GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Jogi Fórum!

A kérdésem a következő lenne!:
Táppénzen vagyok veszélyeztetett terhességem miatt november vége óta.
A táppénzes papíromat mindig a hónap utolsó napján adom le a munkahelyemen. Eddig meg kaptam a táppénzemet akkor amikor az eddigi fizetésemet is most viszont még nem kaptam semmit! Mikorra várható? Mennyit csúszhat?
Decemberben betöltöttem a 91 napos terhességet miszerint igénybe vehetek a magzat után adókedvezményt! Igényeltem is, de a bérpapiromon nincs feltüntetve ilyesmi. Azt is a táppénzzel utalják vagy azt nem? Ha nem akkor mikor?
Valamint kaptam egy levelet a munkahelyemtől központilag, hogy a munkaköröm megszünt szóval majd ha egyszer évek múlva vissza szeretnék menni dolgozni vagy ajánlanak mást vagy nem lessz szükség a munkámra! Nos ebben az esetben jár nekem a tgyás? A munkáltatóm szerint ez majd csak akkor lessz fontos ha visszamegyek dolgozni addig minfen ugyanugy jár!

Remélem érthetően fogalmaztam!
Válaszukat előre is Köszönöm!!
Tisztelettel: Kovács Katalin

Tisztelt Jogi Fórum!

A férjemnek ajánlottak egy jó munkalehetőséget az Egyesült Államokban, és tervezzük, hogy a teljes család kiköltözne 1-2 évre. Második gyermekemmel jelenleg GYED-en tartózkodom itthon, egyébként a közigazgatásban dolgozom, a munkahelyemre visszavárnak. A kérdésem az lenne, hogy ha ideiglenesen külföldön fogunk élni, jogosult vagyok-e a GYED-re, GYES-re itthon? Illetve van-e bejelentési kötelezettségem a munkahelyem felé, hogy abban az időszakban, amikor egyébként is passzív állományban vagyok, külföldön élek? Ha nem járnak a fenti családtámogatások, akkor az hogyan hat a munkaviszonyomra? A gyermek 3 éves koráig védett státuszban vagyok, és mindenképpen szeretnénk 1-2 év múlva visszaköltözni, amikor is szeretnék majd újra munkába állni a jelenlegi munkahelyemen.

Köszönöm

Tisztelt szakèrtő!
Iker gyermekek èdesanyja vagyok, akik kèt èvesek múltak. Jelenleg mèg gyedet kapok. A gyerekek családi napközit kezdenènek, èn pedig napi nèhány órában munkát vállalnèk. Kèrdèsem, hogy a fizrtès nèlküli szabadságom fenntartása mellett, másik munkáltatónál vállalhatok-e munkát nèhány órában úgy, hogy a gyed megmaradjon. Illetve van-e a gyed melletti munkavègzèsnek napi minimum óraszáma? Van-e esetleg valami, amire oda kell figyelnem? Válaszukat köszönettel fogadom.

Tisztelt Szakértő!
2014, május 24-e óta vagyok a cégemnél munkaközvetítő által! 2015 novemberétől terhes táppénzre mentem június 24-ével meg is született a kislányom meg is állapították a csed-em ami 2016.06.24-2016.12.08-ig 6 589,28,- naptári napi alap figyelembevételével 4 612,50,- naptári napi összegben állapítottak meg. A munka közvetítőmnek 2016.09.30-ikával megszűnt a cégemmel a szerződése így folytatólagos szerződéssel egy másik munkaközvetítőt kaptunk 2016.10.01- szerződéssel.Gyed kifizetésem 2016.12.09-től folyósítják a szörnyű az hogy 3033 ft bruttó naptári napi összegben állapították meg, amivel egyáltalán nem értettem egyet így fel is vettem a kapcsolatot a munkaközvetítővel és azt a magyarázatot kaptam hogy nem kötelesek figyelembe venni az előző munka közvetítőmnél megállapított bérezést így csak az alap bruttó béremmel számolnak ami 130.000. A folytatólagos szerződésemben ez nem szerepel nem is kaptam róla a szerződés aláírásakor tájékoztatást! Még is mit csináljak? Kb 30.000 forinttól fosztottak így meg. Valóban törvényes ez?? Tisztelettel: Lichtenstein Réka

A szülés napján magyarországi biztosított lennél? Édesapád cégében mi a státuszod, ott is fizetés nélküli szabin vagy? Általában nem célszerű papíron bejelentve lenni, gondold meg, hogy érdemes-e csak a csed és a gyed miatt így tennetek.

Ha a szülés napján magyarországi biztosított vagy és van a megelőző két évben egyévnyi biztosításod, akkor kaphatsz csed-et (ez a régi nevén a tgyás), majd utána gyedet, ha egyikre sem vagy jogosult, gyest kaphatsz. Egyszeri anyasági támogatást akkor kapsz, ha igazolod, hogy legalább négyszer (koraszülés esetén egyszer) megjelentél terhesgondozáson (Magyarországon).

A szülés után 2-3 hónappal hazatérni optimista verzió, nem biztos, hogy lesz már útlevele a gyereketeknek.

Tisztelt Szakértő!

Kislányom tavaly októberben töltötte be a kettőt, jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok és gyest kapok. Kiderült, hogy ismét terhes vagyok. A kérdésem az lenne, hogy elmehetek-e táppénzre fizetés nélküli szabadság alatt? Köteles-e a munkáltató táppénzre venni, vagy mondhat nemet is? A fórumot olvasgatva már kiderült számomra, hogy táppénz alatt le kell mondanom a gyesről. A párom teljes munkaidőben dolgozik. Ő igényelheti a gyest a kislányunk után?

Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Üdvözlettel, Horváth Adrienn

Kedves Szakértő!

Jelenleg 9 hetes várandós vagyok első gyermekemmel. 09.10-re várható a szülés.
2013.09.01-2016.09.15-ig dolgoztam, tehát megszakítás nélkül volt biztosítási jogviszonyom 3 éven keresztül. 2016.10.07-107.01.07-i álláskeresési járadékban részesültem.
Két lehetőségem van:

1. 03.01-től alkalmazásba vennének egy céghez, havi br. 250.000 ft-ért. Így a szülésig lenne 180 napnyi bizt. jogviszonyom.
2. 03.01-től alkalmazásba állok a fent említett céghez majd 06.02-án táppénzre megyek (ugyanis eredetileg veszélyeztetett terhes vagyok), így viszont a szülésig csak 3 hónapnyi folyamatos bizt. jogviszonyom lenne.

A kérdésem az lenne, ha a 2. verziót választom, akkor jelentősen rosszabbul kapnék-e CSED-et és GYED-et?

Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Szakértő!
Harmadik gyermekünk március 7.én lesz 6hónapos.Én csak gyest kaphatok,mert a 2015.májusban megszűnt a munkahelyem,akkor én a második gyermekemmel itthon voltam még gyeden.
Ezért a férjem szeretné igénybe venni a gyed extrát.A munkahelyén azt mondták neki nem kahatja meg,mert 3 műszakban dolgozik,de ez minket nem befolyásolna,mert én ugyanúgy itthon lennék a gyerekekkel,csak nem gyest kapnánk.
Azt szeretném tudni,hogy tényleg kizáró ok-e a több műszakos munkarend?
Köszönöm

Tisztelt jogi szakértő!

A kérdésem az lenne, hogy BKK tartozást, mely már végrehajtónál van vonhatnak-e gyesből, gyesből és családi pótlékból. Az inkasszót el tudom kerülni ha postán, vagy másik számlára kérem a támogatásokat, ám nem találtam teljesen egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy a 33%-ot ugyanúgy letilthatják-e ezekből, vagy sem. A "kivétel a jogalap nélkül felvett támogatás" válaszokat nem értem, így ha ez szerepel a válaszban, kérem azt is elmagyarázni.

Köszönettel!

Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy ha a csedre és a gyedre az anyuka nem jogosult (munkaviszony hiányában, magamnak fizetem a tb-t), akkor az apuka igényelheti-e valamelyiket úgy, hogy évek-óta folyamatosan dolgozik és a gyerekekkel (ikrek) is az anyuka marad otthon (hisz munkanélküli).
Ha az apuka igényelheti, akkor milyen összegben?
Válaszát köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Tanácsát, véleményét szeretném kérni!
Tíz év folyamatos biztosítás után, 2016.08.31-el megszünt a munkaviszonyom. Iskolát, ahol gyógypedagógusként dolgoztam, átvette az egyház, + helyileg távol kerültem az iskolától, házasságkötés céljából.
2014.05.08-án született első gyermekem, most vele vagyok gyesen.
2017.06.15-re a második babát várom, várjuk.
Kérdésem: -a leírtak alapján mirre, milyen juttatásra lennék jogosult???

• mit kellene tennem, tennünk, hogy az ellátásokra (csed, gyed, gyes-re) jogosult legyek??

Előre is köszönöm válaszát!!
Tisztelettel: Bné Ili

Tisztelt Szakértő!
Tanácsát, véleményét szeretném kérni!
Tíz év folyamatos biztosítás után, 2016.08.31-el megszünt a munkaviszonyom. Iskolát, ahol gyógypedagógusként dolgoztam, átvette az egyház, + helyileg távol kerültem az iskolától, házasságkötés miatt
2014.05.08-án született első gyermekem, most vele vagyok gyesen.
2017.06.15-re a második babát várom, várjuk.
Kérdésem: -a leírtak alapján mirre, milyen juttatásra lennék jogosult???

• mit kellene tennem, tennünk, hogy az ellátásokra (csed, gyed, gyes-re) jogosult legyek??

Előre is köszönöm válaszát!!
Tisztelettel: Bné Ili

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi ügyben kérném a segítségüket:

A mukahelyemen eddig határozott idejű szerződéssel (mindig 3 hónapra szólt) alkalmaztak, melyet az évek során mindig hosszabbítottak. Január végén megbetegedtem az orvos kiírt táppénzre. A munkahelyemen közben kiderült, hogy a január 31-ig szóló szerződésemet nem újítják meg, így munkanélküli lettem. A betegségem elhúzodott egészen február végéig, így az orvos csak most adta ki a lezáró táppénzes igazolásomat. Az lenne a kérdésem, hogy ezt az igazolást most hova kell leadnom? Mivel a táppénz ideje alatt megszűnt a munkaviszonyom.

Válaszukat előre is köszönöm!

„Péter1987 2017.03.01. 12:04

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi ügyben kérném a segítségüket:

A mukahelyemen eddig határozott idejű szerződéssel (mindig 3 hónapra szólt) alkalmaztak, melyet az évek során mindig hosszabbítottak. Január végén megbetegedtem az orvos kiírt táppénzre. A munkahelyemen közben kiderült, hogy a január 31-ig szóló szerződésemet nem újítják meg, így munkanélküli lettem. A betegségem elhúzodott egészen február végéig, így az orvos csak most adta ki a lezáró táppénzes igazolásomat. Az lenne a kérdésem, hogy ezt az igazolást most hova kell leadnom? Mivel a táppénz ideje alatt megszűnt a munkaviszonyom.

Válaszukat előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

A volt munkáltatójánál annak, akinek akkor is odaadta, amíg fennállt a munkaviszonya.

A megadott adatok alapján a táppénz igényét el fogják utasítani a 2017.02.01-től a keresőképessé válásig terjedő időre, mivel az un. passzív táppénz intézménye megszűnt.

„anyjuk # Jelentem! 2017.02.22. 13:23

Tisztelt Szakértő!
Tanácsát, véleményét szeretném kérni!
Tíz év folyamatos biztosítás után, 2016.08.31-el megszünt a munkaviszonyom. Iskolát, ahol gyógypedagógusként dolgoztam, átvette az egyház, + helyileg távol kerültem az iskolától, házasságkötés miatt
2014.05.08-án született első gyermekem, most vele vagyok gyesen.
2017.06.15-re a második babát várom, várjuk.
Kérdésem: -a leírtak alapján mirre, milyen juttatásra lennék jogosult???
mit kellene tennem, tennünk, hogy az ellátásokra (csed, gyed, gyes-re) jogosult legyek??

Előre is köszönöm válaszát!!
Tisztelettel: Bné Ili
”

T. Kérdező!

A Gyes alanyi jogon jár, ahhoz nem szükséges munkaviszony.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

„iildyko 2017.02.22. 12:08

Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy ha a csedre és a gyedre az anyuka nem jogosult (munkaviszony hiányában, magamnak fizetem a tb-t), akkor az apuka igényelheti-e valamelyiket úgy, hogy évek-óta folyamatosan dolgozik és a gyerekekkel (ikrek) is az anyuka marad otthon (hisz munkanélküli).
Ha az apuka igényelheti, akkor milyen összegben?
Válaszát köszönöm!
”

T. Kérdező!

Igen, GYED ellátást (a szülést követő 169 naptól) az arra nem jogosult anya helyett igényelheti az apa, de ez esetben Önnek le kell mondania az ikergyesről.

Az apa gyed ellátását a jövedelméből számítják ki ekként:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„hdrienn 2017.02.17. 12:29

Tisztelt Szakértő!

Kislányom tavaly októberben töltötte be a kettőt, jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok és gyest kapok. Kiderült, hogy ismét terhes vagyok. A kérdésem az lenne, hogy elmehetek-e táppénzre fizetés nélküli szabadság alatt? Köteles-e a munkáltató táppénzre venni, vagy mondhat nemet is? A fórumot olvasgatva már kiderült számomra, hogy táppénz alatt le kell mondanom a gyesről. A párom teljes munkaidőben dolgozik. Ő igényelheti a gyest a kislányunk után?

Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Üdvözlettel, Horváth Adrienn”

Kedves Adrienn!

Táppénzre nem a munkáltatója, hanem a házi/kezelőorvosa veszi.

Igen, az anya helyett az apa is igénybe veheti a GYES ellátást.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

Annak semmi akadálya, hogy a táppénz ideje alatt a GYES-t a férje vegye igénybe, de jó, ha tudja, hogy a több gyermek után járó ellátásokat (csed, gyed, gyes) egyidejűleg csak az egyik szülő veheti igénybe, azaz ha megszül és csed-et szeretne ettől a napptól az apa nem kaphatja a GYES-t, az Önnek kell "visszavenni".

Abban a pillanatban, hogy Ön nem GYES miatt (GYES jogcímen) lesz otthon és nem áll munkába a biztosítása szünetelni fog!

Ha munkába áll és megbetegszik (veszélyeztetett terhessé válik stb.) jogosult lehet táppénzre.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Tisztelt Jogi Fórum!

Munkába menet, otthonomból kilépve balesetet szenvedtem.
A munkáltató azzal az indokkal utasította el az úti balesetet, hogy családi ház udvarában történt baleset, nem minősül úti balesetnek.
Mivel nem találtam ez ügyben semmi kapaszkodót, az Önök segítségét kérnék!

Köszönöm szépen!

Tisztelt jogi fórum!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: tavaly költöztünk haza külföldről az akkor közel 1 éves kisfiammal. Csedet Írországból kaptam, Gyedet pedig 2016 júniusától igényeltem. Határozott idejű szerződésem miatt a munkaviszonyom júliusban megszűnt, és csak idén 2017 február 10-e óta van újra munkáltatóm, viszont továbbra is/újra Gyeden vagyok, ami idén júliusban jár le. Az iránt érdeklődnék, hogyha 2017 augusztusatól a Gyes igénybevétele mellett nem megyek vissza dolgozni, hanem újabb gyereket vállalunk, akkor jogosult leszek-e Csedre a 365 biztosítassal rendelkező nap lejárta után (2018 február 10). Tisztában vagyok vele, hogy amíg nem volt munkáltatóm, addig nem voltam biztosítva, viszont az érdekelne, hogy Gyes alatt biztosítva lennék-e, és ha igen, akkor miből számítanák ki a Csed összegét. A szerződésemben szereplő összeg 220 ezer forint, viszont azt nem tudom, hogy a Gyes ideje alatti fizetés nélküli szabadság minek minősül, és hogy beleszámít-e a 365 napba. Remélem, hogy sikerült érthetően léirnom ezt a speciális esetet. Előre is nagyon szépen köszönök minden segítséget. Tisztelettel: Rita

„Scheiben 2017.03.01. 17:14

Tisztelt Jogi Fórum!

Munkába menet, otthonomból kilépve balesetet szenvedtem.
A munkáltató azzal az indokkal utasította el az úti balesetet, hogy családi ház udvarában történt baleset, nem minősül úti balesetnek.
Mivel nem találtam ez ügyben semmi kapaszkodót, az Önök segítségét kérnék!

Köszönöm szépen!

”

T. Kérdező!

Amennyiben a baleset a családi ház udvarában történt úgy az valóban nem minősül úti balesetnek.

Ezzel kapcsolatban kapaszkodót az OEP főigazgatója által kiadott tájékoztatóban talál azzal, hogy a bírói gyakorlat is ennek megfelelő.

Előbbiek szerint:

Az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a
visszavezető úton, hanem még, vagy már a lakásában éri, nem minősül üzemi
balesetnek.

Üzemi balesetnek tekinthető a társasházban lévő lakások tulajdonosainak a
közös használatra szolgáló lépcsőházban, illetőleg a folyosón elszenvedett
balesete is, ha a sérülést a tulajdonos a munkába, vagy onnan lakására
(szállására) menet közben szenvedte el.

Nem üzemi baleset a családi ház
tulajdonosának az a balesete, amely őt a házhoz tartozó ingatlan területén éri.

Lásd:

http://www.neak.gov.hu/…C22_11_1.pdf

214. oldal

További OEP tájékoztató anyagok itt:

http://www.oep.hu/…tato_anyagok

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„kerrita 2017.03.01. 22:34
Tisztelt jogi fórum!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: tavaly költöztünk haza külföldről az akkor közel 1 éves kisfiammal.
Csedet Írországból kaptam, Gyedet pedig 2016 júniusától igényeltem.
Határozott idejű szerződésem miatt a munkaviszonyom júliusban megszűnt, és csak idén 2017 február 10-e óta van újra munkáltatóm, viszont továbbra is/újra Gyeden vagyok, ami idén júliusban jár le.
Az iránt érdeklődnék, hogyha 2017 augusztusától a Gyes igénybevétele mellett nem megyek vissza dolgozni, hanem újabb gyereket vállalunk, akkor jogosult leszek-e Csedre a 365 biztosítással rendelkező nap lejárta után (2018 február 10).
Tisztában vagyok vele, hogy amíg nem volt munkáltatóm, addig nem voltam biztosítva, viszont az érdekelne, hogy Gyes alatt biztosítva lennék-e, és ha igen, akkor miből számítanák ki a Csed összegét.
A szerződésemben szereplő összeg 220 ezer forint, viszont azt nem tudom, hogy a Gyes ideje alatti fizetés nélküli szabadság minek minősül, és hogy beleszámít-e a 365 napba.
Remélem, hogy sikerült érthetően leírnom ezt a speciális esetet. Előre is nagyon szépen köszönök minden segítséget. Tisztelettel: Rita
”
Kedves Rita!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A külföldön fennálló munkaviszony elismerhető biztosítási időnek, ha azt az előírt módon igazolja.

Az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es, illetve az U1-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol korábban biztosított volt.

A GYES ideje alatti fizetés nélküli szabadság ideje biztosításban töltött időnek minősül.

A CSED és GYED ellátását a jelen munkáltatónál elért keresete alapján fogják megállapítani ekként:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Jogi Fórum!
Márciusban kislányom 2 éves lesz. Mielőtt visszamennék dolgozni kiveszem a 32 nap szabadságomat és tervek szerint májusban kezdek dolgozni. 8 órás munkaidővel jöttem el szülni, viszont gyermekem 3 éves koráig csak részmunkaidőt szeretnék vállalni. Kérdésem az, hogy lehet e, és milyen jogok vonatkoznak rám, mint 3 év alatti gyermekkel rendelkező kismamára? Gondolok arra, hogy köteles vagyok e délutános műszakot is vállalni? Illetve hétvégén is dolgozni?
Köszönettel: Tünde

Tisztelt cincinnatus!!
Köszönöm!!!

Tisztelt jogi szakértő!
A kérdésem az lenne, hogy BKK tartozást, mely már végrehajtónál van vonhatnak-e gyesből, gyesből és családi pótlékból. Az inkasszót el tudom kerülni ha postán, vagy másik számlára kérem a támogatásokat, ám nem találtam teljesen egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy a 33%-ot ugyanúgy letilthatják-e ezekből, vagy sem. A "kivétel a jogalap nélkül felvett támogatás" válaszokat nem értem, így ha ez szerepel a válaszban, kérem azt is elmagyarázni.
Köszönettel!

Tisztelt Szakértő!
Helyzetünk igen bonyolult, és egyenlőre mindenhol falakba ütközünk!
Helyzet a következő:
Kisfiam 2015. 11 hónapban született Németországban. 1 évig azaz 2016 11 hóig kaptam ő utána ellátást (gyest) 2017 februárig pedig (családi pótlékot)
2016 márciusában férjem haza költözött, kb fél évig, maga után fizette a tb járulékot, elment munkanélkülire majd 2016 novembere óta alkalmazotti viszonyban áll.
Én és a kisfiam ez miatt 2017 február végén haza költöztünk, mindent vissza mondtunk N.o-ban. Semmiféle ellátást már nem kapunk onnan. Itthon millió telefon után azt mondták hogy családi pótlékra jogosult vagyok, ez OK is és még GYES-re. Külföldi különböző igazolások benyújtása után ezt ítélték meg.
Kérdésem a következő lenne, férjem által igényelhetjük a GYED-et? Úgy hogy 2016 novembere óta van munkahelye? visszamenőleg is lehet igényleni 6 hónapra ez esettben? A GYES-t akkor nekem vissza kell mondanom, ezzel egy időben gondolom. Mi van akkor ha én elkezdek dolgozni ez év szeptemberében? Az apa akkor is kapja még a GYED-et ha megítélik a gyerek két éves koráig, és majd ez után a GYES-t?

Válaszát, segítségét előre is köszönöm!