bt megszuntetes

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2010.08.28. 08:18

Egyszerűsített felszámolási eljárás útján.

cikonka (törölt felhasználó) # 2010.08.27. 17:56

Sziasztok!

Nekem egy olyan kérdésem van, hogy mit lehet olyankor csinálni, ha valaki meg akarta indítani a felszámolást a saját bt-je ellen, emiatt össze volt készítve minden irat egy kupacba, de közbejött egy betörés és a teljes iratcsomagot ellopták a korábbi adatokkal együtt... másolat nincs róla senkinél. Mindössze egy rendőrségi határozat maradt a nyomozás megszűntetéséről, amelyben szerepel, hogy ellopták őket. Mit lehet tenni ilyenkor? Hogyan lehet megszűntetni a bt-t?

Előre is köszönöm a segítséget!

norvikane # 2010.08.27. 09:05

Igen ezt tudom, hogy EV nem lehet.
Most az a gond merült fel, hogy erre a tevékenységre muszáj-e vállalkozói igazolvány, vagy végezheti adószámos magánszemélyként.
Okmányiroda persze foglalt.

ObudaFan # 2010.08.27. 08:56

Csak egyéni vállalkozó nem lehet.

norvikane # 2010.08.27. 08:40

Nem.
Oktatási, nevelési, módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés (856001)
Egyéb humán egészségügyi ellátás (8559) Ez a Bt. tevékenysége.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.27. 08:04

Ingatlant ad bérbe?

norvikane # 2010.08.27. 07:30

Köszönöm.
Akkor is lehet, ha ugyanazt a tevékenységet végezni adószámos magánszemélyként, mint a Bt. tevékenysége?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.27. 07:17

Lehet.

norvikane # 2010.08.27. 07:01

Bt. beltagja lehet-e adószámos magánszemély a beltagság mellett?

ObudaFan # 2010.08.16. 09:49

Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.15. 08:42

Az adótartozás elévülését nem lehet megszakítani.

fermion # 2010.08.13. 19:29

Van egy Apeh tartozásos Bt-m amelyben beltag vagyok. Három éve nem működik, de a nullás bevallásokat beadom, ezévtől már elektronikusan, az Apeh-ben azt mondták hibernálták a céget, elég évente bevallást küldenem. 2006-ban volt egy végrehajtási kísérlet az Apeh részéről, a kaputelefonon felszólt valaki, hogy az Apehtől jöttek, itthon vagyok-e. Nem voltam otthon, a cégkivonatra rákerült, hogy 2006-ban végrehajtási kísérlet volt. Elévül-e valaha az Apeh tartozás, és lehet-e akkor végelszámolást indítani mintha nullás tartozás lenne?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.09. 11:52

A maga módján még rendes is anyós. Egyetemleges adóstól követelhetné a teljes összeget is, de ő csak a felét kéri.

ObudaFan # 2010.08.09. 09:38

Ez a cég így jó eséllyel fel lesz számolva, aztán a cég tartozásaiért majd helytáll a beltag. Természetesen a magánszemélyként felvett kölcsönt meg vissza kell fizetni, akkor is, ha a cég érdekében kellett felvenni.

Felugyelet # 2010.08.09. 09:15

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tanácsát szeretném kérni, a cégünkben lévő padhelyzet megoldására.
Adott egy Bt., melynek folyamatban van egy kártérítési peres eljárása. Ez a Bt. felhalmozott 1 M Ft köztartozást. A Bt-ben 3-an vagyunk. Jómagam, volt élettársam, valamint édesanyja. Magánszemélyként kaptunk kölcsön a volt élettárs édesanyjától 3,5 M ft-ot, melyről elismervény készült, akkor még nem volt bejegyezve a cég, csakhogy Anyuka időközben meggondolta magát, és az elismervényt nem volt hajlandó tagi kölcsönszerződésre cserélni. Azaz nem írta alá. A cég nem működik bevétele nincs. Megszakadt az élettársi vagyonközösségünk és az élettárs anyukája fizetési meghagyást nyújtott be ellenem, mint alperes 1,750 e Ft megfizetése érdekében. A cég iratait a vagyonközösség megszakadásakor az volt élettárs nem adta ki, semmilyen cég irattal nem rendelkezem.
Többszöri felszólításra sem adja ki az iratokat, nem jön el a tagok gyűlésére, minden elől elzárkózik.
Ön szerint mit lehetne tenni következő lépésként.

Válaszát megköszönve.

Tisztelettel:

Barabás Krisztina

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.25. 09:39

A felszámolás elrendeléséről adott igazolást, nem a befejezéséről.

szala79 # 2010.03.25. 09:24

Nem tudom...Nekem 2006-ban a felszamolo kiadott egy igazolast, ami ahhoz volt szukseges, hogy allaskeresesi ellatast kapjak. Akkor az ellatast meg is kaptam, ami ha jol tudom, akkor nem tortenhetett volna meg, ha a felszamolas meg folyamatban lett volna. Tevedek?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.11. 14:35

Úgy lehet, az a felszámolás még folyik.

szala79 # 2010.03.10. 23:46

Igy van, az apeh "ertekesitette" a tartozasomat a koveteleskezelonek, akik szerintem atlattak a helyzetet, es megegyeztunk, hogy ha kifizetem az eredeti tartozas 20%-at egyosszegben, akkor elengedik a fennmarado 80%-ot. Ez meg is tortent. El lehet kepzelni, mennyiert passzolta el nekik az apeh a tartozasomat.Elozoleg az apehnek szinte konyorogtem reszletfizetsi lehetosegert, es hogy engedjek el a buntetokamatokat, persze sikertelenul.
A felszamolas 2005-bebn kezdodott, es 2006-ban ert veget. A koveteleskezelovel 2009-ben allapodtam meg.A felszamoloval semmilyen megallapodas nem szuletett.
A felszamolast a megyei birosag rendelte el, a felszamolot szinten ok rendeltek ki.
Hol a zaromerleg es vagyonfelosztasi javaslat?Jo kerdes. Amit en kaptam a felszamoltol, az egy feljegyzes 2005-bol, es egy fizetesi felszolitas tavalyrol. A feljegyzesben van egy pont, mely szerint a zaro merlegben szerepel 100e Ft erteku aru, mely atadasra kerult, es 10e Ft penzeszkoz. A feljegyzesben tovabba le van irva, hogy a felszamolasi koltsegek+irattarozasi dij (mintegy 600e Ft) megterulese vagyoni fedezet hianyaban nem varhato.
Erre gondoltok?

ObudaFan # 2010.03.09. 11:21

Kellene látni ennek a részletezését, mert anélkül ember nem lesz, aki megmondja, hogy jogos-e.

59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.
(2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot - be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben díj a 300 000 forintot meghaladja, de a 400 000 forintot nem éri el, akkor csak a 300 000 forint feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.
(3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj - ide nem értve az egyszerűsített felszámolási eljárásokat - a 300 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 300 000 forintra egészíti ki.
(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.
(5) Egyszerűsített felszámolás esetén 150 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala - figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is - minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.09. 09:07

Érdekes kérdés.
Az APEH engedményezi az adótartozásokat? Ha egyezséget kötöttetek a felszámolásban, akkor miért nem szüntették meg az eljárást? Biztos vagy benne, hogy felszámolás volt ez? A bíróság rendelte ki a felszámolót? Hol van a zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat? Abban mi van a felszámolás költségeiről?

szala79 # 2010.03.09. 00:38

Tisztelt Forumozok!

A kovetkezo ugyben szeretnem a velemenyeteket, illetve tanacsotokat kerni.
Csaladi vallalkozasunk Bt. formajaban mukodott (melynek en voltam a beltagja), es kerult felszamolasra 2005-ben. A felszamolas oka 1m Ft ado- es tb-tartozas volt, mely tartozast eselyunk sem volt kiegyenliteni, hiaba probaltunk alkudozni a apeh-hel. A felszomolo cegnek atadtuk a szukseges dokumentumokat, es a megmaradt arukeszletet. A tartozasunk egy koveteleskezelohoz kerult, akivel kesobb sikerult megegyezni. A felszamolo ceg felol viszont semmit nem hallottunk,egeszen par honappal ezelottig. Akkor kuldtek egy fizetesi felszolitast fel millio Ft-rol (felszamolasi ktsg+felszamoloi dij).Nem tartottam jogosnak ezt a kovetelest, foleg nem egy 1mFt tartozas miatt felszamolt ceg eseteben, de felhivtam oket, hogy targyaljunk. Reszukrol semmi hajlandosag nem mutatkozott a kompromisszumra. Azt szeretnem megtudni, hogy jogos-e kovetelesuk, es van-e elevulesi ideje egy ilyen jellegu kovetelesnek? Barmilyen tanacsot szivesen veszek,es elore is koszonok!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.08. 17:07

Ha jobban tududo, miért kérdezel?

assa # 2010.03.08. 16:02

A társasági szerződés módosítására ezért van szükség mert 2010. január 1-én járt le a mandátumom, mivel
az ügyvéd határozott időre 5 évre készítette a Tsz-t.
Az ügyvédem azt mondta amennyiben az egyik kültag nem írja alá a Tsz-t hivatalból rendelnek ki cégképviselőt, aki persze "kicsit" megcsapolja a pénzkészletünket.
Az durva hogy egy kültag így széttudjon rombolni egy nyereséges vállalkozást.

ObudaFan # 2010.03.08. 11:00

Azért meg kell nézni a mostani tsz-t is, hogy tényleg lejárhatott-e a mandátum. Ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor ő erre - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - időbeli korlátozás nélkül jogosult.