Hiteltartozás

Tisztelt fórumozók!
Az alábbiakban érnék tanácsot.

A KH banknál Személyi Kölcsönt vettem fel. Késedelmes fizetés miatt a Bank 2008.08 hónaptól 2012.09 hónapig a munkabéremből vonta le a tartozást (33%-ot), ezt az alábbi módon fogalmazza meg a Személyi Kölcsön Szerződés (szó szerint idézem)
A Kölcsön biztosítékai:

1. Munkabérből történő levonás:

Az Adós Bankkal szemben fennálló, esedékes tartozásának munkabérből történő levonására vonatkozó felhatalmazását az ÁSZF tartalmazza, amelyet az Adós a jelen Szerződés aláírásával kifejezetten megerősít.„

Lakossági Hitelek Általános Szerződési Feltételei
II./B) 1.2. pont
Az Adós felhatalmazza a Bankot arra, hogy írásbeli nyilatkozata alapján esedékességkor a Törlesztőrészletnek megfelelő összegnek, devizában nyilvántartott lakossági Kölcsön esetén pedig az Esedékesség Napján hatályos, a Bank által jegyzett Deviza I. eladási árfolyam alapulvételével számított forint összegnek a munkabérből – a jogszabályban meghatározott mértékig- való levonását és a törlesztő számlára való utalását kérje az Adós munkáltatójától az egyedi Ügyfélszerződés bemutatásával, mindaddig, amíg a Kölcsönszerződésből eredő tartozás maradéktalanul visszafizetésre nem kerül.

Kb. 2 hónapja kaptam egy levelet a banktól, hogy ugyanebből a szerződésből fennmaradt még kb. 80.000 Ft Tőketartozás + kamatai. Bementem a bankba információt kérni de érdembeni választ nem kaptam arra, hogyan maradhatott tartozás, ha a szerződés szerint jártak el, tehát mindaddig vonták a tartozást a béremből amíg az visszafizetésre nem került. Én a Banknál Szerződésmódosítást nem kértem a Banktól (árfolyamgát stb.), és semmiféle egyéb nyilatkozatot nem tettem.
A munkáltatómtól kapott információ szerint 2012.09 hónap után a Bank nem kért további letiltást. Próbáltam kérni a Bank által küldött Határozatból (letiltást megkezdéséről szóló) egy másolatot, de azt mondták kérjem a Banktól mert ők nem adhatják ki.

1 hónapja kaptam egy levelet egy követeléskezelő cégtől, amelyben szerepel a Bank engedményezési nyilatkozata, hogy megvette ezt a tartozást.
Írtam egy tértis levelet a Banknak amiben kértem őket, hogy tájékoztassanak erről a tartozásról és arról, hogy miért nem a Szerződésben foglaltak szerint jártak el, tehát miért nem vonták le maradéktalanul a tartozást, ha 2012.09 hónap után még fennállt, illetve küldjenek egy példányt a munkáltatóm részére küldött letiltásról szóló Határozatból.
Az alábbi választ kaptam:
”Az osztályunkra érkezett kérelmében foglaltakra, tájékoztatjuk, hogy a XYZ számú hitel ügyletét 2013.10.01-jén engedményeztük a Legal Rest Pénzügyi Zrt. részére. A szerződés értelmében nincs jogosultságunk nyilatkozatot tenni. Kivizsgálás céljából jelen kérelmét továbbítjuk a követelés vásárló részére.

Ezek szerint a követeléskezelő cég fog nekem választ adni, hogy a Bank miért nem a szerződés szerint járt el?

Az előttem hozzászóló azt írta, hogy "csak...". Az őelőtte hozzászóló pedig általánosságban írt a behajtó cégekről, figyelmen kívül hagyva, hogy a te tartozásod nem kamu kintlévőség, hanem igenis valós és érvényesíthető követelés, amiről nincs mit egyezkedni. Ehhez képest jó fejek voltak, mert tettek neked egy meggondolandó ajánlatot. Te dolgod, hogy elfogadod-e vagy pedig hagyod jogi útra terelődni az egész történetet.

Azt senki nem firtatta, mennyire rossz helyzetben vagy (honnan vetted ezt?). A kérdés csak annyi, miért akarsz ellentmondani, ha egyébként nem fogod tudni vitatni a követelést. Vagy ha úgy gondolod, hogy a "vitatom a követelést, mert nem tudom megfizetni" megnevezésű, logikailag kristálytiszta ok-okozati kimutatás vitatásnak minősül, akkor nagyon tévedsz.

„Mi van akkor, ha a bank nem tudja bemutatni az általa, és általam aláírt szerződést?”

Miért ne tudná? Az engedményezés nem úgy történik, hogy "figyu, van egy 2 milliós követelésem, megveszed x összegért? - OK, megveszem", hanem van a párbeszédnek folytatása is: "megveszem, de mutasd a szerződést, mi alapján követeled a 2 milliót". Szóval, az le van ám papírozva rendesen. Ha mégsincs (nehéz elképzelni), arra csakis perben derülhet fény, de ha kiderül, hogy minden okirat a helyén van, akkor viszont bukta az adósnak. Nyilván ezt szeretnétek, nemdebár?

Az előtted hozzászóló ezt írta. Egyébként nem értem a szőrszálhasogatást, elég világosan leírtam a helyzetemet, és hogy mire vagyok kíváncsi. Kár azt firtatni, mennyire rossz helyzetben vagyok, ezen már vegetáltam 5 évet, most már inkább a megoldásra koncentrálnék. Mennyi időnk van a valódi adóstól összeszedni a pénzt, mielőtt a végrehajtó ráterhelné az adóstársam jövedelmére?

Mi van akkor, ha a bank nem tudja bemutatni az általa, és általam aláírt szerződést?????????

„per alatt jobban lehet egyezkedni”

Aha. A bank bemutatja az általad aláírt szerződést, mely szerint tartozol, te viszont nem tudod igazolni, hogy a tartozás bármilyen módon is csökkent volna. Nem egy klasszikus alkuhelyzet... Miről akarsz egyezkedni?

De igen, ez tiszta sor:) Korábbi hozzászólásomban írtam, hogy nem rajtam múlik, mikor lesz kifizetve a hitelösszeg. Remélem pár hónapon belül rendeződik a dolog, ezért voltam kíváncsi, mennyi idő, mire fizetési meghagyást kér a bank. Azt a tanácsot is kaptam, hogy per alatt jobban lehet egyezkedni, ezért ha peren kívül nem sikerül, még mindig próbálkozhatunk a bíróság előtt. Nem ragaszkodom én a perhez, csak félek, mindenképp eljut odáig a dolog.

De miért akarsz pereskedni a bankkal? Ahhoz, hogy jogerős határozat mondja ki, hogy tartozol, nem kell per meg bíró meg ítélet. Bőven elegendő, hogy ne mondj ellent. Vagy ezt a részét már nem érted a dolognak?

Illetve hogy melyik periódus mennyi időt vesz igénybe az eljárás során? Nyilván idén már nem számíthatunk sok újdonságra, de a fizetési meghagyásra gondolom még tavasszal sor kerül, és utána az esetleges pereskedés az, amire kíváncsi lennék, mennyi idő. Ha erre kerül a sor, szeretnék kiegyezni a bankkal, és addig össze kellene szednünk egy nagyobb pénzösszeget. Kíváncsi vagyok, mennyi időnk lehet rá.

Hm, ez érdekes, nem tudom hova lett a másik fele, bár szerintem csak annyit akartam írni: Nem tudom, mennyi időt vesz igénybe az eljárás?

„Arra a kérdésre sajnos azonban nem találom sehol a választ, hogy mi mennyi időt vesz igénybe az eljárás során.”

Mármint micsoda? Hiányzik a mellékmondat alanya.

Utánaolvastam a fizetési meghagyásnak, amiből választ kaptam néhány kérdésemre. Tehát ha a fizetési meghagyást figyelmen kívül hagyom, jogerőre emelkedik, és ugyanolyan súlyú mint a bíróság által hozott döntés. Ha ellentmondást nyújtok be, ezt követi a pereskedés, ami nem tudom, mennyi időt vesz igénybe, mert helyenként pár hónapot, máshol pedig éveket írnak. Ha megszületett a jogerős bírósági határozat, jöhet a végrehajtás. Ennek díját a követelő fél előlegezi meg, bár gondolom utána az adósra terheli. Nem szeretnék eddig eljutni, de azért kíváncsi lennék, mit takar a végrehajtás. Bankszámláról, fizetésből nem tudják egyenlíteni a tartozást. Ezt követően a végrehajtó ingóságokat foglalhat. Ez mégis mit takar? Nem mintha a lakásomból 50e forintnyi értéknél többet lehetne összeszedni. Olvastam olyasmit, hogy a végrehajtó nem nyit bolhapiacot, máshol mégis azt írják, ruhákat, használati tárgyakat is foglalhat, ha akar. Mikor kerül képbe az adóstárs? Velem párhuzamosan, vagy utánam? Vagy az egész végrehajtás arról szólna, megnézik, melyikünk fizetőképesebb, és az adóstárs fizetéséből vonják a 33%-ot? Arra a kérdésre sajnos azonban nem találom sehol a választ, hogy mi mennyi időt vesz igénybe az eljárás során..

Csak...

Értem, szóval az inkább csak egy határozat, fizetési felszólítás. Azt nem értem, mit változtat ez a hónapok óta sikertelen egyezkedésen? Ez csak formalitás? Ha addig nem tudtam fizetni, és nincs semmi hozzám kapcsolható jövedelem, ingatlan, akármi, akkor mi történik, ha nem fizetek? Miért kell megkifogásolnom a fizetési meghagyást? Ha nem teszem, akkor nem alakul perré a dolog? Hogyan jut(na) így a pénzéhez a bank?
Igen, sajnos laikus vagyok a témában, nincsenek hasonló témában érintett vagy jogász ismerőseim, jogi egyetemre sem jártam, gazdasági szakon pedig nem találkoztam még ebben a témában részletes leírással, pedig hasznos lenne. Köszönöm a segítséget.

„mire kérnek fizetési meghagyást? Mivel nekem nincs jövedelmem, értelemszerűen az adóstárs fizetésére?”

Uhhh... A fizetési meghagyást nem a fizetésedre, ingatlanodra, párod rokkantnyugdíjára kérik. A fizetési meghagyás egy felhívás, melyben a kibocsátó hatóság meghagyja neked (innen ez a kissé archaizáló elnevezés), hogy fizesd meg a tartozásodat. És nem számít, hogy a fizetésedből, az ingatlanod eladásából, vagy a párod rokkantnyugdíjából fizeted meg, csak legyen megfizetve. Uhhh...

Köszönöm a választ, egy kicsit kezdem világosabban látni a dolgokat. Az autó egyébként az én nevemen volt, szóval csak a részlet kedvéért említettem, hogy valójában nem én használtam, de akkor hallgatni fogok erről a dologról hivatalosabb helyeken.
A mai napon kaptam egy újabb levelet, már az új címemre - tehát e-mailes megkeresésemet megkapták -, de nem reagáltak semmire, amit kérdeztem, csak a korábbi 1,6M-s ajánlatukat ismételték meg egy hónappal meghosszabbított határidővel. Ha jól értem, ha erre nem reagálunk, fizetési meghagyást kérnek, amit mi megkifogásolhatunk, és ekkor per indul a bank és közöttünk, ha ők befizetik a perköltséget. Mégis mennyi ennek az ideje, és mire kérnek fizetési meghagyást? Mivel nekem nincs jövedelmem, értelemszerűen az adóstárs fizetésére? Vagy ez nem függ ettől? És hozzányúlhatnak - mikor nyúlhatnak hozzá? - a lakásához, autójához? Ha csak a pert követően, abban az esetben, ha nem sikerül kiegyeznünk, az némiképp megnyugtató lenne. Az egyetlen dolog, ami mellettünk dolgozik, az az idő, mert fél éven belül lehet, hogy egy kisebb összeggel elő tudnánk állni, és a bíróságon megegyezni egyösszegű kifizetésben, ha eljut odáig a dolog. Ezért jó lenne tudni, nagyjából mennyi időt szokott időbe venni a procedúra. Most a tartozáskezelő cég első ajánlatánál tartunk, a határideje jan.15, és még nem reagáltunk rá semmit. Ha számít valamit, a bank, akitől a kölcsönt kaptunk, az Erste bank, a tartozáskezelő cég pedig az Argenta. Minden tanácsot/magyarázatot köszönök!

Tímea84: Azt, hogy másnak vettél fel hitelt a saját nevedben nem nagyon híresztelném... Mert még esetleg feljelentenek csalásért...

Behajtócéggel nem egyezkedünk, pereljen ha akar valamit. Azért nem megy közjegyzőhöz, mert nem látja behajthatónak a tartozást, ezért jön a pszichikai behajtással...

A behajtócég nem vihet semmit, de a végrehajtó már igen...
ennek módja: fizetési meghagyás a közjegyzőnél, megkifogásolod, perré alakul. Itt három variáció van: nem fizetik be a perköltséget> megnyerted. Befizetik és nem jönnek el> megnyerted. eljönnek és befizetik> dönt a bíróság. DE! a bizonyítás (az összegszerűséget beleértve is!) őket terheli, tehát neki kell bizonyítani, hogy jogos a követelése és azt is hogy mennyi a követelés. Mennyit vettél fel, mennyiért adta el az autó, mennyi a költség, a kamat, stb... Álltalában a bíróságon jobban lehet egyezkedni a bankokkal, mint a behajtócéggel.

(sok bírónak ugyancsak tele a ... micsodája azzal amit a bankok művelnek, olyannyira odapörkölnek újabban a bankoknak, hogy a bankok seggnyalója a fidesz már törvényi úton akarja lassan utasítani a bíróságot... Na de ez már egy másik téma...)

Szeretnék tanácsot kérni hozzáértőktől, hogy mire számíthatok, vagy milyen megoldás létezik elkeserítő ügyünkre. 2008-ban kezdődött minden, adóstársammal együtt hitelt vettünk fel egy harmadik személy részére szívességből. (Az illető külföldi állampolgár, jól fizető, tartós munkahelye volt, csak éppen nem bejelentve.) Ez jó nagy botorság volt, több éve tartó meghurcolás lett az eredménye. A valódi adós fizette egy darabig a részleteket, aztán a válság után visszavették az autót, és csillagászati összegű hiteltartozást állapították meg mellette. Egyezkedtünk egy ideig részletfizetésről, de nem lett belőle semmi. Az ügyünket eladták egy behajtó cégnek, akik most rendkívüli ajánlattal álltak elő, a majdnem 2,5 milliós tartozás helyett 1,6 milliót fizethetnénk, ami ha nem felel meg, pert indítanak. Azt, hogy milyen abszurd az összeg egy használtan vásárolt és azóta a bank által értékesített autóért, nem is firtatom. Próbáltam többször keresni a céget mindenféle úton-módon, de még nem sikerült elérnem őket. Szeretném tudni, van-e lehetőség rá, hogy a valódi adós átvállalja a tartozást külföldi állampolgárként? Azt sem tudom, miféle pereskedés áll előttünk. Én diák vagyok, albérletben lakom (a címemet is lejelentettem a tartozáskezelő cégnek), jövedelmem nincs és egy ideig nem is lesz, nem tudom, mit vihetnek tőlem, vagy kimehetnek-e az állandó lakcímemen élő szüleimhez kérdéseket feltenni vagy bármit lefoglalni. A lakásban nincs tulajdonjogom, és nem is ott élek. Az adóstársam ennél rosszabb helyzetben van, neki lakás is van a nevén, és fizetése is van. A valódi adós jelenleg nem éppen fizetőképes, legkorábban szerintem tavasszal fog rendeződni az anyagi helyzete. Ha akarna sem hiszem, hogy ekkora összeget szerezne két hét alatt. (Vagy létezik olyan bank, ami adna neki?) Mihez kezdhetünk? Várható, hogyha perre kerül a sor, az elhúzódik hónapokig, és addig talán megoldjuk - a valódi adós megoldja - az egyösszegű kifizetést? Ha írunk az adóssal egy tartozáselismerő nyilatkozatot, érünk vele valamit? Mégis mire számíthatunk?

„de amunkáltató mílyen összegben adja el a követelèsét”

Akár 2 forintért is eladhatja. Az adósnak édesmindegy, mert az új jogosult egy kanyival sem követelhet többet, mint az eredeti jogosult. Éppen ezért a "vételárhoz" az adósnak semmi köze, és a követelés összegét nem befolyásolja a "vételár", illetve arra nem lehet hivatkozni.

Értem, de amunkáltató mílyen összegben adja el a követelèsét hiszen küldött egy elfogadó nyílatkozatot szerzödéshez képest sokkal-sokkal magasab összegröl, de azt nem írtuk alá.

Ez még közel sem végrehajtási kérdés, de éppenséggel megválaszolható.

„Mi ezt az összeget vitatjuk.” - Ezt közöljétek a munkáltatóval is, hadd tudjon róla, de hivatalosan nem most kell vitatni, hanem majd később. Ha a kölcsönszerződés szerint reális a mostani 40%, akkor úgyis hiába vitatjátok.

„eladhatja-e” - Igen.

Kérem szíveskedjenek az alábbi ügyre jogi felvilágosítást adni:
Feleségem munkáltatója még 2006-ban ingatlanfedezetre munkáltatói kölcsönt adott. A kölcsön szerződés a munkáltató és a munkavállaló között jött létre ügyvédi ellenjegyzésre de közjegyző nélkül. A kölcsönt nem tudtuk visszafizetni.
Most a munkáltató a szerződésben meghatározott visszafizetési összeg helyett annál kb. 40%-al magasabb összeg elismerését kéri egy levélhez csatolt elismerő nyilatkozaton. Mi ezt az összeget vitatjuk.
Kérdésem az, hogy a tartozás elismerése nélkül átadhatja-e illetve eladhatja-e /faktorizálja/ a munkáltató a követelést.

Mit lehet erre mondani? Jókor kérdezel.

Kérd a végrehajtótól a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását, ha az bármilyen okból eredménytelen, akkor indíts pert a végrehajtás korlátozása iránt. Nem ígérem, hogy eredményes lesz, a teljes összegre szóló jogerős fizetési meghagyással meg vagy lőve. A hitelező jóindulatára vagy utalva, az elismerése nélkül szerintem csak a fizetési meghagyásos eljárás megindulása után befizetett részleteket tudod érvényesíteni.

A végrehajtási lap kibocsátását éppen tekinthetjük végzésnek. A kérdező meg semmit nem írt arról, hogy van-e a követelésről végrehajtható döntés. Meg úgy általában nem azt kérdezte szerintem, amire valójában kíváncsi.

Szvsz csak annyit akart: van olyan, hogy engedményezés. Van.

„végrehajtást kér, melyről a bíróság hoz egy végzést. Ez így jogszerű?”

Olyannyira nem az, hogy egyenesen elvi képtelenség. Biztos, hogy ezt akartad kérdezni? (Azon ne akadj fenn, hogy én nem Dr. Attika vagyok.)

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni szakdolgozatom elkészítéséhez! Aki rendelkezik lakáshitellel kérem töltse ki az alábbi kérdőívet!
A válaszadás természetesen név nélkül történik! Amennyiben lehetséges, kérem az egyéb bejegyzés rovatot is kitölteni személyes tapasztalattal!
Köszönöm!
http://ripet.hu/feedback.php?…