végrehajtás kérdések

Első hallásra...

Eladó hallásra furcsának tűnik, de ha jobban belegondolsz: ugyan mi másra lehetne felhasználni? A Vht. szerint: Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Az elvesztett előleg az adós tartozását csökkenti? Tök jó.

„akkor ad absurdum előfordulhatna”
Nem akartam az összes lehetséges kimenetelt felvázolni. Mentségemre legyen, hogy az okostelefon virtuális billentyűzetén írva nem mindig van türelmem hosszú posztok elkészítéséhez. Mindenesetre köszönöm a kiegészítést.

köszönöm neked is Grave7

Valahogy ezt sejteti a végrehajtó a levelében, hogy erről későbbiekben intézkedni fog.

@gerbera317:
„Az [elvesztett] előleget egyébként nem most osztja fel a végrehajtó, hanem a sikeres újabb árverés után, a felosztási tervbe veszi fel.”

Szerintem ilyen esetben a Vht. 171. § (1) bek. helyes értelmezése az, hogy az árverés sikertelenségét és az előleg elvesztését megállapító jegyzőkönyv az az intézkedés, aminek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet kell készíteni.

Ha megszorítóan, a végrehajtás során történő értékesítéshez (=következő sikeres árverés) kötnénk az elvesztett előleg felosztási tervének elkészítését, akkor ad absurdum előfordulhatna, hogy az újabb árverés(ek)en nincs ajánlat, soha többet nem lesz sikeres az árverés és így az elvesztett előleg beláthatatlan ideig a végrehajtói letéti számlán marad.

Ez nem lehet sem a végrehajtást kérő, sem a végrehajtó, de még az adós érdeke sem: ha időközben tartozásait részben megfizeti az adós és az elvesztett előleg így már fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, akkor azt el kell számolni a tartozásokra; ezzel egyezően, ha az elvesztett előleg felosztását és kiutalását követően kerülne olyan helyzetbe az adós, hogy a hátralévő tartozásait rendezni tudja, akkor indokolatlan és méltánytalan hátrány érné, ha az elvesztett előleg felosztását az újabb árverés sikerességéhez kötnénk.

Álláspontom szerint nem ez utóbbi volt a jogalkotó célja a Vht. 171. § (1) bek. megalkotásakor, hanem az, hogy az intézkedés, értékesítés jogerőre emelkedésétől számítottan minél hamarabb követeléséhez jusson végrehajtást kérő.

Ha a végrehajtó szerint az Eon a végrehajtást kérő; az Eon. szerint pedig neki nem tartozol, akkor az Eon jelentse ezt be a végrehajtónak is.

Amúgy Vht. 41. § szerinti eljárás, ha kell, per. Csak aztán ne derüljön ki közben, hogy mégis tartozol. Esetleg az Eonnal egyetemlegesen a végrehajtónak.

Sziasztok!

Adott egy végrehajtás. Farkas és társai. Adott az Eon aki elinditotta a végrehajtást. A végrehajtónál beszéltem egy hölgyel hogy egyösszegű kifizetés esetén adjak egy ajánlatot. ok. Rendben. Másik ügyintéző szerint: Csak az eon tud ebben segiteni. Eon: nincs tartozásom. Ilyenkor mi van? Ha valaki kivásárolta a tartozásom hol találom meg? mert a végrehajtó papirjaiban csak az eon és a végrehajtó szerepel. Segitségeteket előre is köszönöm!Csaba

:)

Értem, akkor ez olyan válasz, mint miért szombati menetrend szerint jár a tömegközlekedés? Nehéz munkába járni.

Válasz: De hát ingyenes a parkolás! :-P

„magát az árverést nem”
Lakóingatlan ÉS természetes személy tulajdonos. Ez volt tilalom alatt. A vészhelyzet alatt is lehetett látni - már a vészhelyzet hatálya alatt - kitűzött lakás-árveréseket, ahol a tulajdonos a Magyar Állam volt.
Valószínűleg az adós korlátozott ügyintézési lehetőségei miatt. Mert hátha ki tudná fizetni a tartozásait, vagy legalább megegyezni a vh-kérőkkel, de hát a kijárási korlátozás... Nem kell ezt túlagyalni. A jófejség látszatát, az "egy magyar sincs egyedül" fílingjét mindenáron fenn kell tartani, ha az az ár mással is megfizettethető. Pont.

off
valaki meg tudja nekem magyarázni, mi köze a vészhelyzetnek az árverés kitűzéséhez, lefolytatásához? A lakás kiürítést még csak csak megértem - bár nehezen - de magát az árverést nem
on

Köszi, igen lakóingatlan és természetes személy.

Ha jól fordítom magamnak, akkor ha tegnap megszűnt a vészhelyzet akkor júli 2-án kitűzheti az árverést.

Majd óvatosan emlékeztetem rá.

5. § (1) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. Persze, csak ha lakóingatlanról van szó, és az adós természetes személy. Annyira már nem emlékszem az előzményre.

„Nem lehet még újabb árverést kitűzni a vészhelyzeti moratórium miatt.”

Ez benne van a 57/2020-ban? Biztos, csak én nem látom a fától.

„Az előleget egyébként nem most osztja fel a végrehajtó, hanem a sikeres újabb árverés után,”

És ha addigra már az unkám is ősz öreg ember lesz? Ehhhh sose lesz ennek vége.

„Nem értem a végrehajtó miért vár”
Nem lehet még újabb árverést kitűzni a vészhelyzeti moratórium miatt.
Az előleget egyébként nem most osztja fel a végrehajtó, hanem a sikeres újabb árverés után, a felosztási tervbe veszi fel.

:/

Még egy tippem, hogy fel akarták verni az árat, de túl későn hagyták abba.

Vagy mittomén, de nagyon bosszús vagyok (árnyaltan fogalmazva)

Az előleget szétosztják, gondolom ebből már jobban kiderül kinek mennyi a fennálló követelése.

„Elvesztették az előleget. Hol éri ez meg nekik?”

Nem értem én sem. Talán nem kaptak hitelt.

Buták, mert ha azt az "előleget" nekem adták volna le is állítottuk volna a végrehajtást. A többiek nem tülekednek. (én kaparom a gesztenyét nekik is)

Nem értem a végrehajtó miért vár? Egy hónap után veszi észre, hogy nem folyt be az összeg úgy, hogy én már érdeklődtem nála.

Miért nem tűzheti ki az újabb árverést?

Elvesztették az előleget. Hol éri ez meg nekik?

Ismét kérdésem van.

A március 16-án sikeresnek tűnő árverés mégis sikertelen maradt, mert az árverési vevő nem méltóztatott befizetni a vételárat.

Borítékolni tudtam volna, mert az adós lánya az árverési vevő.

Ami érdekel, hogy mire kell számítanom, minek kell megszűnnie?

"Tájékoztatom, hogy az ingatlan tekintetében újabb árverés kitűzéséről az 57/2020 Kormányrendeletben foglalt rendelkezés megszűnését követően intézkedem."

Nem lehet elektronikus árverést kitűzni?

„Korábban tudta volna valószínűsíteni? Amikor még nem emelkedett jogerőre?”
Igen. Viszont nem mindegy, minek a jogerőre emelkedéséről beszélünk. Lásd egy kicsit lejjebb.
„akkor ez nem igaz a 40.§ (1)-re is?”
Hát, de. A végrehajtást kérő Vht. 40. § szerinti bejelentési kötelezettsége a végrehajtandó határozat óta történt teljesítések illetve csökkenés elismerésére szolgál. Az elmulasztott bejelentés szükség, és a feltételek fennállása esetén kikényszeríthető, erre van a 41. § szeirnti eljárás. Ha ez is sikertelen az adós még mindig érvényesítheti a csökkenés iránti igényét végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perben.
Mindhárom (mert ez három volt) a végrehajtandó határozat óta történt teljesítések illetve csökkenés elismerésére szolgál, tehát az azt megelőző időszakra nem alkalmazható.
A megfejtés - egyik - kulcsa, hogy a 'végrehajtandó határozat'-ot nem tévesztjük össze 'végrehajtható okirat'-tal.
OFF
„ami nálam szinonima az a jogban nem”
Nincs helye választékosságnak! Ha egyszer egy fogalmat bevezettél, például "végrehatjást kérő", az mindvégig 'végrehajtást kérő' marad, tehát nem váltogatsz a választékosság jegyében, 'követeléskezelő' meg 'behajtó cég' meg 'jogosult' stb. között, csak hogy megmutasd, hogy te is Jókain nőttél fel!
ON

Mármint, hogy mit értek az alatt, hogy "A fene sem megy el ezen?". Azt, hogy már megint nem értem. Tehát ha valaki nullázza az adós számláját a vízműnél, akkor a vízműnek értesítenie kell a végrehajtót erről. Egy paragrafussal lejjebb: "Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, akkor …". De gerbera317 azt írta korábban: "végrehajtandó határozat jogerőre emelkedését követően senki sem vitathatja már a követelést sem jogalapjában, sem összegszerűségében". Akkor most mi a megfejtés? Korábban tudta volna valószínűsíteni? Amikor még nem emelkedett jogerőre? De akkor ez nem igaz a 40.§ (1)-re is? Mert akkor most már hiába fizeti be a csekket akárki. De akkor a vízmű minek küldött egyáltalán csekket, miután megindult a végrehajtás? A fene sem megy el ezen = A fene sem érti ezt. Valószínűleg a probléma onnan ered, hogy ami nálam szinonima az a jogban nem ugyanaz. Pl tartozás és követelés. Nem valós és alaptalan, stb...

„A fene sem megy el ezen.”
És ugyanez magyarul?
„Vagy hát csak az adós valószínűsítheti okirattal, én nem”
Így igaz. "41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy...". A 154/A. § (13) szerint z árverési vevőt legfeljebb a a végrehajtást kérő jogai illetik meg, és az is csak az ingatlan kiürítése során. Az adós szószólója soha nem lehetsz vevőként.