drbjozsef
„hogy ezt puszira teszi.”
Családi vállalkozás. Részleteket hagyjuk, bonyolult.
KBS
Másik cégtagként szeretettel várom az FMH-t a készfizető kezességhez váláshoz. Nem hiszem, hogy sor kerül erre, ugyanis adós ezt megelőzvén fizetni fog miután lefolytatta a T. Vh. a 41-et.
Ha munkaviszonyban van a céggel, akkor a végrehajtás szempontjából közömbös, hogy valójában nem fizeti ki a munkáltató a bérét. Ez az ő kettejük ügye. De a végrehajtást kérőnek a számított bérből járó levonást át kell utalnia, mert különben készfizető kezessé válik a meg nem fizetett összegre.
alsovonal,
„nem vesz fel munkabért, csak a minimálbér után fizeti a TB-járulékokat.”
Úgy érted, hogy az illető saját maga, saját maga után fizeti be a tb járulékot, nem?
Mert akkor igen, ehhez a cégnek amúgy sincs köze.
Persze, ha közben közreműködik a cégben, az azért eléggé kevéssé életszerű, hogy ezt puszira teszi.
Kiderül.
Letiltani csak tényleges munkabérből lehet. Nem erről van itt szó. Hanem arról, hogy a munáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ez azt teszi lehetővé, hogy a végrehajtást kérő fizetési meghagyással fordul a munkáltató ellen, követeléséként a - szerinte - le nem vont összeget megjelölve. Perré alakulás esetén nem lesz elég ezt állítani, hanem be is kell tudni bizonyítani.
Sziasztok!
Nem gyakori eset szerintem, de álláspontunk szerint a letiltást eszközölni nem szükséges ha adós az adott társaság tagja és nem vesz fel munkabért, csak a minimálbér után fizeti a TB-járulékokat.
Ez volt a válaszom a vh-nak nővérem ügyében. A céget ketten vezetjük.
Tudom nem kérdezte senki, de hátha hasznos lehet valakinek.
Egyébként meg: ezt a kérdést MÉGIS MIÉRT a "Fizetés letiltás!" témában tetted fel?
@peti-56: Rosszul tudod. Azért nem találsz a Vht-ban szívességi lakáshasználóra vonatkozó részt, mert nincs ilyen, ez nem keletkeztet lakottságot.
A Vht. 141. § (2) bek. a főszabály: beköltözhetően kell árverezni az ingatlant.
„szerződésben van ami megszűnt és annak kötelmei is (a szerződés a végrehajtó birtokában van)”
Milyen szerződésről beszélsz?
A tudomásom szerint a szívességi lakáshasználó esetén a végrehajtónak lakottan kellet volna árverezni,de ő ebben szabályt sértett-az üresen árverezés szabálya a szerződésben van ami megszűnt és annak kötelmei is(a szerződés a végrehajtó birtokában van).A szívességi lakáshasználat a vH előtt 10 éve kötetet,ami elbírálás esetében figyelembe kel venni,szerintem ? azt felmondani a tulajdonos jogosult jogszabály helyekkel sokat segítene így úgy néz ki hogy a végrehajtó és a bíróság félre kívánja terelni a szerződést mint bérlőre hivatkoznak -ami nem állja meg a helyét.
Béla!
A kentaur szerű haszonbérlet nevű szívességi lakáshasználatra történő szóbeli megállapodás is érvénytelen? (ha jól fogalmaztam meg, de lehet nem kentaur csak öszvér. Vagy zebrára festett ló?)
Ingatlan bérleti szerződés szóban érvénytelen.
OFF Igen, eltűnt a posztom. De KBS Gózonlajonsnak írt hozzászólása is eltűnt a másik topikban. De az is lehet, hogy csak a fórummotor sz@r@xik. ON
Itt egyébként valami olyasmit írtam, hogy a 141. § (3) szerinti bérleti szerződésnél nem árt, ha az nem csak szóban köttetett, különben igencsak nehéz lesz bizonyítani, hogy az fennáll. Továbbá a szívességi lakáshasználatot igencsak illetlen dolog haszonbérleti szerződésnek nevezni.
OFF mintha itt lett volna hozzászólás gerberától. Jó is volt, hasznos is, miért törölték vajon? ON
Ha az a kérdés, akkor nem marad meg a szívességi lakáshasználat joga. (De ha megmaradna is, azt az új tulajdonos bármikor, indoklás és formai kötöttség nélkül, rövid határidővel felmondhatná.)
A kérdésem az lenne végrehajtás esetén az ingatlanon "haszonkölcsön szerződés van (szívességi lakáshasználó)"
VHt 141. § (1) (2)* Az ingatlant - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.
(3) * Lakottan kell árverezni az ingatlant,
Hogyan vonatkozik a Haszonszerződés esetére,a kölcsönvevő egyenesági rokon.
sajnos erre vonatkozó jogszabályhelyet nem találtam a Vht ben. A végrehajtást kérő nem azonos a szerződő félel (szerződés megszűnt).
Egyébként pedig a kérdezőt kellene innen elhajtani a kérdésével együtt, hiszen a bankszámla-végrehajtás az nem fizetés-letiltás. Eleve nem jó topikban tette fel a kérdését. Vagy pedig jó topikban, de nagyon rosszul.
Ez alapján akár igazad is lehetne. De: Vht. 7. §(1) „a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből... ”. Ilyen csak akkor jöhetsz szóba, ha az az összeg az ő rendelkezése alatt álló számlán van. Más számláján található összeg felett nem tud az adós rendelkezni. Egyrészt. Másrészt, a végrehajtó nem tudja a harmadik személy számláját felkutatni. De ha tudná is, azt vélelmezni, hogy ott az adóst is megillető összeg található, kevés. Mármint vélelmezni kevés.
Nem tudom, nem értek hozzá.
Ezek szerint szerinted a Vht. 79/A.§ szerint nem nyúlhat hozzá a végrehajtó? Egy szóval nincs benne szó a bankszámla tulajdonosáról, csak arról, hogy a bankszámlán található adós megillető pénzösszegről.
Ha a végrehajtó azt látja, hogy az adós másnak utaltatja a fizetését, miért ne inkasszótathatná azt annak erejéig?
? Úgy érted, hogy nem kérdés, hogy nem nyúlhat hozzá a végrehajtó? Hiszen nem az adós számlája.
Egyébként ha a kérdező számlájára az adós munkahelye utalja a kérdéses pénzösszeget, akkor nemigen kérdés, hogy végrehajtható-e, vagy hivatkozhat bármire is a számlatulajdonos.
(mondjuk a kérdező levonást kérdezett, aminek semmi köze a bankszámlához, úgyhogy nem is vagyok biztos benne, hogy most az inkasszóra gondol-e)
Persze, de azért a végrehajtó csak az adós nyilvánvaló követeléseit tudja lefoglalni, nyomozni nem nagyon fog.
Így például felszólíthatja ugyan - nem fogja - a kérdezőt, hogy a számlájára utalt, de az adóst megillető pénzösszeget ne az adósnak, hanem neki fizesse ki; de ha erre a kérdező azt mondja, hogy "bocs, de ez ajándék volt", vagy "bocs, de ez egy tíz évvel ezelőtti kölcsön törlesztése volt", vagy, "bocs, de ez az általam neki nyújtott rendszeres szexuális szolgáltatás havi díja", akkor ott a végrehajtó lehetőségei véget értek.
Evelin023,
A törvény mindenhol úgy fogalmaz : „az adóst megillető pénzösszeg”
Nem úgy, hogy az „adós tulajdonolta bankszámla” vagy ilyesmi.
Az adós pénze bárhonnan végrehajtás alá vonható (kivételekkel, persze).
Igen, vonhatnak, és vonnak is belőle.
Evelin023
Én csak laikus vagyok, nem jogász, de szerintem ha fizetésről beszélünk, akkor abból eleve a munkáltató fogja levonni azt, amit a végrehajtó követel, és csak utána fogja a számládra utalni. Jó esetben magához a számlához már nem nyúlhatnak, de ezt majd az okosok megerősítik vagy cáfolják.