végrehajtás kérdések

Házasságban a kötelezettség is közös szerzemény

Miből gondolod, hogy ezt a topikot nem ugyanazok olvassák, mint a szomszédosat?

Üdv mindenkinek,

Ha egy házastárs egyik tagja teljes ingó és ingatlan vagyona végrehajtás alá kerül és pl. egy ingatlan fele része van csak az ő nevén, a másik fele a házastársa nevén, akinek nincs köze az esethez, veszélyben van-e a közös ingatlan?
Mi várható mi a végrehajtási jog gyakorlata ilyen esetben?

Előre is köszönöm.

Elvileg 10 ről indult de már amikor be lett adva végrehajtásra akkor nem is tudom mennyi volt rajta....

Most meg, már pláne nem tudom. :(

Attól függ milyen tartozás. De még egy 40% büntikamatos sem tízszereződik meg 5 év alatt.

Meg aztán az 1X is lehet 10 meg 19, azért az nem mindegy.

Fel van adva a lecke. 5 éve volt 1x millió a tartozás. Akkor most az mennyi lehet?
100?

OFF Pont, pont, vessőcske? ON
Az attól függ, mi áll a hirdetményben. El kell olvasni. Például, ha az áll ott az ingatlan kikiáltási árának közelében, hogy "beköltözhetően", akkor az a haszonélvezőre tekintve annyit jelent, hogy az onnan kilakoltatható. Ha az áll ugyanott, hogy "lakottan", akkor a haszonélvező marad, az árverési vevő pedig vett valamit.

Árverésre kiírt ingatlannak van holtig tartó haszonélvezői kilakoltatható e az ott lakó haszonélvezők, ha valaki meg is venné az ingatlant?

A felfüggesztés ideje alatt az elévülés eleve nyugszik. A szünetelés pedig olyan dolog, hogy annak a megszűnését végrehajtó kérelem nélkül, saját hatáskörben is megállapíthatja. Például behajthatatlansággal szünetelő ügyben, ha a végrehajtó észleli, hogy az adósnak van végrehajtás alá vonható vagyona, jövedelme, folyamatba helyezheti a szünetelő ügyet. Ugyanígy, ha a végrehajtás letiltással vagy részletfizetéssel szünetel, és a végrehajtó észleli, hogy nincs teljesítés, folyamatba helyezheti az ügyet, és nem kell megvárnia, hogy a végrehajtást kérő felszólaljon. Ennek ellenére nem bölcs dolog a vh-kérő részéről, ha hanyagul abban bízik, hogy a végrehajtó talán észlel valamit, és majd magától intézkedik, mielőtt elévülhetne a követelés.

KBS

„santa”

Nem szentül vagyok együgyű Ügyvéd Úr? H. János tutira nem hitt a Mikulásban.

A tudatlanság néha áldás, nem együgyűség. Ó, boldog tudatlanság.

drbjozsef

„Te melyiket választanád?”

Lehet, hogy meghúznám magam. DE: a lapulás szerintem hosszú távon nem jó taktika. Saját tapasztalataim mondatják ezt velem: gondolom vh-kérője válogatja, de eddig még mindig tudtam egész jó egyezségeket kötni.

„jutalék miatt még neki is érdeke tulajdonképpen”

Soktényezős kérdéskört boncolgatunk. Tfh. a végrehajtó xarik bele, viszont a vh-kérő sas szemmel figyel, mondjuk jelen esetben akár a magas összegű tartozás miatt. Arra próbálok kilyukadni, hogy szerény véleményem szerint rettentően alacsony az esélye annak, hogy egy követelés végrehajtási szakaszban elévüljön. Valljuk be azt: ahhoz, hogy Adóstársnak “jó legyen” kell egy viszonylag hanyag végrehajtó és oda nem figyelő vh-kérő. Gyakori az ilyen párosítás?

alsovonal,

A végrehajtó kezel többszáz ügyet. Szépen értesíti a jogosultat, hogy ha felfüggesztik, vagy szünetel a végrehajtás. Innentől nem neki kell random módon aktákat nyitogatni, hogy ne évüljön el a követelés (persze, a jutalék miatt még neki is érdeke tulajdonképpen, de csak akkor, ha a futó ügyek mellett lenne erre ideje és kapacitása. De ez nem igazán jellemző).

Figyeljen rá a jogosult. Ha nem akarja, hogy elévüljön a követelése a végrehajtási szakban, elég úgy 4,5 évente egy kis kérelmet rittyentenie a végrehajtónak. Az meg elég, ha csak ránéz az adós jövedelmére, és az máris végrehajtási cselekmény, akkor is, ha továbbra sem folytatható a végrehajtás.

alsovonal,

Ha így érthetőbb :

vagy bemegy, és a még el nem évült követelés esetén megszakítja az elévülést, vagy nem megy be, és akkor nem szakad meg az elévülés. Te melyiket választanád?

Peremfeltétel, hogy bár abban igazad van, hogy az adósnak fizetnie kell, és az esetek túlnyomó többségében jobban is teszi, de a kérdező esetében soktízmillió forint tartozás van, amiben csak kezes, nem ő az adós, és nem is tudja kifizetni. Ez esetben egy kicsi eséllyel kecsegtet még az elévülés.

„azt gondolom, hogy a végrehajtó nem hagy elévülni semmit.”
O, santa simplicitas!

Nem, drb nem ezt írta

Persze, lehet homokba dugni a fejeket, viszont azt gondolom, hogy a végrehajtó nem hagy elévülni semmit. Bízni a végsőkig lehet, de teljesíteni ugyanúgy.
Ezzel nem azt mondom, hogy elévült tartozásokat fizetni kell feltétlenül, de végrehajtási szakban szerintem kár ezen rágódni...
Nálad sokkal nagyobb “laikus paraszt vagyok”, sajnos még sok tartozással, de egy dolgpt biztosan megtanultam itt: adós fizess!

alsovonal,

Nem, drb nem ezt írta.

Sőt, ahogy nézem, gerbera sem. Hanem azt, hogy várjon. Ne piszkálja az alvó végrehajtást semmivel, annál nagyobb az esélye az elévülésre. Ha valamiért magától felébred, és elindul a végrehajtás, csak akkor csörtessen be és akkor már valóban a Vht.41§.-sal érdemes próbálkozni.

Ha lenne pénzem elmennék tanfolyamra ... mert vízben még nem próbltam.

Akkor a lényeg: megszívtam.

Sírós arc.. :(

„Ha nem évül el akkor irány a folyó”

Adóstárs: tudsz úszni?

gerbera leírta, drbjozsef is: VHT. 41. § ! Esetleg jósnő, varázsgömmbel..

rigoz a Kúriás bejegyzésed még nekem is mosolyt csalt az arcomra. Már tiszta, hogy mi is az a jogászkodás.

„nem jár vissza a levonás az adósnak, ha hónapokig vakarózik rajta”
Egyébként sem jár vissza. A végrehajtás jogerős megszüntetéséig amit az adós bukott, azt bukta.

Kogeza,

Az elévülést sehol nem veszik hivatalból figyelembe - az csak akkor számít, ha az adós hivatkozik rá.

A végrehajtás jogszerűen indult, arról meg kellett kapnod az értesítést, ha határidőben jelentkezel, kéred a Vht.41§. szerinti eljárás lefolytatását, akkor el sem kezdenek vonni a béredből.

Ha az első levonáskor jut csak a tudomásodra a végrehajtás, akkor is - határidőben - még mindig megakaszthattad volna a végrehajtást.

Persze hogy nem jár vissza a levonás az adósnak, ha hónapokig vakarózik rajta, hogy mit is kellene csinálnia...

És miért nem?

Ugyanis szerintem a hatósági kényszer útján levont (pontosabban, s szépen mondva: levonatott) pénzösszeg nem tekinthető önkéntes teljesítésnek.

Vagy az önkéntesség az alapján vélelmezhető, hogy az adós nem hivatkozott - már a végrehajtási eljárásról való tudomásszerzést követően azonnal - a végrehajtási jog elévülésére?

Dehogy!

Tisztelt Szakértők!

Tudomásom szerint hiába elévült egy követelés, amennyiben az adós önként teljesít, úgy az elévülés ellenére a teljesített pénzösszeget nem követelheti vissza.

Tegyük fel, hogy a végrehajtási jog elévült (pl. fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően öt év eltelt), azonban a jogosult végrehajtást kezdeményez, majd a végrehajtás során a letiltás útján levonnak az adós munkabéréből.

Ez esetben az adós alappal visszakövetelheti (perben) a levont pénzösszegeket (hivatkozva arra, hogy már elévült követelés kapcsán történt a levonás) vagy a bíróság ilyen irányú kérelmének nem adna helyt?

Köszönöm!

„akkor a Vht. 41. § serinti amúgy kötelező - perelhárító - eljárás mégis mi a fene lenne?”
Nem érted, mi? Az, hogy "nem segíti", azt jelenti, hogy például nem fogalmazza meg a Vht. 41. § szerinti eljárás iránti kérelmet az adós helyett. Vagy ha az adós (vagy - horribile dictu - az ügyvédje) vh-kifogással próbálkozik, a végrehajtó bizony nem fogja őket erről lebeszélni. A végrehajtónak nem tiszte az adóst a végrehajtást kérővel szemben képviselni (kivéve, amikor a vh-kérő a vh-okiratban foglaltakon túl akar terjeszkedni, vagy belátható időn belül várható megtérülés ellenére a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyását szorgalmazza - rövidebben fogalmazva: csakis a túl éhes vh-kérővel szemben védi meg az adóst).
A többi felvetésedre nem reagálok.

"Az a helyzet, hogy te csak elméleti jogászkodsz"

Állítottam, hogy nem "elméleti" okfejtés volt?

"Én meg gyakorlatból tudom, hogy bíróság ki nem mondaná, sőt..."

Akkor az, hogy úgy mondjam, súlyos hiba...

"Ami az adós méltányos érdekét, meg a jogbiztonságot illeti: Ha egy követelés elévült, az adóst senki nem akadályozza abban, hogy az érdekét érvényre juttassa. Még a végrehajtó sem akadályozza. Igaz, nem is segíti benne, de ez csak természetes."

A vége kicsit sántít, hiszen akkor a Vht. 41. § serinti amúgy kötelező - perelhárító - eljárás mégis mi a fene lenne? :)

"Ha viszont még nem évült el a követelés, és az adós volt olyan ostoba, hogy idő előbb nézett be a szőnyeg alá, akkor viszont egyenesen tilos hagyni, hogy a követelés elévüljön."

Egy kiszabott börtönbüntetés végrehajtására sincs kihatással, hogy az elítélt maga vagy meghatalmazott útján - akár távolról - iratmegismerési jogot gyakorol. Az már más kérdés, hogy ezzel - a hülye - kvázi feladja magát, hiszen le lehet kérni a naplózott adatokból az IP címet, amiből meg meg van a bejelentkezés helye és csumi...

Éppígy a "szőnyeg alá való benézésnek" sem lehet az adósra nézve hátrányos következménye, mely egyik legalapvetőbb joga és alkotmányos jog is. És ebből sem a végrehajtó, de annál is inkább a végrehajtást kérő nem húzhat hasznot.

Az ezzel ellentétes jogalkalmazás és értelmezés - s ez a személyes véleményem szubjektív és jogi szempontból egyaránt - alkotmányellenes.