@OneKore
„ebben az esetben szükség van erre?”
Nincs. A 154/A. § (1) ezt mondja: Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Ha ez teljesül, vagy ez a lehetőség eleve adott, akkor a végrehajtó rá se néz a 154/A-ra, hanem a sima 154. § (1) szerint átadja az ingatlant: a vevőnek: Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. Ebben az átadásban nincs semmi extra, ez egy irodai intézkedés, egy jegyzőkönyv, gyakorlatilag egy levél, amiben megállapítja az átadás tényét, és ez nem igényel kitűzött időponthoz kötött helyszíni eljárást vagy egyéb efélét. Mondd meg neki, hogy az adós neked átadta önként, és követeld tőle, hogy ezt a tényt állapítsa meg.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
@Afsafsafs
Nem igazán érthető a tényállás. Volt kényészerátadás, amihez idő, felvonulás, emberek, lakatos, fuvaros kellett? Mert ha volt, akkor azt az árverési vevőnek kell fizetnie. Igazából az adósnak, de azon már nem lehet behajtani semmit. A végrehajtást kérő pedig nehogymá...
De ha nem volt ilyen, csak egy sima 154. § szerinti átadás, aminek egy levél feladási ára a költsége, akkor nem igazán érthető a végrehajtó intézkedése. Mert az árverési vevőnek semmi köze az 52d-s befejezéshez. Amit meg eulimen ír, az nem ide tartozik.
Nézd meg jobban azt a díjjegyzéket, mert a befizetendő összegnél az is ott van, hogy ki köteles azt megfizetni, illetve, két sorral lejjebb ez bővebben is ki van fejtve.
bocs, félreérthető lett.
Ezt szerettem volna:
„Igen, a végrehajtást kérőnek kell fizetnie.”
@Afsafsafs
Igen, a végrehajtást kérőnek kell fizetni.
De mivel birtokbaadást kértél, annak a pillanatában épp te voltál a végrehajtást kérő.
Lásd Vht 154/A (13)bek, utolsó szava! "Az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik."
Sziasztok!
Decemberben vettünk végrehajtáson egy házat. Már lejárt a 30 napos jogerőre emelkedés és a földhivatal is bejegyezte a tulajdonjogot. A tulaj a Magyar állam volt, az Mvh zrt.-vel karöltve. Ezek a jó képességűek (mvh) arra nem voltak képesek, hogy válaszoljanak és adjanak egy időpontot a birtokbaadásra. Őszintén megmondom, hogy mivel senki sem lakta az ingatlant és nyitva volt így pont leszartam és birtokba vettem magamtól :D. A végrehajtót kértem a vht.154 szerinti átadásra, de 2 hónap múlva adott időpontot… őszintén ebben az esetben szükség van erre?? Előre is köszi
Hozzátenném, hogy a birtokbaadást időben kértük (jogerőre emelkedés után 1-2 nappal), ebben az esetben így annak sincs költsége, ha jól tudom.
Sziasztok! Van egy házunk amit árverésen vettünk, minden rendben zajlott, már tavaly birtokba vettük. Most jött egy díjjegyzék a végrehajtótól, hogy fizessek be X ezer forintot, mint végrehajtási költség. Amire hivatkozik: Dsz. 8/2021. (X.29.) és 22.§. Én úgy értelmezem, hogy ezeket a díjakat a végrehajtást kérőnek kellene fizetni, nem a vevőnek. Nem én kértem a végrehajtást, hanem egy cég. Mit gondoltok?
A végén még a végrehajtó fog fizetni?
Janos99
„Az illetéket a földhivatal hiánypótlási felhívása alapján fizettem be.”
Az nem illeték, hanem eljárási díj, amiért a Földhivatal megdolgozott.
Nincs benne a díjban, hogy tuti átírják a nevedre az ingatlant.
Az illetéket - ami vagyonszerzési inkább - majd a NAV felé fizetnéd, ha összejön.
„A végrehajtó kéri a bíróságot az árverés megsemmisítésére”
Szerintem ilyet a végrehajtó nem kérhet, és a bíróság is ilyen következtetésre fog jutni.
„Az illetéket a földhivatal hiánypótlási felhívása alapján fizettem be”
Akkor az nem illeték volt, hanem igazgatási szolgáltatási díj.
Szomorú örökös
Az illetéket a földhivatal hiánypótlási felhívása alapján fizettem be.
gerbera317
A végrehajtó kéri a bíróságot az árverés megsemmisítésére, mivel nem szabályszerűen lett kitűzve.
Olvasgatva ezt a „laszlocisco ”féle esetet, megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy nálunk vállalkozói bérlakás még hosszú ideig nem lesz.
Mondjanak visitva bármi mást a naiv politikusok.
Minden végrehajtó ugyanazt mondja, ha ugyanazt kérdezted tőlük. De ha egyiktől ezt, a másiktól azt, akkor hogyan beszéljenek egységesen?
Ez egy érdekes kérdés mivel csak a végrehajtónak van sara az ügyben. A vh. kérőnek meg a vevőnek meg nincs érdeke...
Érdekes dolgokat mond a végrehajtó. Kinek a kérelme alapján fogja a bíróság megsemmisíteni az árverést?
Janos99
„Az ingatlant önállóan birtokba vettem, cserjeírtást és egyéb állagmegóvási munkákat végeztem”
Eléggé elhamarkodott döntés volt mindez.
„a földhivatali illetéket befizettem”
És mi alapján fizetted be?
Kedves Fórumozók!
Tavaly ősszel árverésen vásároltam egy állami tulajdonú, lakatlan ingatlant. Az árverési jegyzőkönyv szerint zártkert, kivett lakóház udvar és kert besorolású. Az árverés jogerőre emelkedett a vételár több hónapja megfizetésre került a hitelező is megkapta már a pénzét. Néhány napja a végrehajtó az alábbiakat közölte velem: az ingatlant ebben a formában nem árverezhette volna el, mivel a terület egy része aranykorona értékkel rendelkező kert, így a földtörvényben foglaltaknak megfelelően kellett volna a végrehajtónak eljárnia. Ez a hiba a földhivatali eljárásból derült ki, így tulajdonjogom nem kerül bejegyzésre. Az árverést a végrehajtó elmondása szerint a bíróság meg fogja semmisíteni.
Az ingatlant önállóan birtokba vettem, cserjeírtást és egyéb állagmegóvási munkákat végeztem, a földhivatali illetéket befizettem, többször odautaztam. Ezeknek a költségeit követelhetem a végrehajtótól, aki a hibát elkövette?
A tulajdoni lapból ki lehet olvasni a haszonélvező korát. A teljes bizonyossághoz ugyan kevés, de a következtetni, esélyeket letolgatni pont jó. És még tegyük hozzá, hogy ezt nem árverés után, hanem vételi ajánlat előtt szokás. Ugyebár.
„Kérd el a bérleti szerződésüket.”
Ha a haszonélvező él, akkor semmi köze hozzá - én sem adnám oda.
A bétleti díjat elvileg fizetik valakinek.Kérd el a bérleti szerződést abban benne van a haszonélvező neve és címe.
Elméletileg a tulajdoni lapon is rsjta kell lennie de a kettő nem biztos hogy egyezik.
Ha ismered a haszonélvező nevét akkor a kormányhivataktól jogos érdekre való hivatkozással kikérheted szerény dijazás ellenében a címét is.
Ott kiderítheted hogy él e még.
A haszonélvezet a halállal megszűnik onnan te vagy a főnök.
Kérd el a bérleti szerződésüket.
Azzal ne foglalkozz hogy nincs ügyvédi ellenjegyzés,mert nem is kell. Sőt kockás papíron is jó.
Én minden lakásomat úgy adom ki hogy magam írom a szerződéseket. A bérlő meg láirja. Pont.
drbjozsef,
Köszönöm szépen!
„Hogy fog történni ilyen esetben a birtokba adás?”
Mint máskor. Mire gondolsz pontosan? Ahogy a Vht. rendelkezik.
„Mi van akkor, ha a haszonélevező már nem él?”
Ha nem él, akkor az örököseit felszólítod, hogy töröltessék a haszonélvezeti jogot a tulajdoni lapról, vagy adjanak egy halotti anyakönyvi kivonatot, és te teszed meg. Ha egyik sem, akkor szerintem te is kérhetsz ki másolatot a kormányhivataltól, ha igazolod a jogos érdekedet, mondjuk egy tulajdoni lappal.
Közben felmondod a bérleti szerződést a lakókkal, utána pedig végigjárod a procedúrát, ha kell lakáskiürítési pert indítasz. Ha van hajlandóságuk ellenállni, akkor az lehet 1-2 év is még.
drbjozsef,
Köszönöm a választ!
Hogy fog történni ilyen esetben a birtokba adás?
Mi van akkor, ha a haszonélevező már nem él?
Köszönöm!
laszlocisco,
1. Ezt az ingatlant te lakottan vetted, a haszonélvezettel terhelten. A haszonélvező jogosult használni, lakni, de hasznosítani is az ingatlant. Ezért a kérdéseid teljesen hibásak, se kilakoltatás, se moratórium nem jön itt szóba. Majd ha meghalt a haszonélvező, és te felmondod a bérleti szerződést.
A két tanús okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít. Teljességgel megfelel. De még tanúk nélkül is. Miért ne lenne jó?
2. Az árverés zsákbamacska. Azt kapod, ami birtokbavételkor jut. Ha romhalmaz, hát romhalmaz. Megpróbálhatod dokumentálni a mostani állapotot kívülről legalább. A Ptk. 5:152.§ alapján ellenőrizheted belülről is, ha beengednek. Porba cseresznye. Én mondjuk nem verném szét a lakó helyébe, de megtérítési igénnyel fellépnék.
