ObudaFan
2009.08.13. 09:09
Az a megoldás, hogy átadod.
bt megszuntetes
Carlo
#
2009.08.13. 08:36
ui: Elég sok adótartozást halmoztam fel és ezért indította meg az Apeh a felszámolást.
Ha büntet?ügyed lenne valaha és nincs pénzed, hogy sztár ügyvédet megfizess, akkor elégedj meg a kirendelttel!
Carlo
#
2009.08.13. 08:32
Tisztelt fórumozók!
Felszámolással kapcsolatos kérdésben szeretném tanácsotokat.
A cégem hamarosan felszámolás alá kerül.
Mi történik ha nem adom át a záróegyenlegben maradt pénzt a felszámolónak? Ezzel kimerítem a csődbűncselekmény vagy sikkasztás tényállását?
Ha igen, mi a megoldás ennek elkerülésére?
A választ előre köszönöm!
Üdv: Carlo
Ha büntet?ügyed lenne valaha és nincs pénzed, hogy sztár ügyvédet megfizess, akkor elégedj meg a kirendelttel!
Dr.Attika
#
2009.08.03. 15:21
Miért lenne?
ObudaFan
#
2009.08.03. 15:14
És jogos felvetés az is, hogy ha nem átalakulás lesz, akkor az új Ctv. szerint már gond lesz a névazonosság.
Dr.Attika
#
2009.08.03. 14:47
Tisztelt "bonafides"!
Nem úgy kell elszámolni, mint egy végelszámolásnál. A Bt. cégneve alatt a tagok osztatlan közös tulajdona egy jogi személy ( jelen esetben egy kft.), az alapítók vagyonától elkülönülő szervezet tulajdonába kerül. A részleteket az egész folyamatot "levezénylő" ügyvédtől tudhatja meg. Ugyanis az átalakulás "ügyvédkényszeres".
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.08.03. 14:22
A bt jogutóddal szűnik meg. Jószerivel csak technikai kérdés, hogy a társaságtól megváló tag a bt-ből lép ki, és a bt. ezután alakul át egyszemélyes kft-vé, vagy előbb formát vált a társaság, és az egyik tag ezután veszi meg a másik üzletrészét.
bonafides
#
2009.08.03. 13:34
Tisztelt dr. Attika!
Köszönöm válaszát. Ebben az esetben is ugyanúgy el kell számolni, mint a végelszámolásnál? Körülbelül mennyi ennek a formaváltásnak az átfutási ideje?
Tisztelettel: Bf.
Dr.Attika
#
2009.08.03. 13:02
Tisztelt "bonafides"!
Az átalakulást javaslom. Mind anyagi, mind az Ön által leírt szempontokat figyelembe véve. Az átalakulással mind a nevét, mind a korábbi gazdasági előéletét megtarthatja. Nem kell fizetni az új cégalapítás és a régi megszüntetésének költségeit. Nyilván ebben az esetben is lesznek költségek, de azok koránt sem olyan mértékűek, mint a többi lehetőség esetén fizetendő költség.
bonafides
#
2009.08.03. 11:10
Tisztelt Ügyvéd Úr, Tisztelt Fórumozók!
az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni:
Egy kétszemélyes, tartozásmentes családi bt-t szeretnék megszüntetni, helyette egyszemélyes kft-t alapítanék ugyanazzal a tevékenységi körrel.Szeretném a cég nevét is megtartani.
Kérdéseim a következők:
Melyik eljárást javasolják:
megalapítom a kft-t és valamikor a közeljövőben megszüntetm a bt-t,
ha egyszerűsített végelszámolással megszüntetem a bt-t és utána megalapítom a kft-t,
vagy a bt átalakul kft-vé?
az első esetre hajlanék leginkább, de attól tartok, hogy így a névkizárólagosság miatt nem nevezhetném el ugyanazzal a névvel a kft-t.
válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel.
Rexor
#
2009.05.11. 13:24
Kedves Rita,
Annyira azért nem jelentősek a költségek, de az ügyvédi munkadíjjal számolni kell. Ha a könyvelést és a záró beszámolókat valaki el tudja készíteni,akkor elég gyorsan le lehet futtatni a dolgot egyszerűsített végelszámolással.
takacsrita
#
2009.05.11. 12:30
Tiszelt Ügyvéd Úr,
Van egy Bt-nk, amelynek nkncs bevétele. Szeretnénk megszűntetni, mert csak gond a fenntartása. Olvastam a fórumban, hogy ez jelentős költségekkel jár, amelyet nem tudnánk kifizetni. Mi ekkor a teendő?
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.05.11. 10:25
A felszámolási eljárás elrendelését az illetékes megyei bíróságtól kell kérni. Ha a bíróság megállapítja, hogy a társaság fizetésképtelen, elrendeli a felszámolást, kijelöli a felszámolót, közzéteszi a végzést a Cégközlönyben.
A kezdeményezőnek 75 ezer forintot kell fizetnie.
ekoliger
#
2009.05.11. 09:12
Teljes felszámolásról lenne szó.
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.05.11. 06:45
Az attól függ, milyen megszüntetés: jogutóddal (formaváltás, egyesülés, szétválás) vagy jogutód nélkül (végelszámolás, felszámolás) ?
ekoliger
#
2009.05.11. 04:14
Egy olyan kérdésem lene hogy, mi a folyamata egy BT megyszüntetésésnek.
Laca1968
#
2009.04.20. 09:30
még annyit kérdeznék,hogy ilyenkor maradok az ügyvezető egy nullás Bt-ben
de nem mehetek munkanélkülire,ugye? és fizetnem kell saját magamnak az egészségügyi szolgáltatási járulékot..
van más lehetőség?
ObudaFan
#
2009.04.20. 09:14
Ilyenkor a legcélszerűbb, ha egy közös megegyezést az összes tag aláír.
Laca1968
#
2009.04.20. 08:04
ilyenkor saját magamnak kell felmondanom,mint az ügyvezető vagy a másik beltagnak- édesapámnak?
ObudaFan
#
2009.04.19. 12:57
A közös megegyezés egyszerűbb.
Laca1968
#
2009.04.19. 11:00
ez hogy megy a gyakorlatban?
rendes felmondással nekem kell felmondanom?
aztán bejelenteni az Apehba és a Tb felé?
ObudaFan
#
2009.04.19. 09:17
Hát ne legyen senki alkalmazott.
Laca1968
#
2009.04.19. 04:31
egy kérdésem lenne:
van a családunknak egy BT-je, amiben én és a nyugdijas apukám a beltag, a testvéreim a kültagok
(én vagyok az ügyvezető és egyben az egyetlen alkalmazott is)
mivel a cégnek (jelenleg ) nincs bevétele előreláthatólag csak a második félévben lesz megrendelésünk- milyen úton módon tudnám a járulékom -fizetését szüneteltetni?
a Bt-t nem szeretném megszűntetni,mert vannak megrendelések, csak az év elején és a végén
az édesapám nem szakmabeli,így nem lehet nyugdijasként alkalmazott (de ha még lenne megfelelő végzettsége) neki is kellene valamilyen járulékot fizetni, és a jövedelme után személyi jövedelemadót
mit tanácsoltok? hogyan lehetne úgy megoldani ezt a problémát hogy ne kelljen társasági szerződést módosítani, cégbíróságra rohangálni... ?
ObudaFan
#
2006.07.31. 14:09
Bt. társasági részesedést eladni nem lehet, de meg lehet egyezni természetesen az összes tagnak arról, hogy tagváltozás következik be. Ehhez az összes régi és új tag hozzájárulása is szükséges, és a kiváló tagok 5 évig még - beltag korlátlanul, kültag korlátozottan - felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek a kiválásuk előtt keletkeztek.
A végelszámoláshoz szükség lesz egy ügyvédre, mert ügyvédkényszer van, tulajdonképpen ő meg úgyis irányítja a többit. A legfőbb szervnek a megszüntetésről határoznia kell. A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője
- a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon átadja,
- a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
- a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
- a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottét) haladéktalanul tájékoztatja.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.
A cég korábbi vezető tisztségviselője a fenti feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.
A végelszámoló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a fenti feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel.
A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.
A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről.
Bt esetén a megszüntetésre érdemes az egyszerűsített végelszámolást választani. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.
A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha
- a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
- a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
- az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja,
- ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.
Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.
Ezekben az esetekben végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.
A hitelezők igénybejelentésére, a követelések jegyzékének elkészítésére vonatkozó és egyéb, a végelszámolási hirdetményhez kapcsolódó határidők számítása és kötelezettségek teljesítése áttérés esetén is - ha volt ilyen a végelszámoló által közzétett közlemény megjelenési időpontjához kötődik.
A nem egyszerűsített végelszámolás fontosabb szabályai a következők.
Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve minősített többséggel meghozott határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik.
Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a cég kényszer-végelszámolására kerül sor.
A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.
Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.
A végelszámoló a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia. A végelszámolónak a felszámoló részére történő iratkészítési és átadási kötelezettségeire a Cstv.-nek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető.
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
- az adóbevallásokat,
- a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
- a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
- a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
- a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.
A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok valamelyike vállalja. A végelszámoló köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak.
A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
ati70
#
2006.07.31. 10:32
Fel tudná sorolni valaki, mi a menete egy, öt évre visszamenőleg nullás bt. megszüntetésének?
Az elmélet helyett a step-by-step letalpalnivalók érdekelnének. A könyvelőm korábban elég elborzasztó teendőlistát sorolt fel... de most szabadságon van, én viszont csak most érek rá utánajárni. Szóval honnan, melyik hatóságtól, önkormányzattól milyen igazolásokra van szükség?
A bt. budapesti székhelyű, alkalmazottja sohasem volt, áfás, jogi személy, összes tagja végig másodállású volt, a papírjai tudtommal rendben vannak.
Másik kérdésem, hogy van-e jogi kockázata ha eladom a bt.-met? (az interneten is hidretnek cég adásvételre szakosodott cégek - ez mennyire működik a valóságban?)
Melyik a gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb: felszámolni vagy eladni?
