Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Ez a kérdés csak megerősíti, amit eddig is sejtettünk: Az árverési vétel bizony nem az agyhalottak biznisze...

Tyű...

(2) ) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

Most tényleg ezt nem érted? Ezen mit magyarázzak meg?

Mint írtam, a hirdetmény szerint tehermentes, de a tv, amit ír bezavar. Lejjebb görgettem de nem láttam hasonlót. Tehát amint a nevemre kerül, adó és köztartozás engem terhel. Ezt nem értem, mire utal.

Mi a nem világos a (2) és (3) bekezdésben? Ne haragudj, de tényleg nem értem.

A többire az alapos válasz lejjebb gördítés után elolvasható.

Tisztelt Szakértők, fórumozók!

Lenne pár kérdésem. Kinéztem egy ingatlant az árverési portálon de sok minden nem világos. A 94.évi tv értelmében a közteher tartozások átszállnak a vevőre, de a hirdetmény pedig tehermentesen hirdeti. Ez akkor hogy is van? A 2-3 bekezdés nem világos.
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

Valamint lenne egy olyan kérdésem, hogy ha nem költözik ki a lakó időre, de nem kérvényezte a halasztást(ezt mondta a végrehajtó), de a 30. Nap után nem költözik ki mi a teendő? Higyan tudom kirakni? Tudom h kérvényeznem kell 15 napon belül, de az meddig húzódhat el? 2-3 hónap a 30 bapon felül? És miután a nevemen lesz a lakás, de vizet, áramot stb használnak, és azt nyilván nem fizetik, az engem fog terhelni? A válaszokat előre is köszönöm

Sziasztok!

Két kérdésem lenne:

• sikeres ingatlan árverést követő, végrehajtási kifogás elsőfokon történő elutasítása 06.23.-án történt meg. Ennek jogerőre emelkedése 07.23.-án esedékes vagy pedig a határidő számításába bele kell venni a bírósági ítélkezési szünetet is?
• kényszer-kilakoltatás esetén valóban minden költség az árverési vevőt illeti meg? Tehát a rendőrség, költöztetők, zárcsere, ingóságok tárolása 30 napig?

Köszönettel,
pulisz

Végül is, miért ne?:
154/A. § (10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
Tehát a kiürítés iránti kérelemnek van jogvesztő határideje, magát a kiürítést - az ismert korlátok figyelembe vételéve - akkorra tűzi ki a végrehajtó, amikorra akarja, tehát ha 6 hónappal későbbre, akkor arra.
Azt még vedd figyelembe, hogy 6 hónap múlva éppen nem, hanem csak március 1. után lehet majd kényszerrel kiüríteni.

Tisztelt gerbera317!

Sajnos ezzel én is tisztában vagyok.
Ezért érdeklődnék, hogy ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk, illetve a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban rögzíti, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlanból kiköltözik, akkor ugye így nincs szükség bírósági eljárás megindítására(kiürítési per), hanem egyből kilakoltathatom őket a végrehajtóval.

Másrészről a végrehajtónak,- ha én mint árverési vevő kérem- hogy halassza el a kilakoltatást 30+15+60 napon túlra ( mondjuk 6 hónapra), akkor ezt jogilag megteheti?

Válaszukra várva tisztelettel:
Erdosa

Tisztelt Burn Out!

Önnek teljes mértékben igaza van.
Azonban ha mégis, valami csoda folytán megnyerem, nem akkor szeretnék megoldásokon Ötletelni, amikor már nincs visszaút.
Üdvözlettel

Ha az árveréstől számított 30. napig nem költözik ki, te pedig az onnan számított 15. napig nem kéred a kirakását, akkor már csak perrel és kiürítésre irányuló végrehajtással tudod kirakni, függetlenül attól, hogy ingyen lakott-e ott, vagy pedig 6 hónapig bérletet fizetett.

Erdosa !!!

Ez a hű leírása amagyar jogbiztonságnak !

azért nem ártana megvárni a licit lezárását... lehet más veszi majd meg ;)

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi üggyel kapcsolatosan kérném a segítségüket:
Online ingatlan árverésen szeretnék megvásárolni egy lakóház típusú ingatlant, melynek paraméterei:
Tulajdoni hányad: 1/2 +1/2 (férj és feleség az adós)
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)
Beköltözhető: Igen
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: nincs ilyen személy
Online árverés vége: 2016.08.09
Az ingatlant szeretném a későbbiekben lebontani!

A tulajdonosokkal(adósokkal) történt találkozásom alkalmával szóbeli megállapodást kötöttem, hogy amennyiben én leszek az árverési vevő, úgy méltányossági alapon maximum 6 hónapig még az ingatlanban maradhatnak, amíg nem rendezik a későbbi lakhatásukat (nem akarnak az utcára kerülni).
Cserébe az árverést nem támadják meg jogorvoslattal, valamint a 6 hónap lejártával (állításuk szerint még előbb) önként elhagyják az ingatlant.
Tanácsot kérnék, hogy milyen módon tudnám bebiztosítani magam, hogy 6 hónap múlva valóban elhagyják az ingatlant.

1. Ötlet:

• az árverési jegyzőkönyv elkészülte után 15 napon belül befizetem a teljes vételárat, így az ingatlan az árveréstől számított 30 nap elteltével a végrehajtó átadja nekem, a tulajdonjogomat bejegyezhetem a földhivatalnál.
• az adósokkal ezzel egyidőben kötök egy határozott idejű bérleti szerződést 6 hónapra egy jelképes összegre. Ha esetleg mégsem költöznek ki 6 hónap múlva, akkor „önkényes lakásfoglalónak minősülnek” így kilakoltathatom őket (téli kilakoltatási moratórium ide, vagy oda). Kérdésem lenne, hogy ha bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk, illetve a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban rögzíti, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlanból kiköltözik, akkor ugye így nincs szükség bírósági eljárás megindítására, hanem egyből kilakoltathatom őket a végrehajtóval.
• a végrehajtó felé lejelentem, hogy az adósok ingóságaikat kiürítve elhagyták az ingatlant, így megtörténhet az átadás (attól függetlenül, hogy még benne laknak). Gondolom erről valami nyilatkozatot kell írni az adóssal karöltve.
• így 2017. február elejére az enyém lehet az ingatlan

2. Ötlet:

• Amennyiben az árveréstől számított 30 nap elteltével az adósok nem költöznek ki, úgy 15 napon belül kérelmeznem kell az ingatlan kiürítését (ha jól tudom ez jogvesztő határidő). Illetve tájékoztatom a jegyzőt a kérelemről.
• Ebben az esetben van mód rá, hogy a kilakoltatást a végrehajtó ne 60 nap elteltével , hanem az árveréstől számított 6 hónap múlva kezdje meg? (az sem baj, ha a téli kilakoltatási moratórium elteltével)

Kérném, hogy adjanak tanácsot, hogyan járhatnék el a számomra legbiztonságosabb módon.

Válaszukat előre is megköszönve!

Tisztelettel:
Erdosa

Ez egy felemás helyzet, amit csak te oldhatsz meg pl. azzal, hogy bemész a végrehajtóhoz, és kéred, hogy ugyan küldjön már a jegyzőnek egy ilyen tájékoztatást:
T. Jegyző Úr/Asszony, a Vht. 154/A. § (11) szerint tájékoztatom, hogy az árverési vevő a 154/A. § (10) szerinti, ingatlan-kiürítés iránti kérelmet terjesztett elő nálam.
Ezt leírni kb. 35 másodperc, fogalmazással együtt 45, kinyomtatni további 15 másodperc, az annyi, mint 1 perc. A jogalkotó azért telepítette át az árverési vevőről a végrehajtóra ezt a kötelezettséget, mert az árverési vevők képtelenek voltak ugyanezt a saját nevükben megfogalmazni, és a jegyzőnél benyújtani. Ja, és azért akarja letolni magáról a végrehajtó ezt a munkát, mert ő is képtelen ugyanerre. Bocs a végrehajtóktól.

Helló! Ehhez lenne kérdésem:

„A 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmeknél már nem kell a vevőnek a jegyzős kört lejátszania, a Vht. 154/A. § (11)-(12) szerint a vevő kérelmének átvételétől számított 8 napon belül végrehajtó tájékoztatja erről jegyzőt, és a tájékoztatástól számított 60 nap után lesz a kiürítés.”

Ez így tiszta. De az 07.01. utáni mit takar? A birtokba adási kérelem kelte (06.27.) vagy érkezése (07.01.) a jegyzőhöz?

XV. ker önkormányzat és Némethyné Erdősi Krisztina végrehajtó egymásra mutogat.

1000 hála!

A becsérték közlése korábban már megtörtént, legfeljebb te nem tudsz róla (vagy mert mulasztottál, vagy mert nem emlékszel rá, vagy mert tudatosan tagadod), de ezzel nem mész semmire. A végrehajtó nem tűz ki árverést jogerősen megállapított becsérték nélkül.
Egyébként, a bíróság a gyakorlatban nem azt vizsgálja, mikor történt meg a becsérték közlése, hanem hogy "mikor szerzett az érdekelt tudomást a becsértékről", tehát akár a hirdetmény is becsérték-közlésnek tekinthető. Kivétel ez alól az adós, mert számára egyéb jogkövetkezmény is fűződik a becsérték közléséhez, tehát az ő esetében nem elegendő a hirdetmény. De ennyire a végrehajtó sem hülye, hogy éppen az adóssal ne közölje szabályszerűen a becsértéket.

nhanna

a "becsérték közlés" nem azonos a "hirdetménnyel"

van mód "kifogásolni" (hatását tekintve halasztó az árverési vétel jogerőre emelkedése tekintetében...)

Bármilyen okkal lehet kifogást emelni, más kérdés, hogy elutasítják, ha nem a végrehajtó jogsértő cselekményére vagy mulasztására hivatkozol.

(Az egyenesen aranyos, hogy magad se tudod, mi a bajod a hirdetménnyel, de hogy kifogást akarsz benyújtani, az tutti. Máskor is ülsz fordítva a lovon?)

Tisztelt Szakértők!
Ingatlanárverési hirdetmény ellen milyen okkal lehet végrehajtási kifogást emelni?
Az ingatlanárverési hirdetmény megegyezik a becsérték közlésével, vagy azt korábban kellett volna megkapnunk?
Válaszukat köszönöm!

Grave7: Lényegében a tulajdonos által már leírt vagyontárgyakat keresek, melyek további életvitelüket már nem befolyásolják jelentősen. Pl vettem már évek óta tulajdonosok részéről magára hagyott területeket. "Gazdaságon kívüli", volt tulajdonosok érdekét nem vagy kismértékben zavaró árverési vevőként járok el. A bérlő nem tulajdonos, nem történik vagyonvesztés.
/bank, külföldi multi, energia-, közmű-, parkolócég, nav lényegében ellenség, a magyar ember nem de ha trükközni próbál a káromra akkor igyekszem megvédeni magam/

A felvetett problémára van -e esetleg valakinek érdemben válasza?

„Tehát tulajdonost, családot, gyerekeket stb nem kell kitenni, olyanra én egyébként sem indulnék.” vs. „van egy középkorú bérlő házaspár”
Az egyik zavar, a másik nem?

Adósoknak nagyban propagálod, hogy a szemét végrehajtást kérőknek ne fizessenek, halmozzanak minél több tartozást, vonjanak el minden fedezetet, intsenek be minél több cégnek, direkt úgy kössenek szerződést minél nagyobb kárt tudjanak okozni nemfizetéssel.

Aztán most ingatlant akarsz venni, máskor meg végrehajtást kérőként futsz a pénzed után amikor a hozzád hasonló veled szemét?

Döntsd már el, hogy melyik oldalon állsz, akarod hogy működjön a gazdaság vagy oda tojsz ahol eszel?
Azt kellene felfognod és az adósoknak is, nem "szemét" a szolgáltató, ha aláírtad a szerződést, elfogadtad az abban foglaltakat. Nem kényszerített a bank az évi 30% kamatos személyi kölcsönre, neked kellett a pénz. Nem kényszerített a telefoncég, hogy tiptop új mobilt és 20ezer havidíjas 2év hűségidős szerződést köss, te akartál menő lenni.
Pont azért ilyen drágák ezek a termékek, mert igény van rájuk, azonban a fizetés már büdös egyeseknek, így a nemfizetőkből adódó veszteséget sajnos a tisztességes törlesztőknek kell megfizetniük, egyébként nem tudná a cég jövedelmezően fenntartani a szolgáltatást.

A végrehajtás pedig ennek folyományaként a gazdaság vérkeringésének része, hogy az önkéntes teljesítés elmulasztása esetén állami kényszer alkalmazásával megtérüljön a tartozás. Az adós vagyontárgyának értékesítéséből befolyó pénz részint visszakerül a gazdaságba, így élénkíti azt, másrészt a jogbiztonság növelésével támogatja a beruházásokat.

Ha hajlandóak lennének az emberek önkéntesen, időben fizetni, nem lenne ennyi végrehajtás; de persze akinek tartozása van, nem szívesen mond le a napi doboz cigiről, piáról, meg a többszázezres nyaralásról.
(Oké, nem mindenki ilyen, elnézést az általánosításért - sajnos sok ilyen van, aki semmit nem tesz azért, hogy a tartozást rendezze, holott bőven van lehetősége.)

nagyon szepen koszonom grave7
vajna

@vajna: Az árverést lefolytató végrehajtótól kérdezd meg, hogy már a jegyzőkönyv aláírásakor kérheted-e a kiürítést - eltérő értelmezések vannak.

A 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmeknél már nem kell a vevőnek a jegyzős kört lejátszania, a Vht. 154/A. § (11)-(12) szerint a vevő kérelmének átvételétől számított 8 napon belül végrehajtó tájékoztatja erről jegyzőt, és a tájékoztatástól számított 60 nap után lesz a kiürítés.

Személyesen vagy postai levélben lehet kérni végrehajtótól a kiürítést. Nincs formanyomtatvány - írd le az ügyszámot, te vagy a vevő, kéred az ekkor kelt ilyen számú jegyzőkönyv alapján megvásárolt X cím Y hrsz ingatlan kiürítését a Vht. 154/A. § (10)-(13) alapján.

Üdv,

szeretnék megvenni egy adós által nem lakott lakást, 50% a minimumár, a végrehajtó tájékoztatása szerint azért, mert ez a lakás nem az adós lakhelye, az máshol volt. Tehát tulajdonost, családot, gyerekeket stb nem kell kitenni, olyanra én egyébként sem indulnék. Az árverési hirdetményen az ingatlan beköltözhető, 1/1 (1/2+1/2), ohne haszonélvezet, stb. Nincs rá licit, tulajdonosok régen elköltöztek, szomszédok szerint külföldön dolgoznak évek óta.

Ám, van egy középkorú bérlő házaspár. Az a kérdésem, létezhet -e olyan bérleti szerződés, mely alapján nekem tűrnöm kell, hogy az általam kifizetett lakásban ők továbbra is bent lakjanak?

Amire gondolok: kötöttek egy bérleti szerződést, szokásos piaci bérleti díjjal és egy az egyben kifizették készpénzben két tanúval a bérleti díjat - mondjuk - öt évre előre a volt tulajdonosoknak, az életszerűség kedvéért 20-30% engedménnyel az egyösszegű kifizetésre. Se közjegyző, se banki átutalás mint nehezen megdönthető bizonyíték nincs, de szerződés lehet amit akár most, az árverés előtt, akár utána írnak meg amikor kiderül, hogy valaki mégis megvette a lakást. Esetleg még cserelakást is kikötnek maguknak a szerződésben. Mi van ilyenkor?

meg egy kerdes lemaradt: kerelem benyujtasa vegrehajtohoz es jegyzohoz, milyen csatornan lehetseges? email, tertivenyes level, vagy szemelyes atadas?
barmelyik lehetseges, vagy pontosan meg van hatarozva az atadas miketje. letezik esetleg formanyomtatvany erre a kiuritesi kerelemre?
koszonom, vajna