Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


Rumfo # 2016.08.10. 12:50

Hát ez az érvelés egy nagy baromság és szerintem ezt te is tudod. Nyilván alkalmazol még néhány paragrafust a vht-ból a kiürítés során pedig nincs felsorolva a 154-be.
Nem is azt mondja a 154, hogy csak azokat kell, szabad alkalmazni, hanem azt, hogy a kiürítést a 182., 182A megfelelő alkalmazásával kell lebonyolítani. Egyébként legyen igazad! Ha ez miatt hiúsul meg a birtokbavétel, hát.....!!

gerbera317 # 2016.08.10. 12:21

Árverésen értékesített ingatlan készerkiürítésekor a 154/A. § (12) szerinti utaló szabály szerint a 182. és 182/A. § alkalmazandó. Nehéz megérteni, hogy ha a 182. és 182/A-t kell alkalmazni, akkor az azt (is) jelenti, hogy a 181-et meg a 172-174-et nem kell?
Magyarul: Úgy van, a kiürítéshez nem kell bírósági végzés!
A jutyúbon vannak fenn videók, ahol az agyatlan firkász (mintha bármilyen köze is volna a dologhoz) számon kéri a végrehajtót, hogy "hol a bírói végzés", a végrehajtó erre azt mondja, hogy nem adhat felvilágosítást, mire a firkász fölényesen kiáltozza, hogy "ugye-ugye, hát nem is tud mutatni végzést". Pedig ha tudná a barom, hogy itt a végrehajtó teljesen jogszerűen jár el, amikor nem ad felvilágosítást a firkásznak, de ha adhatna is, akkor is csak azt mondaná neki, hogy "nincs végzés, köcsög, de a Vht. 154/A. § szerint alkalmazandó szabályok szerint nem is kell, mert a bíróság végzését ilyenkor az árverési vevő 154/A. § (10) szerint előterjesztett kérelme pótolja, és a végrehajtó a cselekményt a (12) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén saját hatáskörben elvégzi".

Rumfo # 2016.08.10. 12:03

Köszi, ez még logikailag nem tiszta:
Ha kiürítés során a 154/A/12 szerint a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik és a 181.§ szerint a kiürítésnél a 172-177 §-t alkalmazni kell, akkor a
174. § szerint a bíróságnak kellene végzéssel határoznia a végrehajtás módjáról, így a kiürítésről és a d) szerint a rendőrség közreműködésével kényszerített meghatározott cselekményről is. Magyarul: A kiürítéshez nem kell bírósági végzés?

"181. § A lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a 182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell."

gerbera317 # 2016.08.10. 10:58

A 172-177. § nem alkalmazható arra, amit kérdezel. Ha ingatlan árverés utáni kényszerkiürítéséről van szó, arra a a 154/A. § (12) szerinti utaló szabály szerint a 182. és 182/A. § alkalmazandó. A 154/A. §(13) szerint az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

Rumfo # 2016.08.10. 10:00

Meg tudnátok mondani, hogy a Vht 172. - 177 § -ai mire vonatkoznak? Illetve, hogy azok vonatkoznak-e az ingatlanárveréses végrehajtási eljárásokra? Lehet ezeknél a pontoknál a végrehajtást kérő alatt az árverési vevőt érteni?

gerbera317 # 2016.08.08. 11:38

Ahhoz, hogy kérdésed legyen, el kell jutnod oda, hogy vételi ajánlatot tegyél az ingatlanra. Ahhoz pedig előbb regisztrálni kell az árverési rendszerben. Ez csak személyesen tehető meg bármelyik végrehajtónál, ha pedig már ott vagy, felteheted neki az összes kérdésedet is.

varady73 # 2016.08.08. 08:54

Jó napot, egy folyamatos árverésre kiírt ingatlant néztem ki megvételi szándékkal. A kérdés a következő, van-e az árverésnek lejárati ideje,mikor vetem birtokba az ingatlant, az ajánlattétel után közvetlen. Mi az árverés menete, ideje?
köszönettel Várady Tamás

Vh-ügyes # 2016.08.06. 17:55

Szamos

van megoldás a problémádra...

Grave7 # 2016.08.06. 17:01

@szamos: Igen, ez azt jelenti, hogy "nem lehet majd kitenni az adóst".
Ennek okáért nézd meg az árverési hirdetményt (pdf-ben letölthető), hátha abban van bővebb tájékoztatás ezzel kapcsolatban (pl. végrehajtást kérő hozzájárult a lakottan történő értékesítéshez - adós bennmaradásához).
Ha ott sincs több információ, akkor az árverést lefolytató végrehajtót kell megkérdezned, mert itt a fórumon csak találgatni tudunk (ami meg felesleges).

szamos # 2016.08.06. 13:19

Tisztelt Szakértők!

Bemásolnék pár sort a Árverési adatokból, ami számomra nem egyértelmű.
Licitálni szeretnék egy lakásra, de az alábbi pár sor miatt elbizonytalanodtam. Ha megnyerem a licitet akkor nem lehet majd kitenni az adóst?
Tulajdoni hányad: 1/1 (1/2+1/2)
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)

Beköltözhető : nem
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: adós

Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.

ius latratus # 2016.08.06. 13:11

A vízszolgáltató a lakóknak a saját almérűjük alapján számláz”...

Kell szerződést kötnöd.

vajna # 2016.08.06. 11:54

Gerbera akkor nekem nem is kell szerzodest kotnom a vizszolgaltatoval, hanem a tulajvaltas utan folytatolagosan fizetem a vizszamlat?
koszonom az eddigi valaszaidat is.

gerbera317 # 2016.08.05. 06:40

A társasházaknak általában van egy főmérője. A vízszolgáltató a lakóknak a saját almérűjük alapján számláz, ha pedig az almérők összege és a főmérő között pozitív különbözet van, azt a társasházra terheli. Ezt a különbözetet azután továbbterheli a társasház a lakókra.

vajna # 2016.08.04. 21:51

koszonom szepen a valaszodat gerbera. meg egy kerdesem lenne, ebben a kozos koltsegekre utalo levelben tajekoztatott a kozos krpviselo a viz havi alapdijarol, illetve m3 ararol, tovabba kerte a vizora leolvasasat most es idokozonkent. lehetseges es teljesen normalis, hogy a tarsashaznak legyen szerzodese a viz szolgaltatoval es nem a lakastulajdonosoknak? meg bem kerdeztem meg, hogy igy van e csak ezekbol az infokbol kovetkeztetek. szerintetek lehetseges?
koszonom, vajna

gerbera317 # 2016.08.03. 12:06

A közös képviselők többsége nem tud különbséget tenni irat és irat között. Valószínűleg az árverési jegyzőkönyvre hivatkozik. Neki ez lehet a baja:
Vht. 154. § (2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
Csakhogy a közös költség nem közteher. Az árverés hatályával szerzett ingatlan után a nem köztehernek minősülő terheket a tulajdonjog bejegyzésétől kell viselnie az új tulajdonosnak. Annak időpontja pedig a tulajdoni lapból (földhivatali határozatból) állapítható meg.

vajna # 2016.08.03. 10:03

Tisztelt Szakertok,

ingatlanarveresen vasaroltam egy ingatlant. jegyzokonyv akairasara julius 18-an kerult sor. Elviekben augusztus 18-a utani napon a vegrehajto keri a tulajdonjog bejegyzeset a foldhivatalba. a bejegyzes nem tudom, hogy azon a napon megtortenik e vagy van e egy atfutasi ideje. persze mindez, ha ados nem tamadja meg a hatarozatot.
kerdesem.
a mai napon erkezett egy level a tarsashaz kozos kepviselojetol, miszerint kapott egy levelet a vegrehajtotol a julius 18 an bekovetkezett tulajdonosvaltasrol ( szerintem az meg akkor nem tortent meg) , s a kozos koltseg igy augusztus 1-tol engem terhel.
Igaza van a kozos kepviselonek? ha nem, hogyan tudnek jogilag helyes megfogalmazasban valaszolni neki?
elore is koszonok minden hozzaszolast,
vajna

Grave7 # 2016.07.29. 13:10

@pulisz:

  • végzés jogerőre emelkedése: kézbesítéstől (címzettek általi átvételtől) számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni (postára adni), ha minden címzett határideje eltelik, nincs fellebbezés, jogerős a végzés; a törvénykezési szünetet nem számít bele (ennek szerepelnie is kell a végzés szövegében, ha június végén vagy utána postázzák);
  • a költségek nem illetik, hanem terhelik az árverési vevőt - de igen, a kiürítés/birtokbaadás költségei (lakatos, szállítóeszköz, szállítómunkás, raktárhelyiség) árverési vevőt terhelik (rendőrség költsége nem).
pulisz # 2016.07.29. 12:05

Esetleg valaki az alábbi kérdésekkel kapcsolatban tud segíteni?

  • sikeres ingatlan árverést követő, végrehajtási kifogás elsőfokon történő elutasítása 06.23.-án történt meg. Ennek jogerőre emelkedése 07.23.-án esedékes vagy pedig a határidő számításába bele kell venni a bírósági ítélkezési szünetet is?
  • kényszer-kilakoltatás esetén valóban minden költség az árverési vevőt illeti meg? Tehát a rendőrség, költöztetők, zárcsere, ingóságok tárolása 30 napig?
gerbera317 # 2016.07.29. 10:33

Akkor te nem a törvény szövegét nem érted, hanem az nem tiszta, mit kell árverés napjának tekinteni. Csakhogy nem ezt kérdezted!

Az árverés napját a végrehajtói gyakorlat kétféleképpen értelmezi: 1) a licit lezárásának napja, 2) az árverési jegyzőkönyv aláírásának napja. A törvény mindkét értelmezést megengedi, és innentől az eljáró végrehajtó dönti el, mit tekint árverés napjának. Én a 2) értelmezést támogatom, máshol, korábban már megmagyaráztam, miért. Ha ennyire izgat a dolog, hívd fel az eljáró végrehajtót, és kérdezd meg, az ő gyakorlatában mi az árverés napja.

Krysz29 # 2016.07.29. 09:41

Azt gondoltam hogy ha a sajátom lesz én viselem a terheket, csak azért nem lehet szerintem értelmezni, mert ugyanis 2 hónap az árverés. És az zavart be, hogy a kezdő naptól vagy attól a naptól kell viselni, amikor lezárult a licit.

gerbera317 # 2016.07.29. 09:30

Ius, te a törvény szövegét másoltad be, én meg lefordítottam azt magyarra. A kettő azé' nem egészen ugyanaz. ;-)

ius latratus # 2016.07.29. 08:37

Én nem ezt írtam? Igaz, nem magyaráztam el, hogy a (2) bekezdést hogyan kell értelmezni, mert nem hittem, hogy az értelmezhetetlen. Még most sem értem, hogy azt miért nem lehet érteni...

gerbera317 # 2016.07.29. 06:31

Valóban, szurkálódás helyett akár válaszolhattam volna, úgyhogy íme:
Igen, az árverési vevő tehermentesen szerzi meg az ingatlant. Annak terheit azonban az árverés napjától az árverési vevő köteles viselni. Ha esetleg még mindig nem érted, akkor lásd az előző hozzászólásomat.

Krysz29 # 2016.07.29. 02:33

Agyhalott esetleg te vagy gerbera vagy mi a neved. Már a hozzászólásod alapján látszik milyen értemiségi lény vagy. Nem ember hanem lény és ez már így marad egész életedre :)

Krysz29 # 2016.07.29. 02:27

Látom, te se a kedvességedről vagy híres! Nyílván azért van az oldal, hogy kérdezni lehessen ha valami nem világos, de egyesek jobban szeretnek beszólni. Ezért tart ott az ország ahol tart.