Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Akkor jól figyelj, mert csak egyszer írom le (holnap úgyis megkérdezi ugyanezt más, és kezdődik az egész hiszti elölről):

Amikor sikeres árverést követően bemész a végrehajtóhoz a vételárat kifizetni, megkérdezed tőle:
1) Meddig kell az adósnak kiköltöznie? Erre ezt fogja válaszolni, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Utána megkérdezed:
2) Mi a teendő, ha határidőre nem költöznek ki, és kijelentik, hogy nem is fognak kiköltözni? Erre ezt fogja válaszolni: Ha a kiköltözésre az arra nyitvaálló határidőig nem került sor, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú! A kérelem benyújtásáról a végrehajtó tájékoztatja az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt is. Ezután megkérdezed:
3) És ha ez rendben megvolt, mikor lehet számítani a kilakoltatásra? Erre ezt fogja válaszolni: A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt. Ezurtán megkérdezed:
4) Az adót, terheket, közös költséget stb, mikortól viselem, és a közműátírás hogyan történik? Erre ezt fogja válaszolni: Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli. A közös költséget és egyéb effélét a tulajdonjog földhivatalnál történt bejegyzésének napjától viseli az új tulajdonos. A közműszolgáltatókkal az új tulajdonosnak kell szerződést kötnie. Erre még meg fogod kérdezni:
5) Jó-jó, de mikor jegyzik be a tulajdonjogomat az ingatlan-nyilvántartásba? Erre ezt fogja válaszolni: Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett.

És mindezt néhány hetente újra és újra le kell írni. Méltóztattál már visszaolvasni egy kicsit a topokban?

Humor Herold :D Ilyenkor megnézném azt a fejet, aki ilyeneket ír. Gondolom egy paraszt kocka fejű :) Az ilyeneknek nincs nőjűk az életben:)

Ha tudsz angolul, keresgélj az amazonon, biztos van ilyen "Végrehaytás for Dummies", vagy ilyesmi könyv a sorozatból.

Ez elég érdemleges volt, hogy DrAttika is hozzámérje magát? :)

Helyes ;)

Majd hozzámérem a többi érdemleges válaszhoz az enyémet.

A kérdéssel semmi baj nincs, ez másnak is nagy segítség lenne. Na mindegy, elég szégyen hogy ilyen magukat okosnak valló emberek nem képesek értelmezni a kérdést és másra válaszolnak :)

A kérdésed pedig téged minősít. Ez a topik csak erről a kérdésről szól, pusztán csak el kéne olvasni. Ha nem megy, még mindig megkérdezheted a végrehajtót, akitől az ingatlant vetted.

Hmm, köszi az érdemleges választ. Ha meg dr titulusod van, ez a bejegyzésed csak téged minősít :)

"Lépésről- lépésre"
Bal lábat a jobb után, jobb a bal után. Ahogy az ismert úttörő dal is mondja.

Sziasztok. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha sikeresen megnyerek egy ingatlan árverést, utána milyen teendőim vannak, hogy birtokba tudjam venni? Lépésről- lépésre. A vételár kifizetése után. Közművek átiratása hogyan zajlik ilyen esetben? Ha nem akar kiköltözni, van-e határidős kérelem, amivel élnem kell? Köszönöm előre is.

@laber
A nem adós tulajdonostárs problémája - ha nem hajlik megegyezésre - csak közös tulajdon megszüntetésével oldható meg.
Ugyanez a haszonélvezőnél nem működik. Ott vagy sikerül vele megegyezni, vagy buktad a mutatványt, egészen a haláláig.

@runningman
Semmire.

„Ha az adósi oldalon állsz, akkor viszont másra még jó lehet ez az információ.”

Mire gondolsz?

Tisztelt szakértők,

Végigolvasva a fórumot nem találkoztam a következő kérdéskörrel:

Nem 1/1, és/vagy haszonélvezettel árverezett ingatlan megvásárlásakor keletkező jogok.

Korábban terhelt ingatlanok közvetítésével foglalkoztam, most ezen a téren fektetnék be. Volt pár sikeres 1/1 beköltözhető projektem, sose lakoltattam ki senkit erőszakkal, sőt öngyilkossági fenyegetésről is sikerrel beszéltem le adósokat, mert ez nem csak a haszonról szól.

Sok "zűrös" ingatlan marad az árverezési piacon, ami nem 1/1 a tulajdonjog, vagy haszonélvezet van rajta. Nem véletlenül. Én viszont az átlagosnál magasabb kockázatra is hajlandó vagyok - magasabb haszon reményében.

Mik a lehetőségek/tapasztalatok, megegyezés hiányában (mint általában). Kényszer vagyonközösség megszüntetésére gondolok elsősorban, de minden jogszerű megoldás érdekel.

Átláthatóbban is sorszámozhatnál, ha már irathűségre törekszel! A tulajdonjogok a II. részben vannak bejegyezve, a terhelések pedig a III. részben, jól láthatós sorszámokkal megjelölve, nem pedig úgy, ahogy te itt közreadod!

Látszik, hogy az Elmül vh-joga régebbi, mint az új tulajdonos tulajdonjoga, tehát az új tulajdonos terhelten vette meg az ingatlant. Így járt.
A haszonélvezeti jog szintén újabb keletű, mint a vh-jog, tehát Vht. 138. § (6).
A hirdetmény valóban el van cseszve, mert nem holtig tartó haszonélvezeti joggal terhelten kerül árverésre, hanem helyesen: az ingatlanon fennálló hth-jog a Vht. 138. § (6) értelmében nem korlátozza az árverési vevő tulajdonjogát, és ennek megfelelően nem lakottan, hanem beköltözhetően kell árverésre bocsátani az ingatlant.
Nem szabad egy ilyen szarul meghirdetett valamit megvenni, azonban észrevételt lehet tenni a végrehajtónál, hogy a következő árverést már a fentiek figyelembe vételével kéne kitűzni. Vh-kifogáshoz az érdeklődőnek nincs jogosultsága, azonban az Elmü-nek van, mivel az ő végrehajtáshoz való jogát sérti súlyosan egy ilyen szarul meghirdetett árverés.
Ha több vh-jog is van, későbbiek, mint a hth-jog, az Elmü vh-jogának sérthetetlensége miatt ezeket sem nagyon fogja a hth zavarni.
Ha az adósi oldalon állsz, akkor viszont másra még jó lehet ez az információ.

Ja még annyi, hogy az Új Tulaj ellen van több VH jog is mind a tullapon, mind az árverési hirdetményben, csak azt nem soroltam fel.

Tisztelt gerbera317, Grave7!

Leírom kicsit részletesebben, hogy érthető legyen:

Tulajdoni lapról a fontosabb infók:
1.
Tulajdoni hányad: 1/1
bejegyző határozat: 2005.04.09
törlő határozat: 2010.09.05
jogállás: tulajdonos
név: Régi Tulaj
2.
Tulajdoni hányad: 1/1
bejegyző határozat: 2010.09.05
jogállás: tulajdonos
név: Új Tulaj (adós)
3.
Végrehajtási jog: 35e Ft
Bejegyző határozat: 2010.04.09
Törlő határozat NINCS
jogosult: Budapesti Elektromos Művek Nyrt.
4.
Holtig tartó haszonélvezeti jog
bejegyző határozat: 2010.09.05
Név: Régi Tulaj

Ingatlanárverési hirdetmény:
jellege: lakóingatlan
tul. hányad: 1/1
Az ingatlan holtig tartó haszonélvezeti joggal terhelten kerül árverésre.
Az ingatlan becsértéke lakottan:X M Ft

További végrehajtási ügyek:
Végrehajtást kérő: Budapesti Elektromos Művek Nyrt.
Adós: Új Tulaj

Kérdéseim:

1. Azért az Új Tulaj felel a Régi Tulaj Elektromos Művek tartozásáért, mert mikor a tulajdonába került 2010.09.05-én az ingatlan, megörökölte a Régi Tulaj 2010.04.09-ei tartozását? Vagy csak el van cseszve az árverési hirdetmény és ez a VH jog a Régi tulajdonosra vonatkozik?
2. Ha előbb van bejegyezve a VH jog, mint a haszonélvezeti jog, akkor az nem törlődik a végrehajtási értékesítéssel?
3. Ha az Elektromos Művek VH joga a Régi Tulaj-ra vonatkozik, akkor ugye a 137. § (2) alapján törölni kell a haszonélvezeti jogot, de akkor nem fogja a végrehajtó semmissé tenni a végrehajtást, mivel nem a megfelelő áron árverezte el az ingatlant?

Előre is köszönöm a válaszokat:
Gyula

Nem a 137-et kell nézni, hanem a következő szakaszt:
138. § (6) A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
Röviden összefoglalva: a v-kérő vh-jogát semmi nem sértheti, még az előttem szóló szerinti törvényen alapuló haszonélvezeti jog utólagos keletkezése sem. (Az más kérdés, hogy az özvegyi jogosult valószínűleg nem adós tulajdonsotárs is egyben, és akkor a lakottság miatt egyébként is minimális esély van a sikeres értékesítésre.)

Ha szerződéssel létesítették, akkor törlődni fog. Ha törvény rendelte el, akkor nem. (pl. öröklés miatt keletkezett mondjuk az özvegy részére)

Tisztelt Szakértők!

A 137. § (2) bekezdése alapján nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
Kérdés: A végrehajtási jog-ra ez nem vonatkozik?
Magyarul ha előbb van bejegyezve egy 200e Ft-os végrehajtási jog a tullapon, mint a haszonélvezeti jog, akkor haszonélvezeti jog a végrehajtási értékesítéssel nem fog megszűnni?
A válaszokat előre is köszönöm!
Gyula

@Misa86:
Az 1994. évi LIII. törvény 217/A. § (2) bek. alapján 45 napon belül kell döntenie a bíróságnak, ha egyéb körülmények nem akadályozzák ebben. Ilyen akadály lehet, ha hiánypótlást kell lefolytatni, ha a címzettnek nem tudja kézbesíteni a küldeményt (pl. elköltözött, ismeretlen), stb.
A személyes betekintés arra jó, hogy megtudd, mire vár a bíróság ("kinél pattog a labda"), ha pedig úgy látod semmire, beadványt tudsz írni a bíróságnak, hogy érdekeltként (mint árverési vevő) kéred a döntés meghozatalát. Ahogy gerbera317 írta, a végrehajtó nem fogja sürgetni a bíróságot, ezt te tudod megtenni (ha érdeked, hogy minél hamarabb lezáruljon az eljárás).

„Nekem az oldalra a Végrehajtási jog van kiirva”

Ja. Biztosan bennem van a hiba, vagy nekem vannak túl röntgen-szemeim, de ennek a topiknak - akármlyik irányból is nézem - az a címe, hogy "Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás".

„A végrehajtó miért húzhatja az időt?Mi lehet az érdeke?”

Nem érdeke az időhúzás.

„ek szerint a végrehajtási kifogás nem befolyásolja a végrehajtás menetét?”

Ezek szerint nem.

Bszamresz! Az én esetemben júniusban nyújtott be kifogást, és azóta is a bíróság előtt csücsül a dolog. Még elsőfokú döntés sincs benne. Szóval, ez ilyen. A végrehajtó nekem valami 30 napot mondott a bírósággal kapcsolatban, de hogy sosem tartják be. Lásd az én esetemet is. Mit tehetek? Várok. Meg hívtam most már én is a bíróságot, de azt mondták személyesen mehetek be iratbetekintésre. Mondjuk, ha semmit nem csináltak még az ügyben, akkor hiába tekintgetek...

A végrehajtó nem fogja a bíróságot sürgetni, úgyhogy ne nagyon "piszkáld" ezért. Ha annyira sürgős, hogy elbírálják a kifogást, járj utána magad! Egyébként pedig tart még a téli moratórium, tehát nem vagy lekésve semmiről.

Tisztelt Fórumozók!

Korábban írtam,hogy az általam árverésen "vásárolt" ingatlan tulajdonosa végrehajtási kifogással élt. Ezt november végén terjesztette elő és a végrehajtó is még november végén megküldte az álláspontját a bíróságnak. Tudtommal ilyen esetben 60 nap a határozathozatali határidő. Akárhogyan nézem is,ítélkezési szünet ide vagy oda,ez rég letelt. Telefonon érdeklődtem a bíróságon,csupán annyiról,hogy mikor várható döntés. Nem adhatnak információt,folyamatban van az ügy...a kérdésem az,hogy ha a végrehajtót elkezdem piszkálni,hogy járjon utána,neki adhat-e a bíróság érdemi információt? Van olyan dolog,ami miatt a 60 napot nem kell betartania a bíróságnak?
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Gerbera 317!
Nekem az oldalra a Végrehajtási jog van kiirva,hogy azon fórumozok.Elnézést ha félrenyomtam..
Köszönöm válaszát.
A végrehajtó miért húzhatja az időt?Mi lehet az érdeke?
Ezek szerint a végrehajtási kifogás nem befolyásolja a végrehajtás menetét?