Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Köszönöm a válaszokat! Én is hasonló történteket sejtek a dolog mögött, mint amit papinianus leírt, csak meg akartam győződni róla, hogy nincs olyan egyéb rendelkezés, határidő végrehajtási kifogásra, amiről ne tudnék.

Egyetemleges adóstárs ügyének a felfüggesztése lényegtelen. Nem terjed ki a hatálya a másik ügyre. Önálló ügyek. A felosztási tervnek pedig semmi köze a birtokba adáshoz, és az árverési vevőhöz. Előfordulhat, a bíróság elüti a végrehajtási ügyszámot, mert az ügyben már annyi jogorvoslat volt, mint égen a csillag. Ilyenkor érdemes kijavítást kérni a bíróságtól, ha nem egyértelmű. Előfordulhat. De sajnos az is, hogy a végrehajtási kifogást nem joghatályosan kézbesítette a bíróság, jogerősítette, megküldte a végrehajtónak, aki bejegyezte a tulajdonjogot stb., majd az adós jogi képviselője felháborodását fejezte ki a T.Bíróságnál, aki vissza mindent, és a végrehajtás felfüggesztése. Sokszínű az esetkör.

az nagyon furcsa lenne, ha a vh-nak megküldött bírósági végzésben nem szerepelne pontosan, melyik vègrehajtàsi ügyet függesztette fel (próbálj érdeklődni a bíróságon a te ügyszámoddal kapcsolatban). Valószínű, hogy az adóstárs ügye lett felfüggesztve.
Az előfordulhat, hogy az adóstárs ügye bármilyen szakaszában felfüggesztve hatással lesz a te árverési vételedre is, mert mondjuk új felosztási terv szükséges, bár ez a kiürítésre szerintem nincs halasztó hatállyal.

Nem lehet tudni, sőt, a végrehajtó sem tudja. Pontosan ez érkezett tőle: "jelen ügy adósa által benyújtott kifogás okán, jelen ügy adósának nevét feltüntetve, azonban a rendelkező részben adóstárs ... ügyszámára hivatkozással az eljárást felfüggesztette. Annak tisztázása érdekében, hogy melyik eljárás került felfüggesztésre, irodánk megkereste a ... Járásbíróságot."
Az adóstárs hivatkozott ügyszáma is szerepel az árverési jegyzőkönyvben a további végrehajtási ügyek között.

ebben talán az a legfurcsább, hogy a bíróság a felfüggesztő végzését nem közli az árverési vevővel, mint a végrehajtás egyéb érdekeltjével.
Azt lehet tudni, az adós mely végrehajtási intézkedést (vagy cselekményt) támadta meg, amelynek jogerős elbírálásáig a bíróság felfüggesztette a végrehajtást?

Az árverést követő időszakban sajnos nem mindig érvényesül a jogbiztonság elve, és éppen a bíróság gyakorlata miatt nem. Az ingatlan egyébként már a tiéd, és esélyes, hogy az is marad, csak a felfüggesztéssel a birtokba adás az, ami ki tudja mikorra halasztódik.

Tisztelt Szakértők!

Árverésen vásárolt ingatlanra határidőn belül kérelmezve lett a birtokbaadás. A tulajdonjog árverési vevő részére bejegyzésre került, ezt követően 1 hónappal később viszont a végrehajtótól érkezett egy tájékoztatás, miszerint a bíróság az ügy adósa által benyújtott kifogás okán az eljárást felfüggesztette.
A kérdésem az lenne, hogy ez hogyan lehetséges. Nem csak a jogerőre emelkedésig (az árverést követő 15 napig) nyújthat be az adós végrehajtási kifogást? Ha a bíróság helyt ad a kifogásnak, akkor a már bejegyzett tulajdonjog törlésre kerül, és a vevő visszakapja a vételárat, vagy mi az ügy menete?

154/A. § (13) bek. szerint az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
Tehát csak a birtokba adás során, ami a jogszabályt szűken értelmezve az a szűk óra, vagy néhány óra, amikor az átadás zajlik. Tágabban értelmezve onnantól, hogy a végrehajtó kitűzte az eljárás időpontját. Nagyon tágan értelmezve pedig a kérelem beadásának idejétől.
Én a legtágabb értelmezésnek vagyok a híve, ugyanis adott esetben az átadás költségeit előlegezni kell, ami logikusan megelőzi a kitűzést, és amire a 34. § azt mondja, hogy az a végrehajtást kérőt terheli. Tehát az árverési vevő már a kitűzést megelőzően is vh-kérőnek tekintendő, ez az időszak pedig a kérelem benyújtásával, de legkésőbb a jegyző értesítésétől számított 60 nap elteltével elkezdődik.
De vannak itt nálam okosabbak, hallgassuk meg őket is.

Tisztelt Szakértők!

Egy végrehajtói ingatlankiürítést elrendelő jegyzőkönyvet (mint végrehajtói intézkedést) adós megkifogásolt, azonban az elsőfokú bíróság a döntése előtt nem hallgatta/nyilatkoztatta az árverési vevőt (csak az adóst, a végrehajtót, valamint a de facto végrehajtást kérőt). A birtokbaadás pontosan mely szakaszától minősül az árverési vevő végrehajtást kérőnek?
A végzést meg fogom fellebbezni, mert a jogvesztő határidőket a bíróság nem a Pp. szerint számolta, de ezen felül milyen törvényhelyre hivatkozhatok atekintetben, hogy a bíróság az elsőfokú döntés meghozatalában nem nyilatkoztatta a de jure végrehajtást kérőt?

Köszönjük mindenkinek. Valószínűleg az lesz a vége, hogy kilakoltatási pert indítunk de mire 1/1 lesz tesóm addigra már lehet decembert írunk. Remélem a héten az ügyvéd mond valami bíztatót, mert ez így nem nagyon nincs rendben

pincode11,

Szerintem az ingatlan nem azért volt lakottan árverezve, mert az ex-férj benne lakik. Hanem mert a tulajdonostárs tesó lakik benne, Vht. 141. § (3) c). Akárki is vette volna meg árverésen, tűrnie kell, hogy a tesó mint tulajdonostárs továbbra is ott lakjon. Ezért volt olcsóbb. Az adós köteles kiköltözni, legfeljebb a tulajdonostárs jogán maradhat benn, mint pl. szívességi használó. Itt ilyen nincs, a tulajdonostárs nem akarja, hogy bent maradjon. A végrehajtó nem üríti ki az ingatlant, mert erre csak beköltözhetően árverezett ingatlannál köteles.

Ha az ex-férj úgy gondolta, hogy a tulajdonostárs (a tesó) nem lakik benne, ezért beköltözhetően (drágábban) kellett volna árverezni, kifogást emelhetett volna a hirdetmény ellen. Nem tette, így járt.

Ezért szerintem ha a tesó lakáskiürítés iránt pert indítana az ex ellen, azt szerintem megnyerné, az ex az igényét a beköltözhető-lakott különbözetre pedig bukná.

Egy jó példa, hogy mennyire ködös a ficsúr: Azt hitte, hogy neki kell kifizetni a vételárat tesómnak és kihangsúlyozta, hogy kp-ba adjuk oda. Erre mondtuk, hogy semmi akadálya és ügyvéd jelenlétében megvásároljuk a részét (de már az árverés élő volt) és ő akarta elintézni de azóta szót sem ejtett erről. Természetesen most már tárgytalan
Igen. Mi is így gondoljuk logikusnak, hogy tesóm a lakott személy aki miatt lakottan lett árverezve nem az adós miatt. Ezért állunk értetlenül, hogy akkor kéne egy határidőt szabni meddig mehet és pakolhatja ki a cuccát utána meg csituljon

Egyébként rosszul gondolod, ha miatta volt lakottan árverezve az ingatlan, akkor nem kérhetsz tőle használati díjat (és nem bérleti díjat).
De egyébként szerintem nem miatta volt, hanem pont a tesód miatt volt az ő része lakottan árverezve. Hiszen a főszabály az, hogy beköltözhetően kell árverezni, az adósnak mennie kell...

pincode11,

Tényleg azt hiszed, hogy olyan hülye, hogy aláír egy bérleti szerződést, majd direkte nem fizeti azt?
Ha igen, akkor ne is lacafacázzatok tovább, lecserélni a zárat és elhajtani a fenébe. Valszeg éhenhal, mert elfelejt enni...

Így nem tudtam meg a választ, hogy ez opció lenne vagy sem ezestben? Csak magánvéleményt kaptam
Attól, hogy egy bérleti szerződést megkötnek közjegyzővel az ex ezzel hivatalosnak látja a dolgot. Jobban belemenne, mintha csak egymás között írnának

„ de így tesóm megnyerheti a pert HA mégis aláírja? ”
Lehet, hogy túl hülye dolgokhoz, de ennyire hülye mégsem lehet.

Ahhoz szerencsére túl hülye az exe, hogy ilyenért pereskedjen de jobb felkészülni. És ha bérleti szerződést kötne tesóm egy közjegyző által amit nem fizet az ex azzal meg lehet nyerni az ügyet szerződés szegésért? Mondjuk ahhoz alá kéne írnia az exnek de így tesóm megnyerheti a pert HA mégis aláírja? Tudtommal kötelezheti bérleti díj és rezsi fizetésre. Vagy ezt túl gondoltam?

„Kilakoltatási moratórium alatt ha a kilakoltatási pert megnyernénk akkor ezidő alatt is ki lehet rakni?”
Nem, de miért kevered a szezont fazonnal? A kilakoltatási moratórium az nem pereskedési moratórium, tehát pereskedni nem tilos. Aztán, ha a per a moratórium ideje alatt fejeződik be, nagy kaland, a moratórium utánra kérheted a kilakoltatást.
De kit is lakoltatnál ki? Merthogy te vagy birtokon belül, ő pedig nem is lakik ott. Miért is akarnál pereskedni? Indítson pert ő, ha sérti, hogy nem engeded be a házba! Fog is, de nem azért, hanem a lakott-beköltözhető ár különbözetéért.
De tegyük fel, megnyernél egy ilyen pert (nem nyernél). A lakcíme akkor is ez fog maradni, és ha önként nem jelentkezik ki, az is marad.
Mi a valós problémád? (Tudom, nem a tiéd, hanem a testvéredé.)

A lakcím semmilyen jogot nem keletkeztet az ingatlanra. Teljesen indifferens minden szempontból, hogy oda szól-e.
De ártani nem árt, kijelenteni.

Szerintem esetében, ha havonta 1-2x jelenik meg, eléggé megalapozottan lehet hivatkozni a 182/A.§ (3) "a" pontjára.

Nem akarjuk azt, hogy a bejelentett lakcím ami az egyetlen bejelentett mivel a barátnőjénél lakik de oda ideiglenesen sincs bejelentve, ez akadályozzon abba, hogy kitegyük onnan

Kilakoltatási moratórium alatt ha a kilakoltatási pert megnyernénk akkor ezidő alatt is ki lehet rakni? Elindítani elfogjuk ha nincs más opció de ebből csak a moratórium után lehet kirakni. Vagy rosszul gondolom?
Pont ezért, mert nem életvitelszerűen lakik ott ki akarjuk jelenteni ha meg lehet lépni. Ha már őt nem tehetjük ki és zárat nem cserélhetünk

„ Ettől függetlenül az állandó lakcímről ki lehet jelenteni az ex férjét? Vagy az sem megengedett ebben az esetben?”
Érdekes kérdés, a régi törvény alapján azt mondtam volna, hogy simán, ha nem lakik ott életvitelszerűen, akkor fiktiváltatni kell a lakcímét - már ha önként nem változtatja meg.
De az új törvény szerint egyáltalán nem kell az állandó lakcímen lakni. Ugyanakkor, mint 1/1 tulajdonos szerintem most is kérheted a fiktiválást.

„a moratórium miatt ez már jövőre marad”
Milyen moratórium? Hogyan jön az ide?

Azt még hozzátenném, hogy közben tesóm részére haszonélvező lettem az árverés előtt. Nem tudom ez mennyit számít ezesetben

Köszönjük szépen! Akkor marad a pereskedés amikor hivatalosan eljön az idő, a moratórium miatt ez már jövőre marad. Ettől függetlenül az állandó lakcímről ki lehet jelenteni az ex férjét? Vagy az sem megengedett ebben az esetben?