végrehajtás kérdések

gerbera

Megoldódni látszik a dolog. Végrehajtó a követelt összeg mintegy 40%-át hajlandó "elengedni". Azért azt ma is megjegyezte, hogy amíg azt nem rendezzük, addig ne is álmodjak a másik (pénteken említettem) vh-jog törléséről.
Ezzel akkor is majd' megölt, s még mindig nem néztem utána, hogy ha a számláján van a teljes összeg akkor vajon mikor kell intézkednie.
Haladéktalanul, x napon belül, vagy -ahogy ó mondta- 30 napon belül?

Rosszul tudom, hogy nem is nagyon van ez szabályozva?

„ha a számláján van a teljes összeg akkor vajon mikor kell intézkednie.”
Hogy-hogy mikor? Ha a végrehajtás befejeződött, a foglalást kell feloldani. A végrehajáts pedig akkor fejeződik be, amikor az adós a tartozását megfizette. És akkor kell a tartozást megfizetettnek tekinteni, ha az adós nem tartozik, sem a végrehajtást kérőnek, sem a végrehajtónak, sem az államnak/MOKK-nak (állam vagy MOKK által előlegezett költség esetén).

Nem akartalak felhúzni.

Köszönöm a választ!

@ius latratus:
1/2002. (I. 17.) IM rendelet 23. § (3) bek.: "Ha az adós valamely vagyontárgyára foganatosított kényszercselekményt meg kell szüntetni, a végrehajtó az ennek érdekében szükséges intézkedést soron kívül teljesíti."

Neked is köszönöm.
Nem intézkedik ő soron kívül, vár. Felb@szta ma is az agyam: két megoldás van, vagy fizet valamennyit az adós, vagy -s erre egyre nagyobb az esély-, Végrehajtói Kar.

Kedves ius latratus!

Miért nem hivatkozol az 1994. évi LIII. törvény 40.§ (1) szakaszára.....

„..." A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni...”"

(2) bekezdés alapján a végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.

Nálam bevált. Az NAV ( APEH ) a követelés elévülését elismerte a végrehajtó eltekintett a további költségek megfizetésétől.

Jó mondjuk én a Vht 41.§ kombináltam. Így visszaolvasva pontosan miről van szó. De nekem akkor is bejött.

Bocsánat, hogy belekontárkodtam.

„erre egyre nagyobb az esély-, Végrehajtói Kar”

Ez nem fegyelmi vagy etikai kérdés, hanem kőkemény végrehajtási. A 41. § azért nem célra vezető, mert annak a gazdája a vh-kérő, aki éppen nem vitatkozik a követelés fennállásáról. Megoldás, ha a végrehajtó díjjegyzéket állít ki a költségköveteléséről, és ha azt vh-kifogással támadod, akkor a bíróság ennek keretében el fogja tudni dönteni, hogy kell-e fizetned vagy sem.
Ha a karnál mószerolod a végrehajtót, csak azt éred el nála, hogy a 40% engedményt is megvonja. Megjegyzem, ha volt teljesítés, akár csak 1 forint is, akkor a csillió forintos ügyértékhez igazodó kari költségátalányt is meg kell fizetni. Na, éppen ezért a kar sem nagyon fogja díjazni az ellenkezésedet.

A NAV beismerte Ius leírása alapján, hogy a tartozás már nem aktuális és erről értesítette az adóst és a földhivatalt is. A végrehajtót viszont a NAV elfelejtette értesíteni ezért bátorkodtam írni a Vht.40.§. történő hivatkozást.

Azért most is tanultam Tőled gerbera amit köszönök.

„Megoldás, ha a végrehajtó díjjegyzéket állít ki a költségköveteléséről, és ha azt vh-kifogással támadod, akkor a bíróság ennek keretében el fogja tudni dönteni, hogy kell-e fizetned vagy sem”.

Tudom, ezt is. Csak éppen erre sincs idő. Jogos a Karral kapcsolatban tett észérv is, már kapkodok.
Megy a jatt holnap, ebből csak ez a kiút. Most ezt megnyerte.

Most.

Sok idő ment itt rám, majd megírom, mi a vége. Újra: köszönöm szépen!

41. § szerinti követelés megszűnésére való nyilatkozat kérdésem van.

Van egy számlakövetelés ami jogerős, végrehajtás indult.
Végrehajtó lekapta a pénz bankszámláról.
Adós képviselője becsatolt egy biztosító igazolást, ami szerint a biztosító kifizette a számlát.

Az összeg valóban befolyt, de mivel csak az adós neve volt feltüntetve az utaláson, ezért azt régebbi számlákra, tartozásokra számolta el a cég, a kérdéses számla nyitva maradt.

Ami még fontos lehet, hogy az utalás korábbi mint az fmh jogerő, ezért gondolom azt eleve csak az fmh ellentmondásban lehetett volna érvényesíteni.

Vh kérő a követelés megszűnését nem ismeri el, mondván hogy nála ez a számla nyitott.

Kérdések:
Mi van ha ezzel az adós vh megszüntetése pert indít, van esélye megnyerni?
Az fmh előtt történt utalásra hivatkozhat eredményesen az adós?
Megáll vh kérő védekezésként ha korábbi tartozásokra elszámolta a kérdéses összeget, az összeg számla értékkel egyezősége ellenére is?

„Megy a jatt holnap, ebből csak ez a kiút. Most ezt megnyerte.”

Na, győzött a... nem az igazság, hanem a józan ész. A másik topikban éppen most osztottam ki egy elégtelent. Itt pedig adok egy ötös alá-t. :-)

„Mi van ha ezzel az adós vh megszüntetése pert indít, van esélye megnyerni?”
Esélytelen. Te magad írod: „az utalás korábbi mint az fmh jogerő, ezért gondolom azt eleve csak az fmh ellentmondásban lehetett volna érvényesíteni.”
Ha még te is tudod, akkor éppen a bíróság ne tudná? :-)

gerbera317:

Köszönöm a válaszod! :)

@facsiga77:
Írod: „az utalás korábbi mint az fmh jogerő” - ha az fmh átvétele előtt történt az utalás, akkor valóban ellentmondással kellett volna élni az fmh-val szemben és már perben erre nem lehet hivatkozni. Ha fmh átvétel után, de jogerő előtt utalt, akkor szerint nem ennyire tiszta a helyzet.

Egyébként szerintem a jogosult helyesen a régi tartozásokra számolta el a teljesítést, a Ptk. 6:41. § (és kifejezetten annak (3) bekezdése) értelmében.

Grave7:

Köszönöm a pontosítást!

Fmh átvétel előtti az utalás.
Szóval ez is pipa, de a korábbi tartozások miatt mindenképpen ül a dolog.

Tisztelt Fórumozók!

Ha a végrehajtást kérővel megegyezek tartozás egy összegben történő kifizetésben ( plusz a végrehajtással kapcsolatos költségek ) a végrehajtásban jelzáloggal terhelt és lefoglalt ingatlanom árverésen kívül értékesíthetem-e a beleegyezése nélkül, ha az ingatlan vételi ára meghaladja a a fent leírt összegeket?

Remélem jól kérdeztem.......

157. § (2) Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése.

Köszönöm gerbera 317!

Nem túráztatni akarlak távol áll tőlem, de éreztem, hogy valamit kifelejtek.

Ha az ingatlanon van még egy jelzálog ( nincs még végrehajtás, társas házi közös költség ) és ez a zálogjogosult is beleegyezik követelésének kielégítése mellett az ingatlan eladásába árverésen kívül. Így is kivitelezhető a lentebb általad leírtak?

Köszönöm válaszod. Tényleg bocs de lassan úgy érzem le tudnám zárni ezt a sok-sok éves hercehurcát. Amivel tartozom illetve amit most kérnek számomra megfelelő lenne. A lakás ára oda, de így tiszta lenne minden.

Ahogy a jelzálogjogosult bekapcsolódása (lletve annak megkísérlése nélkül) nem lehet árverést kitűzni, úgy árverésen kívül sem lehet értékesíteni ingatlant.

Illetve, a bekapcsolódás hiányában végrehajtást kérői pozícióban nem lévő jelzálogjogosult hozzájárulhat az ilyen értékesítéshez, csakhogy ő ekkor nem 157. § (1) szerinti félnek tekintendő, hanem (3) szerinti más érdekelt, aki viszont nem követelheti a végrehajtótól a vételárból történő kielégítését. És mivel az árverési vételt követően valamennyi teher törlésre kerül az ingatlanról, az ő jelzálogjoga sem marad fenn, magyarán: ha te nem akarod kifizetni, akkor bukja a követelését. Logikus, hogy nem fog hozzájárulni, hacsak nem fizeted ki előre. Vagy pedig be kell kapcsolódnia a végrehajtásba, de az idő- és erőforrás-igényes dolog.

Ezen zálogjogosult nem indított végrehajtási eljárást és nem is kapcsolódott be. Az Ő zálogbejegyzése után más végrehajtási jog bejegyzés nincs a tulajdoni lapon, úgy emlékszem így nem is tud bekapcsolódni egyik eljárásba sem.

Egyébként szándékomban is áll kifizetni a vételár is fedezné azt a tartozást is. Csak azért kérdeztem, hogy így kell-e a hozzájárulása az ingatlan értékesítéséhez.

„úgy emlékszem így nem is tud”

Ez nem emlékezés kérdése. Az a kérdés, hogy a becsérték-közléskor fel lett-e hívva a bekapcsolódásra. Mert ha igen, akkor nem kapcsolódott be, ez a mulasztás pedig jogvesztő. Viszont a (3) bekezdés szerinti jogosultként megtagadhatja a beleegyezést.

Tisztelt gerbera 317!

Nem történt felhívás a becsérték közlésekor még nem volt bejegyezve a zálogjoga és mint írtam a bejegyzés után már több végrehajtás nem lett elrendelve. Ő az utolsó bejegyző. Így gondolom a végrehajtó sem hibázott, hiszen az általa az ingatlanra történt végrehajtások bejegyzésekor a zálogjog még nem volt bejegyezve.

Nagyon szépen köszönöm a válaszaid. Úgy néz ki lenne vevő (három is ) aki nem ijed majd meg attól a megoldástól, hogy a vételárból előre rendezze az adósságokat. Persze ha vételár azokat fedezi.

Bírósági ( mbvk.hu) és kormányhivatali árverések között van valami lényeges különbség?
Tehát ha kormányhivatali árverésen veszek házat azt is "nullásan" adják el?

Tehát közmű meg egyéb tartozás nem lesz rajta ami engem terhel majd?

gerbera, vadsuhanc

Hogy is kezdtem másfél héttel ezelőtt? Ezer ördög? Az semmi...
Ahogy írtam: ment a "jatt" a végrehajtónak. Ma meg -félfogadási időben- én mentem hozzá, hogy akkor mi a manó van már.
Aha. Csakhogy végrehajtó uram megbízatása (vh-berken belül így mondják?) megszűnt. Iroda sötétségben, a Kar nem nagyon ad -egyelőre-infót. Beszéltem vele telefonon, a kormányt szidta, a rendszert szidta, meg hogy tegyünk panaszt (voltunk ott vagy nyolcan).

Jó a helyzet. Fizettünk, még helyettes nincs kinevezve, a törlés elérhetetlen távolba került.

Csak megígértem, hogy megírom a fejleményeket. Nincs fejlemény. Ehh...

Gerberától kaptam egy ötös alá-t akkor, most meg ez az ötös alá mindjárt más értelmezési tartományba került, a fenébe is...