Végrehajtás elévülése

„az elévülést nem szakíthatja meg semmi, még a törlesztés sem”
Én másként ismeretm a Ptk. szövegét. Egészen másként.

Olyan nincs, hogy adócsalásos tartozás. Kérdeztem, hogy milyen ítélet alapján kötelezték a megfizetésre, de választ nem írtál.

Azt írtad, hogy 100 milliós volt a kár. Csak 6 százalék éves kamattal számítva is évi 6 millió az újabb kamat havonta legalább 500.000. forintot kellene befizetnie és akkor a 100 millióból egy forintot nem törlesztett.

Azért nem kap kimutatást mert nem kéri. Mellesleg, ha az adóstársa is törleszt erősen javasolt lenne utánanézni mennyi az össze törlesztésük közösen.

Erre az ügyre a régi Ptk vonatkozik nem az új.

Zsuzsaaa

Egy fizetni való CSAK akkor évül el,
HA!!!
kellő ideig NEM FIZETSZ adósként
ÉS
nem követeli a fizetést tőled az akinek tartozol.

(ez esetben 5 évi nem fizetés kellene felszólítás nélkül)

- -

A bácsi hacsak nem fizet be havonta többszázezer forintot, akkor bizony nem fogyasztja a tartozást, hanem tovább növeli a kamatok miatt.

Azaz élete végéig fizet... ha csak kis összegeket vonnak le tőle.

Persze elvihetik minden vagyonát is, ha van neki.
(vagy majd az örököstől viszik)

Meg kell nézni, hogy MOST

• mekkora tőke van még hátra
• az mekkora kamattal kamatozik
• mennyi behajtási költség van mellé

Aztán kiszámolni az éves kamat összegét!!!
Hozzáadni a költséget is.

Elosztani az egészet 12-vel...
Hozzá tenni valamennyit a tőke fogyasztására is.

HA legalább ennyit fizet be havonta,
akkor
kezd majd CSAK csökkenni a tőke tartozása.

- -

Mondjuk ahhoz, hogy 100 millió elfogyjon például 10 év alatt, ahhoz kell havonta

tőke törlesztésre 833 333 Ft/hó
kamatra is vagy 400 000 Ft/hó
költségre is kell valamennyi...
Szóval úgy havi legalább 1 300 000 Ft-t kellene befizetni.

Ahhoz hogy legalább ne nőjön! tovább a tartozása.
Ahhoz is kéne havonta úgy 500000 Ft-t befizetnie.

- -

De ez 6. osztályos matek !!!
Az azért gáz, ha nem tudtok vele megbírkózni...

A befizetés elszámolási sorrendje

Először a költségekre!
Utána a kamatokra
...és csak aztán a tőke tartozásra.

HA csak keveset fizetget, akkor nyilván nő a tartozása, mert az a kevéske nem elég a költségre és kamatokra SEM!

Kedves Nonolet,
köszönöm, sokat segítettél, most már érthető az "életfogytiglan".
A "matek" azért sem ment meg, mert nem volt mit összeadnunk hivatalos tájékoztatás hiányában, de a tőke+kamat+behajtási költség rész sem volt eddig világos, főleg nem a sorrend, hogy csak a tőketörlesztés az utolsó a sorban.
A havi törlesztés bőven alatta van az általad leírtaknak :(

Tisztelt Fórumozók !

Adott egy lakóház, amelyre 1970-ben végrehajtási jogot jegyeztek be X. személy javára. 1982-ben a jelenlegi tulajdonos úgy vásárolta meg a házat, hogy az akkori eladók vállalták a vh.jog töröltetését, de erre a mai napig nem került sor. Az eladók és a vh. jog jogosultja sem élnek már.

Mivel 1982 óta a tulajdonos tudomása szerint semmilyen intézkedés nem történt a végrehajtási ügyben, szerintem elévült követelés és a vh. jog is.

Mi a teendő, hogy törölhető legyen a tulajdoni lapról a vh.jog?

Vht. 41. § szerinti eljárás, és ha kell, akkor per.

Mivel 1970-es a vh.jog bejegyzése, nem lehet tudni melyik végrehajtóhoz tartozik. Az sem lehet tudni pontosan mi volt az alapkövetelés és ki volt az adós.

A tulajdonos is bejelenheti a végrehajtónak az elévülést?

Ha szükséges ki ellen kell pert indítani?

A végrehajtás megszüntetése iránti per alperese a végrehajtást kérő.

(A bíróság mindig tudja, hogy melyik végrehajtó jár el egy bizonyos ügyben. Az adós meg a tulajdonos volt, nyilván.)

Mivel nincs illetékességgel rendelkező végreajtó, továbbá a végrehajtást kérő is elhunyt, szerintem a Vht. 41. § itt mellőzhető.
Elméletileg közvetlenül indítható lenne végrehajtás megszüntetése iránti per. A keresetet a végrehatjást elrendelő bíróság előtt kell indítani a végrehajtást kérő ellen. A gond, hogy ilyen pert csak az adós indíthat, és csak a végrehajtást kérő ellen, aki ha már elhunyt, nem jogképes, tehát nem is perképes.
Tudok olyan esetről, amikor a követelés jogsultja jogutód nélkül megszűnt, és ezt - a megszüntető határozat indoklása szerint - úgy kell tekinteni, mintha a követelés megszűnt volna. A végrehajtást kérő felhívása ilyankor fogalmilag kizárt, ezért attól el lehetett tekinteni, a bíróság a követelés megszűnését bizonyítottnak tekintette. Csakhogy itt a végrehajtást kérő egy cég volt.
Az adós személye egy teljes tulajdoni lap másolatból megállapítható: az volt, aki a végrehajtási jog bejegyzésekor tulajdonos volt.

(Az új Pp. hatály alatt a bíróságok nagyon háklisak a Vht. 41. § szerinti eljárásra. Már akkor is hajlamosak visszautasítani a keresetet, ha "nem szabályosan" folytatta le a végrehajtó - hát még ha nem is kérte az adós. Azt ne tőlem kérdezd, hogy miért az adósnak kell szívnia, ha a végrehajtó, hogy is mondjam, nagyvonalú...)

„ha nem szabályosan folytatta le a végrehajtó”
Miért, ilyet is lehet?
„hát még ha nem is kérte az adós”
Nem is kell kérnie. Bőven elég, "ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy (...), vagy arra hivatkozik, hogy (...) elévült". A 41 lefolytatásának feltétele, hogy ezek valamelyike fennálljon, kérelem nem kell hozzá. Annál is inkább, mert az adós tíz esetben kilencszer biztos, hogy végrehajtási kifogást terjeszt elő, így vitatva a követelést, és a 41-et egyáltalán nem kéri. De ez nem jelenti, hogy a végrehajtó nem köteles azt lefolytatni, ha a 41 formai feltétele (kérelem) nem is, de a tartalmi feltétel (valószínűsítés) fennáll. A végrehajtó szempontjából is jobb ez a megközelítés, mert egy csomó munkától óvja meg magát és irodáját a 41 "önkéntes" lefolytatásával: a végrehajtói iroda nem alakul át másolóirodává, és rövid úton megnyílik az adós joga a keresetindításra.
Ha mégis kifogásként kezeli a kérelmet, a bíróság az ilyen "kifogást" mindig visszab@ssza a végrehjatónak azzal, hogy sürgősen folytassa le a 41-et, és az eredményről tájékoztassa a bíróságot. Úgyhogy a végrehajtó ugyanott van, mint ahol önálló gondolkodással és jogértelmezéssel lehetne. A bíróság pedig a "kifogást" - tartalma alapján - végrehajtás megszüntetése iránti kérelemnek tekinti, és az 51. § (1) a) első fordulatának nemteljesülése miatt elutasítja azzal, hogy a 41 eredmény alapján szabályos keresettel élhet.
Vagy csak én dolgozok normális helyen...

(Én elhiszem neked. Ehhez képest olyan végrehajtót többet is ismerek, aki kérésre sem folytatta le az eljárást, olyat viszont egyet se, aki hivatalból megtette.)

Hogy is van ez...?

1.
Az eredeti hitelezőnek van-e jogutódja?

• természetes személynek nyilván van
• jogi személynek vagy van, vagy nincs

HA VAN akkor az megtalálható!

HA nincs akkor meg nincs már követelés se.

2.
Az eredeti végrehajtáskérőnek van-e jogutódja?

• természetes személynek nyilván van
• jogi személynek vagy van, vagy nincs

HA VAN akkor az megtalálható!

HA nincs akkor mi is van?!
(erre tippem sincs)

3.
MI van, ha játszik ez elévülés is?
Az 1. és 2. esetén...

- -

Elég sok variáció lehetséges.
Nyilván mindre van valamilyen megoldás is...

(Még az is megesett - szerencsére tényleg unikumként -, hogy a kifejezetten, expressis verbis a 41. § szerinti eljárás lefolytatására irányuló indítványomat a végrehajtó - a vh-kérő nyilatkoztatása helyett - a bírósághoz terjesztette fel; ott pedig egy titkár elutasította a "végrehajtás megszüntetése iránti kérelmet".)

Ilyet már én is láttam, mármint, hogy a végrehajtó ilyet csinál. De hogy a bíróság is társul a hülyeséghez, az tényleg unikum.
Megjegyzem, ilyen hülyeséget nem a végreajtó csinál, hanem az alkalmazottja, akinek csak nagy vonalakban van sejtése a végrehajtásról, jogorvoslatot pedig éppencsak egyfajtát ismer.
Azt azért tudd, hogy egy hely mégiscsak van, ahol a 41-et hivatalból lefolytatja a végrehajtó.

Biztató. :)

Tisztelt Fórumozók!
A következő problémával kapcsolatban fordulok Önökhöz. Apósom májusban elhunyt és hagyott maga után egy 2012-es démász áramtartozást majd félmillió ft értékben. Az akkori árverezés sikertelensége miatt az árverezés szüneteltetve van. Sőt úgy tudom, hogy az áramszámla által keletkezett tartozás 2 év után elévül. Jelen esetbe több mint 5 évről van szó. Hétfőn lesz a hagyaték amikor hivatalosan megörököljük az adósságot is. Úgy tudom, hogy a hagyatékátadó végzéssel mehetek a végrehajtóhoz a vht. 41§ kérni. De sajnos nem tudom hogyan kell valójában. Csak egyszerűen ezt kérnünk kell vagy van hozzá formanyomtatvány? Mi lenne a teendőm? Egyáltalán mennyi idő az adósság tényleges törlése a végrehajtási joggal együtt? Mire számíthatunk?
Köszönöm szépen előre is a válaszokat!

Félmilliós áramszámla miatt nem szokás árverésre bocsátani ingatlant. Lesz ott más, nagyobb összegű végrehajtás(ok) is.
Az áramszámlás végrehajtást letolhatod magadról egy 41-es kérelemmel, de a szolgáltató nem fog az új tulajdonossal szerződést kötni, akár elévült, akár nem.
A Vht. 41-es kérelem egyébként nem formanyomtatványos, hanem amolyan fogalmazós: Hivatkozol arra, hogy a követelés és a végrehajtáshoz való jog az időműlással elévült, és kéred a 41. § szerinti eljárás lefolytatását. Nálam kétsorban elfért.
Továbbá, nem elég a hagyatéki eljárás, hanem a végrehajtó előtt folyó végrehajtás(ok)ban is meg kell állapítani az adós jogutódlását, és mint jogutód terjeszthetsz elő bármiféle kérelmet.

„Nálam kétsorban elfért.”

Nálam eggyel hosszabb, mert - a rossz tapasztalatok miatt - ki is szoktam fejteni: "azaz szíveskedjen az adóst nyilatkoztatni, hogy a követelés elévülését elismeri-e". :)

Gondolatolvasó vagy. Miután elküldtem, eszembe jutott, hogy ezt még hozzáírhattam volna. Ugyanis nekem is ugyanez a tapasztalatom: a végrehajtók általában megtartják maguknak a 41 eredményét.

Stornó. Nem is ezt írtad. Mellesleg, a vh-kérőt kell megnyilatkoztatni.
Igen, a végrehajtónak nem árt szájába rágni, mit értünk 41 szeinti felhíváson.
És ahogy írtam, azt is szájába kell rágni, hogy az eredményt is közölnie kell az adóssal.
Bocs.

Valóban. :) Iszok egy kávét.

„, de a szolgáltató nem fog az új tulajdonossal szerződést kötni, akár elévült, akár nem.”

Ez biztos? A tulajdonossal miért ne szerződne? Hiszen már tulajdonos.

Nem.

Tartozás áll fenn a vételezés helyén. Ilyenkor nem kötnek szerződést az új fogyasztóval.