Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Ahhoz szerencsére túl hülye az exe, hogy ilyenért pereskedjen de jobb felkészülni. És ha bérleti szerződést kötne tesóm egy közjegyző által amit nem fizet az ex azzal meg lehet nyerni az ügyet szerződés szegésért? Mondjuk ahhoz alá kéne írnia az exnek de így tesóm megnyerheti a pert HA mégis aláírja? Tudtommal kötelezheti bérleti díj és rezsi fizetésre. Vagy ezt túl gondoltam?

„Kilakoltatási moratórium alatt ha a kilakoltatási pert megnyernénk akkor ezidő alatt is ki lehet rakni?”
Nem, de miért kevered a szezont fazonnal? A kilakoltatási moratórium az nem pereskedési moratórium, tehát pereskedni nem tilos. Aztán, ha a per a moratórium ideje alatt fejeződik be, nagy kaland, a moratórium utánra kérheted a kilakoltatást.
De kit is lakoltatnál ki? Merthogy te vagy birtokon belül, ő pedig nem is lakik ott. Miért is akarnál pereskedni? Indítson pert ő, ha sérti, hogy nem engeded be a házba! Fog is, de nem azért, hanem a lakott-beköltözhető ár különbözetéért.
De tegyük fel, megnyernél egy ilyen pert (nem nyernél). A lakcíme akkor is ez fog maradni, és ha önként nem jelentkezik ki, az is marad.
Mi a valós problémád? (Tudom, nem a tiéd, hanem a testvéredé.)

A lakcím semmilyen jogot nem keletkeztet az ingatlanra. Teljesen indifferens minden szempontból, hogy oda szól-e.
De ártani nem árt, kijelenteni.

Szerintem esetében, ha havonta 1-2x jelenik meg, eléggé megalapozottan lehet hivatkozni a 182/A.§ (3) "a" pontjára.

Nem akarjuk azt, hogy a bejelentett lakcím ami az egyetlen bejelentett mivel a barátnőjénél lakik de oda ideiglenesen sincs bejelentve, ez akadályozzon abba, hogy kitegyük onnan

Kilakoltatási moratórium alatt ha a kilakoltatási pert megnyernénk akkor ezidő alatt is ki lehet rakni? Elindítani elfogjuk ha nincs más opció de ebből csak a moratórium után lehet kirakni. Vagy rosszul gondolom?
Pont ezért, mert nem életvitelszerűen lakik ott ki akarjuk jelenteni ha meg lehet lépni. Ha már őt nem tehetjük ki és zárat nem cserélhetünk

„ Ettől függetlenül az állandó lakcímről ki lehet jelenteni az ex férjét? Vagy az sem megengedett ebben az esetben?”
Érdekes kérdés, a régi törvény alapján azt mondtam volna, hogy simán, ha nem lakik ott életvitelszerűen, akkor fiktiváltatni kell a lakcímét - már ha önként nem változtatja meg.
De az új törvény szerint egyáltalán nem kell az állandó lakcímen lakni. Ugyanakkor, mint 1/1 tulajdonos szerintem most is kérheted a fiktiválást.

„a moratórium miatt ez már jövőre marad”
Milyen moratórium? Hogyan jön az ide?

Azt még hozzátenném, hogy közben tesóm részére haszonélvező lettem az árverés előtt. Nem tudom ez mennyit számít ezesetben

Köszönjük szépen! Akkor marad a pereskedés amikor hivatalosan eljön az idő, a moratórium miatt ez már jövőre marad. Ettől függetlenül az állandó lakcímről ki lehet jelenteni az ex férjét? Vagy az sem megengedett ebben az esetben?

pincode11,

Lényegében gerbera is ezt írta.
Most két lehetőség van. Vagy a tesód lesz a jogszerű, felszólítja az exet az ingatlan végleges elhagyására, ha nem megy lakáskiürítési pert indít, de az elég necces, mert igen, a bírósági gyakorlat az, legalábbis a közös tulajdon megszüntetési perekben, hogy azt nem kérheti a lakottan tulajdonrészt szerző, és ez itt is elég hasonló, bár kicsit azért más is 1/1 tulajdonosként, de az itt is igaz, hogy lakottan szerzett. Szóval kétesélyes.
A másik lehetőség, hogy nem lesz teljesen jogszerű, lecseréli a zárat, kizárja az exet, és ad neki egy időpontot, amikor elviheti a cuccait (persze, okosan, tanúkkal, vagy inkább be se nagyon engedve, én talán inkább tanúk előtt leltároznám a cuccait, és elvinném egy pincébe/raktárba, vigye onnan el). Ez esetben az exnek kell pereskednie, akár hogy visszaengedjék, akár az ingóságai miatt (mert eltűnt az aranyrúdja, ezért fontosak a tanúk), de igazából a visszaengedést nem nagyon kérheti, az 1/1 tulaj birtokos nem akarja őt ott látni, esetleg kérheti, hogy akkor a lakott-beköltözhető becsérték különbözetét fizesse ki a tesód.

Tekintve, hogy az életvitelszerűen ott élő birtokos a tesód, és az exe egyáltalán nem él ott életvitelszerűen, szerintem jó esély van arra, hogy biztosan ne engedje vissza a bíróság se. Ez a havi 1-2 ott alvás, ez semmit sem ér.

Egy szóval nem írtam, hogy a végrehajtót kértük meg hogy adja át. Hanem, hogy a végrehajtó azt mondta hogy nem teheti ki tesóm a volt férjét a házból és ugyanúgy használhatja amikor tesóm 1/1-be lesz bejegyezve akkor is joga van a volt férjnek bemenni és ugyanúgy használni, aludni, ott élni is akár életvitelszerűen az ingatlanban mivel lakottan vette az ingatlant tesóm. De bérleti díjat és rezsit követelheti

„Tesóm lakik ott, volt férje havi 1-2x megjelenik a háznál,”
Hát akkor meg? Birtokon belül van: mit adjon át neki a végrehajtó? Legközelebb, ha megy a pasi, ne engedje be. Az nyilván hőzöngeni fog, de onnantól őneki lesz érdeke, hogy pert indítson a másik ellen, nem pedig fordítva. Abban a perben nem követelhet többet, mint a lakott és beköltözhető becsérték közötti különbözetet, erről pedig a perben meg lehet egyezni vele.

Kedves gerbera317,
Tesóm lakik ott, volt férje havi 1-2x megjelenik a háznál, néha ott is alszik egy saját bekulcsolt szobában de életvitelszerűen nem lakik ott a volt férj. Az ex az adós akinek a részét megvette tesóm, hogy 1/1-ben legyen a tesóm és a férjétől is megszabaduljon. Eleinte a végrehajtó azt mondta, hogy tesóm aki bent lakik miatta kerül fel az adós 1/2 része lakottan. Utólag megtudtuk, hogy mivel tesóm lakottan vette meg, nem teheti ki a volt férjét de albérletet és a rezsinek felét követelheti. Az ex a barátnőjénél lakik de egyetlen állandó lakcíme a tesómmal közös ingatlannál van ami nem sokáig közös hivatalosan. Földhivatalba 1/1-be lesz bejegyezve amikor jogerős lesz és a végrehajtó továbbítja a Földhivatal felé a bejegyzést ,hogy tesóm az 1/1-s tulaj. De az ex férjet nem teheti ki, birtokon belül maradhat csak nem lesz tulajdonjoga az utolsó információk szerint amit személyesen mondott a végrehajtó

@pincode
Kezdjük elölről, mert ez egy nagy katyvasz! Miért nem lehet a tényállást a valóságnak megfelelően közölni?!?
Tehát az van, hogy van egy ingatlan, ami 1/2 részben a tesódé, 1/2 részben pedig az férjéé, aki az adós?
Viszont az ingatlanban a férj lakik, a tesód nem?
És a férj 1/2 részét megvette a tesód árverésen, lakottan, így most 2/2 tulajdonos lett, de nem juthat birtokon belülre?
Ha ez van, akkor valóban nem is fog birtokon belülre jutni. Legalábbis egykönnyen nem. Azt kellett volna csinálni, hogy még az árverés kitűzése előtt meg kellett volna a tesónak állapodnia a férjével arról, hogy a férj kizárólagos használatra jogosult a teljes ingatlanon. Ennek a trükknek a férj simán bedőlt volna (nagy örömmel azt hitte volna, hogy ezzel előrnyhöz jut), és akkor az 1/2-edet beköltözhetően lehetett volna árverezni, és akkor a tesód beköltözhetően vette volna meg. Igaz, kicsit drágábban, de beköltözhetően. Így most viszont lehet pereskedni.

Üdv mindenkinek!
Tesóm esete kezd kitisztulni. Köszönöm Napsi18, szerintem kicsit másabb a helyzet nálad mint tesómnál. Sikeres árverés megtörtént az első szakaszban és a végrehajtónál is rendezve a dolgok. Kiküldték a másolatát a jegyzőkönyvnek mindenkinek aki érintett. Onnan számítva, hogy aki utoljára átvette a másolatot 30nap mire jogerős lesz. Ezek érthetőek. Amire jelenleg nem kaptunk értelmes magyarázatot (és az ügyvéd is jövőhéten tud fogadni) hogy amikor azt mondta a végrehajtó, hogy az ingatlanrész ami árverezve lett azért van lakottan feltüntetve, mert tesóm a másik 1/2-d a lakottnak számított személy. Most meg mondta a végrehajtó, hogy az adóst nem lehet kitenni mivel lakottan lett vásárolva az ingatlan de bérleti díjat és a rezsi felét lehet követelni. Korábban tesóm miatt volt lakott most meg, hogy egészben az övé az adós is lakottnak számít? Hogy van ez? A volt férj tuti nem fog semmit fizetni. Hogy lehet őt kirakni onnan? Amíg nem talizunk az ügyvéddel addig valami infót vagy értelmezést kérhetek, nagyon értetlenül állunk az egészhez hogy miért nem lehet kitenni a cuccaival....

Na! Az én esetemben mivel 1/2-d ingatlanrészről beszélünk a végrehajtó nem fogja átadni. Amikor az adós átvette a jegyzőkönyv másolatát akkor 30napon belül személyesen kell átadnia nekem az ingatlant kiürítve. Ha nem teszi meg akkor nekem kell személyesen bemennem a legközelebbi bíróságra az eredeti jegyzőkönyvvel és amikor a tulajdonlapon is 1/1-ben szerepelek, hogy kérjem a birtokbaadást és személyesen fogok ott egy nyomtatványt kitölteni. Ennek még utána kell járnom a bíróságnál, őket is hívni fogom. Ezért ilyen bonyi az én esetem mert nem 1/1-re licitáltam hanem csak egy ingatlanrészre
Ha átadtja akkor jegyzőkönyvet készítünk az ingóságokról, óraállásokról illetve mondta maga a végrehajtó, hogy a vízórának járjak utána mert az helyrajzi számhoz kötött, nehogy ott is legyen elmaradás mert az engem illet

Ezt azért írtam, remélem Pincode11-nak is tudtam segíteni illetve másnak is. Végre tisztán látom. Úgyhogy most már értem, hogy neki miért mondta a végrehajtóval, hogy a jegyzőkönyv másolatát átvették akkor onnan indul a 30 nap, mivel ő is 1/2-d részre licitált

Mikor írtad alá az árverési jegyzőkönyvet? Főszabály szerint, ha 30 napon belül nem költözik ki, ingóságaival kiürítve, akkor egy vékony, objektív határidőn belül (15 napon belül kérheted a végrehajtó általi birtokba adást.) Attól, hogy nem értek vele egyet, a Vht. 154/A. § (1) bekezdésében foglaltakra hívnám fel a végrehajtó figyelmét. (előző hozzászólásomban elírtam Vht. 154. § (1) bek.-re hivatkoztam, de az a tulajdonjog bejegyzés).

A problematikára, lakottságra, amit felhozott lentebb józsi és te is, az alábbi módon kellett volna megfelelően eljárni:

„Ez esetben - mármint, ha a tesó veszi meg az ingatlanrészt, és 1/1 tulaj lesz - szerintem nem számít a lakottság, legalább a 154.§/A szerint ki kellene raknia az exet a végrehajtónak. Nem fizikailag, de helyszínen az ingóságait egy helyiségbe pakolva, és átadva az ingatlant a tesónak, aki azonnal cserélheti is a zárat. Nem?”

A Vht. 161. § (1) - (3) bek.-ben foglaltak: 161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.
(2)   Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben

1. az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet,

Ezt csak azért hagytam itt, mert a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése MINDIG beköltözhetően kerül értékesítésre. Nyilván ez a lényege. Persze ebben benne van a veszély, hogy más is érvényes ajánlatot terjeszt elő. Véleményem szerint ezért nem lehet a lakottságot a társtulajdonos vásárlása esetén kvázi beköltözhetőnek tekinteni, mert a jogalkotó nem poénból találta ki a lakottan és beköltözhetően történő értékesítést. Azonban, mások véleményére is kíváncsi vagyok, meggyőzhető vagyok érvekkel ;)

Köszönöm papinianus88 a gyors választ!

Akkor most már itt bazi nagy zavarban vagyok. 2 ügyvéd 2 különbözőt mond birtokbaadáshoz, a végrehajtó egy 3.opciót ami a helyes szerinte. Itt azt írtad, hogy felülírja a birtokbaadást az árverési vevő azaz én. Nekem ez úgy hangzik, hogy nem így kéne csinálnom mert nem ez a helyes. Javíts ki ha rosszul értelmeztem ezt a válaszod. De ha mégis jól értelmezem akkor kérlek szájbarágósan írd meg hogyan kéne eljárnom, mert az időből fogok kifutni. Senkitől nem kapok konkrétat, hogy hogyan kapom birtokba csak azt hallom hogy hogyan nem.....ha az én helyzetemet nézzük amit leírtam akkor nekem ezt hogy kéne elintéznem, hogy birtokon belül legyek és az adós többet ne mehessen az ingatlanon belülre és persze ne tudjon belekötni abba ahogy én eljárok. Annyit hozzá teszek, hogy utóbbi pár hónapban az adós úgy dolgozik hetekig nincs az ingatlannál de ha nincs munkája akkor mindennap ott van. A levél és értesítések illetve a pókháló a bejáratnál is utal rá, hogy mostanában nem járt a háznál
Köszönöm ha valaki leírja, hogy mit kéne csinálnom a birtokbaadásnál, mert csak az időm megy. A rengeteg ingóságai miatt gondolom nélküle nem vehetem át az ingatlant tanúkkal vagy de?

Napsi/Józsi: Érdekes kérdéskör, én a magam részéről, és a jogirodalomban is páran, a Vht. 154. § (1) bek. szerinti átadással, nem értünk egyet, a jegyzőkönyvben történő átadás a tételes jogi rendelkezéstől függetlenül - eljárásjogilag - minimum visszás. A végrehajtó az ingatlant lakottan vagy beköltözhetően értékesíti, a végrehajtó sem lát a jövőbe, nem tudja, hogy az előárverezési jogosult/társtulajdonos teszi a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot, esetleg végrehajtást kérő, vagy bármely regisztrált árverező. Az árverési jegyzőkönyvön, mint felügyelő szerv által rendszeresített biztonsági papírra a lakott értékesítés, az értékcsökkentő tényező kerül konkretizálásra. Olyan véleményem szerint nincs, hogy akkor ezt tartsuk ilyen esetben inkább beköltözhetőbbnek. A lakott érték alapján vásárolt az árverési vevő.

1. Véleményem szerint, ha lakottan került értékesítésre, birtokba adási kérelmet a Vht. 154/A. § (10)Á bekezdése alapján nem terjeszthetsz elő. Vagyis előterjeszthetsz, de el kell utasítani, ezt a végrehajtó jegyzőkönyvben kell, hogy megküldje. (hiszen a vevő is előterjeszthet az intézkedése ellen végrehajtási kifogást.) Az más kérdés, hogyha a Vht. 154. § (1) bek. szerinti átadást próbálod presszionálni, de ott neked kell ezt-azt nyilatkozni (ügyvéddel).
2. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napot követően, ha két, együttes feltétel teljesül (jogerős az árverési jegyzőkönyv, nem érkezett végrehajtási kifogás és a vételár teljesítésre került a végrehajtói letéti számlára)
3. Felülírja a birtokba adást az árverési vevő és adós/bentlakó konszenzusa. Nyilván, ilyen esetben átadás-átvételi jegyzőkönyv, óraállások, ott maradt ingóságok. És aláírjátok mindannyian, akik arra kóricáltok.
4. Törvényi határidő. Utána azt csinálhatsz, amit szeretnél, ahogyan persze ő is, nincs megtiltva a feljelentés, de értelme nincs sok. Vht. 182. § (2) bekezdése szerint is A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.
5. Nemcsak az adós nyújthat be kifogást, hanem akinek jogát, jogos érdekét sérti. amúgy a Vht. 217. § (2) bek sztem egyértelmű:

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

A gyakorlatban a tudomásszerzéstől (kézbesítéstől, amelyet az elektronikus tértivevény tanúsít) számított 15 nap a releváns, és eljárásjogi határidő, amennyiben az utolsó nap postára adja, azt időben előterjesztettnek kell tekinteni. Az objektív (jogvesztő) 3 hónappal, annyira nem lényeges foglalkozni.

Sziasztok! Pincode11 sztorija (vagyis a tesója esete) nagyon egyezik az enyémmel. Mielőtt felteszem a kérdést röviden leírom mi a szitu nálam. Van egy ingatlan aminek az 1/2-d része az enyém és ezen van egy haszonélvező, a másik 1/2-d rész az adósé amit megnyertem árverésen. Azóta jegyzőkönyv aláírva, aznap el lett utalva az összeg. Az ingatlan nem beköltözhetően lett árverésre bocsátva. Senki nem lakik ott, az adósnak rengeteg ingósága van a háznál, nekem pár apróság. Az adósnak az egyetlen állandó bejelentett lakcíme ide szól viszont életvitelszerűen a barátnőjénél lakik ugyanabban a városban úgyhogy gyakori időt tölt a háznál, mindig tevénykedik valamit vagy a házon(engedélyem nélkül) vagy szerel. Nekem állandó lakcímem szintén ide szól de van egy ideiglenesen bejelentett. Én olyan 2havonta megyek a házhoz szétnézni, hogy mit művel ez a nyekenyóka a közös ingatlanunknál és fotókat készítek mindenről. A haszonélvező inkább a környékre sem megy ő sem lakik ott jó pár éve. Mivel az adóssal nincs semmilyen kontakt még telefonszáma sincs meg, 2éve láttam őt utoljára így az ügyvédem tanácsára írtam neki levelet, hogy XY dátumkor legyen szíves átadni az ingatlant vagy hatalmazzon meg valakit ha ő nem tud jelen lenni és addigra ürítse ki az ingatlant, illetve a jogi képviselőjének is írtam egy levelet és csatoltam a másolatát amit az adósnak küldtem és megkértem, hogy ha rossz címre postáztam azt jelezzék felém. A jegyzőkönyv alján szerepel a vht 154/A ezért igyekszem így eljárni
A kérdéseim:

1. Elég régóta ismerem az adóst így számítok rá, hogy nem fog megjelenni az ingatlan átadásnál így birtokbaadási kérelmet kell benyújtanom. Ezt mennyi idő alatt bírálják el? Pár hét vagy hónapok is lehetnek?
2. A földhivatalba mennyi idő alatt kerül 1/1-be az ingatlan tulajdon?
3. Ha birtokomba adta az ingatlant(nem sok esélyt adok ennek) de tételezzük fel, hogy bizonyos személyes holmiját nem vitte el. Akkor ha ott tárolom 60 napig ahol eddig volt és amikor elvinné akkor engem megkeres címszóval és átadom az opció lenne vagy mindenképpen konténerbe szállítassam el? Mindenképpen azt akarom, hogy átadja az ingatlant, a kulcsokat, együtt az óra állásokat felírni illetve jegyzőkönybe beírni, hogy milyen ingóságokat hagy ott amihez ugye az aláírása is kell. És tanúkkal megyek természetesen

Ha nem lenne ennyi ingósága akkor nem foglalkoznék vele, hogy átadja vagy nem mivel tulajdonos vagyok és van bejárásom

4. Ha az adós a 60napon belül nem viszi el a cuccait, az ügyvédem szerint onnantól én rendelkezem vele. Ha 70.napon én felteszem hirdetni mondjuk a Mona Lisa festményét amit nem vitt magával és ő ezt meglátja, tud ellene tenni valamit? Vagy felesleges hiszti, feljelentés lenne belőle az ő részéről és így járt, volt idő....?

5. Az adósnak kifogást benyújtani 15napja van. Ez a 15nap onnan indul, hogy én jegyzőkönyvet aláírtam és kifizettem az összeget vagy onnan amikor ő megkapja a jegyzőkönyv másolatát vagy mindenki megkapja? Ez nem tiszta nekem. Honnan számítva indul a 15nap? Számolok ezzel is, hogy bepróbálkozik

Köszönöm előre is a válaszokat!

hozzáértőktől kérdezem :

Azt gondolom, hogy pincode11 esetében nem azért lett lakottan árverezve az ingatlan, mert a tesója exének - az adósnak, aki amúgy életvitelszerűen ott sem lakik - a lakcíme oda szól, hanem pont azért, mert gondolom, hogy a tesónak, aki ténylegesen életvitelszerűen is ott lakik, neki oda szól a lakcíme, és neki nem kötelessége kiköltöznie, ha valaki más, harmadik személy venné meg árverésen az ingatlant.

Ez esetben - mármint, ha a tesó veszi meg az ingatlanrészt, és 1/1 tulaj lesz - szerintem nem számít a lakottság, legalább a 154.§/A szerint ki kellene raknia az exet a végrehajtónak. Nem fizikailag, de helyszínen az ingóságait egy helyiségbe pakolva, és átadva az ingatlant a tesónak, aki azonnal cserélheti is a zárat. Nem?

Drbjozsef, biztos hogy balhézna mivel 1autó, 2robogó és egy kisebb csónakot is ott tart az ingatlan udvarán, talán horgász cuccok is vannak neki. 60.nap után nem lenne értelme a vernyogásának de addig képes lenne feltörni a zárat. Természetesen fotó van és későbbiekben is lesz mindenről, nehogy kitalálja hogy 1rúd arany is volt az elzárt szobájában. Be is perelné még így is, lopással is gyanúsítaná

pincode11,

Akkor egy kérdés : szerinted, és tesód szerint, ha az exét kész tények elé állítanátok azzal, hogy lecserélitek a zárat, és egyszer csak nem tud bemenni az ingatlanba - természetesen már akkor, amikor a tesód 1/1 bejegyzett tulajdonos lesz -, akkor az ex mit tenne? Rendőrt hívna, feljelentené, beperelné a tesódat? Esetleg feltörné a zárat, tettlegesség is lehetne?

Drbjozsef, de olvastuk. De az adósnak az egyetlen bejelentett lakcíme ahol ingóságokat tart, kulcsa és bejárása van az ingatlanba illetve nagyon ritkán ott alszik amikor olyan kedve van. Ezesetben nem vonatkozik rá a moratórium?

Papinianus88, köszönjük. Nagyon úgy látom, hogy itt a végrehajtó van valami zavarban vagy valami nem okés. Ezért is kérdeztem itt, mert az ügyvéd is illetve itt is a ugyanazt mondjátok. Nem tudom hogyan értessük meg a végrehajtóval, hogy nem a közjegyzői másolat átvételével indul a 30 nap mert csak ezt fújta. De szerencsére idő még van rá csak szeretnénk tisztán látni

„Papinianus88 az ingatlant nem beköltözhetően lesz licitre bocsájtva. A fő kérdésem az, hogy létezik ilyen, hogy a 30 nap onnan indul ha mindenki megkapta a jegyzőkönyv másolatot? Elvileg közjegyző papír aláírása és teljes összeg kifezetésétől indul de a végrehajtó állítja, hogy a 30 nap nem innen indul hanem amikor megkapta mindenki a közjegyzői másolatot amivel jogerős lesz az egész”

Ha lakottan értékesítette a végrehajtó, akkor rá várhatsz, ő nem fogja birtokba adni, akárhányszor is kérnéd, hiszen pont a lakott értékben vásárlás értékcsökkentő tényező, ezért olcsóbb. A 30 napot leírtam.... nem a kézbesítéstől számítandó, hanem a törvényi határidő. Az pedig úgy rendelkezik, hogy

„154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.”

De józsi abszolút segítőkészen jelzi, amiket már rongyosra tanácsoltunk az évek során :)