Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Szerintem az nem árverési vételi ajánlat, hanem árverésen kívüli. ld. 157. §

Végrehajtó annyit írt hogy " tegyek ajánlatot".

Nade elektronikus úton nem lehet alacsonyabb ajánlatot tenni mint a minimálár..

Sehogy.
A becsérték módosítható, de az árverési vevő éppen nem tehet ennek érdekében semmit.

Végrehajtáson ingatlant szeretnék vásárolni de az ingatlan állapota már nem olyan mint amit az árverésben írnak. Azóta pl nincsenek már nyílászárók sem...
Hogyan lehet minimálár alatti ajánlatot tenni?

Vagy hogyan lehet a becsértéket módosítani?

Maradhat ingóság az ingatlanba kilakoltatáskor? Akivel én eddig találkoztam végrejajtó, nem engedte, hogy zárt tárolóként magát az ingatlant használjuk. El kellett mindent szállítani egy raktárba. Ez viszont egy rendszámmal rendelkező autó esetében felvet számomra jogi kérdéseket. Nagyon jó lenne, ha ott maradhatna az ingóság az ingatlanba 30 napig akár még lezárva is, de a kérdés, hogy ez jogilag lehetséges? megengedik a végrehajtók?

Az ingatlanban maradt ingóságokat a vevő harminc napig köteles őrizni, utána hulladékként lehet azokat kezelni. Az már a te dolgod, hogy ezt hogyan valósítod meg.

Köszönöm Gravenek is. Még egy kérdés. Hogyan lehet kell kiköltöztetni a kilakoltatási eljárásban egy - az ingatlan kertjében álló - személyautót, ha a tulaj nincs jelen. Nem tudom, üzemképes-e? Egyben van, ócska, van rajta rendszám.

Árverésen kétféleképpen lehet lakóingatlant szerezni: lakottan vagy beköltözhetően. Ha ebből esetleg nem világos, akkor a "lakott" azt jelenti, hogy "nem beköltözhető", vagyis a vevő nem kérheti az ingatlan birtokba adását, azt nem veheti használatba. Az ilyen helyzet közös tulajdon megszüntetésével oldható fel, de azért pereskedni kell. 1/2 tulajdonú ingatlant főszabály szerint lakottan kell árverésre bocsátani.

Tisztelt Válaszadó!

Az volna a kérdésem, amennyiben egy ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát vásárolom meg árverésen, milyen jogok illetnek meg? Pl. Használhatom az ingatlant a társtulajdonossal megosztva?
Milyen törvény szabályozza ezt?

Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
Aga

@Rumfo: Először megtudod, hogy a 60 nap mikor telik le. Ha a 60 nap eltelt, írsz egy levelet a végrehajtónak, hogy a Vht. 154/A. § (12) bek. szerinti 60 nap eltelt, kéred a kiürítés kitűzését, mondjuk 2 hét utáni, de 1 hónapon belüli időpontban (+felhívod figyelmét, hogy kifogást fogsz előterjeszteni, ha nem tűzi ki).
Ha erre nem válaszol és a tértivevénnyel igazolt átvételtől számított 1 hónap eltelt, benyújtod a kifogást, hogy mulasztott, mert nem is válaszolt, nem is tűzött kiürítést.
Ha válaszol és megírja, hogy a felosztási tervvel szembeni kifogás miatt nem tűz időpontot, akkor a levél átvétele utáni 15 napon belül kifogást nyújtasz be, mert jogszabályellenesen nem tűz kiürítést.
Ha kitűzi a kiürítést, de mondjuk a kért egy hónap után két héttel későbbi időpontra, akkor örülsz és nem problémázol.

Köszönöm, már csak az a kérdés, mire alapozhatom a mulasztási kifogást, ha a kiürítési eljárás megkezdésének csak minimum időkorlátja van, maximum nincs. Mit írjak, mit mulaszt? " akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt."

mentaldr!
Akkor ez meghatározott cselekmény, te pedig a végrehajtást kérő vagy. A végrehajtás elrendelésével felmerült költségeidet a vh-lap szerint, a foganatosítással felmerült költségeidet pedig a bejelentésed alapján köteles a végrehajtó behajtani a kötelezettől. Behajthatatlanság esetén viszont a végrehajtó költségeit is te vagy köteles fizetni.

Az nem lehet akadály. A felosztási terv elleni jogorvoslati kérelem a befolyt vételárból részesülők elszámolási vitája, és nem korlátozhatja az árverési vevő birtokba kerülését. Bár a 154/A. § (1) csak simán "jogorvoslatot" említ, azt nem, hogy ennek a jogorvoslatnak mihez kell kapcsolódnia, de mivel a 145/A. az árverésről szól, a jogalkotó szándéka is az ehhez fűződő jogorvoslatról kell, hogy szóljon.
Kérd a végrehajtótól az átadást, ha pedig vonakodik, helyezt kilátásba a mulasztási kifogást. Jó esélyed van, hogy a bíróság neked adjon igazat.

Szeretném megkérdezni, hogy a Felosztási terv megtámadása megakaszthatja-e az ingatlan birtokbavételét? Az árverés bírói végzés alapján jogerős, a tulajdonjog átírás megtörtént, a birtokbavételi-kilakoltatási kérelmet a jegyző átvette.

Valamikor árverési vétel volt, a jelen ügy azonban önkényes kilakoltatása, amit a bíróság rendelt el. Novemberben meg is történt, de másodfok hatályon kívüül helyezte, az új eljárásban az első fok újra elrendelte. A költségeket hogyan tudom a kérelmezetten behajtani? Fizetési meghagyást kell indítsak?

Ez valószínűleg nem árverési vétel volt, hanem meghatározott cselekmény, és a kérdező k nem találta meg a megfelelő topikot a kérdéséhez. De most már várjuk meg, mit válaszol.

Kedves mentaldr.!

Pontosan mit szeretnél? Amit én a leírásodból kiolvasok semmi esélyed.

Az ingatlan lakottan vagy lakatlanul lett árverezve? Erre gondolsz ? Vagy pontosan mire ?

Végrehajtásban nincs kérelmezett.... bár szerintem semmilyen eljárásban nincs ilyen.

Tisztelt Gerbera!
Végrehajtási eljárásban üríttettem ki az ingatlanom, a költségeket ( illeték, vh előleg stb. )hogyan tudom a kérelmezettre terhelni? Elég a végrehajtónál kérnem, vagy automatikus?

A letiltásmentes jövedelemrészig, tehát 28.500,- Ft-ig letiltható a jövedelem igen. A Ptk. szerinti pénztartozás után fizetendő törvényes kamat a kifizetés napjáig szokta terhelni az adóst, minden egyes késedelmes napon.

Tisztelt Szakértők !
Olyan kérdésem lenne önök felé, hogy 32.500 Ft béremből a végrehajtás le-e tud tiltani 33% ?
Ha nem akkor mi törtenik ilyenkor ? Az összeg tud kamatozni amíg nem
kerül levonására az összeg ?
Köszönöm a válaszukat

Most mi a kifogásod tárgya? Nem hívott meg a végrehajtó a helyszíni eljárásra, holott ez be volt jelölve a vh-lapon? Nem kell kíváncsinak lenni, az eredmény borítékolható: a bíróság utasítani fogja az eljárás megismétlésére. Feltéve, hogy nem te mulasztottál.

Na mostmár tényleg kíváncsi vagyok hogy van-e sikeres vh kifogás egyáltalán. :)

Hamarosan kiderül (hónapok, évek kérdése...) :)

Ebben is tévedsz. Illetve nem érted a szavak mögött a közlés szándékát. De most már nem magyarázom tovább. Oldd meg magad, ha csak ennyire futja saját erődből.

:)

Igaz, de azért ez beszédes:

" Tévhit, hogy a bíróság a kifogást előterjesztő előadása meg a Vht. szerint dönt. Az elutasító végzést gyakorlatilag a végrehajtó írja meg, azt a bíróság csak újrafogalmazza."

Nesze neked jogállamiság...

Végül is, mindegy. Az árverési jegyzőkönyv arról szól, hogy a vevő az ingatlant ennyiért-annyiért megvette. Pont.
Hogy ezen kívül mi kerül bele a jegyzőkönyvbe, annak akkor lesz jelentősége, ha aztán a vevő jön a szir-szar kifogásaival. Könnyebb egy kifogást leszerelni, ha a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy "megtekintett állapotban". Ha ezt nem hajlandó aláírni, akkor jönnek az egyéb variációk. Ha ezek egyikét sem hajlandó a vevő aláírni, akkor nem lesz a jegyzőkönyvben "valótlan" tény feltüntetve. Édesmindegy, mert ha kifogás érkezik, a bíróság azt megküldi a végrehajtónak, hogy tegye meg hozzá az észrevételeit, a végrehajtó pedig simán kimagyarázza magát. Tévhit, hogy a bíróság a kifogást előterjesztő előadása meg a Vht. szerint dönt. Az elutasító végzést gyakorlatilag a végrehajtó írja meg, azt a bíróság csak újrafogalmazza.
Egy szar vételnél a vevő legfeljebb csak annyit tud előadni, hogy szart vett, és a végrehajtó emiatt a hibás. A végrehajtó erre fél oldalon át tudja sorolni, mit mulasztott a vevő, és miért alaptalan a kifogása. Szerinted?