Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

pincode11,

De egyszer az adós nincs birtokon belül, akkor hogy jön ide a moratórium?

Nem olvastál vissza itt a végrehajtós topikokban, az ún. "szürke" birtokbavételről?
Én egy percet se gatyáznék, ha birtokon belül vagyok, és "hivatalos" akárkire sem várnék. Leltár, videóval, óraállásokkal, két tanúval, elzárni a holmikat, és kérném a 154.§ szerinit átadást. Azt akár még a moratórium alatt is lehet, hiszen semmi köze hozzá.

Drbjozsef nem kozjogi hanem közjegyzői másolat. Autokorrekt beleszólt, elnézést

Drbjozsef! De, kérdeztem már de utána ahogy a végrehajtóval beszéltünk, hogy mennyi az esély a moratórium előtt lezárni a dolgot azt mondta, hogy amikor jogerős lesz az ügy azaz az utolsó címzett is átvette a közjogi másolatot onnan indul a 30 nap. Amikor mondtam, hogy én nem így tudom erre azt mondta, hogy ezzel biztosra mennek, hogy mindenki tájékoztatva lett. Mivel nem vagyok ügyvéd így nem vitatkoztam vele de az ügyvéddel beszéltünk erről és ő a 154§ (1)-t mutatta, hogy ez lép érvénybe. Először legyen vége a licitnek sikeresen de azért igyekszünk tájékozódni a további lépésekkel kapcsolatban nehogy valaminél kifussunk az időben.
A birtokbaadást azért akarjuk, mert van némi értékkel bíró ingósága az adósnak és ha ő nem működik közre (amire nagy az esély) akkor valaki hivatalos személy segítségére szükség van, hogy zárcsere megtörtént, óraállások felírva, adós ingósái bejegyezve legyenek

Papinianus88 az ingatlant nem beköltözhetően lesz licitre bocsájtva. A fő kérdésem az, hogy létezik ilyen, hogy a 30 nap onnan indul ha mindenki megkapta a jegyzőkönyv másolatot? Elvileg közjegyző papír aláírása és teljes összeg kifezetésétől indul de a végrehajtó állítja, hogy a 30 nap nem innen indul hanem amikor megkapta mindenki a közjegyzői másolatot amivel jogerős lesz az egész

„, az ügyvéd aki az orrunk elé nyomta a vht-t feketén-fehéren azt mondta, hogy akkor indul a 30 nap amikor ki van fizetve a megmaradt összeg és aláírva a jegyzőkönyv.”

ez sem állja meg a helyét a lent leírtak alapján. Egyrészt főszabály szerint 15 napon belül kell az árverési jegyzőkönyvtől kifizetni a vételárat, ha nem kér/kap haladékot a vevő. Nyilván ha nem fizeti meg akkor sikertelen lesz az árverés a Vht. 155. § c) bekezdése alapján -„ az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.”

Nyilván ebben az esetben a törvény általi kiköltözési kötelezettség sem terheli az adóst/bentlakót, hiszen sikertelen az árverés.

De egy egyszerű kérdésem van csak, lakottan vagy beköltözhetően értékesítette az ingatlant a végrehajtó? Amennyiben lakottan, akkor nincs miről beszélni, a végrehajtónak nincs teendője, nem kell birtokba adnia az ingatlant.

„154/A. §   (1)   Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.”

Nem tudom mire vagy kíváncsi pincode, de az alapesetben az árveréstől (az árverés napja az árverési jegyzőkönyv aláírásának a napja) számított 30. napig kell a törvény szerint kiköltözni, második esetkörben a Vht. 149. § (2) bekezdése szerint, amennyiben mérlegelési jogkörében legfeljebb 2 hónap haladékot kapott, eddig az időpontig, és az utolsó esetkör, ami felülírja az előzőeket, amennyiben jogorvoslat került előterjesztésre, annak jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek (ez a tételes jogi rendelkezés amúgy komplikált, mivel az árverési vevő nem értesül a kifogás jogerőre emelkedéséről, ezért nem is tudja mikor élhetne a birtokba adási kérelem előterjesztésével, a végrehajtónak is utóbb kézbesíti - általában ezen időpontot követően - a foganatosító bíróság a jogerős végzést, de ez csak appendix.)

„De ettől függetlenül kell majd egy jegyzőkönyvet készíteni, hogy az adós átadta az ingatlan részét vagyis a kulcsokat és zárat cserél tesóm, vízóra és egyéb óraállásokat feltüntetni.”
De miért kellene, ha ő van birtokon belül? Erre az adós szerinted hajlandó lesz? Mert az jó, ha igen.

Nem kérdezted már ezt, és nem válaszolt erre papinianus88 2024.05.24.-án 09:30-kor?

Ja! És a végrehajtónál azt mondták mivel tesóm az 1/2-d tulajdonban van és ott lakik így nem a végrehajtó fogja átadni az ingatlan 1/2-d részét hanem az adóssal írjanak egy jegyzőkönyvet. Mivel van ingósága is az adósnak így nem tudom milyen formában lehet velük megértetni, hogy ők adják át az ingatlant tesómnak és vegyék jegyzőkönyvbe az adós ingóságát. A végrehajtó nagyon nem segítőkész mivel az irodájuk is messze van az említett ingatlantól ezért gondoltuk, hogy ki akarnak belőle hátrálni

De igen, tesóm ott lakik. De ettől függetlenül kell majd egy jegyzőkönyvet készíteni, hogy az adós átadta az ingatlan részét vagyis a kulcsokat és zárat cserél tesóm, vízóra és egyéb óraállásokat feltüntetni. De ha nem adja át a kulcsot az adós csak úgy nem cserélhet zárat. Mindenről írásban szeretnénk eljárni és majd amikor aktuális az ügyvéd ír is nekünk egy jegyzőkönyvet amit az adósnak átadáskor alá kell írni. Ha nem írja alá akkor tud élni tesóm a birtokbaadás kérelemmel
Tehát ahogy az ügyvéd is mutatta pont ezt a 154.§-t akkor így kell eljárni és nem a végrehajtó által szóban említett eljárásban ahol azt mondta, hogy amint az utolsó címzett is átvette a közjegyzői másolatot onnan indul a 30 nap?

pincode11,

Nem úgy volt, hogy a tesód lakik amúgy benne? Hogy jön ide akkor a birtokbaadás?

Ha az átadásra gondolsz, és a tesód amúgy birtokon belül van, akkor arra a Vht. 154.§ vonatkozik (és NEM a 154./A.§)

„Vht. 154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.”

Kedves mindenki!
A múltkori kérdésem folytatására lenne egy ellentétes katyvasz információm az ügyvédünk és a végrehajtó részéről. Jövőhéten felkerül az oldalra a tesóm volt férjének (adósnak) az 1/2-d része árverésre. Jelenleg úgy tűnik, hogy sikerül az összeget kifizetni és tesóm lesz az 1/1-s tulajdonban. Viszont amikor a végrehajtóval beszélt a birtokbaadásról a 30 nap akkor indul amikor mindenki megkapja a jegyzőkönyv másolatát, az ügyvéd aki az orrunk elé nyomta a vht-t feketén-fehéren azt mondta, hogy akkor indul a 30 nap amikor ki van fizetve a megmaradt összeg és aláírva a jegyzőkönyv. Amikor ezt mondta tesóm a végrehajtónak akkor megint a jegyzőkönyv másolatának a kézbesítésével jött, hogy amikor az utolsó címzett átvette onnan indul a 30 és meg lett kérdezve, hogy ez jogilag vagy bárhol papíron hol szerepel arra értelmes válasz nem jött.
Valaki segít felvilágosítani, hogy akkor honnan is legyen számolva a 30nap? Mert így nagyon csúsznak a napok és nehogy kiessen a birtokbaadás illetve egyéb dolgokból, hogy nem látjuk át még így sem hogy ügyvéd és végrehajtó ad felvilágosítást amik inkább jelenleg katyvasz
Előre is köszönjük

Köszönöm szépen! Azt gondoltuk, hogy a kiköltöztetésnél illetve árverésnél számít hogy ez az egyetlen bejelentett lakcíme. Remélem az árverés végére sikerül összekaparni az összeget. De haszonélvező leszek a tesóm részére, hogy kevésbé kössön bele mert már ki akarta onnan lakoltatni. Nem lesz egyszerű egy nárcisztikus köcsöggel ezt végig vinni
Még egyszer nagyon szépen köszönjük, hogy időt szántatok ránk

„Az adós azaz a volt férj tud valamit tenni, hogy neki ez az egyetlen bejelentett lakcíme és az árverést megakadályozni?”

Semennyire sem számít.
Ha számítana, az árverések 98%-a ellen "tudna tenni valamit" az adós.

Pontosabban : ezen az alapon nem tudja megakadályozni az árverést, de mindenféle beadványokkal, panaszokkal lassítani, elodázni tudja, ha akarja. Megakadályozni nem, de ha ért(ene) hozzá (vagy jó tanácsokat kap), akkor sok hónappal elodázhatja az árverési vevő bejegyzését, birtokbakerülését. (utóbbi nem számít, ha a tesódék veszik meg a részét)

Köszönjük kedves osztap a felvilágosítást. Remélem senki nem akar egy fél ingatlant megvásárolni és össze tudjuk kaparni az összeget, hogy tesóm licitálhasson rá.
Még az a kérdés fordult meg, hogy a volt férjnek csak ez az egyetlen bejelentett lakcíme. Hivatalosan nincs máshova bejelentve de van egy hölgy akinél mondhatni életvitelszerűen lakik, vannak személyes holmijai nála de ideiglenesen sincs bejelentve oda. Kb.1éve már, hogy vele van. Az adós azaz a volt férj tud valamit tenni, hogy neki ez az egyetlen bejelentett lakcíme és az árverést megakadályozni? Milyen módszerrel lehetne bizonyítani, hogy az adós nem lakik ott, kb.havonta ott alszik 1-2x (nem tudjuk miért) de nem él tesómmal
Több kérdéssel nem fogunk már zavarni. Köszönjük

pincode,

„Tesóm meg az adósnak van papírja arról, hogy 1-1 szoba az saját a többi közös.”
Ez az ő jogviszonyukat szabályozta. Az árverési vevőt ez nem köti. DE: Ha nem tud a két tulajdonos megállapodni, akkor a bíróságtól kérhetik a használat rendezését. Nagyon valószínű, hogy ugyanezt kapnák, csak jó sok pénzbe és kb. egy évbe kerülne. A vevő sem hülye, el fog valami hasonlót fogadni.

Az adósnak el kell hagynia az ingatlant, és ingóságait el kell vinnie. Hacsak nem maradhat ott a másik tulajdonos szívességi lakáshasználójaként. Leírásod alapján testvéred nem akar majd neki szívességi lakáshasználatot engedni.
Így ha nem költözik ki, akkor az árverési vevő perelheti, és meg fogja nyerni a pert. Akkor a végrehajtó rakja ki.

Köszönöm osztap a gyors választ!

Tesóm meg az adósnak van papírja arról, hogy 1-1 szoba az saját a többi közös. Akkor ha valaki licitál ez a felosztás így maradna? Meg hát az adós egy másik szobát is kiközösített magának. 3szoba van összesen. Ebből egyet az adós jogosan de a másik szoba közös azt is kulcsra zárta és fenyegetőzik, hogy rendőrt hív ha felmeri törni mivel a saját cuccait tárolja ott és be ne merje tenni oda lábát. Nemrég váltak el de a volt férje nagyon fenyegeti szóban

pincode11,

A lakottan árverezés csak annyit jelent, hogy a végrehajtási eljárásban a végrehajtó nem adja birtokba az ingatlant a vevőnek. De ettől még a vevőnek joga van birtokba lépni, Ptk. 5:74. §

Az árverési vevő az ingatlant a testvéreddel közösen használhatja, mint minden más társtulajdonos tehetné. Azaz pl. beköltözhet maga vagy bérlőt telepíthet be a testvéred mellé. Ha a testvéred kizárja, többlethasználati díjra tarthat igényt.

Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy vagy családi összefogással licitáltok, vagy a testvéred felkészül arra, hogy fizikailag megossza az ingatlant. Ennek a költségét felesben viselnék az új tulajjal, de akkor legalább nem kellene közösen használni a fürdőt meg a konyhát.

Sziasztok!

Van egy ingatlan ami 1/2-d arányban a tesómé és 1/2-d arányban az adósé. Az adós része árverés alatt van viszont nem beköltözhető állapotban van hirdetve. A kérdéseink:

1.Ha valaki licitál és megnyeri az adós részét a nyertesnek csak van egy fél ingatlan része de nem használhatja az ingatlant és lehetősége sincs, hogy ő bejárhasson?

2 Illetve ha az új résztulajdonosnak lehet haszonélvezője?

3.Ha igen akkor ilyenkor milyen lehetőségei vannak az ingatlannal kapcsolatban? Illetve ennek hol tudunk utána olvasni, hogy ilyen esetben milyen jogszabályok érvényesek?

Tesóm nem tud rá licitálni és kétséges, hogy bárki akarna egy fél ingatlant amibe nem lehet beköltözni de inkább tájékozódunk, minthogy hirtelen mégis rálicitál valaki

Köszönjük előre is a segítőkész választ

Kedves KBS! Sajnálom, ha valamit félreérthető módon írtam le..

Te kevered a végrehajtást ezzel az egy szál árverezéssel.

igen, az adós kérte a polgári perben a végrehajtás felfüggesztését. A bíróságnak nem volt arról tudomása, hogy ilyen szakban van már avégrehajtás. A végrehajtó viszont ne adja birtokba, mert a felfüggesztő polgári (!) bíróság véleménye szerint a birtokbaadásra is vonatkozik a felfüggesztés..

Egyrészt: kérelmezte a jogerős elbírálásig a felfüggesztést, vagy felfüggesztette a bíróság? A Vht. 50. § (5) nem erre vonatkozik. A végrehajtási eljárási cselekmény fogalmát csak a bírósági gyakorlat definiálja, mégpedig olyan cselekmény, amely a követelés behajtását célozza, azt segíti elő. Ebből következően a birtokba adás, nem végrehajtási eljárási cselekmény, hanem intézkedés, mert nincs köze a követelés behajtásához.

Tisztelt gerebera317! Semmi eszközöm, lehetőségem nincs, hogy kikényszerítsem a birtokbaadást? Jóhiszemű árverési vevőként hogy érhet ekkora érdeksérelem, hogy a jogerős árverés lezárása után 2 évvel indult polgári perben kérik a végrehajtás felfüggesztését arra az ingatlanra ami a tulajdonomba került? Egyszerűen nem értem!És a Vht. 50.§ (5) bekezdése szerint a birtokbaadás már nem minősül végrehajtási cselekménynek, csak a hirdetmény elkészítése, a vagyontárgy értékesítése, illetve a végrehajtás során befolyt vételár kifizetésére terjed ki a felfüggesztés, ahogy írja, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell. Ezek szerint miért nem kerülhetek birtokba??Valaki, aki tud, kérem segítsen ezt értelmezni, vagy valamilyen ötletet adni...

KIfogással élhet. Szerintem nincs oka rá a végrehajtónak, hogy halogassa a birtokba adást.

Ha nem vetted birtokba az ingatlant, akkor nem is vagy birtokos. Tulajdonosként pedig várni vagy kénytelen, hogy birtokba kapd azt.