Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Két kérdésem lenne:

1. Árverés sikeres, jegyzőkönyv a földhivatalnál (bár meghatalmazott írta alá, szóval kívncsi leszek). Kb. mennyi időn belül lesz meg a bejegyzés? Erről értesít a földhivatal?
2. A megnyert ingatlan kb. 4 éve lakatlan. Hogy mi van benne, azt nem tudom, mindenesetre a gazon át a nyáron azt senki sem közelítette meg, nem ment be stb. A végrehajtó azt mondta, hogy lehet, hogy belecsúszunk a moratóriumba. Egy lakatlan lakásnál, ahonnan a közművek is ki vannak kötve... Hogyan tudom birtokba venni a házat és mikor? Csak a tulajdonjog bejegyzés után, vagy már az érvényes jegyzőkönyvvel a kezemben és egy kamerával nem mehetek be megnézni, hogy üres-e az ingatlan, vagy sem?

Poppesz,

Meg kellene kérdezni a végrehajtónál, de nagy összegben fogadnék, hogy hibásan vitte fel a rendszerbe vagy ő, vagy az alkalmazott : valójában "2/5 + 2/5 + 1/5"-öt akart oda írni, vagyis 1/1-ben (=5/5), a teljes egészét vásárolod meg az árverésen. Ez egyébként szokás így (mármint pl. 1/2+1/2, vagy 3/8+5/8, vagy ilyesmi, ahelyett, hogy 1/1-et írnának, de ezeknek is általában van oka hogy ilyen alakúak).

Üdvözlöm!
Még soha nem szagoltam az árverések Világába, így érdekelne a tulajdoni hányad jelentősége!
Az általam megvásárolni kívánt ingatlan adatai a következők :
Besorolás: lakóépület
Fekvés: belterület
Művelési ág: nincs
Bejegyzett földhasználat: Nincs megadva
Épület típusok: lakóház
Jogi jelleg: nincs
Tulajdoni hányad: 2+2+1/5
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)
Beköltözhető : igen
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: nincs ilyen személy

Mit jelent rám nézve, sikeres árverés esetén ez a tulajdoni hányad? Hiszen azt írja beköltözhető, és kötelesek kiköltözni nem értem, hogy ez a későbbiekben rám nézve mit is jelent. Illetve mi a tulajdoni hányad és a kiköltözni köteles -, illetve beköltözhető jogi formák között az összefüggés?
Köszönettel!

Borisz9
Nem vagyok szakértő,csak a saját tapasztalatomat tudom megosztani a törvényszék sürgetésével kapcsolatban.
A családom lakhatásának bizonytalansága végett adtam be kérelmet,annak az lett a kimenetele,hogy kérelmemet megküldték adósnak észrevételezésre,ez az egész "ceremónia" másfél hónapig tartott.
Döntsd el van e értelme a sürgetésnek.

Amíg az adós ott lakik, nem mehetsz be oda. Beengedni pedig biztosan nem fog, hiszen nem azért támadta meg az árverést, mindjárt háromszor is, hogy ezzel jelezze az együttműködési szándékát.
Sürgetni kell a törvényszéket.

Sziasztok!

2018.nov.29-én vásároltunk liciten egy ingatlant. Az adós 3 db kifogást nyújtott be, 2 db még a törvényszéki döntésre vár. Tudom, higy most már belecsúszunk a kilakoltatási moratórium idejébe, ami elég kellemetlen, mert oda szeretnénk költözni, a saját ingatlanunkat már eladtuk. 2019. áprilisában különféle megfontolásból átutaltuk a végrehajtónak a vételár fennmaradó részét, nagyjából 25,5 millió Ft-ot.

Kérdéseim:

• meg lehet-e sürgetni a törvényszéki döntést, ill. lehet-e valahol panasszal élni azzal kapcsolatban, h lejárt a 45 napos határidő? A törvényszéket szeretném bepanaszolni.
• ha 1/1-es tulajdonba kerülök, beköltözhetek-e én is a házba? Vagy cseréltethetek- e nyílászárót úgy, hogy nem teszem ki az adóst? ( mert azt ugye nem lehet) Nyílászáró cserénél első körben csak a bontásig jutnék, beépítést nem tervezek egy ideig
• ha az adós feljelent vagy birtokháborítás miatt ír a jegyzőnek, mi lehet a legsúlyosabb büntetés, amit “kaphatok”?
• a végrehajtótól visszaszeretném kérni az előlegen felüli összeget, amit egyébként csak a számomra pozitív törvényszéki döntés után kellett volna befizetni. Kötelessége-e a végrehajtónak ezt számomra visszafizetni?

Köszönöm a válaszokat!

@gerbera317
Akkor még szerencsés voltál, az én diplomámat ha jól emlékszem a postás hozta.

@erkir
Közüzemi szolgáltatók kérhetik, hogy bizonyítsd valahogyan a birtokba lépésedet, ez ezt sem erőltetik véresen komolyan.
Ezek olyan aktusok, hogy nem baj, ha megvoltak. Én az egyik diplomámat kaptam meg úgy, hogy bementem érte a TO-ra, és ott odadobták elém a pultra, hogy tessék. Később ugyan senki sem kérdezte meg tőlem, hogy vajon rendesen föl lettem-e avatva, de nekem, a rózsaszín kis lelkecském legmélyén annak a taláros kézfogásos átadásnak az elmaradása néha még ma is hiányérzetet szít.

Köszönöm a választ gerbera!

Nem nyugtattál meg, de legalább tudom hogy mi a helyzet. :)

Köszönöm a gyors választ. Válaszoltam a végrehajtónak és kértem a 154. § (1) szerinti átadást. Most várom a válaszát. Érhet bármilyen hátrány ha továbbra sem adja át az ingatlant?

Valószínűleg nem jól kérted, ahogy itt sem jól adod elő a problémát. Ha egyértelműen a 154. § (1) szerinti átadást kérted volna, azzal, hogy egyébként már birtokon belül vagy, akkor ő ezt teljesítette volna, ez ugyanis nem kérelemhez kötött. Amit ő elutasított, az a 154/A. § (12) szerinti átadás, amit a (10) szerint kell előterjeszteni, és amivel elkéstél, de nem baj, mert eleve okafogyott lenne a kérelem.

Sziasztok,
Lehet bármilyen hátrányos következménye, ha a végrehajtó nem hajlandó kiadni a birtokbaadási jegyőkönyvet.
2019.08.10-én megkaptam a jogerős árverési jkv-et, 2019.08.15-én bejegyzte a Földhivatal a tulajdonjogomat, aznap birtokba vettem az évek óta lakatlan ingatlant és megküldtem a jkv-et a végrehajtónak és kértem a birtokbaadást. Elutasitott, mivel 15 napon belül nem kértem az átadást a Vht. 154. § (10) és a 154. § (1) és (5)-re hivatkozva. Amikor a jkv-et aláirtam, aláiratott velem egy kérelmet, - mondván hogy ez az egyetlen járható út – hogy kérem az un. kényszerkilakoltatást. Utána beleástam magam a fórumba és telefonon kértem az egyszerü átadást és birtokba vettem az ingatlant.
Válaszoltam a végrehajtónak az elutasitó levelére hogy ismételten kérem 154. § (1) szerinti átadást, most várom a válaszát. .

Perfeljegyzést sehogyan. Ott vannak addig a vh-jogok. Ha mégis eladja az adós, az tulajdonképpen a vevőjének a problémája lesz. Normális ember nem vesz meg lefoglalt ingatlant. Ha meg elajándékozza, akkor a megajándékozott fog így járni.
Megjegyem, a birtokbaadást ugyanúgy elindíthatod (sőt, el kell indítanod), mintha bejegyezték volna a tulajdonojogodat. Ennek ugyanis nem előfeltétele a tulajdonjog bejegyzése, de a határidők ugyanúgy jogvesztőek. Ezt jogosultságodat erősíti az is, hogy a Vht. sehol nem "új tulajdonos"-t emleget, hanem árverési vevőt, az pedig te vagy.

Ok, akkor az út megvan.

Kérdés, hogy útközben hogy ne hagyjuk el a motyót?

Magyarul, mikor tudok valami perfeljegyzést tetetni az ingatlanra, hogy ne idegenítsék el amíg mennek az ügyek?

A tulajdonjog bejegyzése nem végrehajtási kérdés. Az egyértelműen a földhivatal eljárása. Megtámadod az elutasító határozatot azzal, hogy a földhivatal köteles elfogadni a végrehajtó árverési jegyzőkönyvét és a Vht. 153. § (2) b) szerinti megkeresését. És itt kell hivatkozni a Vht. 123. § (1)-re, valamint arra, hogy ha a végrehajtónak így jó volt az árverés, akkor a földhivatal is köteles annak az eredményét elfogadni, és a végrehajtó intézkedése nyomán a tulajdonjogot bejegyezni. Legrosszabb, ami megtörténhet, hogy egészen a közigazgatási bíróságig kell vinned az ügyet. A bíróság mindig helyreteszi a fafej közigazgatási hatóságot.

Az rendben van, természetesen támadom, de:

Inytv 33. § 2 bek szerint az alapokiratra vonatkozó rendelkezések a meghatalmazásra is érvényesek, így a kéttanús meghatalmazás oda biztos nem elég.

Magyarul van egy jogerős árverési jegyzőkönyvem ami szerint tulajdonos vagyok, de a földhivatal ez alapján nem jegyez be.

És akkor visszakanyarodunk oda, hogy ha új okirat készül akkor mi van a köztes változásokkal.
a., vh jogok egyszerűbb mert azt eredeti szerzésmód miatt törlik.
b., közben megváltozik a tulaj akkor a javított árverésivel is mehetek a francba és kezdhetek pereskedni.

A földhivatal elutasító határozatát kell megtámadni.

Ha jól értem akkor a meghatalmazás alapján jogosult meghatalmazott eljárni. 123. § (1)

De ez a földhivatalnak nem elég, ők vagy közokirati meghatalmazást várnak, vagy árverési vevő személyes aláírást.

Van egy érvényes árverési jegyzőkönyv, amit a földhivatal nem jegyez be, és még széljegyen sem marad, mert elutasít.

Ha teszem azt, az adós gondol egyet és teherrel együtt továbbadja az ingatlant akkor tökönszúrom magam, mert a végrehajtási jogok az elidegenítést nem akadályozzák meg. Hiába követ el bűncselekményt a kár akkor sem térül meg.
Ebbe az esetben a jóisten se ment meg az ingatlan értékének 6%-át perilletékként való megfizetése alól akkor sem ha rosszhiszemű az új tulaj, de ha még ezt sem tudom bizonyítani akkor meg teljesen kampec.

Nem az árverési előleget bukom, hanem a teljes vételárat, mert az adóson ezt be nem hajtom.

Erre varrjon gombot valaki. :)

Köszönöm a hozzászólásokat!
Ha érvénytelen a jegyzőkönyv akkor a végrehajtó lenne köteles visszafizetni a vételárat?
Ha közben kifizette és nem tudja visszaszedni akkor is? :)
Lehet egyáltalán egy jogerős árverési jegyzőkönyv érvénytelen? :)

facsiga77
Ha a 123-ra hivatkozva sikerül megszerezned a tulajdon jogot, akkor eredeti /teher mentes/ a tulajdon szerzés.

123. § (1)

facsiga77
Mit tud tenni a vevő, hogy ez a két végrehajtás ne ragadjon a tulajdonán?
Az árverés érvénytelen, a befizetett előleget nem kapod vissza.

(vagy legalábbis az adott okirattal egyenértékű ellenjegyzéses meghatalmazásra, nem tudom, a végrehajtó okirata esetén van-e egyáltalán ilyen, vagy jó-e ide egy ügyvédi ellenjegyzés, de hogy egy két tanús magánokirat erre kevés, arra mérget vennék)

Ha az árverési vevő 15 napon belül nem írja alá személyesen az árverési jegyzőkönyvet, az árverés érvénytelen.

facsiga77
Egy mély nyomott pecsétes okirat kiállításához a személyes jelenlét szükséges. Gerbera! Szerinted így van?

Árverési vétel történt ahol az árverési vevő meghatalmazottja az árverési jegyzőkönyvet aláírta, vételárat kifizette, stb.
A jegyzőkönyv jogerős is lett azt egyik végrehajtást kérő sem támadta meg.
A végrehajtó a földhivatalnak meg is küldte a jegyzőkönyvet, de a földhivatal a meghatalmazotti aláírásra (kéttanús magánokirat) tekintettel nem jegyzi be a tulajdont.
A csavar a dologban, hogy azóta 2 új végrehajtás is landolt a tulajdoni lapon, de a végrehajtó a pénzt már felosztotta és mindenkinek ki is utalta, így erre a két végrehajtásra pénz nem jut (juthatott volna, mert az adós is kapott).

Kérdés, mi lesz a két új végrehajtással akkor ha újra kell készíteni a jegyzőkönyvet, és annak keletkezése szükségszerűen későbbi mint a vh jog bejegyzése?

Mit tud tenni a vevő, hogy ez a két végrehajtás ne ragadjon a tulajdonán?