bt megszuntetes

Fórum → cégügyek - társasági jog
újabb elöl     új hozzászólás

Marusja # 2010.03.02. 07:22

Köszönöm a választ. A felszámoló céget bíztunk meg 2007. márciusban, kifizettünk minden költséget , a közzétételi díjat is, és a cégkivonatban úgy vagyunk nyilvántartva, hogy a cég végelszámolás alatt van.
A felszámoló akkor azt mondta a végelszámolást követi a felszámolás. Ezek szerint a felszámoló semmit nem csinált 3 év alatt, csak növelte a birság összegét. Az APEH-kal ha le ülünk tárgyalni, de a felszámoló cég valamilyen felelősséggel csak tartozik.
Tisztelettel: Mária

Marusja # 2010.03.02. 07:22

Köszönöm a választ. A felszámoló céget bíztunk meg 2007. márciusban, kifizettünk minden költséget , a közzétételi díjat is, és a cégkivonatban úgy vagyunk nyilvántartva, hogy a cég végelszámolás alatt van.
A felszámoló akkor azt mondta a végelszámolást követi a felszámolás. Ezek szerint a felszámoló semmit nem csinált 3 év alatt, csak növelte a birság összegét. Az APEH-kal ha le ülünk tárgyalni, de a felszámoló cég valamilyen felelősséggel csak tartozik.
Tisztelettel: Mária

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.02. 08:02

Elég rendesen becsaptak benneteket. Felszámolót csak a bíróság rendelhet ki. Ti nyilván végelszámolást határoztatok el, feleslegesen - hiszen tudtátok, hogy nincs fedezet a tartozások kielégítésére. Egyből felszámolást kellett volna kezdeményezni.
Az igaz, hogy a beltagon így is, úgy is leverik a tartozást.

Legalább azt próbáld már meg elérni, hogy a végelszámoló jelentse be a bíróságon, hogy nincs elég fedezet, a végelszámolást felszámolásba kell fordítani.

Dr.Attika # 2010.03.02. 12:01

Béla! Nem egyedi az eset. Kókler cégek, magukat "felszámolónak" feltüntetve vállalkoznak arra, hogy majd a céget megszüntetik. Be is szedik a munkadíjat, a megbízó megnyugodik, hogy nem kell többé könyvelőt fizetni, nincs több gond a céggel, csakhát semmi nem történik, illetve tudom mi történik, de a megszüntető ugyanott van, ahol akkor lett volna, ha ő jelenti be az egyszerűsített végelszámolást.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Dr.Attika # 2010.03.02. 14:36

Tisztelt Bíró András!

A büntetőjogban a fellebbezés nem "forma kényszeres" és még indokolni sem kell. Elég, ha annyit kijelent az első fokon eljárt bíróság előtt, hogy "Nem értek egyet a bíróság határozatával, kérem azt bírálja el a másod fokú bíróság." A három nap az gondolkoási idő, amit csak a trükkösök, illetve az ügyész vesz igénybe, de ő is csak azért, mert "skandináv gombja sincs"- bizonyosan hallotta már a "fin(n)gom(b)" -om sincs szólást. Finnország Skandiávaban van.- az egész eljárásról utána kell járnia, hogy mi is történt.
( Adalék. A büntetőeljárásnak egy fix személye , az a terhelt. A bíró már fix-ebb, de ő is változhat. Az ügyész meg szinte tárgyalásonként változik. És mivel küldik őket az egész eljárásról ilyen skandináv gombi fogalma van.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

rockmachine # 2010.03.02. 15:07

Dr. Attika! lol, csak nem jó topicba külted..

assa # 2010.03.08. 08:55

Tisztelt Fórumozók!

Egy elég kényes problémára szeretnék választ kapni.
Egy tíz éve nyereségesen működő Bt. beltagja vagyok.
Két kültagunk van, az egyik a kollégám akivel szakmailag visszük a céget, ő alkalmazott is.
A másik kültag az élettársam aki csendestársként van a cégben 10% részesedéssel.
A kollégám mondvacsinált ürüggyel fel akarja számolni a céget. Mivel az idők során egyre több ügyféllel már ő tartotta a kapcsolatot, megfenyegetett hogy az ügyfeleket akkor is elviszi ha én nem megyek bele a szétválásba. Természetesen látja hogy én vesztenék többet, ezért akar szétválni.
Itt még nincs vége mert januárban lejárt az ötéves mandátumom, amit lehet hogy ő jobban nyilvántartott mint én, és most nincs hivatalos cégvezető.Továbbra is én akarom tovább vinni a céget.
Ő azt mondta hogy addig nem írja alá a társasági szerződést amíg nincs meg a cégben az 50 % -a most mindketten 45% a tulajdonrészünk.
Így ellehetetleníti a cég hivatalos működését.
Én tovább akarom vinni a céget, mivel kötelezettségeink és élő szerződéseink vannak.
Ha egyoldalúan kilépne kb. 6 mill. osztalékot kellene neki kifizetnem de most a cégnek nincs cégvezetője, és állítólag az élettársammal hiába szavazzuk meg hogy én legyek, ha ő nem fogadja el. Erre kérnék pontos és megbízható jogi tanácsot.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.08. 09:09

Miért ne lehetne egyszerű többséggel megbízást adni a beltagnak a cégvezetésre? De megbízás nélküli ügyvitel keretében is csinálhatja, amit eddig - sőt, csinálnia is kell.

De a kültag valóban kiléphet, azt nem tudod megakadályozni; és akkor nem osztalékot kell neki fizetni, hanem el kell vele számolni.

assa # 2010.03.08. 09:52

Tisztelt Béla !

Én is így gondoltam.
A társasági szerződésünkben (a tagok gyűlése határozatait a leadható összes szavazathoz képest egyszerű szótöbbséggel hozza.Valamennyi tagnak ennek során egy szavazata van.)
(Valamennyi tag egyhangú szavazatára van szükség a társasági szerződés módosítása kérdéseiben.)
És szerintem itt a bibi hogy ő ezt a társasági szerződést nem fogja aláírni!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.08. 10:02

Na és? Nincs is szükség a társasági szerződés módosítására.

ObudaFan # 2010.03.08. 11:00

Azért meg kell nézni a mostani tsz-t is, hogy tényleg lejárhatott-e a mandátum. Ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor ő erre - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - időbeli korlátozás nélkül jogosult.

assa # 2010.03.08. 16:02

A társasági szerződés módosítására ezért van szükség mert 2010. január 1-én járt le a mandátumom, mivel
az ügyvéd határozott időre 5 évre készítette a Tsz-t.
Az ügyvédem azt mondta amennyiben az egyik kültag nem írja alá a Tsz-t hivatalból rendelnek ki cégképviselőt, aki persze "kicsit" megcsapolja a pénzkészletünket.
Az durva hogy egy kültag így széttudjon rombolni egy nyereséges vállalkozást.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.08. 17:07

Ha jobban tududo, miért kérdezel?

szala79 # 2010.03.09. 00:38

Tisztelt Forumozok!

A kovetkezo ugyben szeretnem a velemenyeteket, illetve tanacsotokat kerni.
Csaladi vallalkozasunk Bt. formajaban mukodott (melynek en voltam a beltagja), es kerult felszamolasra 2005-ben. A felszamolas oka 1m Ft ado- es tb-tartozas volt, mely tartozast eselyunk sem volt kiegyenliteni, hiaba probaltunk alkudozni a apeh-hel. A felszomolo cegnek atadtuk a szukseges dokumentumokat, es a megmaradt arukeszletet. A tartozasunk egy koveteleskezelohoz kerult, akivel kesobb sikerult megegyezni. A felszamolo ceg felol viszont semmit nem hallottunk,egeszen par honappal ezelottig. Akkor kuldtek egy fizetesi felszolitast fel millio Ft-rol (felszamolasi ktsg+felszamoloi dij).Nem tartottam jogosnak ezt a kovetelest, foleg nem egy 1mFt tartozas miatt felszamolt ceg eseteben, de felhivtam oket, hogy targyaljunk. Reszukrol semmi hajlandosag nem mutatkozott a kompromisszumra. Azt szeretnem megtudni, hogy jogos-e kovetelesuk, es van-e elevulesi ideje egy ilyen jellegu kovetelesnek? Barmilyen tanacsot szivesen veszek,es elore is koszonok!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.09. 09:07

Érdekes kérdés.
Az APEH engedményezi az adótartozásokat? Ha egyezséget kötöttetek a felszámolásban, akkor miért nem szüntették meg az eljárást? Biztos vagy benne, hogy felszámolás volt ez? A bíróság rendelte ki a felszámolót? Hol van a zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat? Abban mi van a felszámolás költségeiről?

ObudaFan # 2010.03.09. 11:21

Kellene látni ennek a részletezését, mert anélkül ember nem lesz, aki megmondja, hogy jogos-e.

59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.
(2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot - be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben díj a 300 000 forintot meghaladja, de a 400 000 forintot nem éri el, akkor csak a 300 000 forint feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.
(3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj - ide nem értve az egyszerűsített felszámolási eljárásokat - a 300 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 300 000 forintra egészíti ki.
(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.
(5) Egyszerűsített felszámolás esetén 150 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala - figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is - minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.

szala79 # 2010.03.10. 23:46

Igy van, az apeh "ertekesitette" a tartozasomat a koveteleskezelonek, akik szerintem atlattak a helyzetet, es megegyeztunk, hogy ha kifizetem az eredeti tartozas 20%-at egyosszegben, akkor elengedik a fennmarado 80%-ot. Ez meg is tortent. El lehet kepzelni, mennyiert passzolta el nekik az apeh a tartozasomat.Elozoleg az apehnek szinte konyorogtem reszletfizetsi lehetosegert, es hogy engedjek el a buntetokamatokat, persze sikertelenul.
A felszamolas 2005-bebn kezdodott, es 2006-ban ert veget. A koveteleskezelovel 2009-ben allapodtam meg.A felszamoloval semmilyen megallapodas nem szuletett.
A felszamolast a megyei birosag rendelte el, a felszamolot szinten ok rendeltek ki.
Hol a zaromerleg es vagyonfelosztasi javaslat?Jo kerdes. Amit en kaptam a felszamoltol, az egy feljegyzes 2005-bol, es egy fizetesi felszolitas tavalyrol. A feljegyzesben van egy pont, mely szerint a zaro merlegben szerepel 100e Ft erteku aru, mely atadasra kerult, es 10e Ft penzeszkoz. A feljegyzesben tovabba le van irva, hogy a felszamolasi koltsegek+irattarozasi dij (mintegy 600e Ft) megterulese vagyoni fedezet hianyaban nem varhato.
Erre gondoltok?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.11. 14:35

Úgy lehet, az a felszámolás még folyik.

szala79 # 2010.03.25. 09:24

Nem tudom...Nekem 2006-ban a felszamolo kiadott egy igazolast, ami ahhoz volt szukseges, hogy allaskeresesi ellatast kapjak. Akkor az ellatast meg is kaptam, ami ha jol tudom, akkor nem tortenhetett volna meg, ha a felszamolas meg folyamatban lett volna. Tevedek?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.03.25. 09:39

A felszámolás elrendeléséről adott igazolást, nem a befejezéséről.

Felugyelet # 2010.08.09. 09:15

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tanácsát szeretném kérni, a cégünkben lévő padhelyzet megoldására.
Adott egy Bt., melynek folyamatban van egy kártérítési peres eljárása. Ez a Bt. felhalmozott 1 M Ft köztartozást. A Bt-ben 3-an vagyunk. Jómagam, volt élettársam, valamint édesanyja. Magánszemélyként kaptunk kölcsön a volt élettárs édesanyjától 3,5 M ft-ot, melyről elismervény készült, akkor még nem volt bejegyezve a cég, csakhogy Anyuka időközben meggondolta magát, és az elismervényt nem volt hajlandó tagi kölcsönszerződésre cserélni. Azaz nem írta alá. A cég nem működik bevétele nincs. Megszakadt az élettársi vagyonközösségünk és az élettárs anyukája fizetési meghagyást nyújtott be ellenem, mint alperes 1,750 e Ft megfizetése érdekében. A cég iratait a vagyonközösség megszakadásakor az volt élettárs nem adta ki, semmilyen cég irattal nem rendelkezem.
Többszöri felszólításra sem adja ki az iratokat, nem jön el a tagok gyűlésére, minden elől elzárkózik.
Ön szerint mit lehetne tenni következő lépésként.

Válaszát megköszönve.

Tisztelettel:

Barabás Krisztina

ObudaFan # 2010.08.09. 09:38

Ez a cég így jó eséllyel fel lesz számolva, aztán a cég tartozásaiért majd helytáll a beltag. Természetesen a magánszemélyként felvett kölcsönt meg vissza kell fizetni, akkor is, ha a cég érdekében kellett felvenni.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.09. 11:52

A maga módján még rendes is anyós. Egyetemleges adóstól követelhetné a teljes összeget is, de ő csak a felét kéri.

fermion # 2010.08.13. 19:29

Van egy Apeh tartozásos Bt-m amelyben beltag vagyok. Három éve nem működik, de a nullás bevallásokat beadom, ezévtől már elektronikusan, az Apeh-ben azt mondták hibernálták a céget, elég évente bevallást küldenem. 2006-ban volt egy végrehajtási kísérlet az Apeh részéről, a kaputelefonon felszólt valaki, hogy az Apehtől jöttek, itthon vagyok-e. Nem voltam otthon, a cégkivonatra rákerült, hogy 2006-ban végrehajtási kísérlet volt. Elévül-e valaha az Apeh tartozás, és lehet-e akkor végelszámolást indítani mintha nullás tartozás lenne?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.15. 08:42

Az adótartozás elévülését nem lehet megszakítani.