Tisztelettel Köszöntök Mindenkit a fórumon !
Arra lennék kíváncsi,hogy mennyivel bonyolítja a birtokba adást árverési vevő és Végrehajtó számára,hogy az adós nem magyar állampolgár,és magyarul nem tud ?
Tisztelettel !
„„Hitelfelvételkor ingatlanfedezettel vállalt kezesség”
Ez önmagában nem biztos hogy értelmes.”
Köszönöm a válaszokat. Sajnos még nincs több információm. Jól értelmezem, hogy kezes/készfizető kezes esetén is először az adóson kísérlik meg a behajtást, ennek sikertelensége esetén a kezesen?
Nem.
mancs2
Készfizető esetén nincs sorrend!
Egyszerre IS kérhetik...
Hisz azt vállalta készfizető,
hogy
AZONNAL FIZET AZ ADÓS HELYETT, ha az nem fizet IDŐBEN.
(Értsd: "Kész vagyok fizetni helyette, ha ő nem fizet.")
Aztán, ha a kezes fizetett, akkor majd visszaperli attól aki helyett fizetett.
- -
A sortartó/egyszerű kezes viszont
csak akkor köteles fizetni, majd
HA
az adóstól nem sikerült behajtani a tartozást.
Bővebben...
Tisztelt Fórumozók!
Kérem szíveskedjék segítségemre lenni egy alábbiakban jártas szakember.
Kártérítési pert indítottam egy Alapítvány ellen azonban az alapítványnak jórészt annyi vagyona van amennyit állami támogatásként kapott.
Lenyilatkozta az alapítvány a perben, hogy a támogatást fel fogja használni az üzleti terve szerint.
Mivel a követelésem kielégítésének alapja veszélybe került ezért szeretnék biztosítási intézkedést kérni a bíróságtól.
Mivel a biztosítási intézkedés a Vht alapján megy ezért a végrehajtó költségét meg kell előlegeznem.
Ez azonban több millió forint lenne amit nem tudok vállalni.
Van arra lehetőség,hogy a végrehajtó a zár alá vett bankszámlán levő állami támogatás összegéből elégítse ki a saját követelését vagy pedig mindenképpen a végrehajtást későnek kell azt megelőlegezni?
Ez utóbbi esetben nincs esély arra ,hogy a követelésem kielégítési alapja megmarad mert igyelezni fognak elkölteni mindent , hogy ne legyen végrehajtható vagyon.
Köszönöm a választ.
Tiszteletem !
Abban szeretném a segítséget kérni, hogy ha egy ingatlanra bejegyzik a végrehajtási jogot, akkor elvileg ha nem fizet akkor elfogják árverezni. De az adósnak csak kb. 1/3-ad tulajdonjoga van a házon, ebben az esetben mit árvereznek el, ezt az 1/3-ad tulajdont, vagy függetlenül ettől az egészet, mind a 3/3-ad részt?
Köszönöm előre is !
Az illeték járásbíróság előtti eljárásnál 350 e Ft, törvényszék előtti eljárásnál is max. 750 eFt lehet.
Azonban hivatkozhatsz az illetéktörvény
39. §
(3) * Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: *
Fauv
1/3-d tulajdoni részt árvereznek.
Én nem az illetéket kérdeztem mert arra van illetékfeljegyzési jog hanem a végrehajtónak fizetendő munkadíj, költségátalány és készkiadás összegét.
Köszönettel
Valika
Kicsit nekem ez bonyolult.
Ha az adósnak például van mondjuk 1 millió adóssága, melyet nem fizetett meg, ezért bejegyeztek végrehajtási jogot a tulajdoni lapra.
De csak 1/3-ad tulajdoni hányadban tulajdonos benne.
Az ingatlan kb 35 milliót ér, azaz kb 10-12 milliót ér az adós 1/3-ad része.
Ha árverezésre kerülne a sor, akkor ugye az adós 1/3-ad részét árverezik el, de ott van valami limit ami alá nem mehet a végrehajtó, vagy mi van akkor ha nincs rá árverezéskor vevő?
Magyarán én hogyan tudok a pénzemhez jutni?
Mi ennek a pontos menete?
Köszi előre is
„mi van akkor ha nincs rá árverezéskor vevő?”
Ha a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt, annak a jogkövetkezménye azonos azzal, hogy a követelés behajthatatlan. Olyankor a végrehajtás szünetel.
@Vali
Előleg nélkül nem jár el a végrehajtó. Költségmentes ügyekben sem.
Mekkora összegre perled az alapítványt, hogy a végrehajtási költség 'több millió' lesz?
Valinéni
„Van arra lehetőség,hogy a végrehajtó a zár alá vett bankszámlán levő állami támogatás összegéből elégítse ki a saját követelését vagy pedig mindenképpen a végrehajtást későnek kell azt megelőlegezni?”
Amíg ez csak egy biztosítási intézkedés, addig a végrehajtó nem elégítheti ki a költségeit a lefoglalásból.
A jogszabály azt mondja:
„Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.”..amit az intézkedést kérőnek kell megelőlegeznie.
Fauv
Amennyiben az árverezés lakottan van kiírva, akkor csak annyi remény van, hogy az ingatlan többi tulajdonostársa megváltja a kedvező tulajdoni hányadot. Egyéb esetben másból kell az adósságot behajtatni.
Tisztelt Immaculata
Ezt most nem értem. Akkor ilyenkor van vagy nincs árverezés?
Ha igen akkor ebben az esetben annak mi a menete?
lakottan történő árverezés esetén erre az 1/3-adra mennyiben vonatkoznak más szabályok?
Picit legyen szíves konkrétabban leírni, hogyan történik ez az árverezés ebben az esetben, egyáltalán nem látom át.
Köszönöm előre is
Miért nem mindegy neked, mi az árverés menete? A kérőt csak egy dolog érdekelje: hogy sikeres lesz-e az árverés, vagy sem. Ebben az esetben nem valószínű a siker. Igaz, kizárni sem lehet, mert - ahogy más is írja - néha kitelik a tulajdonostárstól, hogy megveszi az árverésre bocsátott tulajdoni hányadot.
gerbera317
Egy csalótól szeretnénk visszakapni a pénzünket, ezért érdekel annyira, hogy mi az árverés menete. / a büntető ügyet megúszta, 2 évre felfüggesztették a vádemelést /
Nem valószínű, hogy a családja rendezi vele a tulajdon jogot, mert link alak, ott is ellenségeskedés van.
írod, hogy nem valószínű a siker, de Miért? pont erre lennék kíváncsi, hogy ilyenkor hogyan történik az árverés, mit csinál a végrehajtó, adott esetben milyen lehetőségem lenne, pl. esetleg én is beszállhatok az árverésbe?, mi az az érték ami alá nem mehet a végrehajtó?
Tehát azért fordultam ide tanácsért, hogy amennyire csak lehet, tudjak tájékozódni az ügy menete felől és a legjobban fel tudjak készülni rá, ehhez viszont ismernem kell a végrehajtás erre vonatkozó menetét.
A második eredménytelen árverés után a végrehajtást kérő átveheti a lefoglalt ingatlan-illetőséget. De ha van más végrehajtást kérő is, akkor ez neked nem lesz túl jól buli. (Ha nincs, akkor se nagyon.)
Fauv
Azért nem valószínű, mert ritka olyan marha, aki megvesz
Van amikor igen, mert száma ennek van értelme, egyéb okból.
De tipikusan az ilyen dolgokra NEM AKAD ajánlatot tevő.
Azaz nem lesz belőle pénz...
Az árverés sikertelenül zárul.
Az ilyen sikertelen esetben, végül,
ha úgy akarod a tiéd lehet az 1/3 ház.
De mit kezdesz vele?!
- -
Hát ezért valószínű, hogy ebből neked nem lesz pénz.
Csak költséged lesz vele.
nonolet és KBS véleményétől eltérően nem átom kilátástalannak a dolgot, de ennek csak akkor van értelme ha egyéb úton nem behajtható a dolog, illeve kérdés hogy kell-e pénzt beletenni a vh költségeken túl.
Ugyanis, ha valaki tulajdonosa lesz egy 1/3-ad ingatlannak akkor kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, aminek a legvége a teljes ingatlan árverése.
Itt már szerintem nincs bentlakási joga senkinek, tiszta 1/1 tulajdon meg a kalapács alá.
Vh kérő pedig a minimumbecsértéken veheti át az ingatlant (ha egyedül van), vagy a minimum felét beszámíthatja és a többit kell kifizetni.
Magyarán ha van egy 30mFt-os ingatlan akkor annak a lakott érték 70 vagy teljes érték 50%-án veheti át a vh kérő, azaz durván 5mFt-ért a 10mFt értékű dolgot.
Jó esetben ezt teljesen a követeléséből (vh költség kivételével) meg tudja tenni.
Ha ezt a jogi ú végigvitelével el tudja szórni mondjuk 8mFt-os áron akkor behajtotta a követelését és még nyert is rajta. Nyilván ez pár év, de biztos út.
Külsős árverési vevőnek ez nem nagy buli, de aki amúgy is a pénze után fut, annak ez egy mentsvár ha hajlandó invesztálni és dolgozni a pénzéért.
Köszönöm
Nagyon köszönöm mindenkinek a válaszokat.
A kártérítési peremben a pertárgy értéke 900M Ft.
Az alapítvány által kapott állami támogatás 614MFt.
Mivel félő az, hogy a per ideje alatt a támogatást az alapítvány eltünteti (az alapító személy Kft-je beszámláz az alapítványhoz) ezért akarom a biztosítási intézkedést kérni a Vht 193/A §.alapján.
Amint néztem a 35/2015 (XI.10.)IM rendelet 8.§.(1) alapján a munkadíj maximum 1MFt lehet és a költségátalány ennek 50%-a. De ha csak a bankszámlát akarom zároltatni akkor 600ezer és ennek 30%-a. Valamint a várható készkiadások de az nem annyira jelentős tétel. Ezenkívül még van a 3%-os behajtási jutalék, de azt úgyis a végén kell fizetni.
Jól számoltam vagy erdőbe vittem saját magam?
Köszönettel
Vali
Kilencszáz... millió...
„kell-e pénzt beletenni a vh költségeken túl.”
Ezek szerint megint túl tömör voltam.
Végrehajtás alatt volt 1/2 tulajdonú üzlethelyiség.A tulajdonos az árverés ellen kifogással élt október elején.Én mint licit nyertes január elején kifizettem az egész vételárat.A bíróság a mai napig nem hozott jogerős döntést,így az ingatlan még nem került a nevemre. Tapasztalat szerint mikor várható döntés a bíróságtól?Én mint vevő nem tehetek semmit,hogy az ingatlan minél előbb az enyém legyen?