végrehajtás kérdések

Nekem is válaszolhatna valaki!!4 Nem csak babinek!!!:)

Alfrédó, keresned kellene egy ügyvédet, lehet, hogy van esély fedezetelvonónak nyilváníttatni azt a szerződést.

És az megint ujab per?? Mert ez idáig is másfél év volt!! Ezalat volt ügyvédem is! De még a nevén van csak a szerződés van a tulajdoni lapon. Akkor nem tudok már a részével mit kezdeni??? kérem válaszojanak

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem.

Magánszemélyt polgári peres úton elmarasztalták ítélettel 1,5 M Ft megfizetésére.

Van egy egyszemélyes kft-je, amiben külömnböző gépjátművek vannak munkaeszközként.

Amennyiben végrehajtásra kerül a dolog, lefoglalhatja-e a végrehajtó a Kft. vagyonát?

Üzletrészét nyilván lefoglalhatja, a kérdésem az, hogy a gépjárműveket is vihetik?

Sajnos egyszemélyes a Kft., ezért vélelmezheti a végrehajtó, hogy az az ő tulajdona.

Nem. De a kft.-vel együtt mennek az autók is, ha megveszi valaki.

lajcsó: köszönöm!
végrehajtó1: lehet, rosszul fogalmaztam meg a kérdést, leginkább arra voltam kíváncsi, hogy ha évek múlva lesz munkaviszonya, arról hogyan szerez tudomást a végrehajtó. Gondolom, naiv kérdés, de nem vagyok harcedzett a témában :)
Az érdekelne még, hogy általában mennyi idő után minősítenek behajthatatlannak egy tartozást? Köszönöm.

Sziasztok!

Köszönöm a válaszaitokat.

Úgy tűnik valamit a közjegyző ki akart játszani...

Létezik, olyan jogszabály, előírás, mely szerint ha (új törvény szerint) a közjegyző küld fizetési felszólítást/meghagyást, és erre küldött válaszban az ellentmondás nem kézzel írott, akkor két tanuval kell aláíratni?

Állítólag ezért nem vette figyelembe a közjegyző az ellentmondást és nem alakult perré és nem küldte a bíróságra.

(Hozzátéve, hogy telefonon azt ígérte, hogy visszavonja a végrehajtást csak kérte, hogy vagy kézzel írott vagy két tanú előtti legyen az ellentmondás)

Szóval valóban van ilyen jogszabály?

Elvileg igen, de a gyakorlatban ebből csak hiánypótlás szokott lenni. Legalábbis amíg a bíróság intézte a fizetési meghagyást.

Tudsz abban segíteni, hogy akkor elvileg milyen jogszabály vonatkozik erre, ha a gyakorlat mást mutat?

Csak annyiból, hogy jogszerűen járt-e el a közjegyző?

Mert az rendben, hogy hiánypótlás kell, de ezt miért nem jelezte (kellet volna neki szabály szerint?) és miért vette úgy mintha nem is történt volna ellentmondás (ezt megtehette-e a nem tanuk előtt aláírt papírra hivatkozva?, bár e hivatkozás is utólagos csak azért mert ezt jeleztem feléje)

2009. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés, és annak folytán a Pp. 93. § (3) és az azzal felhívott Pp. 196. §.

De ez csak ügyvédi képviselet esetén áll fenn.
Nekem nincs ügyvédi képviseletem.
Mint magánember mondtam ellent.

Ez éppenséggel az ügyvéd nélkül eljáró félre vonatkozik.

Akkor figyelmetlenül olvastam ezt a részt...

Nehezen "fogadom be" a jogi szöveget, de ezekből nem következik, hogy helyesen, igaz az sem hogy helytelenül járt volna el a közjegyző.

Vagyis talán az a jobb szó, hogy nem korrekt módom intézte az ellentmondás befogadását/kezelését...

Köszi a segítséget.

Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni. Ami a közjegyzőt illeti, épp az a baj, hogy túl "precízen", rigorózusan járt el.
Mekkora összegről beszélünk?

Már az is segítség, hogy foglalkozol a témával.

Vagyis ha nem kézzel írt az ellentmondás vagy nem két tanú előtt aláírt, akkor nem kell figyelembe vennie?
Azért ez kicsit sánta így...
Ebben az esetben precíznek nevezhető...Bár ezt nem veszem ki a jogszabályokból...

Nem az összeg a fő (ez kb 5 millió Ft), hanem az, hogy már a bank is és a közjegyző is egyeztetett a felszámolóval (nem tudom visszaolvastad-e, hogy egy cég hitelénél vagyok kezes) és a felszámoló egy részét biztosan fizetni tudja ennek a tartozásnak, mégis a teljes összeget követelik rajtam is, ráadásul a felszámolóhoz igényként egy összeget adtak be, felém pedig már ennek az összegnek a kamataival növelt összeget.
Értem én hogy jog szerint megtehetik, hogy egyszerre tartanak igényt a felszámolás alatt álló cégtől is és tőlem is, na de különböző összegekre??, meg úgy hogy tudják egy része biztosan befolyik...Legalább azt a pár hónapot várták volna meg...
Ráadásul ugye pont azért mondtam ellent, hogy bíróságnál védhessem meg magam és próbálták ezt "precíziósan" kikerülni...
Ami jog az, jog, ami jár az jár, de nincs határ?

Hát ha így áll a dolog, akkor nemigen vesztettél a közjegyző szigorúsága miatt semmit - a perben is marasztalnának.

Ha bármit behajtanának rajtad, azt jelentsd be a felszámolásban hitelezői igényként.

Na majd jön a per és meglátjuk.

Tényleg köszi a segítséget!

Üdvözlöm a Fórumot!

Három hete kint voltak a végrehajtók a lakásunkban. A becsérték megállapítás végett jöttek és
fényképfelvételeket készítettek.

Az lenne a kérdésem, hogy ezeket a képeket feltehetik-e az elektronikus árveréshez?

Az adósnak semmilyen holmija nincs a lakásban.Nem is lakik itt. Úgy érezzük, hogy a személyes tárgyaink festmények, falióra stb.nem kerülhetnek pellengérre egy adós rokon miatt.

Az alábbiakban kérek tanácsot:
A Dunacorp megvette Erste tartozásomat. Mivel legjobb akaratom ellenére sem tudok fizetni, azzal fenyegetnek, hogy kijönnek az embereik,/bár ez így még konkrétan nem fenyegetés/, valamint, hogy jogi útra terelik az ügyet.
Írjam meg nekik, hogy tereljék jogi útra? Nyerek 1 évet? addigra úgyis meghalok, mert nagyon súlyos betegségem van.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Legutobb kérdeztem hogy a haszonélvező kérhet -e végrehajtást? Azt a választ kaptam, töled hogy nem. 20,án volt ebben tárgyalás, és a te válaszod beigazolodott, ugyanis a bíróság a haszonélvezőt elutasította. Mivel a keresete, nem alapos.
Közben van egy kérdésem, hogy elhunyt a fiam 2010. 03. 24. akkor még folyt egy vagyoni tárgyalásom, a haszomélvezővel. Ítélet is született első fokon, hogy a haszonélvező fízessen meg nekem 15,napon belül xx Ft-ot. Ezt ő megfellebbezte, amig a megyén volt az akta közben hunyt el a fiam, mivel nem volt nős igy a hagyatéka rám szállt mint édesanyára, mivel az édesapját már korábban elvesztette. Ez a hagyaték jogerőre emelkedése 2011 május, ban meg volt. A megyei Bíróságról jogerős Ítéletett kaptam 2011 junius 23,napján, megváltoztatták,már pediglen ugy hogy nekem kell fízetnem a haszonélvező felé. Ez idáig mind rendben. De mivel nekem se ingóm, se ingatlanom nincs, mert azt még 2006,ban a lányom részére ajándékoztam. A fiam hagyatékát is átadtam a lányomnak. Most azért perel, hogy fedezetelvonás miatt csináltam,ez 20nm, ingatlan és hogy a szerződést a biróság semmisítse meg. A bíróságon elmondtam, hogy akkor amikor a hagyatékot átadtam, nem volt semmilyen lejárt tartozásom, meg semilyen sem, igy fedezetelvonást sem követhettem el. A bíróság kötelezi a felperest, hogy az őrá esik a bízonyiték, vagyis az az állitás hogy én a megsem született ítélet előtt elvontam volna az ingatlant, a neki járó megfízetés alól. Tisztelt Kovács Béla Sándor, mit tudsz nekem erre válaszolni?
Köszönöm, az edigi válaszaidat is, hiszen nagyon sokat segitettél ezzel.

Kicsit részletesebben kellene tudni, mi volt annak a bizonyos pernek a tárgya, ki volt alperes, felperes, volt-e követelése annak a bizonyos "haszonélvezőnek" (jobb lenne egy név, ez e megjelölés félrevezető lehet). Mert ha volt peresített követelése, akkor bizony fedezetelvonónak minősülhet az ajándékozás. Függetlenül attól, hogy volt egy első fokon neked kedvező ítélet, bár erre azért lehet hivatkozni.

(A bizonyítási terhet illetően a bíróság a te előnyödre téved, valójában vélelmezni kellene az ingyenességet - de még erre sincs szükség, hiszen magad sem vitatod.)

A pernek a tárgya lakáshasználat szabályozása.
Mivel haszonélvező, az ingatlan 2/4 részén.
2000-ben önként elhagyta az ingatlant, én vagyok az alperes ő pedig a felperes 10,éve folyik ez a per.
Egyedül lakom a lakást, de fényes nappal kin az utcán kövel fejben vágot, meg több büncselekményt is elkövetett ellenem. Ezért a bíróság 6, hónap szabadságvesztésre ítélte 1/5 év felfüggesztés mellett.Ez a 20nm,es lakrész amit a fiam után maradt rám, ezt kéri hogy a bíróság, a szerződést semmisitse meg, mert a felperes elszeretné árverezni, hogy a használatidíját, megkaphassa. Ki fogja ezt megvenni haszonélvezővel? Mert az ingatlan 1/4 részén nekem van haszonélvezetem. Egy többszörösen büntető előéletü emberről van szó, aki 62, éves. Munkanélküli csavargó+ alkoholista egyén.

Éppen nem számít, milyen előélete van. Ha jár neki a használati díj, akkor jár neki. Mivel ezt kérés nélkül nem ítéli meg a bíróság, nyilván kérte a perben - ha pedig kérte, akkor a követelés létezett, sőt ismert is volt előtted, amikor a vagyontárgyat ingyenesen átruháztad.

Igen ismert volt előttem ez a per, de ő itt vesztett, és az én javamra dőlt el. Ezért szerintem ez nem mindegy! Igy a tartozásról nem is tudhattam, akkor miért követtem el fedezetelvonást? Nekem mint alperesnek itélte meg a bíróság a házassági közös vagyonból való fízetést a felperestől. Ezt nem értem.