Végrehajtási jogi fórum

krendor,

Te csak azt írtad, hogy "nyilatkoztad, hogy lemondasz az árverési előlegről".

Abban igaza lehet az általad kérdezett ügyvédnek, hogy ha ez a "nyilatkozat" olyan tartalmú volt valójában, amit a végrehajtó úgy értelmezett, hogy írásban visszautasítottad a jegyzőkönyv aláírását, és a vételár megfizetését (nem csak a szerződéseket, de a nyilatkozatokat is tartalmuk szerint kell megítélni, nem címük szerint), akkor simán lehet, hogy a végrehajtó érvénytelenítette az árverést.
És akkor az fájhat még neked...

krendor,

Te vagy az árverési vevő? (az első licit nyertese?)
Bementél aláírni a jegyzőkönyvet?
Értesített a végrehajtó, hogy jogorvoslattal megtámadták az árverést?

Tekintve, hogy újra meg lett hirdetve az ingatlan, ezért az első árverés sikertelen volt. Most már csak azt kellene kiderítened, hogy miért : azért mert a bíróság megsemmisítette a tulajdonos kifogása miatt, mert szabálytalan volt valami, vagy azért, mert határidőre nem fizetted meg a vételárat, vagy meg sem jelentél aláírni a jegyzőkönyvet.

Előbbi esetben vissza fogod kapni az árverési előlegedet, hiába nyilatkoztál akármit is. Mert az a törvény szerint visszajár.
Ha utóbbi az eset, akkor - szintén TELJESEN függetlenül a nyilatkozatodtól - a törvény szerint elveszítetted az árverési előlegedet, ÉS az új árverés után, ha ott olcsóbban kel el az ingatlan, a különbözetet is be fogják hajtani rajtad (ebbe az árverési előleged beleszámít).

Ugyanazt írjuk le többedszer.
Az jó kérdés, hogy miért nem kaptál értesítést se a bíróságtól se a végrehajtótól. Jó eséllyel, mivel nem fizetted ki a vételárat (pláne ha alá se írtad a jegyzőkönyvet), a végrehajtó a jogorvoslattól függetlenül sikertelenné nyilvánította az árverést, és újra kitűzte azt.

Ha olcsóbban kel majd el most, akkor biztos lehetsz benne, hogy kapsz levelet a végrehajtótól.

De nyugodtan érdeklődhetsz nála, most már úgyis késő minden, rosszabb helyzetbe nem kerülhetsz, nincs vesztenivalód.

drbjozsef

Most az a helyzet, hogy újra meg lett hirdetve árverésre a lakás, de én nem kaptam levelet a bíróságtól sem, sem a végrehajtótól.
Megkérdeztem egy ügyvédet aki úgy nyilatkozott hogy : "Ha annak idején nem tudta fizetni a vételárat, az árverési előleget elveszti, mert megírta, hogy nem tud fizetni, azaz visszalépett."

Érdekes szabály...

krendor,

„Ilyenkor mi van?
Mert hamarabb meg lett támadva a határozat, mit ahogy a nyilatkozat el lett küldve.
Akkor sem jár vissza a 10%-os előleg?”

Mi a plusz kérdés itt? Semmi többet nem lehet írni erre, mint amit Grave7 megírt.
Hiába írt nyilatkozatot az árverés nyertese, NINCS OLYAN hogy lemond az árverési előlegéről.
Vagy elveszíti azt a törvény erejénél fogva (ha érvényes az árverés, és fizetnie kellene, de határidőre nem teszi).
Vagy visszakapja azt, ha a bíróság megsemmisíti az árverést.

Mit kellen ebben az ügyben segíteni?

FONTOS megjegyezni, hogy a "nyilatkozata" ellenére, ha nem fizet határidőre az érvényes árverésen az árverési nyertes, akkor nem csak az előlegét veszíti el, hanem ha az újabb árverésen OLCSÓBBAN árverezik el az ingatlant, akkor a két ár közötti különbséget is (ami akár több millió forint is lehet) MÉG KI KELL FIZETNIE MAJD!

Jogi fórumba írt levelem!
Azt szeretném kérdezni, hogy mi van akkor, ha befizették a 10%-os árverési előleget és sikeres volt az árverés, de megtámadta a tulajdonos a "sikeres árverést, de nem kapta vissza a 10%-os árverési előleget, mert "nyilatkozott arról, hogy lemond az árverési előlegről" mert nem tudja kifizetni a vételárat.
Ilyenkor mi van?
Mert hamarabb meg lett támadva a határozat, mit ahogy a nyilatkozat el lett küldve.
Akkor sem jár vissza a 10%-os előleg?
Válasz: Grave7
@krendor: Nincs olyan, hogy „lemond az árverési előlegről”.
Ha az árverést jogorvoslattal támadták meg:
1.) a bíróság megsemmisíti az árverést, a végzés jogerős -> árverési előleg visszajár;
2.) a bíróság hatályában fenntartja az árverést, a végzés jogerős -> a végrehajtó felhívja a vevőt a vételár hátralévő részének megfizetésére.
A 2.) pontban írt esetben, ha határidőben nem fizeti meg a teljes vételárat a vevő, akkor az árverés sikertelen és elveszti az előleget.
(Vht. 149. §, 155. § c) pont)
Az lenne a kérdésem a válaszolóhoz (Grave7), hogy tudna-e ebben az ügyben nekem segíteni?

Üdv,
lenne par "jogelmeleti" kérdésem.

Hogyan határolható el a "végrehajthatoság" és a "záradékolhatóság" a Ptk 327 (3)-ban szereplő elévülés szempontjából?

Vagyis a végrehajthato hatarozat és azzal egy megítélés alá eső közokirat , akkor tekinthető végrehajthato hatarozatnak (anyagi jogilag), ha záradékolhato a Vht 23 C szerint (eljaras jogilag)?

Egy példa:
Kozokiratba foglalt tartozaselismerést tartalmazo kölcsonszerződés (mely vegrehajthatosag szempontjabol egy megiteles ala esik a vegrehajthato hatarozattal c-392/15 magyar kormany nyilatkozata ) fel lett mondva közokiratban, az elevules szempontjabol mindenkepp a Ptk 327 (3) bekezdés az irányadó.

De felmondas utan x idővel történik egy engedményezés a jogosulti oldalon. Emiatt viszont a jogutodlast megallapito vegzesig , nem zaradekoltathato a közokirat nem teljesulnek a Vht 23 C bekezdes feltetelei.

Ettől az időponttól a kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat már nem fog a végrehajthato hatarozattal egy megiteles ala esni, ezert Ptk 327 (3) helyett az (1) bekezdes lesz az elevulesre az iranyado?

Majd a jogutodlast megallapito vegzes utan ujra a a Ptk 327 (3) bekezdés lesz az irányadó?

2.példa
Kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat felmondása magánokiratban. Ekkor a vht 23 C (2) bekezdes teljesuleseig (közokiratba foglalt felmondas) nem zaradekoltathato vagyis nem minősül vegrehajthato hatarozatnak?

Ezert Ptk 327 (3) helyett az (1) bekezdes lesz az elevulesre az iranyadó?

Esetleg ilyen esetben be kellene vezetnünk a "részlegesen végrehajthato hatarozat" fogalmat?

A kuria itelkezesi gyakarlata szerint:

“a közokiratba foglalt kölcsönszerződés, illetve egyoldalú kötelezettségvállalás alapján az adós tartozásának már lejárt részleteire minden további feltétel nélkül van helye végrehajtási záradék kibocsátásának”

(Tehat maganokirati felmondas esetenben is, a mar lejart es nem a felmondassal lejartta tett reszletek tekinteteben a Ptk 327 (3) bekezdese az iranyado , megha a teljes követeles eseteben esetleg nem is lenne az)

A C-392/15 szamu. EUB döntés ota tudjuk, hogy végrehajthato hatarozat = közokiratokban foglalt kötelezettségvállalás.

"89 Ötödször, a közokiratok szerkesztését illetően Magyarország arra hivatkozik, hogy
.
.
. polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) és a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21‑i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 143., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 38. o.) a bírósági ítéletekkel megegyező végrehajthatóságot kapcsol a közokiratokban foglalt kötelezettségvállalásokhoz."

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem, hogy a végrehajtási kifogás jogerős elbírálásáig felfüggesztett eljárásban helye van-e újabb kifogás előterjesztésének? Ennek indoka, hogy a jelenleg az ügyben az iratok a Törvényszéken vannak mivel a Járásbíróság végrehajtási kifogást elutasító végzése ellen fellebbezéssel élt az adós. A végrehajtó viszont a felfüggesztés időtartama alatt intézkedett a munkabér levonására....

Másik kérdésem, hogy a végrehajtási kifogás elutasító végzés kapcsán a bírósági iratokba betekintett az adós. Abban olyan adatok és végrehajtó iratok voltak, amelyeket az adós nem kapott meg. ( pld. Vht.41.§. szerinti eljárás, végrehajtó nyilatkozata, hogy a tartozás csökkent stb. ) amelyekre a bíróság a végzésben hivatkozott. Van-e helye az ismételt kifogásban sérelemként felhozni?

Harmadik, hogy az adós a végrehajtási kifogásokkal kapcsolatos költségeit el tudja-e számoltatni. ( nem az illetékre gondolok, hanem utazás, fénymásolás, levelezési költség stb. ) Az ügyben már a harmadik kifogás amelyből egynek a járásbíróság helyt adott, a másik a Törvényszéken fellebbezés miatt ,a harmadik pedig most kerül előterjesztésre. Nem egetverő összegek, de lehet-e igényelni?

@Kogeza:
Az adós székhelye szerint illetékes Járásbíróság.
Indoka: ők lennének a foganatosító bíróság, ha öbv járna el, és a bekapcsolódás engedélyezése után a végzést és a NAVos ügyet (a zálogtárgy vonatkozásában folytatni az eljárásokat) az adós székhelye szerint illetékes öbv-nek fogják megküldeni, akinek szinten ez a Járásbíróság a foganatosító bírósága (kivéve ha a cég székhelyet vált időközben).

Kedves Fórumozók!

Az adós egy nagyvenyimi székhelyű cég, amely ellen a NAV Fejér Megyei Adó-és Vámigazgatósága végrehajtást foganatosít. Az adóhatóság lefoglal ingóságokat az adós székhelyén, amelyekre egy harmadik személy zálogjogosult zálogjoga van bejegyezve, s felhívja a zálogjogosultat, hogy bekapcsolódhat a végrehajtásba azzal, hogy az ez irányú kérelmét az adóhatósághoz küldje meg, amely továbbítja azt az illetékes bíróságnak.

Melyik bíróság az illetékes határozni a zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása engedélyezéséről, s miért az?

Köszönöm!

Majordomus!

Van... gerbera317, KBS, Grave7, drbjozsef, papinianuss.....

Hirtelen csak igy ennyi. :-)

Nincs ügyvéded?

Kedves Vadsuhanc,

Szerintem egyáltalán nem kell, sőt nincs is értelme, hiszen az egy Vht. szabályát megsértő intézkedésre (vagy elmaradására) van, ha pedig kifejezetten egy paragrafusra hivatkozva kap fizetési felszólítást, akkor az nem lehet, hogy megsértette azt - vagy bármelyik másik - paragrafust.

Kedves drbjozsef !

Köszönöm a válaszod ! Tudnál esteleg segíteni abban, hogy ha a végrehajtó felszólítja a Vht.34.§. (5) bek. szerint felszólítja a vh kérőt a végrehajtási költségek megfizetésére az ellen kell-e a végrehajtást kérőnek kifogást előterjeszteni vagy elég az, ha nem ismeri el a tartozás megszűnését........Tudom, hogy egyetmleges költség az adóssal....

Nem is ez a legnagyobb bajom... Ezt a végrehajtói intézkedést a bíróság Vht.41.§ szerinti eljárásnak tulajdonította....

Illetve még a 217/A.§ (1) és (2) ami az iratok beszerzéséről szól, ha a bíróság nem találja elégnek, kérhet be még iratokat.

Vadsuhanc,

„Vht.217.§ (2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.”

Tisztelt fórumozók!

A Vht.-ben van-e olyan konkrét jogszabály amely kimondja, hogy az adós által előterjesztett kifogás esetén a végrehajtás iratait a végrehajtónak meg kell küldeni a kifogást elbíráló bíróságnak?

Tisztelt Fórumozók!

Ha az adós munkabérére kiadott letiltásban szereplő összegeket a munkáltató teljes egészében nem vonja le akkor mit lehet vagy mit kell tennie a végrehajtónak?

A munkáltató úgy nyilatkozott, hogy a végrehajtó letiltásának eleget tett az azon szereplő összegeket levonta és elutalta a megjelölt számlaszámokra a végrehajtó utasítása alapján.

A végrehajtó az állítja, hogy a munkáltató nem tett eleget a kötelezettségének és nem teljesítette a letiltáson szereplő összegek levonását.

Az adós ugyanott dolgozik.

Kérdésem, hogy a végrehajtónak mit lehet vagy mit kell ilyen esetben csinálni? Hogyan érvényesül a Vht. 79. § (1) bekezdése...„"A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.”

Farkas Krisztian,

Ha még csak most tették rá a végrehajtási jogot az 1/18-ra, néhány dolgot érdemes meggondolni:

1. Megvenni az 1/18-ot a tulajdonosától, és másnap kifizetni a tartozást a végrehajtónak. Már ha elég kicsi a tartozás.
2. Ha nagyobb, de csak egy végrehajtást kérő van, akkor bemenni a végrehajtást kérőhöz az 1/18-ad tulajával együtt, és kérni, hogy egyezzen bele az 1/18-ad árverésen kívüli, de árverés hatályával történő értékesítésébe nektek. Ha kb. piaci árat mondtok, valószínű belemegy, mert ő megkapja a vételárat, a végrehajtás pedig folyik majd tovább a maradék tartozásra az adós ellen. Utána mentek a végrehajtóhoz, aki elkészíti a papírokat. Hátrány, hogy csak 1-2 végrehajtást kérő esetén szokott működni, többnél ritkán.
3. Kifizetni a jelzáloggal rendelkező bankot. Persze sok pénz kell hozzá. Aztán, ha valamikor árverés lesz az 1/18-ra, ott megveszitek azt.

Ha elindultok az első kettő valamelyikén, érdemes a banknak jelezni, hogy nehogy felmondja a kölcsönt közben. Mert a vh. jog bejegyzését már neki is kézbesítették.

A jelzálogos ilyenkor be szokott kapcsolódni a végrehajtásba, esetleg fel is mondja a kölcsönt. És akkor árverezik az egész kecót.

Üdvözlet
Adott egy Banki jelzáloggal terhelt ingatlan ( Fedezetként) egyetemes banki jezáloggal terhelve. Az ingatlan örökséget képző apai ágon 1/18 részben. Az 1/18 részre végrahajtást kért az egyik örökös tartozása miatt egy végrehajtó cég. Mi várható ebből ? Teljes ingatlan árverés az 1/18 rész miatt vagy csak az 1/18 részt árverezik, vagy addig nem tudnak semmit csinálni míg rajta van a bank egyetemleges jelzálog igénye? Ilyenkor utólag még az az adós aki miatt megindult ez az eljárás lemondhat e az örökségéről pl közjegyző előtt vagy már késő ?

drbjozsef...

:-).. Nem téged nevetlek ki inkább kínomban nevetek. Csak egy példa a sok közül.....

A második kifogásom során - kérelmemre - a végrehajtást a bíróság felfüggesztette a kifogás jogerős elbírálásáig. Ez december közepén történt. Mai napon is fel van függesztve.

Most februárban kaptam meg a kifogással kapcsolatos végzést. Abban a bíróság a következőt írta. ( az összeg más, de a z arányok a valóságot tükrözik )

" Tájékoztatom az adóst, hogy a végrehajtó időközben lefolytatta a VHT 41.§ szerinti eljárást, amelyben a végrehajtást kérő úgy nyilatkozott a végrehajtónak, hogy a tartozás összege 2022. december 10, napján 300.000. forint volt. Időközben a letiltás kapcsán az adós jövedelméből 100.000. forint levonás történt így a tartozás összege a végrehajtást kérő végrehajtónak tett nyilatkozata alapján 2023. január 15 napján 400.000. forint.

Nos?

December elején tartoztam 300.000. forinttal majd levontak a jövedelmemből 100.000. forintot, amely a tartozást csökkentette, de 100.000. forinttal mégis növekedett a tartozásom....Jelenleg 400.000. forint..

Mellesleg a felfüggesztett végrehajtás alatt mi alapján is folytatta le a Vht.41.§ szerinti eljárást Egy: én nem kérelmeztem... Felfüggesztés alatt végrehajtási cselekményt hogyan lehet lefolytatni... Ráadásul én erről az eljárásról csak a bírósági végzésből értesültem a végrehajtó engem erről és az eredményről sem tájékoztatott.

Mindezek egy bírósági végzésben...

„Most hasraütésszerűen 4 hónap alatt 9 különböző összeg lett meghatározva a tartozás összegeként.”
Adtál be mindegyikre kifogást?

Kedves papiniauss99!

Én teljesen értem miről írtok és értem az alapelvet, de itt szerintem kicsit másról van szó.....

A követelés kapcsán a végrehajtást kérőnek járó összegeket a munkáltatóm a végrehajtónak fizette meg, neki utalta át. ( végrehajtó utasítása alapján )

Én a végrehajtónak (mondjuk ) 1.000.000. forintot fizettem meg ami kimondottan a végrehajtást kérőnek járt ( jutalék és költség külön fizetve a végrehajtónak ). Ebbőúl az 1.000.000. forintból a végrehajtást kérő 700.000. forintot kapott meg.

A végrehajtást kérő most ezt a 300.000. forintot követeli. ( jogosan ) A végrehajtó viszont letagadja a 300.000. forint befizetését. Ennek történetnek ez a lényege. Ezt majd bizonyítanom kell a büntetőeljárás folyamán.

A kifogás pedig nem a végrehajtó intézkedése konkrétan a letiltás ellen irányul, hanem arra vonatkozóan, hogy a végrehajtó a tartozás összegét nem a végrehajtási lap alapján számolja ki, hanem egyíy saját maga által kitalált összeg alapján amit nem alapoz meg semmi számítással.

Álláspontom az, hogy hogy tévesnek tartom a végrehajtó és a bíróság azon állítását, hogy a végrehajtást kérő mondja meg azt, hogy az adósnak a végrehajtási ügyben még mennyi a hátralévő tartozása. Álláspontom szerint azt csak az ügyben kiállított végrehajtási lap alapján lehet megállapítani. A bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény rendelkezései alapján a végrehajtó csak a törvényben meghatározottak szerint járhat el. A végrehajtó a bíróság által kiadott végrehajtási lap tartalmát felül nem bírálhatja, az abban meghatározott összegeken felül nem terjeszkedhet, attól eltérő eljárást nem folytathat.

Kérelmem az volt és most is az, hogy a tartozás összege a kiadott végrehajtási lap alapján legyen megállapítva és kiszámolva és ez legyen az alapja a további követelésnek.

Most hasraütésszerűen 4 hónap alatt 9 különböző összeg lett meghatározva a tartozás összegeként.

Vadsuhanc:

Nincs elfelejtve, te magad írtad:

„Az intézkedését megsemmisítette és utasította, hogy a helyes összeget állapítsa meg és a végrehajtásban majd ezt követelje.

Erre jött a letiltás. Teljesen más összegekkel. 2022. juliusa óta már 6. olyan végrehajtói iratom van amelyben a követelt összeg teljesen más. Hogy a kamat más hagyján de a tőke összege is változik folyamatosan.”

Hát más volt az összeg...az, hogy ez neked továbbra sem tetszik? Rendjén van, de a végrehajtó, az elmondottak alapján megpróbálta helyretenni a pénzügyi nyilvántartását, a bejelentések és kiutalások szerint. Ha neked ez nem tetszik, az NEM a foganatosító bíróság, hanem a végrehajtást elrendelő bíróság hatásköre. És megszüntetési per. Hidd el. Ha kifogásnak tekintené, akkor megint más számokat küldene a végrehajtó, és megint eljárási cselekményt foganatosítana. Ami neked soha nem lenne megfelelő.