végrehajtás kérdések

Kedves Fórumozók! Hozzátok fordulok további útbaigazításért, mert látom, hogy valóban hozzáértők vannak köztetek..Szóval, mint korábban írtam, a végrehajtó nem adja birtokba a tulajdonomban lévő ingatlant a végrehajtás felfüggesztésére hivatkozva. Én felszólítottam az adóst, hogy a kézhezvételtől számítva 15 napon belül (az árverés sokkal korábban lett jogerős) adja át az ingatlant. Ennek nem fog eleget tettni.Ha beadom a keresetet a lakáskiűrítésre, annak nagyságrendileg mikor várható eredmény a PKKB-n? Csak az a félelmem, hogy a PKKB is felfüggeszti ezt az eljárást annak a pernek a végéig amire a végrehajtást felfüggesztették, hisz az adós erre fog hivatkozni. Ez elképzelhető?

ügyvédekkel pedig vigyázz, vannak itt a fórumon szakértők, tudják, átlátják, azonban nagyon kevés ügyvéd érti és ismeri mélységében ezt a speciális jogterületet, így sokszor marad a hitegetés, a mondvacsinált végrehajtási kifogás.

vesper:

„Érdekes az is, hogy itt többen úgy gondolkoznak, hogy hiába végrehajtó határozta meg a 60 napot - jogszabály - az őrzésre a jegyzőkönyvben, úgy gondojátok, hogy a felfüggesztés ennek a határidőnek a nyugvására nem vonatkozik. Csak azt tudnám, miért?”

Mivel a felfüggesztés hatálya a végrehajtási eljárási cselekményekre terjed ki, nem az intézkedésre. Végrehajtási eljárási cselekmény, ami a követelés behajtását segíti elő, arra irányul, minden más: intézkedés. Nyilván a megőrzési kötelezettség intézkedés. Szerinted az lenne a törvényes, hogyha valaki akár 3-4 évig őrizgeti más ingóságait? Nonszensz.

„én úgy gondolom, egy kilakoltatásnál másra kellen helyezni a hangsúlyokat. Ez nem olyan könnyen orvosolható - lelki és anyag vesztésgek -, plusz még kártérítés is lehet.
Én a törvényes eljárásra szavazok, és arra, hogy a párhuzamos eljárásoknál vegyék figyelembe, hogy hol mi és miért indult és milyen határidők vannak szabva.”

A törvényes eljárás, ahogyan történt. Ha arra szavazol, akkor ez van. Az, hogy te hogyan gondolod, vagy szerinted, hogyan lenne ésszerű, nem releváns. Természetesen a jogalkotónak jelezheted, hogy mire helyezze a hangsúlyt, ameddig nem érsz el eredményeket, addig ezt a jogot alkalmazzuk, és ez a törvényes eljárás ;)

papinianus88,
köszönöm a választ.
Érdekes az is, hogy itt többen úgy gondolkoznak, hogy hiába végrehajtó határozta meg a 60 napot - jogszabály - az őrzésre a jegyzőkönyvben, úgy gondojátok, hogy a felfüggesztés ennek a határidőnek a nyugvására nem vonatkozik. Csak azt tudnám, miért? Meglátom, erre mit fog mondani a bíróság.

gerbera317,
én úgy gondolom, egy kilakoltatásnál másra kellen helyezni a hangsúlyokat. Ez nem olyan könnyen orvosolható - lelki és anyag vesztésgek -, plusz még kártérítés is lehet.
Én a törvényes eljárásra szavazok, és arra, hogy a párhuzamos eljárásoknál vegyék figyelembe, hogy hol mi és miért indult és milyen határidők vannak szabva.

Vesper:

A Vht. 222. §-a alapján is el kell járnia a végrehajtónak, egy esetleges jogorvoslat esetén is (A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.) Nem véletlen. Ha minden károgás megszakítaná az eljárást, soha nem dolgozhatna a végrehajtó. Márpedig a szó beszédes: Végrehajtó. Ha nincs felfüggesztve a végrehajtási eljárás, nem joga, hanem kötelessége a végrehajtási eljárási cselekményeket foganatosítani a végrehajtható okirat, valamint a törvény alapján. Ha a végrehajtó mindig reszketne és azzal foglalkozna, hogy ugyan mit dönt ez meg az, akkor nem lenne értelme ennek a szakmának. Későn érkezett az a felfüggesztés. Olykor ezeken is múlhat. Teszem hozzá "kapkodott". A végrehajtást kérő előterjeszthetett volna végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésének elmulasztásával szemben. Az eljárásjogi határidők nem poénból lettek rögzítve a Vht-ben.

@Vesper
Nem a lényegre koncentrálsz. Azt is írhattam volna, hogy 'dolgait'. Nekem most ehhez a kifejezéshez volt kedvem. Amin te lovagolsz, az
érdemben nem különbség.
De most tényleg: te kinek drukkolsz?

Vesper,

Laikusként talán logikusnak látszik, de nagyon sok esetben a per nem akadályozza a vitás kérdésben azt, hogy egyébként egy eljárás folytatódjon. Főszabályként, természetesen a bíróság felfüggesztheti azt.

Például társasháznál is az a fő szabály, hogy ha jogszabálysértő vagy kisebbség jogos érdekét sértőnek vélt egy határozat, akkor a bíróságon indított per önmagában nincs felfüggesztő hatállyal erre a határozatra, annak végrehajtása tovább megy, kivéve, ha kérelemre azt a bíróság felfüggeszti. Egyébként ez is logikus, mert egy csomó esetben a kárt nem az okozná, hogy folytatják annak végrehajtását, hanem pont ellenkezőleg, az, hogy felfüggesztik. Van ilyen eset is, olyan eset is, egyedileg kell mérlegelni.

A végrehajtónak nincs joga ilyesmiket figyelembe venni.

gerbera317,

"... a xxarait..." - nincs jogunk minősíteni az ingóságait. Lehet, egy élet van benne.
Amiért én kapkodásnak tartom, annak oka, hogy a bíróságon folyamatban van a jogvita, mert közjegyzői záradékkal történt a végrehajtás megindítása, a kötelezettnek ez a jogvita a lehetősége arra, hogy kvázi ellentmondjon és a bíróság döntsön, jogos volt-e a végrehajtás megindítása.

Miért nyugoszna az őrzés? Az nem végrehajtási cselekmény, hanem csak haladék az adósnak arra, hogy egy joghatályosan foganatosított végrehajtás után elvigye a xxarait.
A végrehajtó pedig miért is kapkodott? Az előlegezést követően felszólította a kötelezettetet a végrehajtható okiraton feltüntetett határidővel, hogy hagyja el az ingatlant; a jogosult bejelentette, hogy ezt nem teljesült; erre a végrehajtó kitűzte és foganatosította kirakoltatást. Mi ebben a kapkodás? Csak azzal, hogy nem vakarózott, egyáltalán nem kapkodott.
És ha jól értem, te vagy a jogosult. Miért úgy kérdezel, mintha a kötelezettnek drukkolnál?

Köszönöm a válaszokat ismét.
Érdekes megközelítés, hogy van egy végrehajtás az ingatlan kiürítésre és a költségek megfizetésére. A kulcs átadva, 60 napig kell őrizni az inngóságokat, tehát erre nyílt egy határidő a végrehajtási eljáráson belül, majd jön a bírósági felfüggesztés és számomra az is érthetetlen, hogy miért mondjátok, hogy a 60 napos őrzési idő nem nyugszik. Én úgy gondolom, annak is meg kellett állnia - minden ügyvéd ezt mondta , akit megkérdeztem -, mert egyébként magyarázza el nekem valaki, mire vonatkozna a felfüggesztés, ha szerintetek itt már minden lezárva? A végrehajtó is kapkodott, mert tudott minden tényállást.
Meglátom, mit dönt a bíróság és meg fogom írni.
A kártérítés, ha törlik a végrehajtási záradékot, akkor nagyon sok lehet.

„A kérdésket itt feltevőket pedig nem kell lekezelni, ha nem a ti elváráaitoknak megfelelően teszik fel a kérdést.”
Ebbe talán ne menjünk bele. Az itt válaszolók egy jó része legalább szakértő a végrehajtásban, ezért jogosan érzékeny arra, hogy leegyszerűsített kérdésre válaszoljanak a körülmények és a kontextusok nélkül. Az nem ez a hely. Az pont az álomfejtés (vagy kuruzslás, vagy zugügyvédekedés, etc, ahogy tetszik)

A jogi válasz feltétele általában a minél pontosabb tényállás. És mivel a laikusok 85%-a ezt nehezen érti meg, és még neki áll feljebb ("csak egy egyszerű kérdést tettem fel"), ezért gyakran előfordul a kérdés -így közvetve a kérdező - minősítése is. Jogi szempontból : jogosan.

Egyébként én pont nem vagyok szakértő, és nem értek hozzá, de a válaszokból nekem pont nem az jött le ami neked. Nekem az jött le, hogy maga a "kilakoltatás" (hívjuk helyesen lakáskiürítésnek), befejeződött, mint egy bizonyos végrehajtási cselekmény, a kulcs nálad van, a bérlőnek mennie kellett, és ez UTÁN függesztették fel a végrehajtást. Az pedig, hogy holmijai maradtak ott, ezt nem befolyásolja ezt, mert a kiürítésnél minden bizonnyal már rendelkezett róla a végrehajtó (ha pedig nem, ott van a Vht., amely szerint 60 napig kell őrizned, utána hulladékként kezelheted, ha nem jön érte a tulajdonosa), ezek pedig, bár a felfüggesztés után lennének, ezekre nem vonatkozik, mert a végrehajtás felfüggesztése a végrehajtóra és annak végrehajtási cselekményeire vonatkozik. Márpedig amit az adósnak kell csinálnia - a felfüggesztés előtt megtett végrehajtási cselekmény következményeként -, és ahhoz a végrehajtónak már nincs teendője, mármint például a bérlőnek a holmijai elvitele, az nem tartozik a felfüggesztés hatálya alá.

A visszaköltözés meg fel se merülhet egy felfüggesztés miatt, a bírósági per végén pedig a végzésben minden bizonnyal erről fog szerepelni valami, amit mi kitalálni nem tudunk annak ismerete nélkül. Vagy, ha nem szerepel erről semmi, mert a bérló nem is kérte a visszaköltöztetését, akkor meg azért nincs miről beszélni. Ha meg is semmisíti a bíróság az eljárást a felmondás szabálytalansága miatt, akkor azt meg kell ismételnie a bérbeadónak, és a bérlő a köztes időre legfeljebb valami kártérítést követelhet, ha mondjuk csak drágább albérletet tudott kivenni közben. Esetleg.

De lehet, hogy én tévedek, és értettem rosszul a válaszokat.

Az én szeempontomból a kérdés egyszerű volt, arra szerettem volna választ kapni, hogy visszaköltözhet-e a kilakoltatott bérlő, ha bíróság jogerősen törli a végrehajtási záradékot. Úgy gondolom, erre megkaptam a választ, bár igazából előtte a kérdéseitek arra vonatkoztak, miből gondolom, hogy törlik majd a záradékot. Az a kérédsem szempontjából nem volt fontos, mert én nem a záradék tötlésének esetleges okait boncolgattam.
Sokat bújtam a releváns törvényeket, döntéseket és arra jutottam, nem fogok kapni egyértelmű válaszokat. Érdekes az is, hogy úgy fogalmaztatok - sajnálom, ha rosszul értettem -, szerintetek a kilakoltatással lezárult a végrehajtás, holott a végrehajtónak volt még mit felfüggeszteni. Véleményem szerint, ha egyetlen száma van a végrehajtásnak és azt felfüggesztik, akkor hiába van a végrehajtász kérőnél a kulcs, a költséget az a kötelezetten nem hajtotta be, így akkor sincs birtokon belül, hiszen a bíróság felfüggesztette a teljes eljárást. tehát nem jogerős a birtokba adás. Feltételezem, ritka az olyan eset a praxisotokban, amikor végül a bíróság jogerősen törli a végrehajtási záradékot, mert a végrehajtást kérő nem korrekt tájékoztatása, nyilatkozata után született a végrehajtási záradék kiállítása alapjául szolgáló irat. Ahogy tapasztalom, mindig minden beadványban a kályhától kel kezdeni, ha a ténykre akarja az ember felhívni a figyelmet, mert, tisztelet a kivételnek -, de a bíróság oldalán lévők között akadnak, akik nem tekintik át a korábbi irartokat.
A kérdésket itt feltevőket pedig nem kell lekezelni, ha nem a ti elváráaitoknak megfelelően teszik fel a kérdést.

Dániel könyvében található az a történet, ahol a király álmot látott, de nem értette. Magához hívatta ezért az álomfejtőket, hogy fejtsék meg az álma jelentését. Mondták is a nagytudásúak, hogy: persze, király, mondd el mi volt az álmod! Mire a király mondta: egy nagy lófaxxt, ha olyan okosak vagytok, találjátok ki magát az álmot is! Na, ez a kérdező pont ilyen királynak képzeli magát.

Ez a kérdés alapján nem csoda, ahogy itt is láthattad.

Kovács_Béla_Sándor,
van ügyvédem, de túl sok kérdés fogalmazódik meg a fejemben illetve rá kellett jönnöm, van, amire nekem kell megtalálnom a jogszabályokban/precedensekben a megoldást. Például az eredeti kérdésemre több ügyvédtől többféle választ kaptam.

Ne szaladjunk ennyire előre!
Egyébként meg nincs ügyvéded?

gerbera317,
az az igazság, hogy nem tudná újra megindítani, mert egy másik per miatt meg sem tudná indítani illetve azonnal felfüggestzené a bíróság. Ha a bíróság a bérlő jjavára fog dönteni, akkor kérhet-e kártérítést/sérelemdíjat a kirakott bérlő a jogtalan eljársért-,

Ha a felmondás módjával van a gond, és a bíróság a bérlő javára határoz, akkor a bérbeadó nagy ívben tesz az eredeti állapot helyreállítására, hanem inkább megismétli a felmondást azokkal a tartalmi és formai elemekkel, amiket az ítélet a szájába rág, hogy azt úgy kell csinálni. Bármi is történik, a bérlő egy dologról ne álmodjon: hogy oda ő vissza fog költözni.

Kovács_Béla_Sándor,
igen, a szerződés körül van gond, valamint a felmondás közlésével. Nem devizás perekre kell gondolni és hivatkozni, hanem a közlés módjára a bérbeadó részéről. Ez utóbbira van precedens döntés, ezért írtam, van esélye, hogy törlik a záradékot és az eredeti állapotot kell visszaállítani. Ezért kérdeztem, hogy visszamehet-e a bérlő ezt köverően. (Néha ez emberek átgondolatlanul, kapkodva lépnek és nem őszinték, amikor a közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot, mert egy cél lebeg a szeük előtt, amit mielőbb szeretnének elérni.)

Még mindig nem adta elő a teljes, releváns tényállást. Említett egy másikl pert; az talán magával a bérleti szerződéssel kapcsolatos. Valószínűleg az a lényeg - ez a másik annak a kimenetelétől függ.

gerbera317,
köszönöm a választ. Azt is megértettem, hogy a teljes ügy felfedése nélkül ennek a kérdésnek a feltétele nem volt jó ötlet részemről, viszont többet nem szerettem írni róla.
Tehát a válasz egyszeűen azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy törlésre kerül a záradék, akkor sem mehet vissza a bérlő.

Aha. Nem látom be, miért akarod itt elmagyarázni, mi a különbség az érdemi és az ügyviteli befejezés között, meg hogy mi a felfüggesztés joghatása, meg vitatkozol, hogy leírtad, holott nem írtad le; ahelyett, hogy úgy közölnéd a tényállást, hogy az elsőre is érthető legyen, például így.
Bérleti jogviszony megszűnése miatt közjegyzői vh-záradékkal elrendelt meghatározott cselekmény (lakáskiürítés) ügyben a végrehajtás meghatározott cselekmény része már teljesült, a végrehajtás a végrehajtásiköltségek behajtása iránt folyik tovább, de az egyidejűleg folyó perben a végrehajtást felfüggesztette a bíróság. Ha a per eredményeképpen a végrehajtási záradékot törlik - jó eséllyel a bíróság ezt fogja tenni - visszaköltözhet-e a kilakoltatott?
A válasz: nem.
Elmeséled nekünk, hogy a bíróság egyébként miért is törölné a végrehajtási záradékot? Ez azért érdekel engem, mert a vh-záradékot csak a végrehajtást elrendelő közjegyző törölheti, ha ő azt a törvény megsértésével állította ki. Ha a kereset erre irányult, akkor a bíróság a keresetet hatáskör hiányában el fogja utasítani, vagy - szerencsésebb esetben - utasítani fogja a közjegyzőt a vh-záradék törlésére. De semmi több.
Ha a kereset végrehajtás megszüntetésére irányul, akkor az érvényesíteni kívánt jog alaptalansága miatt a végrehajtást a bíróság megszüntetheti, és - kérelemre - rendelkezhet az eredeti állapot helyreállításáról. Ha erre a bérbeadó pedig nem adja át a bérlőnek újra az ingatlant, akkor a kilakoltatott bérlő végrehajtást indíthat a bérbeadó ellen, meghatározott cselekmény (lakáskiürítés) iránt.

A kötelezetten nem hajtották még be a költségeket sem, tehát nem fejeződött be a végrehajtás, csak a folyamat egy része. Persze, most a felfüggesztés miattt ügyvitelileg befejeződőtt, de ez felfüggesztés, ami akár folytatódhat is. A végrehajtó nemtehet jelenelg semmit.

A végrehajtás a kiürítés és költségei iránt indult. A bérlő nem volt jelen, a jegyzőkönyv szerint 60 napja maradt, hogy elvigye az ingóságait, addig se ki se be senki. Ezen iidőtartam alatt történt meg a felfüggesztés, miközben végrehajtási záradék törlése iránt per folyamatban va. Ennyi.