, hogy nem vezető beosztásban munkaviszonyban álljon, és máshol megbízással ügyvezető legyen.

A törvényjavaslatokhoz fűött miniszteri indoklásokból én nem következtetek erre.

Abból én se, mert nem ismerem. :)
De a nyelvtani, logikai és rendszertani értelmezés alapján az alább mondottakra jutottam.
Egyébként a rovat alapkérdését illetően egyetértünk: senki nem lehet egyszerre ügyvezető és ugyanannál a cégnél munkavállaló. (S a kérdezett cégbíró is így vélekedett.)

Ez így van. pedig hány ügyvezető kötött már saját cégével pl. portási munkaszerződést. Bár van egy érdekes lehetőség. A múltkor láttam a TV-ben egy menágerasszonyt, aki elmesélte, hogy cége az oroszokkal üzletel és , ha Oroszországba megy üzleti tárgyalásra, akkor mindíg visz magával egy férfi kollégát, akinek az a dolga, hogy iszik a partnerekkel. Egyrészt, mert ő nem bírja, másrészt az oroszok nem szívesen isznak nővel és mint tudjuk az üzlet alpozása vodkázással történik. Szóval az ügyvezető köt a cégével munkaszerződést reprezentáción ivó munkakör betöltésére. Ha be is rúgna, akkor is nem a főnők, hanem az alkalmazott részegedtt le. Micsoda különbség?!

:)

1. § (1)361 E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek - kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.
Mivel az ügyvezető nem munkaviszonyban látja el a tisztésget, ezért sztem az Mt. hatálya nem terjed ki rá.

De az új, tervezett viszonya munkaviszony. Ebben a munkaviszonyban munkavállaló és és az Mt. 188.§ alapján vezető, mert a munkáltató vezetője. Én nem mondom, hogy ez szentírás, amit gondolok, de ha összeveted a magyarázatokat, miniszteri indoklásokat, a törvények szövegét,akkor ez is kijöhet. Emlékezz vissza, hogy milyen huzavona árán került pont arra, hogy a Bt. beltagja nem köthet munkaszerződést a Bt-vel.

E törvény alkalmazásában vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. Tehát aligha tekinthető valaki azért vezető állású munkavállalónak, mert egy másik cég ügyvezetője - nem munkaviszonyban. Emellett "a vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet". Szóval ha éppen attól lenne vezető állású munkavállaló, mert - nem vezető - munkaviszonyban van amellett, hogy - nem munkavállalóként - ügyvezető, tehát csak e kettő együtt teszi vezető állású munkavállalóvá, akkor miért lenne bármelyik "további" jogviszony?

Éppen ezért szerintem semmi akadálya, ha nem munkaviszonyban ügyvezető.

pl. EBH2001. 462 alapján semmi akadálya nem volt (és nincs is) annak, hogy valaki ua. társaságnál ügyvezető legyen nem munkaviszonyban, és egyben munkaviszonyban más munkakört is betöltsön pontosan ugyanott.

amúgy pedig még mindig nem tudjuk, hogy az alapkérdésben milyen jogviszonyban nyomul az ügyvezető :)

És a lent írtakhoz figyelemre méltó az EBH indokolása is, még ha nem is kifejezetten a lent vázolt problémára tekintettel született.

A Legfelsôbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság a logika szabályai és az életszerûség alapján is helyesen értelmezte a Gt. 150 § (1) bekezdés g) pontját, a taggyûlés hatásköre az ügyvezetô munkaviszonyának megszüntetésére csak akkor áll fenn, ha e tisztségét látja el munkaviszonyban. A törvényt nem lehet kiterjesztôen értelmezni arra az esetre, ha a munkaviszonyt a felek nem az ügyvezetôi tisztség ellátására, hanem valamely ettôl eltérô munkakörre hozták létre.

???

Nos az interneten találtam egy város képviselő testületének döntését az ügyvezető burkolt munkaviszonyban történő foglalkoztatására:

1.) A Képviselőtestület javasolja a ..... Ipari Park Fejlesztő Kft taggyűlés-ének, hogy 2006. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig terjedő időre

...............válassza meg az ügyvezetői feladatok ellátására. Az ügyvezető feladatait meg-bízás keretében, megbízási díj nélkül látja el.

2.) A Képviselőtestület javasolja a Kft taggyűlésének, hogy az ügyvezetéssel ösz-szefüggő menedzsment-feladatok ellátása érdekében – fenti időtartamra – köttessen megbízási szerződés külső céggel, a megbízási díj mértéke ne halad-ja meg a 750.000.- Ft + ÁFA/hó összeget.

Tehát az ügyvezető megbízás keretében látja el feladatát megbízási díj nélkül. Viszont a kft. köt egy megbízási szerződést egy külsős céggel az ügyvezetéssel kapcsolatos menedzsment feladatok ellátására. Nyilván ez a külsős cég alkalmazza valamilyen munkakörre az ügyvezetőt munkaviszony keretében. Az ügyvezető így megbízási jogviszonyban van a Gt. szerint az általa ügyvezetett céggel, de élvezi a munkaviszony áldásos következményeit is. Gondolom a külsős cég leköltségel mindent a 750.000+ Áfa bevétellel szemben, így közteher csak az ügyvezető külső cégben felvett munkabére után fizetendő. Ügyes?!
Kérném a véleményeteket.

Meg aki ezt kitalálta...

Az ügyészség szvsz jó eséllyel felléphetne, hiszen a külső céggel kötött szerződés a jogszabályok megkerülésére irányul. Jó lenne, ha gyorsan születne mérvadó ítélet, mielőtt a módszer túlságosan elterjed.

Hamarosan nem fog. De látom a problémát , ezért nyilvánosságra hozom az interneten telejes egészében hozzáférhető képviselő testületi jegyzőkönyv másolatát.

• 824 -

J E G Y Z Õ K Ö N Y V

Készült: Gyöngyös Város Képviselőtestülete 2006. május 25-i ülésén

Jelen vannak: Hiesz György polgármester,
Barabásné Czövek Ágnes alpolgármester,
Keresztesi József alpolgármester,
Balázs Ernő, Barcs Aladár, Bezzeg Enikő, Boári István, Dér István, Engelleiter Zoltán, Fótos Dániel, Dr. Hammer István, Horváth Attila, Kelemen Márta, Kerbelné Túri Hedvig, Keresztes György, Lakatos Zsolt, Matus Miklós, Reisz István, Sári István, Schäffer Gyula, Sohler Béla, Dr. Székács György, Dr. Tatár László, Tőkés László, Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna képviselők;
Váradi Kálmán, Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke;

Dr. Kozma Katalin jegyző,
Dr. Balogh Pál aljegyző,
Kovács Róbert pénzügyi és költségvetési igazgató,
Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgató,
Gubancsik Lászlóné közigazgatási és szociális igazgató,
Pásztor Ferenc intézményi és humán igazgató,
Dr. Végh Attila polgármesteri irodavezető,
Tompai Boldizsár informatikai és beszerzési irodavezető,
Németi László főépítész,
Halasi Tamásné testületi koordinátor,
Dr. Simon Petra bizottsági koordinátor,
Tujner Istvánné informatikus,
Gyurka Zoltánné jegyzőkönyvvezető

5.) N a p i r e n d :

Beszámoló a Gyöngyösi Ipari Park Fejlesztő Kft 2005. évi működéséről és pénzügyi mérlegéről

Előadó: Skultéti Vilmos ügyvezető igazgató,
Barcs Aladár, Felügyelő Bizottság elnöke,
Hangosi Lászlóné könyvvizsgáló

A Képviselőtestület – 19 egyetértéssel, 2 ellenvéleménnyel és 3 tartózkodással – az aláb-bi határozatot hozza:

149/2006. (V.25.) KT. számú határozat:
Gyöngyös Város Képviselőtestülete megtárgyalta a Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft 2005. évi beszámolóját, a mérleget és az eredmény-kimutatást, valamint a Fel-ügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló jelentését, és az alábbi döntést hozza:

1.) A Képviselőtestület a Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft 2005. évi működésé-ről szóló beszámolót, a mérleget és az eredmény-kimutatást (240.873 eFt mér-leg szerinti főösszeggel és 10.115 eFt mérleg szerinti eredménnyel), az üzleti jelentést, valamint a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló jelentését elfo-gadja.

2.) A Képviselőtestület a 2005. évi mérleg szerinti eredmény (10.115 eFt) ered-mény-tartalékba helyezését javasolja a taggyűlésnek.

3.) Felhatalmazza a Polgármestert a társaság taggyűlésén a Képviselőtestület előzetes állásfoglalásának megfelelő szavazásra.

Határidő: értelem szerint
Felelős: Hiesz György polgármester

• 833 -

6.) N a p i r e n d :

Javaslat a Gyöngyösi Ipari Park Fejlesztő Kft ügyvezetőjének személyére

Előterjesztő: Barabásné Czövek Ágnes alpolgármester
Előadó: Dr. Kozma Katalin jegyző

A Képviselőtestület – 17 egyetértéssel, 2 ellenvéleménnyel és 4 tartózkodással – az aláb-bi határozatot hozza:

150/2006. (V.25.) KT. számú határozat:
Gyöngyös Város Képviselőtestülete megtárgyalta az Ipari Park Fejlesztő Kft ügyve-zetőjének személyére tett javaslatot, és az alábbi döntést hozza:

1.) A Képviselőtestület javasolja a Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft taggyűlés-ének, hogy 2006. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig terjedő időre

SKULTÉTI VILMOS
(an: Jenei Teréz) 2481 Velence, Zuzmó u. 9. szám alatti lakost

válassza meg az ügyvezetői feladatok ellátására. Az ügyvezető feladatait meg-bízás keretében, megbízási díj nélkül látja el.

2.) A Képviselőtestület javasolja a Kft taggyűlésének, hogy az ügyvezetéssel ösz-szefüggő menedzsment-feladatok ellátása érdekében – fenti időtartamra – köttessen megbízási szerződés külső céggel, a megbízási díj mértéke ne halad-ja meg a 750.000.- Ft + ÁFA/hó összeget.

Off
Hiesz? Egy időben a főnököm volt. :) Már akkor se szerettem.
ON

Csak kérdezem: nem esik ez a javasolt "menedzsment-szerződés" a közbeszerzési törvény hatálya alá?