végrehajtás kérdések

Sziasztok!

Ma lekértem a cégünk cégkivonatát és van rajt egy 2014-es végrehajtás. Az ügy végrehajtója a tartozást azt hiszem hatósági átutalási megbízással szedte be. Ha jól tudom ezután meg kellett (volna) keresnie a Cégbíróságot, valahogy így: XYZ számú végrehajtási ügyben megkeresem a Tisztelt Cégbíróságot, hogy a Cg. XX-YY-ZZZVVV cégjegyzékszámú gazdasági társaság cégnyilvántartásából a végrejhajtás tényét törölni szíveskedjen.

Zűrös időszak volt akkor a cégben s céges végrehajtásom sem volt más egyéb, így szeretném kérdezni, lehetséges-e hogy én mulasztottam, azzal hogy valamilyen illetéket nem fizettem ki a Cégbíróságnak s azért nem került törlésre? Abból kiindulva, hogy a vh-jog törlésének díja 6600 Ft arra gondolok, hogy a cégnyilvántartásból való törlésért is fizetni kell. Vagy ez hülyeség?

A tartozást rendeztük, a végrehajtást kérő azóta is partnerünk.

OFF Ez a "gyors válasz"-os köszönetet zsigerből nyomod, vagy megnézted, hogyan köszönik, meg a többiek, és csak őket utánozod? (Igazából azért kérdezem, mert a 21 órás fórumválasz minden, csak éppen nem "gyors".) ON
„Megnéztem a címzettlistát és valóban több ügyvéd”
Mivel a végrehajtást kérőket többnyire ügyvéd vagy jogtanácsos képviseli, ezért nem kell nagyon csodálkozni, hogy a címzett csupa doktor valaki. A hirdetményen vannak felsorolva a vh-kérők a követeléseikkel és ügyszámaikkal, a címzettlistában meg nem is látod őket. Viszont, ha a címzettlistában nem látod az adóst, akkor biztos, hogy valamelyik ügyvéd az ő ügygondnoka.
A (vélt) jogaiban sértett bérlő többnyire akkor szerez tudomást az adós elleni végrehajtásról, amikor elkezdődik a kiürítési eljárás. Mondja ő. Mert egyébként éveken keresztül látta és hajigálta ki az adósnak címzett értesítőket, kekeckedett a helyszíni eljárást lefolytatni akaró végrehajtóval, hőzöngött a bérleti díj lefoglalása miatt, az árverési hirdetményi időszakban zavarta el az érdeklődőket. Szóval hadd állítson valótlant, normális végrehajtót nem fogja meghatni. Csak töketlen végrehajtó függeszti fel a kilakoltatást, ha akadékoskodó bérlőt talál a kiürítéskor a helyszínen.
Egyébként, a bérlőnek az adóstól kell(ene) értesülnie az árverésről, és így akár időben megtámadhatná az árverési hirdetményt. Ha nem teszi, utólag már elkésettnek kell tekinteni a kifogását. A lényeg az, hogy az adós értesítésével a bérlőt is értesítettnek kell tekinteni. Ha ez valahol elakad, az kizárólag az adós rosszhiszemű mulasztása, azt pedig illik tudni, hogy az adós mulasztása nem lehet akadálya a végrehajtás foganatosításának. Ha pedig volt korábban bérleti díj lefoglalás, akkor a bérlő jogállása és a bérleti jogviszony kezdete már eleve tisztázott, és többnyire az árverési hirdetmény is megemlékezik erről a körülményről, sőt a bérlő is címzettje az árveréssel kapcsolatos intézkedéseknek.
„az nem befolyasolja a sikeres árverést követő birtokbaadást, jól gondolom?”
Ahogy már utaltam rá: egy töketlen végrehajtó megijedhet egy hirtelen a semmiből (vagy az ingatlanból) előkerülő harmadik személytől, a tökösebbje viszont le se xarja, éppen azért, amit feljebb írok. Azt mi nem tudhatjuk, hogy a te esetedben eljáró végrehajtó kiféle-miféle.

Köszönöm a gyors választ.

Megnéztem a címzett listát és valóban több ügyvéd, valamint ügyvédi iroda is szerepelt közte. Gondolom ez is utalhat akkor arra, hogy van kirendelt ügygondnok.
Visszatérve a válaszra: tehát az árverési hirdetmény ellen, ha nem nyújtott be kifogást az adós vagy képviselője, egy útólag előcitált bérleti szerződést is lehet semmisnek tekinteni, az nem befolyasolja a sikeres árverést követő birtokbaadást, jól gondolom?

Ha bérleti szerződéssel lakna ott, aki ott lakik, akkor a bérleti díjat már régen lefoglalta volna a végrehajtó, és a kérdésedre is bővebben tudtak volna válaszolni. A "nem" azt jelenti, hogy az ott lakó vagy jogcím nélkül lakik ott, vagy pedig szívességből, valami ellenőrizhetetlen szóbeli megállapodás alapján.
Egyébként pedig, az árverési hirdetmény ellen előterjesztett végrehajtási kifogással szólalhat fel az adós (vagy az ügygondnoka), vagy a jogaiban sértett bérlő, hogy az ingatlant nem lehetne beköltözhetően árverésre bocsátani.
Az ügygondnokos kérdés egyértelmű: kell.
Az árverési hirdetményt letöltötted már, és megnézted a címzettlistát? Abból is sokminden kiderül ám!

Üdv!

Adva van egy végrehajtás alatt lévő ingatlan, amely beköltözhetőként van hirdetve. Mivel az ingatlan a környéken található, kiderítettem, hogy a tulajdonosok már több mint 6 éve külföldön élnek, jelenleg úgy gondolom, hogy albérlő lakja az ingatlant, mert lakott.
Az illetékes végrehajtó iroda vh. helyettesénél érdeklődve, hogy van-e érvényes bérleti szerződés és egyáltalán ezt vizsgálnia kell-e az irodának, mielőtt a hirdetményt elkészítik, azt a választ kaptam, hogy nem.

Szeretnék megbizonyosodni, arról, hogy sikeres árverést követően érhet-e meglepetés ezzel kapcsolatban és ha igen, mi? Gondolok itt arra, hogy megnyerem az árverést és a beköltözhető állapotú ingatlan mégsem az, tehát nem vehetem birtokba a moratórium után, mert van évekkel korábban írt bérleti szerződés.
Továbbá, külföldön tartozkódó adós esetében szükség van-e ügygondnok kirendelésére a végrehajtás idejére?

A válaszokat előre köszönöm!

rigoz

"@papinianus88: Vannak olyan jogcímek, amik tárgyi mentesek, igen a végrehajtás alól. Meg van ugye külön a munkabér-letiltás.

De a családi pótlék tudtommal - hiba egyébként, hogy nem - nem tartozik a tárgyi mentes ellátások körébe."

A tudtommal - én olvasatomban - senkit nem érdekel, a száraz, tételes jog megadja a választ. Ahogyan a másik topikban fogalmaztál: leülhetsz elégtelen.

Az, hogy valami a tételes jog alapján mentes vagy letiltás alól mentes az rendben van. Amit te keresel, az a hatósági átutalási megbízás alól mentes összeg! Jelzem összegről van szó, jogcím csak a letiltásnál releváns, ahogy gerbera is utalt rá.

79/A (2)

"A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá."

Ez alapján kell számolgatni. Segítek: Nem fix összeg, esetről-esetre változhat ;)

„ a családi pótlék (...) nem tartozik a tárgyi mentes ellátások körébe”
Hát de. A dolog szépséghibája, hogy a Vht. IV. fejezetében tárgyalva, ahol az alcím: letiltás alól mentes juttatások.
A következő, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtásáról szóló V. fejezet pedig nem ismeri a tárgyánál fogva mentes összeg fogalmát.

@papinianus88: Vannak olyan jogcímek, amik tárgyi mentesek, igen a végrehajtás alól. Meg van ugye külön a munkabér-letiltás.

De a családi pótlék tudtommal - hiba egyébként, hogy nem - nem tartozik a tárgyi mentes ellátások körébe.

A végrehajtási ügy ura - dominus litis - a mindenkori végrehajtást kérő. A rendelkezési joga alapján van tényleges mozgástere. Amennyiben hozzájárul, akkor a letéti számlán kezelt összeg egy részét elfogadhatja részletfizetésként első teljesítésnek, a hatósági átutalási megbízás visszavonásához és egyben a részlettel történő szüneteléshez hozzájárulhat. (Nem mondom, hogy ez 1069 előfordul) A lehetőség meg van rá. Ha szünetel a végrehajtási eljárás - ahogyan helyesen leírták - végrehajtási eljárási cselekmény nem foganatosítható. Természetesen ennek a conditio sine qua non-ja, hogy a részleteket szépen teljesíteni kell a megállapodás szerint, nem "hirtelen" megijedni, majd "hirtelen" megnyugodni.

rigoz:

"Ha a számlán havi szinten 28.500Ft feletti forgalmazás van, az azt meghaladó rész inkasszálható."

Ez nem teljesen igaz. A hatósági átutalási megbízás alól mentes összeg nem az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodik, annál azért bonyolultabb a gyakorlatban és a jogszabályban is :)

@alsovonal: „Nővérem 26.600 Ft családi pótlékot kap. Eddig még minden hatósági átutalási megbízáskor fizetett neki a bank. Igazad van, ez a 28,5k alatt van.
”
Köszönöm a visszajelzést.

Grafomán kérdező egyetlen opciója részletfizetést kérni. Mondjuk ezt nem kellett volna az utolsó pillanatra hagyni, amikor már hamarosan utal a kifizető ...

1. (Ismét...) Ne személyeskedj! Gerberával is ez a legnagyobb baj, mond valami szakmailag rendben lévő dolgot és hozzáfűz egy szükségtelen megjegyzést, egy személyeskedő beszólást...

2. Hát igen, vagy ez vagy a felfüggesztés. A pereskedésnek nem látom értelmét, úgy, hogy részletfizetést is akar... Szép öngól lenne, első tárgyaláson úgy utána vágnák a keresetet, ha egyáltalán nem utasítják vissza...

Nővérem 26.600 Ft családi pótlékot kap. Eddig még minden hatósági átutalási megbízáskor fizetett neki a bank. Igazad van, ez a 28,5k alatt van.

Grafomán kérdező egyetlen opciója részletfizetést kérni. Mondjuk ezt nem kellett volna az utolsó pillanatra hagyni, amikor már hamarosan utal a kifizető ...

@alsovonal: A családi pótlék nem tárgyi mentes a végrehajtás alól. Tudtommal... Ráadásul bankszámla-egyenlegénél irreleváns az összeg érkeztének a jogcíme.

Ha a számlán havi szinten 28.500Ft feletti forgalmazás van, az azt meghaladó rész inkasszálható.

Ezt úgy lehet kivédeni, ha a kérdező postai útra áttereli a családi pótlék kifizetését. Azonban, ha tudomására jut a vh.-nak, hogy ilyen címen ellátásban részesül az adós, akkor ott is a nyugdíjminimum feletti összeget lefoglalhatja.

„még egyszerűbben fogalmazni”

Nem sikerült.

„ennek a 2 csp-nek 'lenne jobb helye' a családi kasszában”

Mi akadályoz abban, hogy bemenj a bankba szólni, hogy ez kérem családi pótlék? Jellemzően 1-2 órán belül kifizetik. (Sberbank-os tapasztalat)

„vhajtás kérő felé”

Úgy akartad írni, hogy vhajtás kérőnek?

Túlbonyolítod a dolgokat szerintem. Részletfizetést kell kérelmezni. Jobb helyeken a végrehajtójelölt megkérdezi mennyit tudnál vállalni. Aztán max. a vh-kérő a Vht. 52/A § (3) bekezdése alapján értesítheti a végrehajtót, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, amire 15 napja van. (Ritka, örülnek a teljesítésnek.) Ezután 52. § f. pontja alapján leszünetelteti az eljárást.

@Eraboo:

1. A Vht. 41. § szerinti eljárás "eredménytelensége" esetén bármikor indítható per a végrehajtás megszüntetése/korlátozása iránt.

Bár, ha részletfizetést kér, ami azt jelenti, elismeri a tartozás és ezzel a végrehajtás jogszerűségét, akkor igazából nem nagyon értem. minek. Hiszen akkor jó eséllyel belebukna...

Tehát mindenekelőtt el kellene dönteni, hogy minek perelni? Milyen alapon?

Eljárásjogilag nem zárja ki a kettő egymást, de nagy ökörség.

2. A fizetési kedvezmény tartama alatt - törvény erejénél fogva - a végrehajtás szünetel, az elévülés nyugszik, a részletfizetési megállapodás megkötését követően újabb végrehajtási cselekménynek nincs helye.

A már kibocsátott inkasszót nem is kell visszavonja a végrehajtó, de a hatályvesztése után a részletfizetés tartama alatt újabbat nem bocsáthat ki.

Erre a végrehajtást kérőnek sincs ráhatása, meg van kötve a megállapodás, akár mit csinál a végrehajtást kérő, amíg törleszt rendesen nem foganatosítható semmilyen végrehajtási cselekmény.

3. Ha részletfizetési megállapodást köt a végrehajtóval vagy közvetlenül a végrehajtást kérővel, a végrehatónál ezt bejelentve, akkor nem, nincs semmilyen további végrehajtási cselekménynek helye.

Amíg ez nem történik meg és a foganatosító bíróság nem függeszti fel a végrehajtást, addig viszont minden további nélkül jogszerűen lehet foglalni, inkasszálni és bármilyen más végrehajtási cselekményt foganastosítani.

A végrehajtó "könnyű szerrel" rábukkanhat bármilyen banknál, pénzintézetnél lévő számlájára, bejelentett munkaviszonyára, illetve ingatlanára. Egy-egy megkeresés a megfelelő helyre.

4. A végrehajtást kérő együttműködési kötelezetségének megszűnése - annak teljesítéséig - vezethet a szüneteltetéshez.

De mivel végülis eleget tett a kötelezettségének a végrehajtást kérő már, ezért nincs jelentőssége a késlekedésének utólag.

Erre apellálni kár. Gerbera ennél cifrábban fogalmazna...

Tisztelt Fórumozók!

Végrehajtási ügymenetben felmerült és maradt még néhány válasz híján lévő kérdésem.

{Az itt a Fórumon személyemet ért 'kritikák üzenetét' megfogadva igyekszem ezúttal még egyszerűbben fogalmazni.}

1. A végrehajtás során - Vht. 41.§ után - ha részletfizetést kérek, akkor a vhajtás elévülésére hivatkozással a vhajtás megszüntetésére indíthatok még pert, vagy ebben az esetben már nem?

A Végrehajtó (Vh) arról értesített, hogy hiába kérem és meg is kapom a részletfizetés lehetőségét, a bankszámla inkasszót Ő csak a vhajtás kérő engedélyével oldhatja fel, és előfordulhat, hogy a vhajtás kérő ehhez nem járul hozzá. (Tapasztalata szerint ez utóbbi nagyon valószínű - Intrumos ügy.)
Sőt valószínű az is, hogy hiába a részletfizetési megállapodás a Vh-val, a vhajtás kérő újabb hatósági átutalási megbízást eszközöl...

Így viszont pont a részletek fizetése ütközne akadályba, mivel utalással teljesíteném, ráadásul a számlára érkező családi pótlékkal (decemberben 2 csp is érkezik) több mint a fele elfogyna a fennmaradó összegnek...
...viszont ennek a 2 csp-nek 'lenne jobb helye' a családi kasszában.

2. A vhajtás kérő a Vht. 41.§ eljárásban a nyilatkozattételre rendelkezésére álló 15 napos határidőt egy esetben teljesen elmulasztotta, majd a második megkeresésre a 18. napon válaszolt.
Ez miért nem számít semmit a vhajtás ügymenetében?

Ezt lehet-e/érdemes-e felhasználni pl. a vhajtás megállítására?

...ha az 'egyszeri ember' elmulasztja a hivatalos ügyek intézése során a rendelkezésére álló határidőt, akkor az jogvesztő számára, ha ugyanezt a vhajtás kérő teszi akkor miért nem?

3. A Végrehajtó a bankszámlám (eredményes) inkasszálását követően a hatósági átutalási megbízás időtartamának lejáratáig illetve közvetlen azt követően feltételezhetően 'fog-e keresni' másik lehetőséget is, hogy a vhajtás kérő részére a(z elévült) tartozás még fennmaradt részét is be tudja szedni?

(Sajnálatos módon már a vhajtás kérő felé a követelés nagyobb része teljesítésre került...)

Ez azért fontos, mert ajándékba kaptam (fizikai formában) két gépkocsinyeremény betétet. Ezek névre szólnak - és szeretném elkerülni, hogy végrehajtás alá kerüljenek, viszont - főként mert ajándék - szeretném megtartani ezeket.

Ezekre 'rá tud bukkanni' a Vh?

Előre is köszönöm a válaszokat!

@Aksika: A kézbesítési kifogás körében nincs jelentőssége az alapkövetelés jogosságának.

A kézbesítési kifogás körében azt kell vizsgálni, hogy:

1. szabályosan közölték-e az adott iratot, illetve jobban mondva kísérelték meg közölni
2. ha nem vette át a levelet, de a közlés kísérletének módja szabályszerű volt vagy a szabályszerűségéhez nem fért kétség, az önhibán kívüli okból hiúsult-e meg az Ön részéről

A számlákra más okból lehet szüksége, akkor, ha perben bizoyítani kellene azt, hogy jogtalan a másik fél követelés, legalább részben, illetve összegszerűség körében, illetve elévülés merült fel.

Viszont szerintem ilyenkor joggal lehet kérni a bíróságtól a bizonyítási szükséghelyzet megállapítását, azaz az ellenfél kötelezését azok másodpéldányainak csatolására, hiszen azokat Ő informatikai eszköz segítségével készítette...

És számviteli és adóügyi kötelezettségek miatt nála meg is kell legyen!

gerbera317

Igazad van nem az. kézbesítési vélelem ( fikció) megdöntése iránti kérelem.

A fizetési meghagyás egy 12 éves T-com tartozás miatt lett kibocsájtva ami a meghagyás kibocs@jtásakor is már 8 éves volt

„A közjegyző ma hiánypótlásra szólított fel (...) ezért megkellet írjam a végrehajtási kifogásban,hogy a végrehajtásról most szereztem tudomást”
„Nem tudom mennyiben vagyok köteles megtartani a 12 éves számlákat?”
Ezt a kettőt hogyan sikerült közös fedél alá összehozni? A kézbesítési kifogás körülményeinek a bizonyítása, és a küszöbön álló ellentmondást követő perben a valamikori teljesítés bizonyítása - ezek két, egymástól teljesen független dolog. Ha ezeket nem tudod egymástól elhatárolni, akkor ne legyél annyira nyugodt!
Egyébként pedig nem "végrehajtási kifogás".

drbjozsef

Akkor megnyugodtam.Köszönöm

„Nem tudom mennyiben vagyok köteles megtartani a 12 éves számlákat?”

Egy percig sem. Azonnal kidobhatod.

De ha igazolni kell vele valamit, nem árt, ha megvan.

A közjegyző ma hiánypótlásra szólított fel a lakcímkártya másolatát elkellett neki küldeni illetve mivel a fizetési meghagyás a régi lakcímemre ment ezért megkellet irjam a végrehajtási kifogásban,hogy a végrehajtásról most szereztem tudomást amikor megkaptam a végrehajtó levelét.Az ügy egy 2008 évi t-kom tartozás amit nem ismerek el mert nem hagytam kifizetetlen számlát.Nem tudom mennyiben vagyok köteles megtartani a 12 éves számlákat?

Köszi a megerősítést gerbera.

A végrehajtó felhívásában nincs fizetési határidő. A végrehajtott összeg teljesítési határideje már régen eltelt, így minden további haladék fogalmilag kizárt. Ezért a végrehajtó összes felhívása 'haladéktalan' teljesítésre irányul. A végrehajtható okirat kézbesítését követően a végrehajtó bármikor, mindenféle előzetes értesítés nélkül intézkedhet bármit, amit jogszabály nem tilt vagy korlátoz; amit pedig a törvény kifejezetten előír, azt pláne.

"érdemes"... hm...

drbjozsef tt.-nek igaza van abban, hogy akár szerződési kötelezettség, akár a Ptk.-ban alapelvi szinten definiált jóhiszeműség, tisztességes és elvárható magtartás elve alapján a végrehajtást megalapozó jogerős fizetési meghagyás alapjául szolgáló jogviszonyt megalapozó szerződésben ellenérdekelt félnek, a fizetési meghagyás kibocsátását és a végrehajtást kérőnek kell közvetlenül a lakcímváltozást bejelenteni.

Bár abban drbjozsefnek nincs igaza, hogy ez a fizetési meghagyás kézbesítése vagy más, a fizetési meghagyásos vagy a végrehajtási eljárásban kézbesített okirat tekintetében előterjesztett kézbesítési kifogás eredményességére kihat(hat)na.

Fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező, a jogosult felel.

A gondosan eljáró jogosultnak tehát a kérelme beadása előtt érdemes SZL-adatszolgáltatást kérnie, az ezzel kapcsolatos költségét felszámíthatja a kötelezettel szemben.

Illetve az eljárás során egyéb kérdéseknél, ahol mérlegelésnek van helye a gondatlan, szándékosan megtévesztő, rosszhiszemű ezen magatartása a kötelezett terhére értékelhető...