végrehajtás kérdések


gerbera317 # 2021.01.03. 17:30

Nincs itt semmilyen ellentmondás. A válaszok egymást egészítik ki.
Amit drbj mond, az teljesen rendben van. Végrehajtási cselekmény még az is, ha a végrehajtó véletlenül kinyitja az aktát, és beletüsszent, majd tesz az aktába egy cetlit, hogy "hoppá, tüsszentettem egyet". A bírósági gyakorlat nagyon tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát, és ahol csak lehet, ott a végrehajtás folytathatóságáról dönt, ha a léc rezeg, akkor is. Ennek pedig az az oka, hogy a végrehajtás célja az adós teljesítésének a kikényszerítése, nem pedig az, hogy az bármilyen himi-humi indokkal megúszhassa a teljesítést.
KBS ezt egészíti ki azzal, hogy a letiltás sorba állítása egy olyan várakozási időszak kezdete, melynek során a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelését, pontosabban a várakozás célja éppen annak a kivárása, hogy érdemi végrehajtási cselekményre kerüljön sor, és ennek érdekében nyugszik az elévülés (magyarán: nem ketyeg az óra).
Ezeket a Ptk-ban találod meg a 6:21-25. §§-nál.

kalmi # 2021.01.03. 16:44

Köszönöm válaszotokat!

Kovács_Béla_Sándor:
Válaszában ellentmondást érzek a drbjozsef válaszával.

A konkrét kérdés mit értünk elévülés alatt?

drbjozsef: Válaszából úgy értettem, hogy ezt bármilyen végrehajtási cselekmény megszakíthatja. Pl: Jövedelem iránti keresés, vagy bankszámla vizsgálat.

Számomra ami nem világos, hogy ilyen cselekmény indítása, hogyan történik, mit értünk alatta. Pl: végrehajtó programja jelzi, hogy most kellene keresni valamit, mert el fog évülni és csak úgy kezdeményez egy keresést (egy netes keresés nem hiszem, hogy költséggel jár, de ha talál valamit, az elég komoly érdeke)? Esetleg ezt a jogosult kezdeményezheti csak?

Továbbá a kérdés, hogy letiltás folyamatban van, de nincs megkeresés, akkor a minden hónapban letiltott jövedelem, az végrehajtásnak minősül-e?
Feltételezem a végrehajtó passzív, mert pl: a nyugdíj folyósító (esetleg cég) a végrehajtó által adott instrukciók alapján utalja a jogosultnak az összeget, azaz a végrehajtó azt sem tudja, hogy vonódik a jövedelem vagy sem. Pl: 100 milliós adósságnál ez egy 100 ezres nyugdíjnál 100 év is lehet...

Az ingatlan pedig a bejegyzési jog mit jelent, mi történik a bejegyzéssel, ha nincs kezdeményezve végrehajtás? Egyszer csak "elfelejtődik"?

Köszönöm a segítségeteket, sajnos számomra ez a végrehajtás nagyon homályos dolognak tűnik... Nem igazán értem, hogy miért nem egyértelműbbek a dolgok, tájékoztatások....

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.03. 11:56

"Bejegyzés" nem évül el, ez így nem is értelmezhető.
A végrehajtási jog a behajtandó követeléssel együtt évül el.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.03. 11:55

Ami sorban áll, az sem évül el, mert az meg nyugszik.

kalmi # 2021.01.03. 11:39

Nagyon köszönöm a segitsegedet!
Amit írtál, abból feltelezem, hogy pl egy folyamatban levő nyugdíj letiltás az minden hónapban végrehajtási cselekménynek minősül. Esetlegesen csak az évülhet el, ami sorban állt, de ott is 5 évnek kell eltelnie.

Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy ingatlanra végrehajtási bejegyzés van téve, de nem kéri a a jogosult a végrehajtást, vagy esetlegesen a végrehajtó nem tudja eladni az ingatlant, akkor ez a bejegyzés is elévülhetet? Hogya történhet a végrehajtási jog törlése?

drbjozsef # 2021.01.03. 08:46

kalmi,

Ezt az adatot általában nem adja ki senki (mármint az, akinek tartozol, vagy az engedményes, mint az intrum vagy más behajtócég), ezért biztosra soha nem mehetsz, hogy elévült-e egy követelés. Mivel bíróságon nem neked kell bizonyítani az elévülést, hanem a jogosultnak kell bizonyítania, hogy nem évült el (ritka kivételek egyike, ahol fordított bizonyítás van), ezért legtöbbször csak ott derül ki, hogy tényleg elévült-e egy követelés, vagy sem.

Ez alól pont kivétel a végrehajtás : a végrehajtó az ügyhöz tartozó aktában dátummal együtt nyilvántart minden releváns történést, levelezést, az összes cselekményt. A kötelezett is bemehet, és kérhet betekintést az aktába, és ott lehet látni mikor milyen cselekmény volt. Ha ott van összefüggően az elévülési időnek megfelelő időtartam, amikor semmilyen cselekmény nem történt, akkor a követelés elévült.

Ha szerinted elévült a követelés a végrehajtásban, akkor kérni kell a végrehajtótól a Vht. 41.§ szerinti eljárás lefolytatását elévülésre hivatkozással (és általában célszerű beleírni, hogy ez nem végrehajtási kifogás, csak nyilatkoztassa a végrehajtást kérőt, és annak eredményéről tájékoztasson téged is). Ha a végrehajtást kérő elismeri az elévülést, akkor a végrehajtó megszünteti az eljárást, ha nem, akkor neked kell végrehajtás megszüntetése iránt pert indítanod a bíróságon.

kalmi # 2021.01.02. 23:30

Koszonom!
Amit meg nem teljesen ertek az elevulesnel, hogy ez hogyan működik. A végrehajtó kiadja ezt az adatot? Hogyan lehet ellenőrizni? Ha pl rakerdez az ember, akkor csinálhat egy megkeresést is? A megszüntetés hogyan történik ki vonja vissza a végrehajtást?

drbjozsef # 2021.01.02. 22:57

kalmi,

Az általános az 5 év.

Néhány kivétel van (telekommunikációs 1 év, gázszolgáltatásnak 2, áramdíjnak 3, lehet van még más is)

kalmi # 2021.01.02. 22:42

Köszönöm a válaszodat!
Az elévülési idővel kapcsolatban, amit írtál lenne egy kérdésem meg:

“adott követelésre vonatkozó (1/2/3/5év) elévülési időnek megfelelő időtartamban“

Az (1/2/3/5év) mitől függ, hogy mennyi idő?

drbjozsef # 2021.01.02. 21:20

Tom Breitkopf,

"hatóságnál egyéb hatósági eljárás"

"tanú"

drbjozsef # 2021.01.02. 21:18

kalmi,

Ha van már végrehajtható okirat (jogerős fizetési meghagyás, záradékolt közjegyzői okirat tartozáselismerésről, vagy jogerős bírósági ítélet), akkor a végrehajtást már csak végrehajtási cselekmény szakítja meg.

Ha az adott követelésre vonatkozó (1/2/3/5év) elévülési időnek megfelelő időtartamban van összegfüggően ennyi idő végrehajtási cselekmény nélkül, akkor az a követelés elévül a végrehajtásban, és a végrehajtási jog is vele együtt évül el.

Ugyanakkor végrehajtási cselekmény mint fogalom nincs konkrétan definiálva, a joggyakorlat szerint végrehajtási cselekmény a végrehajtó által a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedés ami igazolhatóan megtörtént. Például ha az évek óta szünetelő végrehajtásban a végrehajtó ellenőrzi, hogy a kötelezettnek van-e munkahelye, vagy ingatlan a nevén, lényegében bármilyen lekérdezést indít, az már végrehajtási cselekmény. Magyarán, ha a végrehajtást kérő észnél van (mert azért a végrehajtó nem tud minden alvó ügyére is figyelni), akkor lényegében csak egy kérelmet kell betolnia, és nem fog soha elévülni a végrehajtás alatt a követelés.

A kötelezett bemehet a végrehajtóhoz, és ha belenéz az aktába, akkor ott a cselekmények között egyértelműen látható a dátumokból, hogy volt-e ilyen összefüggő időszak, elévült-e a követelés.

kalmi # 2021.01.02. 18:13

Kedves drbjozsef!
Köszönöm a válaszodat, de ez olyan szépen van fogalmazva a törvény, hogy nem értem. Segitenel az értelmezésben is. Köszönöm!

Tom Breitkopf # 2021.01.02. 16:39

Kedves drbj!

Nem ez vonatkozik az én esetemre? Miért vennék ennyire félvállról, hogy félrevezeti a bíróságot?

2012. évi C. törvény

271. § (3) bekezdése alapján Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

272. § (2) bek. alapján A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki

  1. a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.

drbjozsef # 2021.01.02. 15:09

kalmi,

Ptk.6:25.§(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

kalmi # 2021.01.02. 14:14

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségeteket kérni végrehajtással kapcsolatban.

A következő a kérdésem:

Egy jogerős végrehajtás elévülhet-e abban az esetben, ha sorban állások miatt nem kezdődik el a végrehajtás, azaz van-e valamilyen időkorlátja a végrehajtás (követelés) lejártának?

Köszi!

Kalmi

apo60 # 2021.01.02. 14:03

KBS köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.02. 11:15

Akkor nem.

apo60 # 2021.01.02. 11:13

Üdv!
Szeretném kérdezni,hogy jogerős fizetési meghagyás után végrehajtási szakban van e még lehetőség arra hivatkozni végrehajtás megszüntetése perben,hogy a követelés még a fizetési meghagyás elött elévült?Fizetési meghagyás át lett véve ellentmondás nem történt.

Tom Breitkopf # 2021.01.02. 08:21

drbj

A pert nem kerdes, hogy megnyerjuk. Viszont amit csak lehet ra akarok huzni arra a rohadekra.

Viragszal:

Kevesebb szemelyeskedes?? Na most rohogok igazan.

drbjozsef # 2021.01.01. 19:02

Tom,
tartok tőle, hogy a "szükséges lépések" valóban abban fog kimerülni, amit gerbera írt. Benyújtott számlákat, amivel valamilyen előnyt kívánt szerezni a perben. Ha igazad van, és nem relevánsak az ügy szempontjából, akkor a megfelelő lépés az, hogy a bíró nem veszi figyelembe. Nem elég ez neked?
(Mondjuk, az alperes azt nyilatkozza, hogy tévedett, rossz számlát nyújtott be. Tudod bizonyítani a rosszhiszeműségét? De még akkor is : ez egy polgári per. A felek szabadon próbálhatják bizonyítani az igazukat, és ha ez nem sikerül, akkor ennek a logikus következménye, hogy elveszíti a pert. Ennyi.)

gerbera317 # 2021.01.01. 18:03

OFF Maradjunk inkább a 'nagyfejű'-nél. Amire te gondolsz, az a Dummkopf. (A gerbera pedig valami növény, azt hiszem.) ON
Nos, drbj helyesen utal rá, hogy azok a számlák nem hamisak, hanem csak nem vehetők figyelembe ebben a jogvitában. Ha nagyon szőrözni akarnék, megintcsak azt mondanám, hogy nem állítottál igazat; illetve az igazságra csak a (kiprovokált) pontosítás során derült fény. Nem lenne egyszerűbb rögtön valós tényvázlattal kezdeni a kérdést? Tudod: kevesebb bosszankodás, kevesebb röhögés, kevesebb személyeskedés stb...

drbjozsef # 2021.01.01. 17:07

A “hamis” megnevezes ezuttal annyit tesz

Ó, nem hittem, hogy külön definícióid vannak. Ez esetben még nehezebb válaszolni, hiszen nem ismerjük, hogy melyik szó mit jelent nálad pontosan.

Ha jól értelek, azok a számlák akkor nem hamisak - már a szó normál jogi jelentése szerint legalábbis.

Tom Breitkopf # 2021.01.01. 16:44

Rezgett a léc? Lassan kezdelek kiismerni, es a bosszankodas helyett jokat rohogni a hozzaszolasaidon.

Amennyiben a vegzesek, es egyebekben talalhato idezetek lattan neked rezgett a lec, lehet, hogy kevesebb tanacsot kellene osztogatnod.

A “hamis” megnevezes ezuttal annyit tesz, hogy nem az en ugyemhez tartozo szamla, es ezt tudom bizonyitani is. Raadasul egyszeruen, mert az alperes idiota.

Nem, a breitkopf annyit tesz, hogy hazug es buta (ld. vesszok). De csak abban az esetben, ha a gerbera komplexusos okoskodot jelent.

gerbera317 # 2021.01.01. 16:33

Te legfeljebb csak állítani tudod, hogy a számla hamis. Ha az nem nyilvánvalóan hamis (például kézzel rajzolták), akkor csak szakértő igazolhatja az állításodat.
bíró automatikusan megteszi a szükséges lépéseket?
Igen. A tárgyalás után automatikusan elhagyja a tárgyalót, és célba veszi a büfét.
legutóbb is kiderült, hogy nem hülyeséget írtam.
Ilyet én sem állítottam. Azt mondtam, hogy nem tűnik igaznak a tényállás. Hát, a pontosítás során rezgett is a léc rendesen.
A Breitkopf nemdenem annyit tesz, mint 'nagyfejű'?

Tom Breitkopf # 2021.01.01. 16:17

Én (is) tudom bizonyítani. De kérlek, ne megint az állításaimat vonjad kérdőre elsőre, mert legutóbb is kiderült, hogy nem hülyeséget írtam.

Ha hozzá tudsz szólni érdemben, azt köszönöm, de ez esetben a felesleges b.sztatást hagyjuk.