Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

„érdemes-e minnél előbb ajánlatot tenni, vagy csak az utolsó percekben”
Ha olcsón, nem felvert áron akarsz vásárolni, leginkább azzal tehetsz érte, ha csak az utolsó másodpercben teszel vételi ajánlatot.

Felejtsd el nincs ingyen ebéd! Ha fogalmad sincs az érverés menetéről akkor tuti a szívás....Persze mehetsz a saját fejed után te dolgod.

Árverési vevő lennék, nem nepperkedni, otthont szeretnék megfizethető áron, taktikákat tudtok nekem ajánlani az árveréshez? Pl érdemes-e minnél előbb ajánlatot tenni, vagy csak az utolsó percekben?

Mi az ami elijeszti a neppereket?

A szerződéseket illene komolyan venni. Akkor is ha hátrányos lesz.

Senkit nem kényszerítettek fegyverrel az aláírásra.

Én végtelenül igazságtalannak tartom, hogy egyesek vetetnek maguknak ingatlant, és utána kirúghatják a bankot, és még a közvélemény is mellettük áll. Én meg nem rúghatom ki a bankomat, és továbbra is fizetnem kell. Ez szemétség, úgy-e?

zabhegyező:
Gondolom még egyik ismerősödnek sem adtál kölcsön aki azután nemes egyszerűséggel elfelejtette visszafizetni, esetleg az autódat se törte össze részegen valaki aki utánna nem akarja kifizetni a javitást.
Az meg hogy valaki vesz egy lakást, amit elfelejt kifizteni azt teljesen normálisnak véled? Mert ha úgy lehetne akkor vennék én is egyet a Balaton partján, meg Budán egy másikat Dunai panorámával. Esetleg értékhatár legyen (Borsodban nem kell fizetni a 2milliós ház után)?
A károsult meg pont azok a szolgáltatók akiktől lopják a vizet,áramot,gázt,hitelt,parkolást,telefont,tv-t,közös költséget,adót nem az aki lopja.

zabhegyező: és mennyire méltánytalan a nem fizető adósok esete azokkal szemben, akik rendszeresen, bármilyen gazdasági változásra reagálva "kinyögik" a vállalt kötelezettségeiket?! Tudod, ha az árverési vevő nem veszi meg az ingatlant árverésen, egyeseknek a kamat mértéke olyan magas, hogy az ingatlan értékesítésén kívül soha nem tudnál teljesítenie a restanciáját. Az árverési vevő, ahogyan a kötelezett,vagy a végrehajtó: ember. És az ember mind különbözőek. Bizonyosan ugyanúgy vannak "rossz" adósok, ahogyan vevők, vagy végrehajtók. Megfordítva: ugyanúgy vannak "jók" is. Az értékrendszereden neked is van mit csiszolni, de ez nem a mi dolgunk, csak akkor a fórumon úgy nyilvánulj meg, aminek van értelme. Üres fröcsögésnek nincs értelme.

zabhegyezo,

Az erkölcsi normáidba belefér, hogy az árverési vevő kesergésén örömködj. Akkor mi a véleményed az adósokról, akik nem teljesítik vállalt szerződési feltételeiket, ezért kell kényszerértékesíteni vagyontárgyukat? Kutyák? Férgek? Ha velük nincs baj, érdekes egy erkölcsi normáid vannak...

Nem tenném,az erkölcsi normáimba nem fér bele.Igy kimondottan örül9k mikor itt keseregnek az árverési vevök..Az elmult rendszerben ezeket lecsukták volna.

Ha neked lenne erre pénzed te sem hagynád ki a lehretőséget!

Azok a nyerészkedő árverési vevők akik aztán késöbb keseregnek nennyi gondjuk van megérdemlik sorsukat.Ahol lehet keresztbe kell nekik tenni ez minden károsult kötelezettsége velük szemben.

Köszönöm a válaszokat!

Atti74,

„Milyen jogokat lehet ilyenkor érvényesíteni?”
A Ptk. közös tulajdon fejezetében találhatóakat. Az, hogy 50%-nál nagyobb a tulajdoni hányadod, annyiban jó, hogy a másik fél jelentős érdekeinek sérelmét kivéve egyedül dönthetsz szinte minden kérdésben az ingatlannal kapcsolatban.

„Pl mi van ha a társtulajdonos el szeretné adni az ingatlant, megegyezhetünk-e közös eladási árban és osztozunk arányosan?”
Közös megegyezéssel mindent lehet, de egyébként nem kell az engedélyed, hogy eladja a részét, csak elővásárlási jogod van, ha kötött szerződést valakivel. És neki is a te részed eladásakor ugyanez.

„Ha nem szeretné eladni, igényt tarthatok-e ingatlanhasználati díjra, vagy ha jelenleg is ki van adva, annak az arányos részére?”
Ha nem akarja eladni, és te BE AKARSZ KÖLTÖZNI, hogy használd a tulajdonodat, és azt utasítja el, akkor jogosult leszel a többlethasználati díjra. Bérbe adás esetén természetesen kell a beleegyezésed, és a tulajdonrész arányos bérleti díj illet meg. Sőt, nem is a beleegyezésed kell, hiszen többségi tulajdonos vagy.

@Atti74

"Pl mi van ha a társtulajdonos el szeretné adni az ingatlant, megegyezhetünk-e közös eladási árban és osztozunk arányosan?"

Igen, megegyezhettek, természetesen. Eladhatjátok közösen, és abban állapodtok meg, amiben akartok.
Ha külön el akarjátok adni a részeteket, akkor a másiknak elővásárlási joga van.

"Ha nem szeretné eladni, igényt tarthatok-e ingatlanhasználati díjra, vagy ha jelenleg is ki van adva, annak az arányos részére?"

Igen. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg. (És a terhei is így oszlanak meg.) Továbbá bérbe adni csak minden tulajdonos hozzájárulásával lehet. Vagy úgy, hogy mindketten benne vagytok a szerződésben mint bérbeadók vagy úgy, hogy egyikőtök meghatalmazza a másikat a bérbe adásra.

Vagy megszüntetheted a közös tulajdont perben, ha nem tudtok megegyezni.

Sziasztok! Biztosan volt már korábban hasonló kérdés, de nem tudom, hogyan keressek rá. Abban kérnék tanácsot, hogy milyen lehetőségeim vannak, ha nem 1/1 tulajdoni hányadot veszek árverésen, hanem tört részt, de félnél nagyobbat. Milyen jogokat lehet ilyenkor érvényesíteni? Pl mi van ha a társtulajdonos el szeretné adni az ingatlant, megegyezhetünk-e közös eladási árban és osztozunk arányosan? Ha nem szeretné eladni, igényt tarthatok-e ingatlanhasználati díjra, vagy ha jelenleg is ki van adva, annak az arányos részére? Köszönöm

A mézesmadzag ügy utolsó pillanatban lett törölve, a pénz máris visszaérkezett.

„Nem adja át a tárolót, mert az irta korábban adtam be az átadási kérelmet”
Nem bánom, vitatkozzál csak...

Most volt végrehajtó váltás a régi egyértelműen át akarta adni, az új utasította el

154.... Nem volt irodai intézkedés, mert az előző végrehajtó át akarta adni, (és nem elutasítani) így amit küldött az nem irodai "átadás" volt, hanem tájékoztató a veszélyhelyzetről, azaz hogy azért nem tudja átadni, mert veszélyhelyzet van etc és ha majd elmúlik.......

• Nem adja át a tárolót, mert az irta korábban adtam be az átadási kérelmet, mint kellett volna, de lehet nem értem a választ.

Tárolókat is kiírnak átadásra és felnyittatják, ha azt nem adja át önként az előző tulajdonos.

• Külföldi személy, elvileg talán van még ott címe, de ahogy kivettem a félszavakból lehet a lakásra is van végrehajtás.

Tehát, ha külföldinek ugyanott van cime, elvileg a PKKB-n kéne pert inditani hogy a biróság tegye ki?
Nem vesznek át semmit. Én küldtem neki levélben kérést, hogy adja át az ingatlant de az is még akkor nemkereste jelzéssel jött vissza.

Egyébként pedig tározóról van szó. Arra nem terjed ki a 154/A. § hatálya, hanem a 154. § szerint kell átadni. Tehát ha azt a végrehajtó átadta (egy irodai intézkedéssel), a vevő jogszerűen nyitja azt fel és üríti ki. Persze, vita esetén nem hátrány, ha tudja bizonyítani, hogy az adóst megfelelő idő ráhagyásával értesítette a szándékáról.

6karakter,

Tudod ki a tároló előző tulajdonosa? Ismered? Tudsz elérhetőségét, lehetőleg lakcímet hozzá?

@tkarakter
„Az árveréstől nem jó a 30-15.”
Igaz. Elszámoltam magamat.
A kiürítési pert a lakást jogcím nélkül használó személy (aki valószínűleg azonos az adóssal) ellen kell megindítani indítani annál a bíróságnál, amelyiknek az illetékességi területén lakik (valószínűleg a kiürítendő ingatlanban lakik, tehát az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál).

Valaki tudja, hogy ha a végrehajtó nem adja birtokba a tárolót, akkor ki ellen kell és hol az ingatlankiürítési pert indítani? Köszönöm

Ugyanezt a választ kaptam a vh-tól, viszont a kívánt tételre érkeznek sorra a licitak másoktól.