Végrehajtási jog

A per meg az árverés szerintem, ha senki nem akadékoskodik, durván 9-12 hónap. A nagyobb tulajdonos eldöntheti, hogy az idő vagy a pénz fontosabb.

Az nyilván nem várható, hogy kifizesse a tartozását. Ez neki nem érdeke.

A per időben mennyi idő előreláthatólag?

De értem, köszönöm.

Azért akartam tudni a tartozását mert azzal lehet kvázi "kalkulálni" egy vételár kialkudásakor.

Igen az a helyzet, hogy a nagyobb tulajdonostárs nyilván nem akar a másik tartozásai miatt rosszul járni, ő meg olyan pénzt akar, ami neki nem jár. A tartozás még bőven sok.

Igen, nemcsak a költségek, hanem az idő is, mert ez nem két hónap gondolom.

„Először is, az 1/16-os tulajdonos fennálló bejegyzett végrehajtási jog esetén nem adja csak úgy el a részét. Vagy árverés, vagy árverés hatálya alatt, a végrehajtó közreműködésével lehetséges ez. ”

Ez így nem pontos. Az 1/16-os tulajdonos bármikor, bárkinek eladhatja a tulajdoni hányadát, annyiért, amennyiért megveszik tőle, DE végrehajtási joggal terhelten. HA tehermentesen szeretné eladni, AKKOR vagy kifizeti a tartozást, vagy kérelmére a végrehajtó árverési vétel hatályával adja el (DE kell a végrehajtást kérő beleegyezése, ha nincs teljes térülés), vagy árverésen adják el (DE csak akkor, ha a végrehajtást kérő kéri).

Hogy a vevő csak 1/1-es, tehermentes ingatlant venne, az 1/16-os nem akarja kifizetni a teljes tartozást, a vh. kérő nem kéri az árverés kiírását, de nem is egyezik bele az árverési vétel hatályával történő értékesítésbe, a 15/16-os tulaj meg nem akarja kifizetni az 1/16 vételárrésze feletti tartozást? Az baj. Mert akkor a 15/16-os tulajdonosnak szerintem csak egy útja van: Közös tulajdon megszüntetése iránt pert indít az 1/16-os tulaj ellen, kérve az egész ingatlan árverési értékesítését. Az a Vht. szabályai szerint történik, ezért a vh. jogot a végén törlik. Azon bárki licitálhat, pl. a 15/16-os tulaj, vagy akár a vevőjelölt is. Aki megnyeri a licitet, annak lesz 1/1 tulajdonjoga, tehermentesen. Mi ezzel a gond? A költségek. Sem a bíróság, sem a végrehajtó nem dolgozik ingyen.

Itt az a probléma, hogy kijelentette a társtulajdonos, hogyha nem kap pénzt, nem írja alá az adásvételit. Erről a kiindulási helyzetről kell megoldást találni.

Jól értem, hogy ilyenkor közösen kell megállapítani a becserteket?

Drjozsef én is azt írtam, hogy ehhez köze van a végrehajtónak. De ez amit írsz egyben azt is jelenti, hogy árverési vétel hatálya esetén ha pl. 50 ezer az árverési vétel során befolyt összeg akkor ugyanúgy mint árverés esetén, ha több vh jogosult és több tartozás is van amit nem lehet már kielégíteni, akkor a többi "így járt"? Ebben az esetben ez a folyamat hogyan indul? (Ha van vevő.)

„Oligaliga az a baj, hogyha hozzájárulna az eldashoz, ismétlem nem akarom a részét eladni. Akkor is maradna tartozás. A vevő vh mentes ingatlant szerezhet.”

Persze. Naná. Az ingatlan tehermentes lesz, árverési vevő esetén nem is lesz az jogutód, az adós további vagyonelemeire, jövedelmére tovább folytatódik a végrehajtás a fennmaradó tartozásra. Ehhez a tulajdonostársnak pont semmilyen köze nincsen.

Értem.
Értelmezési probléma van.

Ez a passzus nem arról szól, hogy KELL tájékoztatni bárkit is. Hanem arról, hogy HA kell, akkor HOGYAN KELL.

Felhívom a figyelmed a "valamennyi szükséges tájékoztatást" kitételre, ami még véletlenül sem azt jelenti, amit a tulajdonostárs, vagy bárki szeretne, hanem arra, amit a Vht. a végrehajtó számára előír. Például az árverési hirdetményt. Azt meg kell küldenie, és azt eszerint kell megküldenie. Mást nem nagyon kell neki küldenie.

Oligaliga az a baj, hogyha hozzájárulna az eldashoz, ismétlem nem akarom a részét eladni. Akkor is maradna tartozás. A vevő vh mentes ingatlant szerezhet.

Vht 140/b

„Szerintem ez nem puszta pénzügyi érdek.”

Várj. Te egész eddig jogi érdeket kérdeztél.
Olyan nincs.
Pénzügyi, morális, tárgyalástaktikai, és efféle érdekek persze lehetnek. Csak ezek nem érdekelnek senkit rajtad kívük, kiváltképp a végrehajtót.

(Megjegyzem, az elektronikus árverési rendszerben fent lévő árverések esetén a hirdetményben egészen részletesen benne van minden adat. Szerintem még sok is, az árverés szempontjából szükségtelenül sok adat az adósról és a tartozásról, pláne annak fényében, hogy az árverési vevő tehermentesen, eredeti szerzésmóddal szerez, ezek őt mind egyáltalán nem érdeklik, nem befolyásolják egyáltalán az árverést)

„Akkor?”

Először is, az 1/16-os tulajdonos fennálló bejegyzett végrehajtási jog esetén nem adja csak úgy el a részét. Vagy árverés, vagy árverés hatálya alatt, a végrehajtó közreműködésével lehetséges ez. Ekkor a részére jutó vételár vagy leütési ár lesz az ingatlan végrehajtásából a megtérülés, ez a végrehajtóhoz folyik be, ő intézi a többit (több vh kérő esetén felosztási terv, etc...)

Mindezekhez adott esetben szükség lehet a tulajdonostárs (te) kérelmére, beleegyezésére - de arra, hogy te bármit is ismert a tulajdonostársad tartzozásairól, mértékéről, összegéről, bármilyéről, az teljesen szükségtelen.
Megintcsak : a fenti eljárások esetében is indifferens ezek ismerete.

Én sem értem, mi a gondod.

Te vagy a többségi tulajdonos és csak a saját részedet adod el? Abból a kisebbségi tulajdonosnak nem jár semmi, ahogy neked se járna, ha ő adja el a saját részét.

„És ha több a tartozása mint ami járna neki a vételárból?” Csak akkor jár neki bármi a vételárból, ha az ő hányada is része az adás-vételnek, azaz az egész, 1/1 tulajdoni hányadot adjátok el. Akkor is csak a vételár tulajdoni hányadra eső része jár neki, nem több, kivéve, ha ti, mint eladók, másként egyeztek meg.

Szerintem ez nem puszta pénzügyi érdek.

Nem írtam, hogy a más részét akarom eladni. De tegyük fel, hogy eladja a 1/16-os tulajdonosa is, fennálló végrehajtási jog esetén ehhez van köze a végrehajtónak is. Az ő része a vételárból kevesebb mint a részére utaló tartozás.

Akkor?

Nem értem.
Mit adsz el?
A társtulajdonos részét nem tudod eladni. (Ha tudnád, NEKED miért járna belőle 1 forint is? Neked tartozik? Te vagy a végrehajtást kérő?)
A saját részedet tudod eladni. Ahhoz meg mi köze lenne a végrehajtónak, az adósnak, vagy rajtad és a vevődön kívül bárkinek is?

• jogosultját

Szerintem pont ezek miatt van jogi érdeke a társtulajdonosnak. Nem külön malom. Eladom X forintért kiderül hogy nekem jár belőle 1 forint, mert a tartozása sokkal több mint a neki járó rész ki fizesse ki a végrehajtás jogosultság?

„Vht. Tájékoztatási kötelezettség?”
Volna ilyen benne általánosan, a tulajdonostárs tekintetében?

„Közös tulajdon megszüntetési perben. Tulajdonba adással, ellenérték fejében.”
Erről a bíróság rendelkezik, de itt se érdekelje a többségi tulajdonost, hogy mennyi a tartozása a másiknak. Mit számít? Annyi jár neki, amennyi, amit persze a hitelezők kapnak, de hát ennyit ért a része. Indifferens, mennyi az össztartozása.

Megterhelni más tulajdonát?
Eladni mást tulajdonát?
Nem egy malomban őrlünk.