A követelés-felszámítását nem a végrehajtásban kell vitatni, hanem az azt megelőző jogérvényesítési eljárásban. Ha a végrehajtandó határozatban kamatos kamat is elő van írva (ilyen egyébként tényleg nem létezik), akkor azt is meg kell fizetni, illetve a végrehajtónak azt is be kell hajtania.
Hogy szünetelő végrehajtás mikor és miért lehet folytatni, arról a Vht. 54. §-a rendelkezik.
Tisztelt Szakemberek!
Egy 1 évvel ezelőtti 30 ezer ft-os telefon tartozásból a végrehajtó 245 ezer ft követel .
Kérdésem csak annyi lenne lehet e a végrehajtási eljárás ebben a szakaszában az összeg ellen panaszt benyújtani és ha lehet akkor hova?
Hajlandó vagyok a tőke tartozást megfizetni ,illetve valamennyi kamatot is,de ilyen irreálisan magas összeget nem értem mi alapján kérnek.
A követelés összegét nem a végrehajtó találja ki, hanem a végrehajtható okirat írja elő. A most felszámított követelés összegét a fizetési meghagyásnak ellentmondva vitathattad volna, most, utólag már nem.
„Hajlandó vagyok a tőke tartozást megfizetni”
A fizetési hajlandóság hiánya miatt találták ki a végrehajtás intézményét. Nem legújabb kori találmány ez, és még csak nem is magyar találmány. Ha tehát nem vagy hajlandó önként fizetni, akkor majd elveszik tőled kényszerrel. Ha ezt szeretnéd, akkor dacolj még egy kicsikét...
A fizetés meghagyást nem én vettem át .Amikor tudomást szereztem róla már sajnos kifutottam az időből.
gerbera317 ne ragadj ki a szöveg környezetből egy mondatott.
Ezek szerint akkor 30 ezer ft tartozásért akkár milliokat is követelhetnek anélkül,hogy nekik bár mit is igazolniuk kellene dokumentumok átall azért, mert nem tartózkodott az otthonomban amikor közbesiették a levelet és 15 napon túl nyújtottam be kifogást.
„mert nem tartózkodott az otthonomban amikor közbesiették a levelet és 15 napon túl nyújtottam be kifogást.”
Igen. És nem kifogást kell ilyenkor előterjeszteni, hanem igazolási kérelmet vagy kézbesítés megdöntése iránti kérelmet (attól függ, melyik passzol jobban), valamint ellentmondást. Egy ügyet többféleképpen is el lehet cseszni, sőt, többszörösen is. Úgy látom, neked is sikerült.
Nagyon homályosan kérdezel: csak simán múltidőt használsz. Csakhogy múltidő a 3 évvel ezelőtti dolog is, meg a tegnapelőtti is. Nyelvtan szempontjából mindegy, eljárásjog szempontjából nem az.
Egyébként, ha az egész írásodat beidézem, akkor is ugyanazt válaszoltam volna rá. A kiragadott részletet is csak azért tettem oda, hogy értsd, mire válaszolok. De, köpködj csak nyugodtan, a képernyő úgyis megfogja...
Tisztelt szakértők!
Adott egy vidéki kis telekrész mely kivett udvar néven szerepel, papíron kb. egy milliós forgalmi értékű, fele tulajdonban a testvéremé másik fele enyém. Testvérem vállalkozása 2009-ben tönkrement, ezért a nav bejegyzett rá 3 milliós adótartozást és kamatait 2011-ben, meg egy cég is bejegyeztetett ugyanezért 2 milliós jelzálogot, ugyancsak testvérem fele részére. Árverést tartottak, de nem vette meg senki.
Most úgy néz ki, hogy lesz 550 ezer ft adótartozásom az én fele részemre is.
(A telek nagyon lepukkant helyen van, kizárt, hogy bárki megvenné árverésen, főleg, mert a ház amihez tartozott el lett régen adva, de ez a telekrész melyről szó van külön helyrajzi számon volt és az ügyvéd akit a házvásárló hozott elfelejtette beleírni az adásvételibe így maradt egy hozzá vezető út nélküli megközelíthetetlen telekrész a nevünkön.)
Kérdés, hogy ilyenkor mi történik, csak jelzálogot jegyez be rá a nav és marad a nevünkön, vagy el is tulajdonolja az egész telket és bekerül az állami földalapba?
Ha eltulajdonolja, akkor ebben nem akadályozza meg az, hogy egy cégnek is be van jegyezve rá jelzálogjoga?
Lekerül-e így a nevünkről, vagy sem?
Nem jelzálogjogok, hanem végrehajtási jogok vannak rá bejegyezve.
A neveteken marad.
Köszönöm a választ de még egy kérdésem azért volna:
Akkor vihetik is a házat?
Ugyanis a ház vételénél pont a banki tartozások miatt nem lettem Én is tulajdonos csak haszonélvező!Az ügyvédünk javasolta ezt! :)
Üdv.Babett
telekrész:
ha árverésen nem kell senkinek, tiétek marad
ház:
ha nem vagy tulajdonos, nem fogják - a Te vh ügyed miatt - árverezni (a "csak haszonélvezet" jó...)
Sziasztok!
Családtagnak adófolyószámla tartozás miatt 8 éve végrehajtást jegyeztek be az ingatlanára, de mivel résztulajdon volt, nem kelt el árverésen.
Azt tudja, hogy az ingatlanra tett végrehajtás nyugszik, tehát nem évül el, ott marad az illető ingatlanon.
Kérdés, hogy ez visszahat a tartozásra is, vagyis ez esetben az adófolyószámlán nyilvántartott tartozás sem évül el 8 év alatt?
Ha elévül az adófolyószámla tartozás, de most örökölne egy másik ingatlanrészt másik ingatlanon, a végrehajtás átkerülne arra is, vagy a folyószámla tartozás elévülése miatt arra már nem tennék rá?
„Azt tudja, hogy az ingatlanra tett végrehajtás nyugszik”
Azt elég rosszul tudja, mert ilyen nincs.
Ha az a kérdés, akkor az adótartozás behajthatósága főszabályként jóval rövidebb, mint 8 év. Ha elévül a tartozás, akkor a behajtása érdekében végrehajtási cselekmény - pl. ingatlanfoglalás - nem foganatosítható. Ha meg nem évült el, akkor igen.
2006-ban felvettem egy hitelkártya kölcsönt. Fizettem a részleteit. 2007-ben megszűnt a munkahelyem, nem tudtam fizetni (volt hitelfedezeti védelem benne, de nem érdekelte őket), a bank felmondta a szerződést. 2008-ban egy összegben akartam kifizetni a tartozást, amit a bank ügyintézője nem engedett, sőt, az arcomba röhögött, hogy ő elintézi: soha, sehol ne kapjak többé hitelt. (Így utólag a fiókvezetőhöz kellett volna mennem, de kb. 8 éve nem tudtam, mit tehetnék.) Annyit árult el összesen, hogy egy nyíregyházi cégnek átadták az ügyet, menjek és keressem meg, melyik cég az. (Nevet nem mondott.)
Most kaptam egy bírósági végrehajtótól, a lakásba bedobva egy papírt, hogy ő végre akar hajtani. Kérdéseim:
Köszönöm a választ!
1.) Lehetett.
2.) Törvényes. Nem jól gondolod.
3.) Úgynevezett nemperes eljárással. Persze, abban abszolúte nem alperes voltál, csak egy kötelezett, aki elbénázta. Ja, mindebből következik, hogy a zárójelben feltett kérdésedre a "nem" a helyes válasz.
4.) Ez fájni fog: fizetni?
Kedves Kovács Béla Sándor!
Úgy tudom adótartozásnál a jelzálogjog bejegyzésétől az elévülés nyugszik, tehát az elévülési idő nem telik.
Tehát rosszul írtam, nem a végrehajtási jog nyugszik, hanem a végrehajtási jog elévülése.
Arra lennék kíváncsi, ha végrehajtási jog elévülése nyugszik, akkor az visszahat-e az adótartozásra, tehát az sem évül el?
Épp most volt erről egy cikk az indexen:
http://index.hu/…n_tartozasa/
Kedves ius latratus!
Ha jól értelmezem, amit írt, rég elévült a dolog. Engem ugyanis 2007-2015-ig senki semmiről nem értesített.
Fizetni, oké. De miért fizessek a végrehajtónak olyan díjat, ami nem jogos? (A 2007-2015-ig tartó időszak kamatairól és behajtói díjairól beszélek, hisz nem keresett meg senki, engem pedig szándékosan információ nélkül hagytak a bankban. El nem végzett munkáért miért fizetnék?) Ugyanis ha én bemegyek, rendezni akarom a tartozást, és nem engedik (gyakorlatilag ez történt), onnantól kezdve valami nem stimmel a bank részéről.
bopci
„Ha jól értelmezem, amit írt, rég elévült a dolog.”
Ezt írtam?
„ Engem ugyanis 2007-2015-ig senki semmiről nem értesített.”
Nem rémlik a messzi múltból egy a/5-ös boríték, benne olyan lényegtelen dolgokkal, mint az adós neve, meg tartozás összege? Fizetési meghagyás a neve. Közjegyző néni, vagy bácsi küldte. Nem?
Amúgy a vh-lapon ott szerepel az, hogy milyen manók közreműködésével kerültél a végrehajtóhoz. Ott lesz az, keress csak rajta egy közjegyzőt...
Kedves ius latratus!
Nem, nincs borítékom, amiben fizetési meghagyás szerepel, sem B5-ös, sem közjegyzős. A vh lapon olyan cégnév szerepel, akikről nem hallottam, nem kaptam tőlük levelet soha.
@bopci: Ha a végrehajtási lapot közjegyző állította ki (esetek 98%-a), annak 6. pontjában szerepel a végrehajtást megelőző fizetési meghagyás adatai: mikor emelkedett jogerőre, illetve kézbesítési vélelem folytán történt-e ez.
Ha be van pipálva, hogy kézbesítési vélelem, akkor talán lehet még utólag menteni valamit, ha nincs, akkor nem valószínű. A közjegyző tudja megmondani, hogy milyen címedre küldték a fizetési meghagyást.
Ius latratus nem azt írta, hogy elévült a követelés (jogi úton való érvényesíthetősége), hanem hogy ennek a lehetősége fennállhat - további információt kell szerezned, hogy ez kiderüljön (lásd fentebb).
Javaslom, hogy a végrehajtási lap átvétele után 5 napon belül fordulj ügyvédhez, hogy az időben el tudjon járni, ha van lehetőség a tartozás vitatására.
bopci
a vh lap felsorolja a szereplőket (jogosult, annak képviselője stb ezek ilyen keretezett részek) ott van a Te neved is, s alatta a cím...
kérdés: a 6-os pontban a "meghagyás jogerőre emelkedésének időpontja" rubrikán jelzett időpontban, a jelzett cím volt a bejelentett címed?
Bopci!
A végrehajtási lap 6. pontja szerint mikor emelkedett jogerőre a fizetési meghagyás?
a) Ha öt éven belül, akkor ld. c) pont
b) Ha öt éven túl, akkor: A jogerőre emelkedés és a végrehajtás elrendelése (vh-lap utolsó oldal) között eltelt-e öt év?
ba) Ha igen, Vht. 41. §
bb) Ha nem, ld. c) pont.
c) A vh-lap 6. pontjában van-e pipa ott, hogy "vélelmezett kézbesítéssel emelkedett jogerőre"?
ca) Ha nem, akkor fizess.
cb) Ha igen, akkor a vh-lap átvétele óta eltelt-e 15 nap?
cba) Ha igen, akkor fizess.
cbb) Ha nem, akkor Fmhtv. 32. § (ellentmondás)
Ellentmondani csak akkor érdemes, ha elévülésre hivatkozol (ha a folyamat b)-vel kezdődik). Ha a folyamat a-c-cb-cbb, tehát nem évült el, akkor a pereskedés nagyon meggondolandó.
Tisztelt fórumozók!
Ha egy átlag keresetből elő munkavállaló súlyos gondatlanságból százmilliós kárt okoz egy vállalatnak, akkor milyen jellemző ítéletre, végrehajtásra számíthat? Nyilván nem tudja visszafizetni a kárt. Életfogytiglan törlesztés? Valaki ismer ehhez hasonló precedenst? Köszönöm (egy laikus)
Tisztelt Fórumozók!
Amennyiben a végrehajtási eljárást a felszámolás megszünteti, úgy a felszámolás során a végrehajtó díja a hitelezői sorrendben az első helyen fog szerepelni (felszámolási költség)? Illetőleg a felszámolási eljárás során a végrehajtó a felszámolás alatt álló adós vagyonát felkutathatja vagy az kizárólag a felszámoló feladata?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Halogen
A súlyos gondatlanságot bíróság állapíthatja meg. Majd ha megállapította, akkor érdemes a kártérítéssel foglalkozni.
Ron,
A végrehajtást nem a felszámolás szünteti meg, hanem a bíróság. Megszüntetett végrehajtást nem lehet folytatni, semmilyen végrehajtási cselekményt nem lehet foganatosítani, és kifizetetlen összegeket sem lehet követelni, főleg pedig behajtani nem lehet.