bt megszuntetes

Az egészet szerintem nem kell fizetni, mert a bt megszűntekor megszűnt ez a szerződés is. Eddig az időpontig biztosan ki kell, az azóta eltelt időre meg a bank majd kimutatja, hogy mi a kára abból, hogy nem tudattátok, hogy megszűnik a bt.

Köszönöm! Holnap megyek és intézem.

Üdvözletem.

Sürgős segítséget szeretnék kérni az alábbi problémával kapcsolatban.

Van egy működő Bt., aminek én vagyok 50 %-ban a beltagja, és van egy kültag szintén 50 %-al.
A Bt. veszteséges, tartozása nincs, vagyona pedig kizárólag üzemépületben értendő.
Az épületek könyv szerinti értéke kb. 20 M Ft.

A kültaggal megromlott a kapcsolatunk, és szóban jelezte, hogy kilép a társaságból.
Kifizetni nem tudom a részét, az épületek elosztása pedig nem lehetséges.
Tudomásom szerint, amennyiben kezdeményezem a végelszámolást (közös megegyezéssel), úgy előbb értékesítésre kerülnek az ingatlanok (ami évekig is eltarthat), majd a bevételből kifizetésre kerülnek a különféle tételek (apeh felé, egyéb), és az eljárás végén maradó összeg 50 %-a kerül kifizetésre a kültag felé. (Ez a mi esetünkben kb. úgy nézne ki, hogy ha sikerül az épületeket mondjuk 20 M Ft-ért értékesíteni, abból kifizetésre kerül kb. 6 M, és a maradó 14 M kerül szétosztásra a beltag és a kültag között)

Ezzel szemben nem tudom mi történik, ha a kültag előbb lép ki, mint ahogy a végelszámolás megkezdődne. Arról már hallottam, hogy a kilépő taggal a kilépés időpontjában kimutatott könyv szerinti érték ráeső részével kell elszámolni.
Ezek szerint ha a kültag holnap kilép, én nem tudom 3 (6) hónapon belül kifizetni, és 6 hónap után megkezdem a végelszámolást, akkor hiába marad "csak" 14 M az értékesítések után, a kültagnak mégis a könyv szerinti 20M ft 50-%át kell kifizetnem, 10 M Ft-ot?

A válaszokat előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Nagy Sándor

„majd a bevételből kifizetésre kerülnek a különféle tételek”
Miféle tételek? Két sorral feljebb azt írtad, nincs tartozás?

Egyáltalán nem kötelező a végelszámolás során eladni az ingatlanvagyont; úgy is meg lehet állapodni a vagyonfelosztási javaslatban, hogy a volt tagok osztatlan közös tulajdona lesz. (Ha nehéz, sokáig tart az eladás, akkor ez a célszerűbb megoldás.)

Azt is rosszul hallottad, hogy a távozó taggal könyv szerinti értéken kell elszámolni. Valós értéken kell - ha nem így lenne, pusztán könyveléstechnika kérdése lenne a kisemmizése.

Nem tartozásra gondoltam, hanem az értékesítéssel járó egyéb költségekre, mint pl. az ÁFA.
(azaz a könyvben X-et érő Bt.-ből a végelszámolás után nem X Ft marad)

Ha osztatlan közös tulajdonban maradnak az üzemépületek, az senkinek sem jó, mivel termelés nem folyik benne, pénzt pedig egyik fél sem kap.

A valós értékbe ez esetben az üzemépületek eladásakor keletkező ÁFA összege is beletartozik (azaz annyival csökken a valós érték), vagy pedig ezeket csak a beltag fizeti, azaz annyival "rosszabbul jár", mint a kilépő kültag?

A kültag kisemmizése fel sem merült, csupán nem tartanám jogosnak, ha az évek alatt keletkező vagyonból a kültag nagyobb részt kapna, mint amit a részesedési aránya indokol.

A végelszámolás alatt álló Bt-ben beltag vagyok, mint ügyvezető. Lassan 3 éve húzódik az ügy, és még nincs lezárva. Keresetem nincs munkanélküli segélyre nem mehetek. A kérdésem az lenne, hogy munkát vállalhatok más cégnél.

Tisztelettel: Mária

Marusja

Miért ne vállalhatnál?

Ajjaj, rocco! Nagy a zavar.

Ingatlanértékesítésnek nincs áfája. Egyébként az áfa a vagyont nem növeli nem csökkenti, mert nem vagyonelem. (Legfeljebb tartozásként vagy visszaigénylhetőként az.)
A kilépő kültagot nem a beltag fizeti ki, hanem a társaság.
Az, hogy az ingatlan a tagok közös tulajdonába kerül, nem jelenti, hogy nem látnak belőle pénzt - adják el.

A végelszámolásban kötelező az ügyvédi képviselet, bízz meg egyet.

Ahogy dezső írta, létesíthetsz munakviszonyt, Marusja.
De a többi nem stimmel.
Bt-nek nincs ügyvezetője, üzletvezetéssel megbízott tagja van. A végelszámolás alatt lévőnek meg még az se, azt a végelszámoló képviseli és irányítja. A végelszámolást két év alatt le kell zárni.

A volt beltag a megszűnést követően még öt évig felel a társaság tartozásaiért.

Kedves Sándor.

"Ingatlanértéke­sítésnek nincs áfája" - ezzel azt állítod, hogy ha egy üzemépület értékesítésre kerül, az után nincs Áfa fizetési kötelessége a Bt.-nek?

"A kilépő kültagot nem a beltag fizeti ki, hanem a társaság." - ezzel tisztában vagyok, de ahogy írtam, van egy bel- és egy kültag. Így gyakorlatilag mégis a bennmaradó tagnak kell "kifizetnie" a kilépő tagot.

Nem látom a különbséget a között sem, hogy most értékesítse a Bt. az ingatlanokat, majd ezután osszák szét a megmaradó összeget, vagy pedig hogy az ingatlanok osztatlan közös tulajdonba kerüljenek, azokat eladják, és utána osztozzanak.

Konkrét példán keresztül, a könyvelő szerint ha egy 10 M-t érő ingatlan értékesítésre kerül, azután kb. 3 M Ft fizetnivaló terheli a Bt.-t, ha pedig ennek árát kapja meg a kilépő kültag, úgy ő további kb. 3 M-t fizet a megkapott összeg után.
Így a könyvelésben 10 M-val szereplő ingatlanból annak értékesítése után 7, míg árának a társaságból való "kivonása" után, már csak mint egy 4 M Ft. marad a kilépő kültag zsebében.

Kérdésem pedig leginkább arra vonatkozott, hogy a valós érték a példa szerint a 10, a 7, (esetleg a 4 M) Ft.-ot jelenti-e?

A különbség az, hogy egyik esetben a társaság törlésével meg kell várni az eredményes eladást, a másik esetben meg az egyszerűsített végelszámolás három hónap alatt befejeződhet.

Az ingatlan valós értéke annyi, amennyiért adott időpontban a piacon el lehet adni. Ha a felek között vita van az értéket illetően, a bíróság szívesen besegít nekik.

Köszönöm.

Az egyáltalán nem biztos, hogy az ingatlan eladása/átadása után nem keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettség.

Addig oké, hogy alapesetben ÁFA nélkül kell eladni az ingatlant. De van egy ún. figyelési időszak (2007-ig 10 év, utána 20 év), ha ezidő alatt adja el adómentesen az ingatlant, és korábban levonta a beszerzés áfá-ját, akkor utóbbit arányosítva vissza kell fizetnie az állambácsinak...

Kedves Fórumozók

Az lenne a kérdésem, h a bt-ben van egy beltag és egy kültag. a kültag halálával el lehet kezdeni megszüntetni a bt-t vagy megkell várni a hagyatéki tárgyalást?

Köszönöm szilvi

El lehet kezdeni, csak az örökösökkel el kell számolni.

Köszönöm a választ ObudaFan

Nincs mit.

Tisztelt Hozzáértők!

Segítséget és jótanácsot szeretnénk kérni bt. megszüntetés ügyében. A betéti társaság teljesen tartozásmentes, viszont három éve sem bevétele,sem kiadása nem volt,ezért szeretnénk megszüntetni. A könyvelőnk azt tanácsolta,hogy talán olcsóbb megoldás lenne, ha kivárnánk, hogy a cégbíróság törölje a bt.-t a cégnyilvántartásból, ha pl. nem küldjük be a mérlegbeszámolót. Állítólag a cégbíróság átadta ezt a jogkört az Apeh-nak, úgyhogy most az adóhatóság jár el ezügyben. Először felszólít a mulasztásra, aztán felfüggeszti az adószámot, végül törli a céget. A kérdésünk csak az, hogy ez valóban így működik-e, illetve milyen tovább szankciók (értsd:bírságok) várhatók, ha ezt az utat követjük és nem a költséges felszámolást?

Köszönöm a válaszokat.

Az egy bírságolható megoldás. A még legegyszerűbb és legolcsóbb jogszerű megoldás az egyszerűsített végelszámolás.

Tisztel Fórumozók!

Véleményetek szerint egy Bt. működhet-e –egy sajnálatos haláleset miatt - beltag nélkül, vagyis folytathat-e pl. értékesítést, rendezhet-e kiárusítást a készletekből a harminc napos döntési kötelezettség előtt. A cél az lenne, hogy lecsökkentett árukészlettel gazdaságosabb lehet a megszüntetés vagy másik lehetőségként könnyebben lehetne vevőt találni a Bt-re.

Minden segítséget előre is köszönök!

Folytathat. 30 nap alatt csak a változást kell bejelenteni, új beltag találására 6 hónap van.

Tisztelt fórumozok

A bt-ben elhunyt az egyetlen kültag.sajnos van tartozás az apeh-nél a bt-nek.
Kérdésem,hogy hogyan/hol kezdjük el ha megszeretnénk szüntetni a bt-t?

köszönöm szilvi

A tartozás megfizetésével lenne célszerű. És aztán - esetleg azzal egyidejűleg - végelszámolás.
Lehet, persze, úgy is, hogy nem csináltok semmit a kültag halálának bejelentésén túl, és akkor fél év múltán a társaság a törvény erejénél fogva megszűnik. De a beltag akkor is szorul.

Tisztelt "Hozzáértők"!

Segítségüket kérem. 2005-ben vásároltam egy teljesen rendezett körülményekkel rendelkező Bt-t. Én lettem a beltag 99%-ban, egy ismerősöm 1%-ban. A Bt jelenleg veszteséges. Mivel ez a főállásom, havonta járulék megfizetésére vagyok kötelezett. A járulékokat már 14 hónapja nem fizetem, mivel nem volt bevételem (ebbe az időszakba esett az ÁFA, iparűzési és egyéb éves díjak is). Ma már biztos, hogy nem tudjuk visszahozni nyereségbe a céget, ezért szeretném megszűntetni. Az ügyvéd, akit felkerestünk, azt mondta, hogy végelszámolni csak nullás tartozással lehet, felszámolást csak a hitelező indíthat ellenünk (Önkormányzat és az APEH felé tartozunk). A tartozás kb 750.000,-Ft, amit nem tudok kifizetni, de ha a céget megszüntetni sem tudom, akkor ez minden hónapban gyarapodni fog. Ördögi kör? Nincs kiút? Vagy az ügyvédnek nem ez a szaktarülete és nem tud segíteni? A könyvelőm azt mondta, hogy nem (vagy nem csak) tagi jogviszonyben vagyok, hanem munkaviszonyben. Arra gondoltam, hogy ha a céget meg tudnám szűntetni, vagy én ki tudnék jönni belőle, akkor elmennék munkanélkülire és azt a pénz rögtön az APEH-nek utalnám. Lehetséges ez, illetve van egyáltalán valami lehetőség?
Kérem szíves segítségüket!
Tisztelettel: Nagy Gabriella