Ingatlan árverés

Nem válaszoltál. ;)

(Közben láttam, hogy ezt már 11 éve is megkérdeztem. Akkor se jutottunk dűlőre.)

Ha a Vht. 161. § szerint történik (ahol maga a végrehajtás nem a közös tulajdon megszüntetésére irányul, hanem a nem adós tulajdonostárs kéri a saját része árverezését is), az adós tulajdoni illetősége tekintetében a szokásos díjszabást kell alkalmazni, a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó végrehajtási költségként a vételárrész 2%-ának megfelelő összeg vonható le, ld. 8/2021. SZTFH rendelet 24. §.
Ha a végrehajtás kifejezetten közös tulajdon megszüntetésére irányul (Vht. 162. §), ott a díjazás az ügyértékhez igazodik, ez pedig a
közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése esetén a végrehajtási ügyérték számítása szempontjából a főkövetelés a végrehajtható okiratban megállapított vételár összege. Ha többért kel el az ingatlan, a jutalék a tényleges vételárhoz igazodik.

Ha ingatlan közös tulajdonát árveréssel szüntetik meg, hogyan kell számolni a végrehajtó díját, költségét? Az általános szabályok szerint, vagy a R. 24. §-a szerinti speciális szabállyal?

Tekintve, hogy az elévülés megszakadását kell bizonyítania a jogosultnak, ezért már csak józan ész szerint sincs semmilyen érdeke "hazudnia a banknak".

A bank nincs abban a helyzetben hogy hazudjon. Nem is szokott ilyen esetekben.

Bucuka
„nem tudja bizonyitani hogy elevult”
Miket hordasz itt össze? Az elévülést nem kell bizonyítani. Elég állítani (persze, az nem hátrány, ha úgy állítod, hogy tényleg elévült). A végrehajtási kifogások eredménye nem számít (gy.k.: ha az adós azzal támadja a végrehajtó eljárását, hogy az inkaszónál többet vettek el, mint amit lehetett volna, és ezt elutasítják, annak nincs érdemi kihatása a végrehajtás megszüntetésére irányuló perre).
De hogyan kapcsolódik ez a te bajodhoz? Itt senki nem vitatja az elévülést, meg is szüntették a végrehajtást, igaz, nem jogerősen. A vita most azon fog menni, hogy amit a bíróság határozott, azt ki kell-e egészíteni egyéb rendelkezésekkel. Szerintem nem kell: a végrehajtás meg lett szüntetve, a ház az árverési vevőé, a vételárat pedig ossza fel a végrehajtó. Te pedig még külön harcolhatsz egy kicsikét, hogy a házat adja át neked a végrehajtó.

Majordomus
Az ados nem tud arra bazirozni hogy a koveteles egyszer elevul hanem ha a kovetelo nem keri csak 5 ev utan akkor a koveteles elevult.
De ezt csak per utjan vizsgaljak igy ha az ados nem vesz fel ugyvedet akkor nem tudja bizonyitani hogy elevult mert a vegrehajtasi kifogasokat elutasitjak ha a bank azt hazudja hogy a kovetelese nem evult el

Azért jól néznénk ki ha minden adós arra bazirozna hogy a követelés egyszer majd elévül!

A tartozást ki kell fizetni. Pont.

„miert nem lehet az eredeti allapotot visszaallitani?”
Mert az árverés jogerős. Ez azt jelenti, hogy a döntés végleges, a jogviszonyok véglegesen rendeződtek, a kérdés örökre eldöntetett. Tulajdonképpen a bíróságoknak (és egyéb hasonló szerveknek) az az egyik legfőbb feladata, hogy kérdéseket végérvényesen döntsenek el. A bíróság/végrehajtó egy "lécci-léccire" nem csinálja vissza az eredeti állapotot, mert amit már eldöntött, ahhoz ő is kötve van: nem változtathat rajta utólag. Ez a jogállam egyik alapja.

"szerintem az arveres jogtalan volt "
Még ha így is lenne, akkor sem lehetne visszaállítani az eredeti állapotot. Nem csupán a fentiek miatt, hanem van még ez is:
Ptk. 5:41. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
Mivel jóhiszeműen vásároltad meg az ingatlant, ezért tulajdonos vagy, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos (pláne, hogy éppen fáj-e a hasa). A törvény határozottan fogalmaz és "betonba önti" az árverés eredményeképpen kialakult viszonyokat. Tulajdonos maradsz akkor is, ha ezt te nem szeretnéd. A bankkal még az adós vitatkozhat egy kicsit az anyagiakon, de ahhoz neked alapvetően nincsen közöd.

Gerbera317 kommentje szerint az adós nem fogja visszakapni a pénzét. De ha így is lenne, neked akkor sem lenne érdeked az adóssal egyezkedni, mert várhatóan nála csak fizetőképesebb, hitelesebb és korrektebb vevőkkel fogsz találkozni.

Az ingatlant azért nem tudod használni, mert nem költözött ki belőle az adós. Nem vagy köteles finanszírozni a lakhatását. Erre az időre használati díjat tőle követelhetsz tőle. De milyen kárt okozott volna neked a Factoring? A factoringnak ehhez semmi köze, ők mindenben jóhiszeműen jártak el, semmiben nem gátolnak téged.

„miert nem lehet az eredeti allapotot visszaallitani?”
Mert nem rendelkezett róla a bíróság. És azért nem rendelkezett, mert nem kérték. De ha kérték volna, a kérelemnek ezt a részét elutasították volna. Ez valószínűleg tárgya lesz a fellebbezésnek, de el fogják utasítani.
„szerintem az arveres jogtalan volt mert olyan hitelt akartak behajtani az adoson ami elevult es behajthatatlan. Nem lehetne valami megegyezest”
Persze. Szerinted. Remekjogászkodjál csak. Az adós örök életében adós marad, ha elévült, akkor is. A követelés naturalis obligatio formájában fennáll, és a jogosultat igenis megilleti. És amíg az adós nem szól, addig igenis behajtható állami kényszerrel, és amit addig behajtottak, nem követelheti vissza. Márpedig behajtották rajta: a házzal fizetett érte. Csak ez után szólalt fel, így nincs helye az eredeti állapot visszaállításának, legfeljebb csak az állami kényszer további alkalmazásától menekült meg.
„az eredeti allapot visszaallitasa nem serti senkinek a jogat”
Remek ötlet. Az eredeti állapottal a bank egy fillért se kap. Ez biztosan nem sérti az ő jogát, igaz? Az adósnak meg lenne egy harmincmilliós háza, amiért ő egy napot sem dolgozott. Ha szerinted ez igazságos, akkor kezdheted is elásni magadat...

gerbera317, osztap
Bocs. Ha elevult a koveteles es ezzel megszuntetik a vegrehajtast akkor miert nem lehet az eredeti allapotot visszaallitani? szerintem az arveres jogtalan volt mert olyan hitelt akartak behajtani az adoson ami elevult es behajthatatlan. Nem lehetne valami megegyezest kotni az adossal es a bankkal hogy az eredeti allapot visszaallitasa nem serti senkinek a jogat es mindenki egyetert vele Cserebe nem perelem be a Factoringot az elveszett kamatokert es a koltsegeimert.

Korábban itt a fórumon azt írtátok,hogy az árverezés most már közel piaci értéken történik(nkem 10 éve nem volt árvereztetésem).

Akkor nem értem miért vágnak bele emberek ilyen bizonytalan tulajdonszerzésbe, mikor százával lehet a piacon lakást vásárolni.

Illetve, a végrehajtást kérő hiányolhatja azt, hogy az ítélet nem fogalmaz meg kötelezést a végrehajtóval szemben, nevezetesen, hogy a befolyt vételárat még fel kell osztani és kiutalni, és a végrehajtás csak ez után szűnik meg.
A te igényed is valami hasonló lenne: előbb adja át az ingatlant neked, és a végrehajtás csak ez után szűnjön meg. Te erről most lemaradsz, és majd csak utólag, kifogás formájában kérheted ezt.

@bubuc
„mindketten fellebbeztek”
A végrehajtást kérő azért, mert sokallja a marasztalást, illetve a végrehajtó díjazását. Magyarán: mégsem akar röhögve fizetni.
Az adós meg nyilván azért, mert kevesli a megszüntetést: ő az eredeti állapot helyreállítását akarja. Esélytelen az igénye, de ennyivel is tovább lakhat a lakásban.

Majd a közjegyző, vagy a jogorvoslati bíróság eldönti.

Köszönöm szépen a válaszod.
Ebben az esetben visszvégrehajtásra kerülhet sor, vagy marad a tulajdonomban az ingatlan?

Az elrendelő közjegyző ennyi idő elteltével már csak a Vht. 211. § (2) szerinti eljárásban hozhat érdemi döntést, és az elbírálásig fel is függesztheti a végrehajtást.
A közjegyző ugyanaz, csak más lett a neve.
Csak mellékesen, mert egyáltalán nem tartozik a tárgyhoz: Az adós nem a moratórium miatt nem költözött ki.

Üdvözlet!
Szeretném megkérdezni, hogy a közjegyző miért függeszthette fel esetemben a végrehajtást?
Az esetem pár szóban:
2022. október végi árverési vétel 1/1 tulajdon beköltözhetően. Nyilván adós a kilakoltatási moratóriumot kihasználva nem költözött ki. Kértem a kiköltözési határidő letelte utáni 15 napon belül a végrehajtói birtokbaadást. A kilakoltatási moratórium vége felé az adós kérelmet írt a végrehajtónak, hogy maradhasson szeptemberig, amihez nem járultam hozzá. A birtokbaadás napja ki lett tűzve július 11-ére. Július 7-én felhívott a végrehajtóhelyettes, hogy most adták fel a levelet, amit várhatóan csak a birtokbaadás napján kapok meg (hétvége miatt), hogy a közjegyző felfüggesztette a végrehajtást, ezért a birtokbaadást elhalasztja egy bizonylatan időpontra.
A közjegyző köteles-e számomra tájékoztatást adni, hogy miért függesztette fel?

Az adós véleményem szerint erre alapozottan próbál meg jogot érvényesíteni magának:
"Abban az esetben, ha a felmondás szövegét nem foglalták be a kézbesítési ténytanúsítványba, hanem ahhoz csak mellékletként fűzték hozzá a felmondást, akkor a végrehajtási záradék törlésének van helye, mivel a kézbesítési ténytanúsítvány nem minősül közokiratnak. Így nincs olyan közokirat, amely tanúsítaná a követelés lejártát.” (2.Pkf.20.370/2023/3. [2]).
A Kúria Pfv.I.20.585/2022/4. számú precedensképes ítéletére alapítottan kérhette a végrehajtási záradék törlése és a folyamatban lévő végrehajtás megszüntetését?
A végrehajtást elrendelő közjegyző kb 2-3 éve nyugdíjba ment, így most másik közjegyző rendelte el a végrehajtás felfüggesztését.

„ It meg erdemes a perbe beavatkozni es kerni a felfuggesztes megszunteteset vagy ezt mar teljesen lekestem”
Lekésted, Pp. 41. § (2)-(3). Csak elsőfokon lehet beavatkozni.

A per masodfokra fog kerulni mert mind ketten fellebbeztek. It meg erdemes a perbe beavatkozni es kerni a felfuggesztes megszunteteset vagy ezt mar teljesen lekestem

„huzta az idot azert hogy tovabb ott lakhasson. Ha a perrel kezdi akkor a Faktoring egybol beleegyezett volna”
Hagyjuk az elméleti jogászkodást, mert időnként röhejes gondolatok is megfogannak. Ha az adós a perrel kezdi, nem vesztette volna el a lakást, és minden mást sem. Ezek szerint nem tudod, mi az a mahra, meg a Darwin-díj?
„A kozjegyzonek nem feladata hogy csak olyan tartozast jegyezzen fel ami meg nem evult el?”
Nem.
„Ha a vegrehajtot nem engedi be az ados hogy megnezze az ingatlant akkor nem kell megneznie hogy erteket allapitson meg?”
Nem. De hogyan jön ez most ide?
„Mert megkapta a fizeteset erte?”
Nem. De most még nem is tartunk ott. Várjuk meg előbb, mit határoz a másodfok.

Ha a vegrehajtot nem engedi be az ados hogy megnezze az ingatlant akkor nem kell megneznie hogy erteket allapitson meg?

"közjegyző által kiadott végrehajtási záradék"
A kozjegyzonek nem feladata hogy csak olyan tartozast jegyezzen fel ami meg nem evult el?

gerbera317
Szerintem direct nem kezdte a pert, amig nem volt muszaly igy huzta az idot azert hogy tovabb ott lakhasson. Ha a perrel kezdi akkor a Faktoring egybol beleegyezett volna mert hogy a per penzbe kerul. Igy nyert 6 honapot a vegrehajtasi kifogasokkal. A lakas csak azert kerulhetett a nevemre mert a vegrehajto kihasznalt egy 15 napos szunetet amig az ados ugyvedje potolta a hianyos keresetet. Ujra megkerdezem hogy a 9 masik kovetelo (osszesen 3 millio plusz jarulekok ) automatikusan ki lesz fizetve a lakas arabol vagy nekik is pert kell inditaniuk mint a Factoringnak.
" Még esetleg maradt volna folyamatban egy letiltás, na azt az adós most megúszta"
Az adosnak nincs semmi jovedelme az onkormanyzat fizet neki 28500 forintot havonta amugy meg a barataibol es templomi jotekonysagokbol el. Teljes kotseg mentesseget elvez.
"Az persze nem lesz hátrány, ha a bíróságnak el tudod magyarázni, miért is kell a végrehajtónak egy megszüntetett végrehajtásban továbbra is dolgoznia."
Mert megkapta a fizeteset erte?
A per masodfokra fog kerulni mert mind ket fel fellebbezett. It meg erdemes a perbe beavatkozni es kerni a felfuggesztes megszunteteset mert kulonben lassan moratorium lesz megint.

Mondjuk nem értem miért kell ennyit görcsölni hogy árverésen szerezze meg valaki az ingatlant.s utána évekig vár mire hozzájut.
.
Állitólag nem sokkal olcsóbb mint szabadpiacon lakást venni amibe be is lehet költözni.