Azt elhiszem, mert ha nem látod benne a kérdést, akkor nem is gondolom, hogy bármelyik részét meg tudnád érteni.
Van ez így.
Azt elhiszem, mert ha nem látod benne a kérdést, akkor nem is gondolom, hogy bármelyik részét meg tudnád érteni.
Van ez így.
Jó napot.
Szeretnék előzetesen véleményt kapni.(Elmegyek a végrehajtóhoz de van egy véleményem amire szeretnék megerősítést vagy ellenérvet kapni)
Van egy végrehajtás ami 2013 ban indult abban az évben volt is inkasszó az ügyben és utána nem is jelentkezett a végrehajtó. Sajnos utólag már kiderült nem egyenlítődött ki a tartozás. (Tudom utána kellett volna járni ezt elrontottam) Azóta is ugyanannál a banknál van számlám amin akkoriban volt az inkasszó. És egy ingatlannak is tulajdonosa lettem.(Ezen az ingatlanon van végrehajtási jog bejegyezve ugyanettől a végrehajtótól de az egy teljesen más 2019-es ügy. Csak azért írtam , hogy amikor akarták ebben a másik ügyben simán megtalálták az ingatlant sőt a számlán is volt inkasszó. Biztosan az új ügyben)
Ezek után meglepetésként kaptam egy levelet a héten, hogy a a végrehajtás kérő az eljárás folytatását kéri. Én biztosan nem kértem az ügy felfüggesztését csak azért írom mert ez is meglepetésként ért, hogy gondolom akkor felvolt függesztve. Ilyen esetben nem lehet beszélni elévülésről? Bizonyíthatóan ugyanaz a számla van amiről még 2013 ban inkasszóztak folyamatosan forgalom is volt rajta és ingatlan is van amint nincs ebben az ügyben végrehajtási jog.
Ezt az információt találtam ezzel kapcsolatban a mbvk- oldalán.
Főszabályként a bíróság a végrehajtási jog elévülését kérelemre veszi figyelembe, e kérdésben a végrehajtó nem dönthet. Ha a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elévülés mindaddig nyugszik (nem számít bele az elévülési határidőbe) amíg a végrehajtási cselekmények (felszólítás tartozás megfizetésére, letiltás, azonnali beszedési megbízás, végrehajtási jog bejegyeztetése, helyszíni eljárás stb.) foganatosítása folyamatban van. A végrehajtást kérőnek a végrehajtás folytatására irányuló kérelme, illetve a bíróságnak vagy a végrehajtónak (fentebb ismertetett) a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése alapul szolgálhat az elévülés félbeszakadására. (Vht. 57.
Akinek lenne véleménye legyen szíves leírni.
Köszönöm
Doktorsenki,
Mi a kérdés? Hogy elévült-e a követelés? Nem tudhatjuk. Hogy elévülhetett-e a követelés? Igen. Lehet.
Ha végrehajtás indul egy követelés ügyében, akkor onnantól csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést (a régi Ptk. szerint is, rád valszeg még az vonatkozik ebben az ügyben).
Tehát bemész a végrehajtóhoz, belenézel az aktába, megnézed a bejegyzések dátumait, és ha a végrehajtható okirat keltezésétől fogva mostanáig találsz 5 összefüggő évet, amely alatt nem volt semmilyen végrehajtási cselekmény, akkor a végrehajtónak ott rögtön jegyzőkönyvbe mondod, hogy kéred a Vht.41.§ szerinti eljárás lefolytatását, elévülésra való hivatkozással, nyilatkoztassa az elévülés elismeréséről a végrehajtást kérőt, annak válaszáról kéred, hogy téged írásban tájékoztasson. Egyben jelzed, hogy kérelmed NEM végrehajtási kifogás, azt a bírósághoz ne terjessze be, csak keresse meg a végrehajtást kérőt.
(Ha 2013 és 2022 között nem változott a lakcímed, és nem kaptál semmi ezzel kapcsolatos megkeresést, akkor elég jó esély van rá, hogy elévült a követelés. De nem biztos : nem minden végrehajatási cselekményről értesülsz. Sőt.)
Tisztelt drbjozsef!
Kérdésem az lenne, hogy egy civil jogvédő szervezet töröllt NAV adószámmal, 2017-ben utoljára beadott éves beszámolóval a bejegyző biróság felé, az még működhet, és képviselhet adóst a végrehajtó előtt? Továbbá a végrehajtó részemre annak idején visszautalta részemre az árverési előleg és a vételár közötti különbözetet az ügy lezárásának várható hosszú idejére való tekintettel. Ami az is lett, 5 év telt el. Kérdésem a végrehajtó támadható-e ezért?
Köszönöm.
Nem.
Tisztelt Kovács Béla Sándor !
A nem az mire vonatkozik? A képviselhetőségre, vagy a végrehajtó visszautalására? Vagy mindkettő kérdésemre? Elnézést, nem akarok akadékoskodni de számomra ez most nagyon fontos. Köszönöm.
vestel,
Szerintem egy civil jogvédő szervezet soha senkit nem képviselt még se a végrehajtó, se a bíróság, se senki más előtt. Legfeljebb egy szervezet (jogász) tagja. Az pedig most is képviselhet.
(Sose a TASZ képvisel valakit egy perben, hanem "XY, a TASZ jogásza")
Támadni a végrehajtót? Mármint, ki? Te gondolom nem, hiszen pont, hogy visszakaptad a pénzedet. Az ellenérdekelt fél? Ő meg nem teheti, hiszen ezzel hátrány nem éri, lévén, a törvény mondja ki, hogy jogorvoslat esetén a joerős végzés utánra halasztódik a fizetési kötelezettséged. Addig ő se kapja meg, hátrány nem éri.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni a következőben: Öcsém egy lakás 3/4 részbeni tulajdonosa. Az 1/4-es tulajdonos távoli rokon, ő lakik az ingatlanban, és nem engedi be az öcsémet. Ezért ő többlethasználati díjat követelt, a rokon nem fizetett, és emiatt több végrehajtási jog lett bejegyezve az 1/4-re. Más teher nincs, a rokonnak más vagyona nincs.
Amint újra lehet árverezni, öcsém kérni akarja, hogy árverezzék az 1/4-et. Szeretné az árverésen megvenni. A rokon azzal fenyegetőzik, hogy még az árverés előtt haszonélvezeti jogot ajándékoz húszéves fiának az 1/4-re, és akkor ő az árverés után is a lakásban maradhat a fia engedélyével, de ha ki is kell költöznie, az 1/4-en fennmaradó haszonélvezet miatt később eladhatatlan lesz a lakás, hiába lesz az öcsém az egyedüli tulajdonos.
Hogyan lehet megakadályozni, hogy bejegyezzék a haszonélvezetet?
Előre is köszönöm, ha bárkinek van valamilyen ötlete!
ErzsiK,
„Vht.137. §(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.”
Majd gerbera kijavít, de itt a "jelzálogjog" szerintem a "végrehajtási jog"-ot is jelenti. Kizárt, hogy ilyen egyszerűen csak kiszervezze a lakhatását, és meghiúsítsa a végrehajtás célját. Ha be van jegyezve a végrehajtási jog, akkor a haszonélvező is ennek tudatában szerzi meg a haszonélvezetet - akár ingyenesen, akár visszterhesen -, ez nem lehet akadálya a végrehajtásnak.
Nem kell megakadályozni semmit. Az ingatlan le van foglalva, úgyhogy bármit is jegyeznek be rá, az az árveréssel a 138. § (6) erejénél fogva törlődni fog.
Mondjuk csak a lakás 1/4-ed részére lesz haszonélvezeti joga a fiának...
Az árverés ellen nem nyújt védelmet a haszonélvezet amennyiben a haszonélvező közrehatott az árverezés előidézésében.
A jogászok majd bővebben kifejtik,de -szerintem - a haszonélvezeti jog alapitása egyfajta fedetetelvonásnak is tekinthető a tartozás megfizetésének elkerülésére.
Nagyon köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Amint írtam, az öcsém szeretné megvenni az 1/4-et az árverésen, tehát az mindenképp eredményes lesz. Az 1/4 úgy 7-8 milliót ér, a követelése 3 millió, tehát meg is fog térülni. Attól tartok, ilyenkor nem játszik a 138. § (6), hiszen a végrehajtás eléri célját, a tartozás megtérül, hiába volt rajta a haszonélvezet.
Nem lenne jobb a haszonélvezet bejegyzése után, még az árverés kitűzése előtt, megtámadni a haszonélvezet bejegyzését a 138. § (6) alapján?
Vagy esetleg ne licitáljon az öcsém, bízzon abban, hogy az árverés eredménytelenül zárul, és utána kérje a bíróságtól a haszonélvezet törlését, mondván, hogy a vh célját meghiúsította a haszonélvezet bejegyzése?
Mondd csak, mi nem volt érthető?!?
ErzsiK,
Ha árverés van = haszonélvezetet törlik. Pont.
Az adós természetesen teljesíthet az árverés előtt (Vht. szerint időben, +vh költségek!), és akkor megmaradhat a része is, haszonélvezete is, meg ami hülyeséget csak kitalál.
Gondolkozz. Ha idegen szerzi meg árverésen, mert felüllicitálja az öcsédet, akinek semmi köze a társtulajdonoshoz, akkor ő majd haszonélvezettel szerzi meg? Hülyeség lenne - ki licitálna úgy?
Megjegyzem : van árverésen kívüli vétel is, árverés hatályával : Vht. 157.§. Érdemes tanulmányozni. Ha meg tudnak egyezni, akkor mindketten jól járhatnak. Ugyanis az adós sem fog jól járni az árveréssel, mert 1/4 részre mélyen piaci ár alatt fog idegen licitálni, vagyis jó eséllyel szerzi meg olcsón az öcséd. Ő viszont kockáztat, hogy mégiscsak licitál valaki, és drágán veszi meg egy idegen, akivel kezdheti előről a macerát, egyezkedést, pláne, ha az adós neki adja birtokba az ingatlant, és jöhet egy újabb 3 éves végrehajtós-árverős kör. Ha máshogy nem, valaki közvetítővel, akár mediátorral. Mindketten jobban járhatnak, főleg az adós. Ő most nyeregben van, amíg nem lehet árverezni, de amint lehet, és kilakoltatni is, nagyon sokat fog bukni.
Már ott van a pont az információ végén. Nem kell fölösleges köröket futni: „még az árverés kitűzése előtt, megtámadni a haszonélvezet bejegyzését a 138. § (6) alapján?”! Aztán minek? Biztosan jól esne egy elutasítás, nemde? Jogot szerezni ugyanis nem tilos. A rosszul megfogalmazott (feltételnek tűnő, de ténylegesen) megszorítás annyi, hogy az így szerzett jogra nem lehet hivatkozni, ha az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát sérti, vagy a végrehajtás célját szándékozza meghiúsítani.
Köszönöm szépen mind a kettőtöknek!
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem az, hogy a végrehajtó által meghozott végzésről kiderült, hogy azt az egyik érdekelt félnek nem küldte meg. Ezt a végrehajtó elismerte és igazolni sem tudta a megküldés tényét. A fél ( jelen esetben a végrehajtást kérő ) ezt joggal sérelmezi-e? Az végzés alapján végrehajtott cselekmények jogszerűek-e ?
Másik kérdésem a végrehajtási kifogással kapcsolatos. A Vht. értelmében a meg nem tett intézkedés ellen is lehet kifogással élni. Itt a kérdés arra irányul, hogy a meg nem tett intézkedés mikor számít megállapítottnak amire a kifogást alapozni lehet? Pld. esetemben 2020. májusában ingatlanomat árverezték. A végrehajtást kérő a mai napon megküldte írásban, hogy a befolyt vételárat csak 2021-ben kapta meg a végrehajtótól az árverés után 8 hónappal. 8 hónapig a pénzem lebegett ( 14 millió forint ). Én ezt sérelmezem mivel a 8 hónap alatt a kamat ketyegett, így kifogással kívánok élni, de azt mondták, hogy erről már lekéstem. A tény, hogy a pénz nyolc hónapig valahol pihent a mai napon lett igazolva így számíthatom-e innen a 15 napot a kifogás előterjesztésére?
Tisztelettel köszönöm az esetleges válaszokat.......
Igen; igen; a késedelmes cselekmény teljesítésétől.
Amúgy meg el kellene engedni már; semmi értelme.
Tisztelt KBS !
Köszönöm válaszod, de engem nagyon zavar, hogy 2020.05.12. -én az árverés napján befolyt és ezáltal a tartozásba onnantól beszámított 14 millió forintom csak 2021.01.21-én jelenik meg a rendszerben. A 14 millió forint után nem hogy a tartozásom csökkent volna az árverés napján 2020.05.12-én, hanem még növekedett is a 8 hónap alatt a 8.663.000. forint évi 12,09 százalékos kamatával....( mivel az árverésből származó összeget, így írta jóvá a végrehajtó ). Ezenkívül hiányolom azt a kamatot is, melyet az árverési vételár 60 napos halasztása miatt a vételárhoz hozzá kellett volna számolni......
AZért nem kevés pénzről van szó....
Tisztelettel...........
Eszem megáll és körbeforog!
14 millió?????
Ha beteszi kamatozni az is komoly pénz.
Hello először is had mondjam el, hogy nagyon tetszik az oldal.
A kérdés amivel hozzátok fordulok a következő.
Mi Angliában lakunk és a barátnőm kapott egy bírósági valamicsodát mert a volt férje nem fizette a lakást.
Na most a papíron az áll, hogy "bárhol fellelhető vagyon".
Ezt én valoszinusitem, hogy Magyarországra kell érteni.
Szóval mire vonatkozik pontosan a "bárhol" szócska? Magyarország határain belül?
Előre is köszönöm a válaszotokat.
Szép napot kívánok.
A "bárhol" szó szerint azt jelenti, hogy 'bárhol'. De ha nem erre koncentrálsz, hanem mondjuk arra, hogy "fellelhető", az már jól árnyalja a képet.
A végrehajtók nemigen járhatnak el a saját államukon kívül.
Carlos,
Azon viszont ne lepődj meg, ha a volt férj elképesztően közlékeny lesz, és bőséges információval fog szolgálni a hitelezőnek barátnőd külföldi elérhetőségeiről, magas fizetéséről, meg jelentős vagyonáról.
Ha elég nagy a tartozás, és a férjtől nem tudnak elég pénzt beszedni, akkor a hitelező utána mehet Angliában, az angol rendszerben. Annyira nem nehéz.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02