Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

tamás1234

Kedves Tamás!

"De legegyszerűbb ha felhívod a konkrét végrehajtó irodáját (csak egy telefonodba kerül) és 2 perc alatt kapsz pontos, naprakész infót..."

Bár így lenne a mai világban. 3 végrehajtó 3 különböző dolgot mondott. Lekezelőek, flegmák stb. stb. Tehát nem lehet (vagyis én nem tudtam) 2 perc alatt megfelelő infót kapni. Pedig próbálkoztam nem 2 percben. :)

Egyébként van olyan végrehajtó Tamás1234, AKI NEM AD 60 napos haladékot és ezt előre ki is kötötte. Ebben az esetben mi történik a felvetésem alapján? Mert, miután Te aláírtad a jegyzőkönyvet 15 napon belül fizetned kell...

Így a lenti kérdésem még mindig aktuális, hogy Nektek mi erről a véleményetek?

Kedves Gerbera317!

Köszönöm a válaszod! A következők miatt kérdés.

A végrehajtó értesített, hogy a holnapi napon jelenjek meg az árverési vételár megfizetése és az árverési jegyzőkönyv aláírása és átvétele végett. Ha holnap én átveszem a jegyzőkönyvet, akkor 15 napon belül ki kell fizetnem a vételárat. DE! Ha az adósnak a végrehajtó postai úton juttatja el a jegyzőkönyvet, akkor az adósnak ahogy Te is írtad a KÉZHEZVÉTELTŐL SZÁMÍTVA van 15 napja jogorvoslattal élni. A posta 2 nap alatt kiviszi a levelet. Ha épp nincs otthon, a postán 10 napig veheti át. Így kb. eltelt 12 nap amikor megtörténik az átvétel az adós részéről. Tehát neki még a 12 napon felül van 15 napja jogorvoslattal élni. Én meg közben kifizettem a vételárat. A kérdésem, hogy az adósnak a végrehajtó postai úton szokta eljuttatni a jegyzőkönyvet? Ha igen, helyes -e a fent leírt feltételezésem?

A másik kérdésem, hogy konkrétan milyen megoldással vagy hány nap fizetési halasztással lehet azt kiküszöbölni, hogy Ne forduljon elő az, hogy én kifizetem a vételárat és rá pár napra jön a jogorvoslat az adóstól, hanem meg tudjam várni a fizetéssel az esetleges jogorvoslatot? Elnézést, ha bonyolultan kérdeztem, de érthető azért a kérdésem? :)

Köszönöm szépen a válaszod!

„az árverés végétől hány napja van az adósnak jogorvoslattal élnie?”

Mint minden esetben. 15 nap. A végrehajtó az árverésről jegyzőkönyvet (= árverési jegyzőkönyv) készít, és ezt kézbesítteti a feleknek és érdekelteknek, akiknek a kézhez vételtől számított 15. napig van lehetőségük kifogást előterjeszteni. Ez miért kérdés?

„A másik kérdésem, hogy 2017-ben meddig szól a kilakoltatási moratórium? Jól tudom, hogy március 1? Ha ezen változtatnának, azt hol és mikor teszik közzé?”

Ha idén lenne ilyen, már tudnánk róla. Meg idén tavasszal nincs parlamenti választás. Majd jövőre...

Kedves Gerbera 317!

Jogos, eddig az éjszaka folyamán 20 oldalt sikerült a fórumból végigolvasnom visszamenőleg több évre. Nagyon hasznosak az információk, azonban néhány dolog nem világos számomra, kérem ebben segítsen.

A kérdésem a következő. Az árverési jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül kell a vételárat kifizetni, ha a végrehajtóval nem egyeztem meg ennél hosszabb időre. Azonban a Vht.-ban van egy ilyen rész, amit Ön is idézett egy hozzászólásában. A végrehajtó ezen két feltétel esetén adja birtokba az ingatlant.

Ha az árveréstől számított 30 nap eltelt, és további 2 feltétel is teljesült, ezek:

1. az árverés jogerős,
2. az árverési vevő a vételárat megfizette

Az adósnak az árverés végét követően hány napja van arra, hogy jogorvoslattal éljen, vagy kifogást tegyen a végrehajtási folyamat ellen? Ugyanis van egy ilyen rész is. - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a vételárat végrehajtói letéti számlára.

Az adós az árverés végétől hány napig támadhatja meg jogorvoslattal az árverést?

Az miatt kérdezem, mert többen jártak úgy, hogy pár napon belül aláírták a jegyzőkönyvet, majd rögtön befizették a vételárat is, és időközben jogorvoslattal megtámadták az árverést. Így a vevő elutalta a pénzt, de ezt ugye elég lett volna akkor, ha az elbíráló határozatot követő 15 napon belül teszi meg. Ez miatt kérdeztem, hogy az árverés végétől hány napja van az adósnak jogorvoslattal élnie?

A másik kérdésem, hogy 2017-ben meddig szól a kilakoltatási moratórium? Jól tudom, hogy március 1? Ha ezen változtatnának, azt hol és mikor teszik közzé?

Köszönöm szépen a válaszát előre is!

Ez a topik csak erről szól, másról nem is. Mi volna, ha beleolvasnál egy kicsikét?

Tisztelt Szakértők!

Egy árverésen mi adtuk a legmagasabb árat. A végrehajtó kiértesített az online árverési felületen, hogy fáradjak be a vételár kifizetése valamint a jegyzőkönyv aláírása és átvétele végett. A következőkben kérném a segítséget.

A gyakorlatban hogyan néz ki az átadás folyamata ameddig tulajdonba és birtokba is vehetem az ingatlant?

Miután aláírtam a jegyzőkönyvet és kifizettem a vételárat, mikor kerül a tulajdonomba az ingatlan? Mikor vehetem leghamarabb birtokba a lakást abban az esetben ha együttműködő az adós, és mikor abban az esetben, ha nem és kilakoltatásra kerülne sor? Honnan lehet tudni, hogy a tulajdonos együttműködő, vagy sem? Hogy feleslegesen ne húzódjon a dolog, kérhető -e már a jegyzőkönyv aláírásakor a végrehajtótól, hogy amennyiben az adós nem hajlandó kiköltözni automatikusan indítsa el a kilakoltatási folyamatot?

Köszönöm előre is a tanácsokat és a válaszokat!

nagyon köszönöm nonolet a gyors és frappáns segítséget! :)

Tisztelt szakértők!

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy árverésen vettünk egy házat tehermentesen, mely már a Földhivatal bejegyzett nevünkre,valamint van birtokba adási papírunk is a mérőórák gyári számával és állásaival hogyan vettük át őket. Áram, gáz és víz nincs a házban. Áramot és a gázt elrendeztük nincs rajtuk tartozása az előző tulajnak, de mivel sosem használták a házban ki lettek kötve így mint új szerződök a bekapcsolási díjat és a szerelőt nyomáspróbát kell kifizetnünk az ő elmondásuk szerint. Viszont a víz szolgáltató nevezetesen a Bácsvíz Zrt. 50 ezer forintos tartozást mutatott ki az előző tulajnál és szűkítőt tettek fel az utca felől a vízcsőre. Bent az irodájukon ragaszkodnak ahhoz, hogy mi fizessük ki az előző tulaj hátralékát, valamint a szűkítő levételét ami további 32 ezer forint, mert ha nem akkor új előfizetőként új tervrajzot és engedélyt kell készíteniük ami 120 ezer forint felett van. A kérdésem az lenne, hogy ehhez tényleg joguk van-e? vagy mi a a teendő ilyenkor, mert a végrehajtói irodán azt mondták, hogy ne hagyjuk magunkat, mert mindig bepróbálkoznak és forduljunk a fogyasztóvédőkhöz ha nem engednek, hogy csak a visszakapcsolást fizessük ki, mivel tehermentesen vettük és tervezve is megvan a vízhálózat csak szűkítővel elzárták.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Tisztelettel: Nóra

Grave7 tényleg ezer köszönet a részletes iránymutatásért, voltam is már bent a közös képviselőnél, és a határozattal teljesen lemostam Őt a terepről, sőt még pár tulaj jelenlétében felelősségre is vontam, hogy miért nem tett 3 éve semmilyen intézkedést az elmaradt közös költség behajtása ügyében. Egyből ki is adta a 0-s igazolást!!!

Úgyhogy mindenkinek ajánlom ezt a jogesetet (a két határozat egy ügyhöz kapcsolódik, a második az első fellebbezése), mert kincset ér!
Kis segítség a lekéréséhez, mert én is szenvedtem vele:

http://birosag.hu/…rozatok-tara

1-nél a Határozat azonosítójához kell beírni, hogy: 53756, utána keresés
2-nál: Határozat azonosítója: 639945

Gy

ÚÚÚ köszönöm a sok segítséget mindenkinek! Grave7 ezzel a határozattal remélem sikerül meggyőznöm a kk-t!

http://www.hidasi.hu/index.php?…

@Gyula35:
A birosag.hu-n elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteményéből lekérdezhetőek az alábbi ítéletek:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.53.756/2008/11 (elsőfok)
Fővárosi Bíróság 53.Pf.639.945/2009/2. (másodfok, az előzőt részben megváltoztató)

Az eredeti és a származékos szerzésmódok megkülönböztetéséről az alábbi cikk 1.4 pontja szól:
http://ptk2013.hu/…-14-29-o/483

"Tulajdon átruházás esetén a szerződő felek által nem rendezett társasházi közösséggel szemben fennálló tartozásokért az átruházó és a jogutódja egyetemlegesen felel."

gerbera tök egyértelműen leírta, hogy az árverési vevő NEM jogutódja az árverezett ingatlan korábbi tulajdonosának.

Vannak közműszolgáltatók (és társasházak), akik eladásnál az új tulajdonoson is behajtananák a közös költség tartozást, itt tényleg van némi inkoherencia az értelmezések körül, de árverési vevőnél nincsen ilyen, ő nem jogutód.

Igen, pont nekem is ez a bajom... Hiába van igazam, mivel nem kapok 0-s igazolást a kk-től, az eladás során mindenképp bukom ezt az összeget, mert a vevő vagy kifizetteti velem, vagy beszámítja a vételárba, vagy csak simán eláll a vételtől...
Jó lenne valami törvényi hivatkozás, vagy valami bírósági alapjogeset, amit a közös képviselő orra alá dughatnék...

Az a gond, hogy így nullás igazolást egy esetleges eladáshoz nem fogsz kapni a társasháztól, amin egy vevőjelölt fenn tud akadni.

Ezen is jó ha elkezdesz törpölni, mert a ház és a kk baromira ráér, neked meg lehet szoros lesz a cipő.

Bocs, nem örökölhet, hanem követelhet. K. telefon...

Ha eddig nem tudtad meggyőzni, akkor ezután sem fogod. Ha nagyon ragaszkodik az igazához, úgyis fizetési meghagyást fog küldeni, annak ellentmondasz, és perben bizonyítod be, hogy nem tartozol a háznak, csakis a tulajdonjogod keletkezésétől.
Egyébként, a ház az árverési vételárból már megkapta, ami a törvény szerint jár neki, ezen felül többet csak az adósától örökölhet, az árverési vevőtől, aki az adósnak nem jogutódja, nem.

Tisztelt gerbera317, Grave7!

Legyetek szívesek nekem segíteni abban, hogy mivel tudnám meggyőzni a közös képviselőt, hogy az árverési vevőt az adós által elmaradt közös költség tartozás csak a tulajdonjog bejegyzésétől terheli.
Úgy tudom, hogy ez az álláspontotok, de én nem találtam rá egyértelmű jogszabályt, valamint a társasház alapító okiratában benne is van az egyetemleges felelősségre vonatkozó rész:
"Tulajdon átruházás esetén a szerződő felek által nem rendezett társasházi közösséggel szemben fennálló tartozásokért az átruházó és a jogutódja egyetemlegesen felel."
Kikértem ügyvédek tanácsát is, de mindenki más állásponton van. Egyes vélemények szerint némely bíróság a társasháznak adott igazat, mert ha vagy az SZMSZ-ben vagy az alapító okiratban szerepel az egyetemlegesség, és a régi tulajon nem tudják behajtani a közös költség tartozást, akkor véleményük szerint az új tulaj kell, hogy helyt álljon az elmaradt közös költség ügyében.
Jól lenne valahogy meggyőznöm a közös képviselőt, mert nem szeretnék sem pereskedni, sem azt, hogy végrehajtást indítsanak ellenem, amivel nagyban hátráltatnám az ingatlan eladását. Elég nagy összegről vagy szó, azért nem szívesen szeretném kicsengetni ezt az összeget...
Előre is köszönöm a válaszaitokat!

Ha valaki rádmondja, hogy nem tudsz úszni, simán tagadhatod. Na de mint csinálsz, ha bizonyítanod kell, hogy igenis tudsz úszni?

"Olyan nincs. Ha ezt a Kar megtudja, fegyelmi jár érte."

Ugyanmár!
Nyoma nincs, bizonyítani nem lehet, simán letagadja.

„Nem lehetett nála regisztrálni”
Olyan nincs. Ha ezt a Kar megtudja, fegyelmi jár érte.

„milyen dokumentumokat köteles megmutatni”
Semmilyet. Az árverési hirdetményt, de az egyébként is nyilvános. Úgyhogy semmilyet.

Tisztelt gerbera 317
Köszönöm szépen válaszát. A végrehajtó nem volt valami segítőkész. Pl. Nem lehetett nála regisztrálni az elektronikus árverési rendszerbe, mint felhasználó!!!! Egyébként milyen dokumentumokat köteles megmutatni egy árverés után konkrétan érdeklődőnek?
Köszönettel

Árverés kitűzése esetén a kitűzés tényét bejegyzi a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba. Minden bizonnyal ez ellen fellebbezett az adós (más ellen nemigen tud). Ne törődj vele, mert egyrészt el fogja bukni, másrészt ezzel nem támadta meg magát a végrehajtó intézkedését, tehát semmilyen halasztó hatállyal nem bír. Az nem világos, miért kétszer, és egy hónap különbséggel fellebbezett. Hacsak azért nem, mert két adós-tulajdonos van, és ezek eltérő időpontokban adták be a fellebbezést.
Ellenben, nem itt kéne érdeklődnöd, mert itt mi csak találgatni tudunk. Kérdezd az eljáró végrehajtót! És azt sem értem, hogy árverési érdeklődő miért költ tulajdoni lapra...

Tisztelt Szakértők!
Szeretnék egy 03. 03.-áig tartó ingatlan árverésen részt venni, mint árverési vevő. A tulajdoni lapon látom széljegyben, hogy az adós 01 10.-én és 02. 08.-án is fellebbezés iránti kérelmet nyújtott be. A fellebbezéseknek milyen szerepe lehet az árverés kimenetelére, ha történetesen megnyerném a licitet? Milyen módon és meddig akaszthatja meg a folyamatot?
Köszönettel.

@Rumfo: Jól mondod:
„Ezt a lehetőséget a törvény teljes egészében a végrehajtók hatáskörébe utalja.”
A Kar pedig nem bírálhatja felül a törvényt.