angel75, nem fognak lefoglalni nagymamától. A tartozást pakoló pályára teszik, és majd(akár sok sok év múlva) ha az adósnak lesz munkája, lesz lakása, tulajdona, akkor jön majd a kamatos áldás ami a sokszorosa lesz a mostaninak. Elévülést el lehet felejteni, nem fogják hagyni. Nem éri meg nem fizetni. Kérjetek részletfizetést. A gyereknek meg egy kokit.
Végrehajtási jogi fórum
angel75, nem fognak lefoglalni nagymamától. A tartozást pakoló pályára teszik, és majd(akár sok sok év múlva) ha az adósnak lesz munkája, lesz lakása, tulajdona, akkor jön majd a kamatos áldás ami a sokszorosa lesz a mostaninak. Elévülést el lehet felejteni, nem fogják hagyni. Nem éri meg nem fizetni. Kérjetek részletfizetést. A gyereknek meg egy kokit.
kadaj01 köszönöm a választ
A következő kérdésemre szeretnék választ kapni,
Végrehajtó tehet-e inkasszót egy cég számlájára, akkor ha nem a cég az adós, hanem az akinek rendelkezési joga van a számla felett. A számla a cég nevén van.
A cég tulajdonosa nem az adós.
Válaszokaz előre is köszönöm.
Mi a farncnak kell újra megkérdezni azt, amire már kaptál választ? Az nem tetszett?
ponda:
Nem.
A végrehajtó csak ingóságfoglalásra megy ki az adós székhelyére, egyéb cselekményekhez (ingatlanfoglalás, követelés lefoglalása, üzletrész lefoglalása, inkasszó)ez nem szükséges.
Ha felkeres, értesíteni fog róla, mikor. Ha ennek ellenére nem vagy ott, akkor hatósági tanú jelenlétében felnyithatja a helyiséget. "Túrkni, kotorni" nem fog, ellenben lefoglalhat minden ingóságot, amelyről nem igazolják nyomban, hogy nem az adós tulajdona.
(Elég lett volna a kérdést leírnod, annak megválaszolásához az azt megelőző kisregény nem felesleges. Jómagam amúgy is szívesebben alakítom a véleményemet az ítélet, mint a pervesztes fél kommentárja alapján.)
Tisztelt Cimzett! Ezuton fordulok ismét Őnökhöz is. Előző e-mailomban irtam hogy ellenünk folyó végrehajtási ügyünk felfüggesztését kértük az illetékes kalocsai biróságtol melyet gondolkodás nélkül utasitóttak vissza holott előtte ügyvéddel konzultáltunk hogy az ellenünk folyo végrehajtásban szereplő tartozás ősszegét a végrehajtónak kőtelessége igazolni hogy tudjuk a tartozásunkat rendezni és ne kerüljőn sor árverésre. Ezt az igazolást a végrehajto megtagadta sőt a hozzá küldőtt ilyen kérelmet is letagadta de a nem létező levélre azért válaszolt két nap mulva hogy nincs igazolás ugy sem akarunk fizetni Ezért kértük a biróságot hogy fuggessze fel a végrehajtást mert igy nem tudunk semmit kezdeni az igazolás nélkül és a biroság kőtelezze a végrehajtót az igazolás kiadására. A biróság elutasitotta a beadványunkat 15 napi fellebbezési határidővel Ezt a végzést szept. 07-én kaptuk kézhez. Még aznap elküldtük a fellebbezésünket, és hogy másnap árverés. Ez senkit nem érdekelt sem a biróságot sem a végrehajtót (akivel sem személyesen sem levélben nem lehet komunikálni) másnap szept. 08-án megtartották az árverést. Három családi házra. szántófőldekre. Kértem személyesen tájékoztatást a biróságon a tőrténtekről de azt üzente le a biróság portájára az ügyintéző hogy nincs mit mondania. Szept. 10-én megkaptuk az árverés eredményét. És milyen érdekes hogy a vevő a végrehajtást ellenünk kérő lánya.( a saját testvérem) Ugy tudtuk családtag nem vehet részt az árverésen. Arról nem is beszélve hogy a nagy három szobás családi ház kikiáltási ára 1 millió ft volt amit aztán 500 ezer ft-ért vett meg a vevő. Volt ami nem kelt el de még két szántófőld is gazdára talált fillérekért akik érdekes modon olyan távoli városi emberek akik nem fognak főldet turni nem beszélve arról hogy az árveresi hirdetmények is pontosan odataláltak hozzájuk. Vajon mit tehetünk ilyen esetben? Ahhoz a birósághoz nem nyujthatunk be panaszt aki ellen panaszkodni szeretnénk. Az árverési eredmény ellen nyujthatunk be panaszt három napon bellül. De hova? Mindenhól csak eltusolják, lepasszolják az embert.
Én azért azt nagyon furcsálnám, ha a végrehajtás során az édesanyám tulajdonát képező házban, ami az ő tulajdona 30 éve az ingóságokkal együtt és én csak néhány éve költöztem be egy bőrönddel, szóval nagyon furcsállanám, ha bizonyítani kellene, hogy a házban levő ingóságok az édesanyám tulajdonát képezik..........
Kicsit késő már lépni.Ezt meg lehetett volna elötte tenni sokszor.
Fura hogy csak az árverés elötti napokban kapkod az adós.
Az ingatlan becsértékét már régen közölték az adóssal akkor miért nem kifogásolta meg?Miért csak az árverés elötti napokban ?
„rveresi hirdetmények is pontosan odataláltak hozzájuk.”
„
Országosan hirdetik meg.
”Az árverési eredmény ellen nyujthatunk be panaszt három napon bellül. De hova?„
A végrehajtó területileg ill. városi bíróságára.
”
Mindenhól csak eltusolják, lepasszolják az embert.
Ha büncselekmény történt (amit ebből megitélni nem tudok) akkor a ill.tékes Nyomozó ügyészségre feljelentést kell írni(önnálló bír.végrehajtónál a helyi rendőrség nem járhat el.)és levél a végrehajtó kamarának.
pestszentlorinc:
hát a 40 éves varrógépet nem kell bizonygatnod:)
De a vadi uj hifit plazmatv-t stb stb érdemes.
„Akit pedig nem érdekli nem kell olvasnia. ”
Ezt mondom én is. Csak egy kicsit el vagy tévedve a viszonyokat illetően. Te remélsz segítséget - többek között - tőlem, és nem én tőled. Nos, akkor ennek megfelelően.
"Végrehajtó 1.nek) Kőszőnőm a tájékoztatást amit javasólt megtettük de vajon válaszolnak-e a fellebbezésünkre egyáltalán. Mivel az illetékes biróság már ezt is megtette hogy a fellebbezésre elfelejtett válaszolni.
Tisztelt Fórumozók!
Házastársammal 2008-ban házassági szerződésben rögzítettük a vagyoni helyzetünket. Férjemnek azonban van egy megitélt adóssága 2006-ról. Kérdésem, hogy ezt az adósságot végrehajthatják-e a későbbi szerződésben a magánvagyonomnak megjelölt vagyontárgyon?
A házassági szerődés csak közjegyzői közokiratba foglalva érvényes?
Köszönettel: Luca
Ilyen esetekben a házassági vagyonjogi szerződés nagyon könnyen fedezetelvonónak minősülhet, és akkor a hitelezővel szemben hatálytalan.
Tisztelt KBS!
Abban az esetben is, ha a szerződés a valós helyzetet tükrözi, tehát bizonyítható, hogy egy ingatlan például házasság előtti szerzemény?
És mégegy:
legrosszabb esetben, ha végrehajtást tesznek az ingatlanomra és nem fogadják el különvagyonnak, de a rám eső tulajdonrészt igényperrel kivonnom a végrehajtás alól akkor is az egész ingatlant árverezik, vagy csak a férjem tulajdonrészét?
Mikortól számít az igényper halasztó hatályú indításakor a 8 nap? Amikor átveszem a földhivatali értesítést?
Segítségét köszönöm.
Tisztelt Fórumozók!
A következő kérdésekre keresem a választ:
A Bt.-m ellen jeleneg 2004-re átfogó vizsgálat folyik, most adom be a fellebbezést az 1. határozatra. (ebben az évben egy külföldi állampolgár (csak a nevét adta) volt a másik beltag rajtam kivűl, de már időközben kilépett a cégből).
Abban az esetben ha a 2 határozat elmarasztalással zárul:
- Mennyi idő után inditják el a végrehajtást?
- A külföldi állampolgárral mit tudnak kezdeni, úgy hogy már nem is beltag?
- Fedezet elvonásnak tekintik-e ha most eladom, elajándékozom a tulajdonamban lévő ingatlant, autót (még nincs jogerős határozat)?
- ha másik kft-nek tulaja vagyok, akkor a tulajdonrészt is elárverezik?
- Mi történik, ha bíróságom megtámadom a határozatot, a végrehajtást felfüggesztik az ítéletig??
- Ha új eljárást kezdeményzek (tf. elfogadják) és a jövő év elején kezdődne akkor az 2004 I-III név áfa elévül??
Köszönettel
Sarkaz
„Abban az esetben is, ha a szerződés a valós helyzetet tükrözi, tehát bizonyítható, hogy egy ingatlan például házasság előtti szerzemény”?
Akkor értelemszerüen nem.
„egrosszabb esetben, ha végrehajtást tesznek az ingatlanomra és nem fogadják el különvagyonnak, de a rám eső tulajdonrészt igényperrel kivonnom a végrehajtás alól akkor is az egész ingatlant árverezik, vagy csak a férjem tulajdonrészét?”
Akkor csak a férj részét,de kérhetik közösen hogy az egészet.
„
Mikortól számít az igényper halasztó hatályú indításakor a 8 nap? Amikor átveszem a földhivatali értesítést?
”
A felfüggesztésről a bíróság 8 napon belül dönt.
Nagyon köszönöm a segítséget kedves végrehajtó1!
Akkor talán jobb lenne a házassági szerződést nem erőltetni, mert minden benne van még a főzőlap is, hanem próbáljuk bizonyítani az értékesebb vagyontárgyakat? Ellenkező esetben nagyon kilógna a lóláb?
„"Akkor csak a férj részét,de kérhetik közösen hogy az egészet.”"
mármint a férj és az akinek tartozik?
Mármint az adós és a többi tulajdonos
sarka33:
1.a jogerős határozatban benne lesz a fizetési határidő
2.ha akkor beltag volt akkor a mögöttes felelősség alapján kötelezhető a helytállásra (van EU belül jogsegély a köztartozások behajtására)
3.engem nem érdekelne a fedezet elvonás mert (bár nem bíztatlak erre)általában ügyészi megrovás a vége.Nálam nem egyszer az adós az árverésre a lefoglalt vagyontárgyakat is eltüntette.Ezért még ügyészi megrovásnál nagyobb ejnye-bejnyét nem kaptak.De ez mindig a konkrét ügytől függ!!
4.igen
5.ha kérik
Tisztelt Végrahajtó1!
Köszönöm a válaszait.
Még lenne kérdésem lenne:
1. ha az említett beltag amerikai állampolgár tartózkodási engedéllyel, akkor is megpróbálják behajtani rajta a követelést
(egy 7-8 éves autó van a nevén, bankszámla, fizetés)
egyébként semmit nem tud még az egészről, de nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni!!!
2. Mi van akkor ha az ügynek ebben a szakaszában (1. határozat) egy közeli családtagnak ajándékozom a dolgaimat?
3. Mikor zárul le egy végrahajtási ügy? Mi van ha a beltagon sem tudnak behajtani semmit.
4. Lehet e egyezkedni (apehhel. végrehajtóval) a bírság mérsékléséről (mivel 2004-es ügy ezért a kamatok nagyon magasak lehetnek elmarasztalás esetén)
Köszönettel
Sarkaz
1.nem tudom
2.Ptk szerint közelinek ne.Visszaperelhető
3.ha nem tudják az elévülési időn belül behajtani (5 év +6hó) törlik .Ha volt méltányossági kérelem akkor annyival meghosszabbodik.
4.Elévülés
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el - ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg -, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.850 851
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.852
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.854
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.856 857
(10) Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.1363
(11) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.1364
164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.1323
(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.
Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
133. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
- a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
- átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
- a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
- a beszedett helyi adóra,
- a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor határozatban közölni:
- a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
- a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
- a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.
(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés a) és c) pontjában említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(8) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(9) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
133/A. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti.1312
(2) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
Adómérséklés
134. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.695
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
(4) 696
(5) Az adópolitikáért felelős miniszter elrendeli az illeték megállapításának mellőzését, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.698
Tisztelt fórumozók!
Köszönöm a segítséget lenne még egy, remélem utolsó kérdésem.
Ha egy tartozás fejében egy közös vagyontárgy férjemre eső tulajdoni hányadát végrehajtották akkor a vagyontárgy számomra megmaradt tulajdoni része már magánvagyonná válik, vagy lehet tovább is terhelni a megmaradt részt egy újabb adósság miatt mint közös vagyont?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02