végrehajtás kérdések

„Értelmezésem szerint így összesen 0,08X*1,5 forint behajtási jutalékot kapott a végrehajtó”
Rosszul értelmezed.
„kérdésem az volt, jogszerű-e ez?”
Ha valóban ez történt, akkor nem jogszerű.
Látszik, hogy nem olvastad el, amit én írtam. Akkor mégecce': A végrehajtónak az ügyérték alapján van egy jutalék-előírása. Csak annyit szedhet be rá, többet nem. A legrosszabb, ami megtörténhet, hogy nem érti, honnan térült meg a jutalék fele már korábban, de akkor sem szedhet be többet. Ezt biztosan nagyon nehéz felfogni...
Egyébként pedig, ha vitatod a végrehajtó díjfelszámítását, a díjjegyzéke ellen előterjesztett végrehajtási kifogással kereshetsz jogorvoslatot. Vagy mit.

@drbjozsef
Teccett volna az adósnak nem megvárni a végrehajtást."
...

@drbjozsef
Ha már példáknál vagyunk, leírom konkrétumok nélkül az esetet.
Van X forint tartozás. A letiltásból megtérül 0,5X forint.
A végrehajtó ezek alapján beszed 0,08*0,5X forintot jutaléknak.
Majd jön az árverés. Befolyik Y forint. A végrehajtó levonja az X összeget (y>x) mondván, hogy ő nem tudja mennyi térült meg, mert nem jelentették, de a végrehajtást kérőtől úgyis visszakapom a túlfizetést. Az itt behajtott X forintra beszed 0,08X behajtási jutalékot.

Értelmezésem szerint így összesen 0,08X*1,5 forint behajtási jutalékot kapott a végrehajtó az X összeg tartozás után, kérdésem az volt, jogszerű-e ez?

„ Az adósnak viszont tudnia kellene”

Azt sem tudja, mikor ki kapja. Azt hitte, már már másfél éve én kapom, de nem. Csak egyszer 2018-ban, aztán megint beelőzött valaki, és most 4 hónapja én, de az sem a teljes levonás, másnak is jut belőle.

Igazolás is macerás, mert nyugdíj.

:))
„Ja, és soha nem az állapotot kell bejelenteni, hanem a megtérülést”
„valahogy így:
dátum1 összeg1
dátum2 összeg2
dátum3 összeg3”

Pont így tettem. :)) és a végén összeadtam
(nem vagyok ám én olyan szőke :)))

„Ez fura, hogy csak én tudom, mennyit kaptam. Sem a végrehajtó sem az adós.”
A végrehajtó legfeljebb csak következtethet a jutalék összegéből, hogy neked mennyi volt a megtérülésed. Az adósnak viszont tudnia kellene (egyébként sosem tudja), illetve a munkáltatója bármikor igazolhatja. A vh-kérő az egyetlen, aki eleget tud tenni a Vht. 40. § (1) szrinti előírásnak. Tudjunk róla, hogy gyakran neki sem megy.
Ja, és soha nem az állapotot kell bejelenteni, hanem a megtérülést, valahogy így:
dátum1 összeg1
dátum2 összeg2
dátum3 összeg3
stb.
Ez a 40. § (1) nyelvtani értelmezéséből következik, és minden más értelmezés helytelen.

„ Letiltásból megtérült 1M, de a végrehajtó erről nem tud”

Jó kislány vagyok, én tájékoztatom. Most pl. naprakész, tegnap leadtam a mostani állapotot :)) (úgy beszéltük meg, elég félévente, mert ez nem olyan hirtelen fog befejeződni)

Ez fura, hogy csak én tudom, mennyit kaptam. Sem a végrehajtó sem az adós.

Az azért nem úgy van ám. Példa következik: A tartozás 2M (jutaléka: 160e). Letiltásból megtérült 1M, de a végrehajtó erről nem tud, csak az ehhez igazodó 80e jutalék folyt be hozzá. Aztán elárverezi az ingatlant, kifizeti belőle a vh-kérőt, de a vétlárból már csak további 80e jutlaékot oszt fel magának, nem pedig 160e-t. Teccenekérteni?
(Az egy másik kérdés, hogy a munkáltótól befolyt 80e jutalék alapján miért nem vélelmezi a végrehajtó, hogy a vh-kérőnek is ehhez igazodó megtérülése volt.)

strix22,

A végrehajtó jutaléka 8%.
Minden olyan összegből, ami a végrehajtás indulása után megtérül - vagyis nemcsak a letiltásból, vagy az árverésből "csípi le", de akkor is jár neki, ha az adósod odamegy hozzád, és kp-ben leszámolja a deákokat a kezedbe. Tehát akkor is, amikor "kvázi" nem is dolgozik érte. (Pedig dehogynem, ha nem lenne a végrehajtás b*szna fizetni az adós)

Amíg a végrehajtás folyik, jár neki a jutalék. Teccett volna az adósnak nem megvárni a végrehajtást.

Köszönöm a választ!
Bocsánat, csak külföldön voltam, és nem volt időm az üggyel foglalkozni. Talán lényegtelen, hogy hogyan futottam ki a határidőből, a lényeg, hogy megtörtént. és legközelebb jobban figyelek.
FMH-val fogom érvényesíteni a tartozásomat.
Az ügynek van még egy vetülete, amit kérdést vet fel.
A végrehajtó minden hónapban a behajtott 33% 8%-át behajtási jutalék jogcímen a saját számlájára utaltatta.
Viszont az árverésen befolyt összegből is lecsippentett 8%-ot. Ez így nem azt jelenti, hogy ő is több behajtási jutalékot szedett? (nem azért, hogy ezt visszakérném- talán már nem is lehet-. Ez kicsi összeg az én főkövetelésemhez képest.)

Tisztelt Cím
Önök lényegesen jártasabbak mint én a 80 éves fejemmel. Soha életemben nem volt jogi esetem. De most van. Következő a problémám: Bírósági ítélet, 2017 dec. Végrehajtóhoz került 2018 szeptember. Az-óta semmi nem történt. Itélet szerint, 15 nap, fizetnie kell. felebezés helye nincs, adós fizessen x-forintot. Nem fizetett. Megtudva az adós, h fizetnie kell, így a saját birtokában lévő 12 ingatlan, +2 nyaraló, jelzálogot jegyeztetett be. Végrh végrehajtási jogot kért a területekre. //nem tom mit jelent // visszaigazolás nincs, a bírósági jkv szerint az adós teljes vagyonával felelős. Semmit nem csinál a vh. Már írtam a bírós.vh. kar felé, semmi nem történt. Majd irtam a vh. vezetője felé, semmi nem történt. Most a vh-felé kifogással éltem, kb 1 hónapja, mégcsak nem is válaszoltak. Hogyan tovább? Hogy a 2 éve nem fizető adósból ki tudjam kényszeríteni a bíróság ítéletét?

A kiköltözési határidő főszabály szerint az árverés + 30 nap. Jogorvoslat esetén annak jogerőre emelkedése + 15 nap. Tehát ha valamikor 15 napos határidővel fel lett szólítva az adós a kiköltözésre, az eleve jogsértő volt! Szerencséd, hogy nem az ellen emelt kifogást, mert annak biztosan helyt adott volna a bíróság.
A kiköltöztetés iránti kérelmet (nyelvtani értelmezés szerint) bármikor elő lehet terjeszteni. Logikai értelmezés szerint viszont csakis a kiköltözési kötelezettség határidejének lejártát követő 15 napban lehet előterjeszteni. Erről kap egy értesítést a jegyző, és innentől kell hatvanat aludni, hogy a végrehajtó egyáltalán elkezdje a kiköltöztetést.
Ha már tájékoztatva lett a jegyző, az neked nagy szerencséd, csak az adós meg ne tudja, hogy nem egészen szabályos az ilyen előrehozott tájékoztatás.

Köszönöm a gyors választ!

Az lenne még a kérdésem, hogy az számít-e valamit, hogy egyszer már a jegyzőnek meg lett küldve minden illetve a bent élő személy fel lett szólítva, hogy 15 napon belül költözzön ki és csak ez után éltek a kifogás lehetőségével.

Mosz következik az adós kiköltözése, aminek a határideje jogorvoslat előterjesztése esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. nap.
Mindeközben a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, valamint az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett is.
Ha a kiköltözésre a fenti időpontig nem került sor, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését. A végrehajtó a kérelemről a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt tájékoztatja. Az ingatlan kiürítése iránt akkor fog intézkedni, ha a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt. A téli moratórium november 15-ikével kezdődik, úgyhogy akár még az idén birtokba is veheted az ingatlant.

Tisztelt Szakértők!

Egy egyszerű kérdésem lenne, végrehajtás során kifogással élt a bent élő személy, a bírói döntést követően mennyi időn belül adják bírtokba a lakást ha a bent élő személy nem fellebbez másodfokon? A bírtokba adás már a jegyzőkönyv aláírásakor kérve lett!

Küldd el privátban a (legalább az egyik) árvrés linkjét. Oka lehet annak, hogy nem 6/6-odban tűzték ki az árverést, de ezt előbb látni kell. Válaszolni majd itt fogok.

Ha már valamennyi részben tulajdonosa vagy, a többit árverésen kívül is megveheted.

Tisztelt Szakértők!

Van az árverési hirdetmények között egy olyan ház, amit beköltözhetően hirdettek meg, de több részletben. A részek árverése nem azonos időpontban van. Nagyon tetszik nekem ez az ingatlan, szeretném megvenni, de félek attól a lehetőségtől, hogy nem mindegyik részletnél én leszek a nyertes licitáló. Az első rész 2/6-od beköltözhetően, a második 3/6-od beköltözhetően, a harmadik 1/6-od beköltözhetően van meghirdetve. Ha az első részt nem én nyerem, akkor a többire nem licitálok, ez tiszta sor. De mi van akkor, ha az első, vagy az első két részt megszerzem, de a harmadiknál lesz, aki túllicitál engem. Az eddigi hozzászólásokból úgy tűnik valószínűtlen, hogy valaki ilyen résztulajdonba rakja a pénzét. De mivel a hirdetményben az szerepel, hogy beköltözhetően adják el az 1/6 részt is, ezt nem tudom kizárni. Ahhoz, hogy ezt a kockázatot vállalom-e, tudnom kellene a következő kérdésre a választ.
Ha a 2/6-od részt megszerzem, de a többit más viszi, vagy a 2/6-od és 3/6-od rész az enyém lesz, de az utolsó 1/6-od másé lesz, akkor hogyan alakul a beköltözhetőség, ami minden résznél szerepel a hirdetményben?
Ekkor érvénytelenítik az árverést vagy megosztják a házat vagy mi történik?
Előre is köszönöm a választ.

Nincs nyomtatvány a Vht. 41. § szerinti eljárás kéréséhez. De nem is bonyolult, ennyi: "kérem, a Vht. 41. § szerinti eljárást lefolytatni szíveskedjék".

Nem az árverés lett jogerős, hanem a végrehajtó már ki is fizetett mindenkit, sőt, a végrehajtások is be lettek fejezve, jogerősen. És mivel a vh-kérőnek volt térülése letiltásból, az adós így túlfizetésbe került, és azt követeli vissza - jogosan. Csak elvakarózta az időt.

KBS,

Szerintem félreérted : a 41§ szerinti eljáráshoz kért valami formanyomtatványt, de az jött lassan, mire beadta volna, már jogerős lett az árverés.

Nem lehet egy általánosságban feltett kérdésre konkrét választ adni.
Amikor az árverés jogerőssé vált, már kellett volna a letiltást leállíttatni, és kérni a vh-kérő 41. § szerinti felhívását. Egyébként gyökér volt a végrehajtó, mert kérelem nélkül ugyan nem köteles, de akár anélkül is eljárhatott volna. Kényszerítő eszközként pedig akár kilátásba helyezhette volna, hogy a vh-kérőnek járó vételárat mindaddig letétként kezeli, amíg nem nyilatkozik a letiltásos térüléseiről. Ha pedig a végrehajtó nem elég kreatív, legyen helyette kreatív az ügyfele. Ha meg egyik sem az, akkor... ez történik.

Ez butaság. A határidők számítása a kézbesítéssel kezdődik.

Sajnos a 41-hez tartozó "jogalap"-dokumentum kiküldése 15 napot vett igénybe, így jogerőre emelkedett a vh. lezárása.
De köszönöm a válaszukat!

Nem kellett volna. A 41-et kellett volna időben kérni.

Miért irreveláns? Ha a végrehajtó indította a tiltást, akkor neki ellenőriznie kellett volna a már behajtott összegeket és a végrehajtást nem zárhatja le.

A 40. §-nak van egy (2) bekezdése is. Mivel a végrehajtó nem nyitotta meg a jogodat a vh korlátozása iránti perhez, polgári perben (fmh-val kezdve) érvényesítheted a visszatérítés iránti igényedet.
Imma kérdése irreleváns.