Végrehajtás elévülése

Ja igen, a végrehajtási jog elévülése: Valóban ír ilyenről a Vht. (41. és 57. §), de ez olyannyira nem értelmes, hogy ha végrehajtók beszélnek róla, még ők ís átfogalmazzák úgy, hogy "végrehajtáshoz való jog". De akárhogyan is nevezzük, a Vht. azt írja róla, hogy ez "a végrehajtandó követeléssel együtt évül el"; tehát ne vesszünk össze az ügyvéd úrral csak azért, mert ő inkább az utóbbi kifejezés használatát preferálja.

„Én gerbera válaszát érzem alapvetően helyesnek”
Jó, én a válaszomat arra hegyeztem ki, hogy mi nem szakítja meg az elévülést, tehát a jogerősítő végzés éppen nem. KBS válasza pedig az elévülés kezdetére koncentrál. E kettőből össze lehet ollózni a valóban helyes választ. Most igazából csak magamnak szedem össze:
A Ptk. 6:22. § (2) szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Esedékessé pedig akkor és attól függően válik, hogy milyen teljesítési határidő áll az ítéletben. Ha az, hogy a kézhez vételtől számíott xx. napig, akkor az azt követő naptól ketyeg az elévülés. Ha az, hogy a jogerőre emelkedéstől számított yy. napig, akkor a jogerősítő végzés szerinti jogerőre emelkedés napjától számított yy. nap elteltével kezdődik az elévülés.
A 6:25. § (3) szerint, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Tehát a jogerősítő végzés nem szakítja meg az elévülést.
Ezt a 3 évet én sem igazán értem. Vannak 6 hónapos, 90 napos, 1 éves, 2 éves, 5 éves elévülések; 3 éves éppen nincs.

:) Sokszor olyan jó olvasmány ez fórum

Legyen.

Van ilyen, hogy "végrehajtási jog elévülése" :)

Az már megint más kérdés, hogy a követelés elévüléséhez kapcsolja a törvény:

Vht. 57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

„akkor KBS válasza alapján különböző időpontokban kezdődhetne”
És ez így is van.

Kezdjük ott, hogy nincs olyan, hogy "végrehajtási jog elévülése". A követelések évülnek el. A követelések elévülése pedig az esedékességgel kezdődik. (És ha a követelés elévül, akkor végrehajtani sem lehet.)

(Az Art. kölönböztet a megállapíthatóság és a végrehajthatóság elévülése között, de feltételezem itt nem arról beszélünk.)

Köszönöm a válaszokat!

KBS, egyelőre csak teoretikus a kérdés.

Ellentétes válaszokat adtatok.

Én gerbera válaszát érzem alapvetően helyesnek, ugyanis a végrehajtási jog - nevéből következően is - feltételezi a határozat végrehajthatóságát. Ez pedig (előzetes végrehajthatóság kivételével) tipikusan a jogerőre emelkedéssel következik be. Továbbá, ha több személyt marasztalnának egy ítéletben, akkor KBS válasza alapján különböző időpontokban kezdődhetne a végrehajtási jog elévülése a határozat kézbesítésének ideje függvényében, és szerintem ez is ellentmond annak, hogy a kézhezvételt követő nap lenne a kezdő időpontja a végrehajtási jog elévülésének.

(Az elévülés az esedékességgel kezdődik. Ez általában nem a határozat jogerőre emelkedésének a napja, hanem valamely számított határidő. Pl. "15 napon belül..." A számítás kezdőnapja pedig a határozat kézhezvételét követő nap.)

Három év az elévülési idő? Mert másképp nincs sok jelentősége.

A jogerőre emelkedés napját kell nézni. A jogerősítő végzés meghozatala nem végrehajtási cselekmény, nincs elévülést megszakító hatása.

Sziasztok!

A marasztalást tartalmazó ítélet/fizetési meghagyás 2018.05.14 napján jogerőre emelkedett. A jogerőre emelkedést megállapító végzés/jogerősítő záradék 2018.05.20. napján kelt. A jogosult a jogerőre emelkedést megállapító végzést/jogerősítő záradékot 2018.06.01. napján vette át.

Melyik napon kezdődött el a végrehajtási jog elévülése?

Köszönöm előre is!

anne.s.,

„ilyenkor mit lehet tenni?”

Mit szeretnél?
Megnézed a munkáltatódnál azt a letiltást, felírod a végrehajtó nevét és az ügyszámot, és nála érdeklődsz. Ha pl. szerinted elévült, akkor az aktába kell megnézni, volt-e az elévülési időnek (számlatartozás 1év, egyéb, pl. készülékvásárlás 5 év) megfelelő összefüggő időszak végrehajtási cselekmény nélkül.
Sürgősen csináld, mert a már levont összegeket nem fogad visszakapni, ha elévült, akkor sem!

„hogy működik ez, hogy a munkahelyem kapja meg a tartozásomról szóló dokumentumot, amiről én nem is tudtam?”
Csak a munkahelyed változott az elmúlt években, vagy a lakcímed is? Egyébként meg nem tudhatjuk, miért nem kaptad meg, de a végrehajtónál ez is ki fog derülni.

„hogy lehet, hogy egy új munkahely azonnal értesül róla, én meg nem?”
Végrehajtó nem talált meg valamiért, feltehetőleg a telekomnál nem jó címed volt meg például, de a munkahelyedet megtalálta.

Ha megtalálja a bankszámládat azt is leinkasszózza szó nélkül, mint a pinty.

Az, hogy folyik valaki ellen végrehajtás, csak igen-igen ritkán van az, hogy az önhibáján kívüli okból nem tudja az illető.

sziasztok,
munkahelyet váltottam. pár héttel a belépés után (mikor az első, tört havi fizetést már meg is kaptam), írt nekem a HR, hogy tartozásom van a magyar telekomnak.
az egyik, hogy nem emlékszem, hogy bármikor szerződtem volna velük. de rendben, lehet, hogy csak nem emlékszem.
a HR azt írja, hogy kötelességük levonni a fizetésemből, kivéve, ha hozok bírósági papírt, hogy mégse kell.
én erről a tartozásról semmilyen értesíést nem kaptam, és a dokumentumon, amit küldtek, 2019/4. hó van mint a tartozás bejelentése (most nem tudom megnyitni, a fejlécben ez a dátum van), tehát két éve.
az elmúlt két évben nekem vagy négy munkahelyem volt, állami szférában, és versenyszférában is, de soha nem merült fel ez a tartozás.
ilyenkor mit lehet tenni? hogy működik ez, hogy a munkahelyem kapja meg a tartozásomról szóló dokumentumot, amiről én nem is tudtam? hogy lehet, hogy egy új munkahely azonnal értesül róla, én meg nem?

Ha elévült, akkor Vht. 41. aztán ha kell, végrehajtás megszüntetése iránti per.
Amíg nem csinálod, addig vonnak. És amit levonnak, azt már soha nem kapod vissza.

Nem ezt kérdeztük.

„Mikor nyújtotta be a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a jogosult?”

2019. 09 hónap lett fizetési letiltás kérve (eredménytelenül), majd most február végén. Én voltam a béna, hogy nem foglalkoztam ezzel az elévülés üggyel, most ástam csak bele jobban magam. Távközlési szolgáltatás a tartozást tárgya, ami ha jól tudom 1 év alatt évül el. (Nagyon remélem, hogy nem tévedek.) És akkor a fő kérdésem, a fizetés letiltással semmit nem tudok jelenleg kezdeni? Ismét nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Kiváló. És mi az az időszak, ahol a végrehajtandó követelés elévülhetett?

A fizetési meghagyás 2013 (bocsánat pontos dátumot most nem tudok)-ban emelkedett jogerőre.

(Mikor nyújtotta be a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a jogosult?)

Mikor emelkedett jogerőre a fizetési meghagyás, és mikor indult a végrehajtás?

De, úgy értettem, ahogy Gerbera értelmezte, fizetési meghagyás után évült el.

Valóban nem könnyű értelmezni. De szerintem azt a "fizetési meghagyás utánt" nem úgy értette, hogy utána évült el, hanem csak úgy, hogy egy fizetési meghagyást hajtanak végre.

Így nem írja, de kérdésre válaszolja, hogy a fizetési meghagyás után következett be az elévülés. Márpedig az Vht. 41-gyel támadható, kézbesítési kifogással előkészített ellentmondással pedig éppen nem. Aztán ki tudja, hogy mi a valós tényállás...

Mondott olyat, hogy öt évnél régebben indult a végrehajtás, és el is telt úgy egybefüggően öt év, hogy nem volt végrehajtási cselekmény?
Elkerülte a figyelmemet.

Ha valós a tényállás (még kiderülhet, hogy nem az), akkor ez nem kézbesítési kifogásról szól, hanem - ahogy a kérdező írja - valóban a Vht. 41-ről, azzal, hogy annak nincs halasztó hatálya a végrehajtási eljárásra.