bt megszuntetes

szia kedves mindenki!

a lenne a kérdésem, hogy bt. megszüntetése milyen következményekkel jár? értem ezalatt, hogy visszamenőleg felelős-e a beltag a cégért, mennyi idő alatt fut le a macera... nincs baj a céggel, csak egyszerűen már nem éri meg fenntartani. éppen nullás a nyereség, és valóban nulla, amit a konyhára hoz. :( innentől kezdve nincs értelme az egésznek.

köszi:
meren

A beltag teljes vagyonával, a kültag az elszámoláskor kapott pénzzel még 5 évig felel a társaság tartozásaiért.

Sziasztok!

Nekem is lenne pár kérdésem bt. megszüntetésével kapcsolatban. Barátnőmék szeretnék felszámolni a sajátjukat, mert veszteséges és már nem akarnak vele foglalkozni. A gond csak az, hogy van lízingtartozásuk. Ilyen esetben meg lehet-e szüntetni a céget? A bank milyen akadályokat támaszthat? Ha a bt-nek nincs vagyona (a lízingelt gépjárművet visszaadták a banknak, pontosabban egy azzal szerződésben álló kereskedőnek) a beltagot perelik majd?

válaszokat előre is köszi: Maya

Ha a bt. nullás vagy pozitív akkor végelszámolással, ha a bt tartozik akkor felszámolással fogod tudni megszüntetni a céget.
Azt írtad, hogy a Bt.-nek tartozása van, így a tartozást vagy megfizetitek, vagy felszámoltatjátok a céget. A felszámolás során a felszámoló átnézi a cég könyveit, átnézi a cégvagyont, értékesít, oszt és szoroz, majd meghozza a felszámolás zárómérlegét és becsukja a boltot. Amennyiben a cég tartozásai a cégvagyonból nem elégíthetők ki, úgy a beltag teljes vagyonával (ha több van akkor egyetemlegesen) felel, azaz akkor akár a beltag ingatlanját is végrehajtás alá vonhatják.

SF

Egyrészt, másrészt egy ilyen rosszhiszemű magatartás esetén a csalás, vagy a csődbűntett is felmerülhet, ezért nem árt megegyezni a bankkal.

Szervusztok! Bt megszüntetéssel kapcsolatan szeretnék kérdezni én is. Amennyiben a bt-ből kiválik a kültag, és 3 hónap alatt sem lesz új kültag, a beltag meg eltűnt (az innen-onnan szóló pletykák szt Brazíliába ment), és a cégnek meg a könyvek szertint másfél milliós tartozása van az állam felé, milyen lépésekre lehet számítani? A Cégbíróság megszünteti a céget? A könyvelő, akinek csak a könyvelésre volt meghatalmazása, milyen "retorzióra" számíthat?

A könyvelő semmire, de saját felelőssége elhárítása érdekében maga is jelezheti a cégbíróság felé a kialakult helyzetet.

Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja ( ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait ,hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.

A cégbíróság végzésének közzétételével egyidejűleg a cég 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját közvetlenül is, illetve kézbesítési megbízottja útján felhívja a törvényes működés helyreállítására.

A külön felhívás mellőzhető abban az esetben, ha az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag székhelye (lakóhelye) külföldön van, és nem gondoskodott kézbesítési megbízott bejelentéséről.

Ha a törvényes működés helyreállítása nem történt meg, mivel tagok a cégbíróság felhívásában foglaltaknak határidőn belül nem tettek eleget, vagy a fentiek alkalmazására megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag hiányában nem kerülhetett sor, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról.

Ha a megszüntetési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat, szükség esetén a törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a cégbíróság eljárását meg kell szüntetni. Ha a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a megszüntetési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

A megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve - harminc napon belül jelentsék be.

A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti és a végzését a Cégközlönyben közzéteszi. Ha a cég a változásbejegyzési kérelem benyújtását elmulasztja, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

Ha a cég székhelyére, működésére, illetve vezető tisztségviselőire vonatkozóan érdemi bejelentés nem érkezik, a cégbíróság megkeresi a cég székhelye szerint illetékes földhivatalt, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetet (pl. adóhatóság, a gépjármű nyilvántartó hatóság, közjegyző), hogy a cég tulajdonában álló - általuk ismert - ingó vagy ingatlan vagyonra vonatkozóan harminc napon belül adjanak tájékoztatást.

Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását. Ennek során a cég képviseletére ügygondnok hivatalból is kirendelhető. Ha a bejelentésben szereplő ingó vagyon ténylegesen nem lelhető fel, a cégbíróság - ha szükséges - végzéssel rendelkezik az ingóságnak a nyilvántartásból való törléséről.

Ha a megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz.

A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni.

Ha a megszüntetési eljárás bármely szakaszában - a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.

Ha a többségi befolyással rendelkező tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.

Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen járt el.

Sziasztok,

érdeklődni szeretnék, hogy melyik lenne az egyszerűbb / költséghatékonyabb megoldás:
1, megszüntetni a Bt-met vagy
2. beolvadni egy Kft-be (családon belül).

Az egészre azért van szükség, mert a cégem júl. 1-vel felvett belsősnek (színlelt szerződés, kényszervállalkozás) és mivel egyedül én számláztam, kissé fölöslegessé vált a Bt. fenntartása. Jól gondolom? Vagy van más megoldás is?

Előre is köszi a választ. Ja, és hol tudnék pontosan utánanézni annak, hogyan lehet BT-t megszűntetni? A törvényt sajnos nem értem... Még egyszer köszi

bt megszüntetéséhez infok hátha segít:

http://www.magyarorszag.hu/…rs/vegelszam

http://www.magyarorszag.hu/…azdtarsmegsz#…

http://www.magyarorszag.hu/…zdtars/kktbt

szerintem egyszerűbb beolvadni. de egyik sem túl gyors lefolyású.

Vadalma

Véleményem szerint a végelszámolásra vonatkozó szabályok lényeges módosítása folytán egyszerűsített végelszámolással ma már a megszüntetés az egyszerűbb, csak ekkor jól meg kell gondolni, biztosan nem lesz-e szükség már rá.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.

A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha

• a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
• a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
• az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja
• ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.

  Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.

Fel tudná sorolni valaki, mi a menete egy, öt évre visszamenőleg nullás bt. megszüntetésének?
Az elmélet helyett a step-by-step letalpalnivalók érdekelnének. A könyvelőm korábban elég elborzasztó teendőlistát sorolt fel... de most szabadságon van, én viszont csak most érek rá utánajárni. Szóval honnan, melyik hatóságtól, önkormányzattól milyen igazolásokra van szükség?
A bt. budapesti székhelyű, alkalmazottja sohasem volt, áfás, jogi személy, összes tagja végig másodállású volt, a papírjai tudtommal rendben vannak.

Másik kérdésem, hogy van-e jogi kockázata ha eladom a bt.-met? (az interneten is hidretnek cég adásvételre szakosodott cégek - ez mennyire működik a valóságban?)
Melyik a gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb: felszámolni vagy eladni?

Bt. társasági részesedést eladni nem lehet, de meg lehet egyezni természetesen az összes tagnak arról, hogy tagváltozás következik be. Ehhez az összes régi és új tag hozzájárulása is szükséges, és a kiváló tagok 5 évig még - beltag korlátlanul, kültag korlátozottan - felel a társaság azon tartozásaiért, amelyek a kiválásuk előtt keletkeztek.

A végelszámoláshoz szükség lesz egy ügyvédre, mert ügyvédkényszer van, tulajdonképpen ő meg úgyis irányítja a többit. A legfőbb szervnek a megszüntetésről határoznia kell. A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője

1. a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon átadja,
2. a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
3. a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
4. a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottét) haladéktalanul tájékoztatja.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.

A cég korábbi vezető tisztségviselője a fenti feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.

A végelszámoló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a fenti feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel.

A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről.

Bt esetén a megszüntetésre érdemes az egyszerűsített végelszámolást választani. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.
A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el, ha

• a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
• a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
• az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja,
• ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.

Nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.

Ezekben az esetekben végelszámoló a változásbejegyzési kérelméhez - ha a közzététel már megtörtént - köteles csatolni a végelszámolási közlemény megjelenését igazoló okiratot. Ebben az esetben a cégbíróság a változásbejegyzési végzésében hitelezői felhívást már nem tesz közzé, de a bírósági közleményben utal arra, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon indult meg, és a korábban megjelent közlemény megjelenési időpontját is feltünteti. Ha az áttérés olyan időben történt meg, amikor a végelszámoló még nem tett közzé közleményt, akkor a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzésében kerül sor a hitelezői felhívásra.

A hitelezők igénybejelentésére, a követelések jegyzékének elkészítésére vonatkozó és egyéb, a végelszámolási hirdetményhez kapcsolódó határidők számítása és kötelezettségek teljesítése áttérés esetén is - ha volt ilyen a végelszámoló által közzétett közlemény megjelenési időpontjához kötődik.

A nem egyszerűsített végelszámolás fontosabb szabályai a következők.

Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve minősített többséggel meghozott határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik.

Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.

A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.

A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a cég kényszer-végelszámolására kerül sor.

A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.

A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.

Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.

A végelszámoló a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia. A végelszámolónak a felszámoló részére történő iratkészítési és átadási kötelezettségeire a Cstv.-nek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:

1. az adóbevallásokat,
2. a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegében az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza,
3. a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
4. a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
5. a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.

A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.

A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok valamelyike vállalja. A végelszámoló köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak.

A felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

egy kérdésem lenne:
van a családunknak egy BT-je, amiben én és a nyugdijas apukám a beltag, a testvéreim a kültagok
(én vagyok az ügyvezető és egyben az egyetlen alkalmazott is)
mivel a cégnek (jelenleg ) nincs bevétele előreláthatólag csak a második félévben lesz megrendelésünk- milyen úton módon tudnám a járulékom -fizetését szüneteltetni?
a Bt-t nem szeretném megszűntetni,mert vannak megrendelések, csak az év elején és a végén
az édesapám nem szakmabeli,így nem lehet nyugdijasként alkalmazott (de ha még lenne megfelelő végzettsége) neki is kellene valamilyen járulékot fizetni, és a jövedelme után személyi jövedelemadót

mit tanácsoltok? hogyan lehetne úgy megoldani ezt a problémát hogy ne kelljen társasági szerződést módosítani, cégbíróságra rohangálni... ?

Hát ne legyen senki alkalmazott.

ez hogy megy a gyakorlatban?
rendes felmondással nekem kell felmondanom?
aztán bejelenteni az Apehba és a Tb felé?

A közös megegyezés egyszerűbb.

ilyenkor saját magamnak kell felmondanom,mint az ügyvezető vagy a másik beltagnak- édesapámnak?

Ilyenkor a legcélszerűbb, ha egy közös megegyezést az összes tag aláír.

még annyit kérdeznék,hogy ilyenkor maradok az ügyvezető egy nullás Bt-ben
de nem mehetek munkanélkülire,ugye? és fizetnem kell saját magamnak az egészségügyi szolgáltatási járulékot..
van más lehetőség?

Egy olyan kérdésem lene hogy, mi a folyamata egy BT megyszüntetésésnek.

Az attól függ, milyen megszüntetés: jogutóddal (formaváltás, egyesülés, szétválás) vagy jogutód nélkül (végelszámolás, felszámolás) ?

Teljes felszámolásról lenne szó.

A felszámolási eljárás elrendelését az illetékes megyei bíróságtól kell kérni. Ha a bíróság megállapítja, hogy a társaság fizetésképtelen, elrendeli a felszámolást, kijelöli a felszámolót, közzéteszi a végzést a Cégközlönyben.
A kezdeményezőnek 75 ezer forintot kell fizetnie.

Tiszelt Ügyvéd Úr,

Van egy Bt-nk, amelynek nkncs bevétele. Szeretnénk megszűntetni, mert csak gond a fenntartása. Olvastam a fórumban, hogy ez jelentős költségekkel jár, amelyet nem tudnánk kifizetni. Mi ekkor a teendő?

Kedves Rita,

Annyira azért nem jelentősek a költségek, de az ügyvédi munkadíjjal számolni kell. Ha a könyvelést és a záró beszámolókat valaki el tudja készíteni,akkor elég gyorsan le lehet futtatni a dolgot egyszerűsített végelszámolással.