Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

pincode11,

Nem úgy volt, hogy a tesód lakik amúgy benne? Hogy jön ide akkor a birtokbaadás?

Ha az átadásra gondolsz, és a tesód amúgy birtokon belül van, akkor arra a Vht. 154.§ vonatkozik (és NEM a 154./A.§)

„Vht. 154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.”

Kedves mindenki!
A múltkori kérdésem folytatására lenne egy ellentétes katyvasz információm az ügyvédünk és a végrehajtó részéről. Jövőhéten felkerül az oldalra a tesóm volt férjének (adósnak) az 1/2-d része árverésre. Jelenleg úgy tűnik, hogy sikerül az összeget kifizetni és tesóm lesz az 1/1-s tulajdonban. Viszont amikor a végrehajtóval beszélt a birtokbaadásról a 30 nap akkor indul amikor mindenki megkapja a jegyzőkönyv másolatát, az ügyvéd aki az orrunk elé nyomta a vht-t feketén-fehéren azt mondta, hogy akkor indul a 30 nap amikor ki van fizetve a megmaradt összeg és aláírva a jegyzőkönyv. Amikor ezt mondta tesóm a végrehajtónak akkor megint a jegyzőkönyv másolatának a kézbesítésével jött, hogy amikor az utolsó címzett átvette onnan indul a 30 és meg lett kérdezve, hogy ez jogilag vagy bárhol papíron hol szerepel arra értelmes válasz nem jött.
Valaki segít felvilágosítani, hogy akkor honnan is legyen számolva a 30nap? Mert így nagyon csúsznak a napok és nehogy kiessen a birtokbaadás illetve egyéb dolgokból, hogy nem látjuk át még így sem hogy ügyvéd és végrehajtó ad felvilágosítást amik inkább jelenleg katyvasz
Előre is köszönjük

Köszönöm szépen! Azt gondoltuk, hogy a kiköltöztetésnél illetve árverésnél számít hogy ez az egyetlen bejelentett lakcíme. Remélem az árverés végére sikerül összekaparni az összeget. De haszonélvező leszek a tesóm részére, hogy kevésbé kössön bele mert már ki akarta onnan lakoltatni. Nem lesz egyszerű egy nárcisztikus köcsöggel ezt végig vinni
Még egyszer nagyon szépen köszönjük, hogy időt szántatok ránk

„Az adós azaz a volt férj tud valamit tenni, hogy neki ez az egyetlen bejelentett lakcíme és az árverést megakadályozni?”

Semennyire sem számít.
Ha számítana, az árverések 98%-a ellen "tudna tenni valamit" az adós.

Pontosabban : ezen az alapon nem tudja megakadályozni az árverést, de mindenféle beadványokkal, panaszokkal lassítani, elodázni tudja, ha akarja. Megakadályozni nem, de ha ért(ene) hozzá (vagy jó tanácsokat kap), akkor sok hónappal elodázhatja az árverési vevő bejegyzését, birtokbakerülését. (utóbbi nem számít, ha a tesódék veszik meg a részét)

Köszönjük kedves osztap a felvilágosítást. Remélem senki nem akar egy fél ingatlant megvásárolni és össze tudjuk kaparni az összeget, hogy tesóm licitálhasson rá.
Még az a kérdés fordult meg, hogy a volt férjnek csak ez az egyetlen bejelentett lakcíme. Hivatalosan nincs máshova bejelentve de van egy hölgy akinél mondhatni életvitelszerűen lakik, vannak személyes holmijai nála de ideiglenesen sincs bejelentve oda. Kb.1éve már, hogy vele van. Az adós azaz a volt férj tud valamit tenni, hogy neki ez az egyetlen bejelentett lakcíme és az árverést megakadályozni? Milyen módszerrel lehetne bizonyítani, hogy az adós nem lakik ott, kb.havonta ott alszik 1-2x (nem tudjuk miért) de nem él tesómmal
Több kérdéssel nem fogunk már zavarni. Köszönjük

pincode,

„Tesóm meg az adósnak van papírja arról, hogy 1-1 szoba az saját a többi közös.”
Ez az ő jogviszonyukat szabályozta. Az árverési vevőt ez nem köti. DE: Ha nem tud a két tulajdonos megállapodni, akkor a bíróságtól kérhetik a használat rendezését. Nagyon valószínű, hogy ugyanezt kapnák, csak jó sok pénzbe és kb. egy évbe kerülne. A vevő sem hülye, el fog valami hasonlót fogadni.

Az adósnak el kell hagynia az ingatlant, és ingóságait el kell vinnie. Hacsak nem maradhat ott a másik tulajdonos szívességi lakáshasználójaként. Leírásod alapján testvéred nem akar majd neki szívességi lakáshasználatot engedni.
Így ha nem költözik ki, akkor az árverési vevő perelheti, és meg fogja nyerni a pert. Akkor a végrehajtó rakja ki.

Köszönöm osztap a gyors választ!

Tesóm meg az adósnak van papírja arról, hogy 1-1 szoba az saját a többi közös. Akkor ha valaki licitál ez a felosztás így maradna? Meg hát az adós egy másik szobát is kiközösített magának. 3szoba van összesen. Ebből egyet az adós jogosan de a másik szoba közös azt is kulcsra zárta és fenyegetőzik, hogy rendőrt hív ha felmeri törni mivel a saját cuccait tárolja ott és be ne merje tenni oda lábát. Nemrég váltak el de a volt férje nagyon fenyegeti szóban

pincode11,

A lakottan árverezés csak annyit jelent, hogy a végrehajtási eljárásban a végrehajtó nem adja birtokba az ingatlant a vevőnek. De ettől még a vevőnek joga van birtokba lépni, Ptk. 5:74. §

Az árverési vevő az ingatlant a testvéreddel közösen használhatja, mint minden más társtulajdonos tehetné. Azaz pl. beköltözhet maga vagy bérlőt telepíthet be a testvéred mellé. Ha a testvéred kizárja, többlethasználati díjra tarthat igényt.

Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy vagy családi összefogással licitáltok, vagy a testvéred felkészül arra, hogy fizikailag megossza az ingatlant. Ennek a költségét felesben viselnék az új tulajjal, de akkor legalább nem kellene közösen használni a fürdőt meg a konyhát.

Sziasztok!

Van egy ingatlan ami 1/2-d arányban a tesómé és 1/2-d arányban az adósé. Az adós része árverés alatt van viszont nem beköltözhető állapotban van hirdetve. A kérdéseink:

1.Ha valaki licitál és megnyeri az adós részét a nyertesnek csak van egy fél ingatlan része de nem használhatja az ingatlant és lehetősége sincs, hogy ő bejárhasson?

2 Illetve ha az új résztulajdonosnak lehet haszonélvezője?

3.Ha igen akkor ilyenkor milyen lehetőségei vannak az ingatlannal kapcsolatban? Illetve ennek hol tudunk utána olvasni, hogy ilyen esetben milyen jogszabályok érvényesek?

Tesóm nem tud rá licitálni és kétséges, hogy bárki akarna egy fél ingatlant amibe nem lehet beköltözni de inkább tájékozódunk, minthogy hirtelen mégis rálicitál valaki

Köszönjük előre is a segítőkész választ

Kedves KBS! Sajnálom, ha valamit félreérthető módon írtam le..

Te kevered a végrehajtást ezzel az egy szál árverezéssel.

igen, az adós kérte a polgári perben a végrehajtás felfüggesztését. A bíróságnak nem volt arról tudomása, hogy ilyen szakban van már avégrehajtás. A végrehajtó viszont ne adja birtokba, mert a felfüggesztő polgári (!) bíróság véleménye szerint a birtokbaadásra is vonatkozik a felfüggesztés..

Egyrészt: kérelmezte a jogerős elbírálásig a felfüggesztést, vagy felfüggesztette a bíróság? A Vht. 50. § (5) nem erre vonatkozik. A végrehajtási eljárási cselekmény fogalmát csak a bírósági gyakorlat definiálja, mégpedig olyan cselekmény, amely a követelés behajtását célozza, azt segíti elő. Ebből következően a birtokba adás, nem végrehajtási eljárási cselekmény, hanem intézkedés, mert nincs köze a követelés behajtásához.

Tisztelt gerebera317! Semmi eszközöm, lehetőségem nincs, hogy kikényszerítsem a birtokbaadást? Jóhiszemű árverési vevőként hogy érhet ekkora érdeksérelem, hogy a jogerős árverés lezárása után 2 évvel indult polgári perben kérik a végrehajtás felfüggesztését arra az ingatlanra ami a tulajdonomba került? Egyszerűen nem értem!És a Vht. 50.§ (5) bekezdése szerint a birtokbaadás már nem minősül végrehajtási cselekménynek, csak a hirdetmény elkészítése, a vagyontárgy értékesítése, illetve a végrehajtás során befolyt vételár kifizetésére terjed ki a felfüggesztés, ahogy írja, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell. Ezek szerint miért nem kerülhetek birtokba??Valaki, aki tud, kérem segítsen ezt értelmezni, vagy valamilyen ötletet adni...

KIfogással élhet. Szerintem nincs oka rá a végrehajtónak, hogy halogassa a birtokba adást.

Ha nem vetted birtokba az ingatlant, akkor nem is vagy birtokos. Tulajdonosként pedig várni vagy kénytelen, hogy birtokba kapd azt.

Tanácsot szeretnék kérni..Árverésen szereztem egy ingatlant, aminek a tulajdonojoga is bejegyzésre került az ingatlannyilvántartásban. Az adós egy másik perben kérte a végrehajtás felfüggesztését, így a birtokbaadást a végrehajtó már nem tudta megtenni. A vételár már a végrehajtó részére is kifizetésre került. A per több évig is elhúzódhat..Mit lehet tenni ilyenkor, milyen lehetőségeim vannak nekem, mint tulajdonosnak a birtokossal szemben?

Elbeszélünk egymás mellett, miközben ugyanaz az álláspontunk. Én nem folytatom tovább.

Elbeszélünk egymás mellett, miközben ugyanaz az álláspontunk. Én nem folytatom tovább.

@gerbera
a végrehajtó általi kilakoltatás helyett a lakáskiürítési perre elérése, mint időhúzási taktika az adós részéről abszolút logikus volna.

@eulimen
Az kicsit sem volna átlátszó a logikátlansága miatt, hiszen nem áll fenn érdekellentét a kiürítési kérelem és az adós teljesítési hajlandósága között.

@crea198412
Ugye nem azzal a feltétellel, hogy előbb vond vissza a végrehajtónál a kiürítési kérelmedet?
Mert akkor a csoda soha nem fog bekövetkezni...

Köszönöm, a választ. Csoda történt mert pont nemrég keresett meg az adós, hogy átadja az ingatlant. Villámcsapásként ért, mert már biztos votlam benne nem teszi meg :) De a választ köszönöm mégegyszer!

Nem a közjegyzőt (annak semmi köze ehhez), hanem az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal jegyzőjét értesíti a végrehajtó arról, hogy kiürítési kérelmet terjesztett elő az árverési vevő.
A 154. § szerinti eljárás téged nem érint. Azt azoknak javasoljuk, akiknél az adós ugyan nem adta át az ingatlant, de a vevő mégis birtokba tudta / tudja venni. Számodra csak a 154/A. § szerinti út a járható.

Sziasztok!

Beköltözhetően vásároltam egy lakoingatlant árverésen az adós nem adta át az ingatlant a jogszabályban meghatározott időpontig, igy irok levelet a végrehajtonak, hogy kérem a birtokba adást. Beszéltem a végrehajtóval és ha beérkezett a kérésem küldik a közjegyzőnek és 60 nap után adják birtokba. Itt viszont olvastam olyat, ha ne a 154/a alapján hivatkozzanak az átadásra, hanem csak sima 154 ez nálam is érvényes? Illetve ilyenkor miben változik az eljárás vagy csak speciális esetekeben lehet ezt kérni? Köszönöm