bt megszuntetes

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2006.07.18. 18:28

Véleményem szerint a végelszámolásra vonatkozó szabályok lényeges módosítása folytán egyszerűsített végelszámolással ma már a megszüntetés az egyszerűbb, csak ekkor jól meg kell gondolni, biztosan nem lesz-e szükség már rá.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.

A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha

  • a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
  • a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
  • az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja
  • ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.

    Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.

Vadalma # 2006.07.18. 15:00

bt megszüntetéséhez infok hátha segít:

http://www.magyarorszag.hu/…rs/vegelszam

http://www.magyarorszag.hu/…azdtarsmegsz#…

http://www.magyarorszag.hu/…zdtars/kktbt

szerintem egyszerűbb beolvadni. de egyik sem túl gyors lefolyású.

Vadalma

janka # 2006.07.18. 14:51

Sziasztok,

érdeklődni szeretnék, hogy melyik lenne az egyszerűbb / költséghatékonyabb megoldás:
1, megszüntetni a Bt-met vagy
2. beolvadni egy Kft-be (családon belül).

Az egészre azért van szükség, mert a cégem júl. 1-vel felvett belsősnek (színlelt szerződés, kényszervállalkozás) és mivel egyedül én számláztam, kissé fölöslegessé vált a Bt. fenntartása. Jól gondolom? Vagy van más megoldás is?

Előre is köszi a választ. Ja, és hol tudnék pontosan utánanézni annak, hogyan lehet BT-t megszűntetni? A törvényt sajnos nem értem... Még egyszer köszi

ObudaFan # 2006.07.17. 19:08

A könyvelő semmire, de saját felelőssége elhárítása érdekében maga is jelezheti a cégbíróság felé a kialakult helyzetet.

Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja ( ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait ,hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.

A cégbíróság végzésének közzétételével egyidejűleg a cég 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját közvetlenül is, illetve kézbesítési megbízottja útján felhívja a törvényes működés helyreállítására.

A külön felhívás mellőzhető abban az esetben, ha az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag székhelye (lakóhelye) külföldön van, és nem gondoskodott kézbesítési megbízott bejelentéséről.

Ha a törvényes működés helyreállítása nem történt meg, mivel tagok a cégbíróság felhívásában foglaltaknak határidőn belül nem tettek eleget, vagy a fentiek alkalmazására megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag hiányában nem kerülhetett sor, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról.

Ha a megszüntetési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat, szükség esetén a törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a cégbíróság eljárását meg kell szüntetni. Ha a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a megszüntetési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

A megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve - harminc napon belül jelentsék be.

A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti és a végzését a Cégközlönyben közzéteszi. Ha a cég a változásbejegyzési kérelem benyújtását elmulasztja, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

Ha a cég székhelyére, működésére, illetve vezető tisztségviselőire vonatkozóan érdemi bejelentés nem érkezik, a cégbíróság megkeresi a cég székhelye szerint illetékes földhivatalt, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetet (pl. adóhatóság, a gépjármű nyilvántartó hatóság, közjegyző), hogy a cég tulajdonában álló - általuk ismert - ingó vagy ingatlan vagyonra vonatkozóan harminc napon belül adjanak tájékoztatást.

Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását. Ennek során a cég képviseletére ügygondnok hivatalból is kirendelhető. Ha a bejelentésben szereplő ingó vagyon ténylegesen nem lelhető fel, a cégbíróság - ha szükséges - végzéssel rendelkezik az ingóságnak a nyilvántartásból való törléséről.

Ha a megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz.

A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni.

Ha a megszüntetési eljárás bármely szakaszában - a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.

Ha a többségi befolyással rendelkező tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.

Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen járt el.

Xantos # 2006.07.17. 08:02

Szervusztok! Bt megszüntetéssel kapcsolatan szeretnék kérdezni én is. Amennyiben a bt-ből kiválik a kültag, és 3 hónap alatt sem lesz új kültag, a beltag meg eltűnt (az innen-onnan szóló pletykák szt Brazíliába ment), és a cégnek meg a könyvek szertint másfél milliós tartozása van az állam felé, milyen lépésekre lehet számítani? A Cégbíróság megszünteti a céget? A könyvelő, akinek csak a könyvelésre volt meghatalmazása, milyen "retorzióra" számíthat?

ObudaFan # 2006.07.10. 18:03

Egyrészt, másrészt egy ilyen rosszhiszemű magatartás esetén a csalás, vagy a csődbűntett is felmerülhet, ezért nem árt megegyezni a bankkal.

Sasfioka # 2006.07.06. 17:23

Ha a bt. nullás vagy pozitív akkor végelszámolással, ha a bt tartozik akkor felszámolással fogod tudni megszüntetni a céget.
Azt írtad, hogy a Bt.-nek tartozása van, így a tartozást vagy megfizetitek, vagy felszámoltatjátok a céget. A felszámolás során a felszámoló átnézi a cég könyveit, átnézi a cégvagyont, értékesít, oszt és szoroz, majd meghozza a felszámolás zárómérlegét és becsukja a boltot. Amennyiben a cég tartozásai a cégvagyonból nem elégíthetők ki, úgy a beltag teljes vagyonával (ha több van akkor egyetemlegesen) felel, azaz akkor akár a beltag ingatlanját is végrehajtás alá vonhatják.

SF

maya77 # 2006.07.01. 15:59

Sziasztok!

Nekem is lenne pár kérdésem bt. megszüntetésével kapcsolatban. Barátnőmék szeretnék felszámolni a sajátjukat, mert veszteséges és már nem akarnak vele foglalkozni. A gond csak az, hogy van lízingtartozásuk. Ilyen esetben meg lehet-e szüntetni a céget? A bank milyen akadályokat támaszthat? Ha a bt-nek nincs vagyona (a lízingelt gépjárművet visszaadták a banknak, pontosabban egy azzal szerződésben álló kereskedőnek) a beltagot perelik majd?

válaszokat előre is köszi: Maya

ObudaFan # 2006.03.16. 18:29

A beltag teljes vagyonával, a kültag az elszámoláskor kapott pénzzel még 5 évig felel a társaság tartozásaiért.

meren # 2006.03.16. 10:49

szia kedves mindenki!

a lenne a kérdésem, hogy bt. megszüntetése milyen következményekkel jár? értem ezalatt, hogy visszamenőleg felelős-e a beltag a cégért, mennyi idő alatt fut le a macera... nincs baj a céggel, csak egyszerűen már nem éri meg fenntartani. éppen nullás a nyereség, és valóban nulla, amit a konyhára hoz. :( innentől kezdve nincs értelme az egésznek.

köszi:
meren