Azoknak, akik mostanában mennek büntetőből írásbelizni: Most hétfőn egy ismerősöm olyan jogesetet húzott, ahol a közveszélyokozást és a rongálást kellett elhatárolni, elsőfokú határozatot kellett hoznia. Nem tudja a BH számát, szerintem talán ez volt: BH1993.483 A lényeg, hogy nem volt megállapítható a közveszély előidézése, rongálásban kellett elítélni.
Sziasztok!
Ma voltam a Legfőbb Ügyészségen - ez volt az utolsó vizsgám és nagyon örülök, hogy végre vége ennek az egésznek!
Sorstársaimnak most leírom, milyen kérdések voltak - már amire emlékszem ...
Btk.
Be.
jogai és kötelességei
az iratbetekintést nagyon részletesen
milyen eljárási cselekményeknél lehet jelen
távollétében mikor lehet törvényesen megtartani a tárgyalást
Bv.
Szabsértés:
Nagyon rendesek voltak és sokat kérdeztek, hogy minél jobb jegyet adhassanak - ami nem ment, arra rávezettek és kiemelném, hogy rákérdeztek, hogy hol dolgozom, milyen területen és a végén ezt ki is hangsúlyozta, hogy örül, hogy így is elég jól fel tudtam készülni a vizsgára :)
Jegyek:
4 (btk)-4 (bv) -3(be)
Mindenkinek kitartást kívánok!
Azt hiszem, hogy csak ajánlani tudom, hogy aki nem büntiből ír, ezt hagyja a végére, mert ez a legjobb vizsga - akkor is ha semmi közünk hozzá.
Sziasztok! Eladó Herke Cs.: Büntető eljárásjog, 2012. 4. kiadás Dialog-Campus, valamint Balogh Á.: Büntetőjog I. Dialog Campus, 5. kiadás. újszerű állapotban, jegyzetek és aláhúzás nélkül, Ár.: együtt 4.500,- Ft érdeklődni emailben: mkancsal@gmail.com
Gratulálok Laudee! Köszi hogy megírtad a kérdéseidet. Olyan jó neked hogy végeztél.:)
Sziasztok!
Én is pénteken voltam az IM-ben és mivel nekem is hasznos volt a pozitív élményeket olvasgatni felkészülés során, így megosztom Veletek az enyémeket:)
3 ügyészből álló, végtelenül jóindulatú, korrekt bizottsághoz volt szerencsém.
Kérdések:
Btk.
Be.
Bv.
Szabs.
Nekem 5-5-5-t adtak, bár a Be.-ből én kb. 3-asra értkeltem magam. Eleve úgy mentem, hogy büntetőben egy percet sem dolgoztam, a Btk.-hoz nézegettem meg az egyetemi jegyzeteket, könyvet nem tanultam.
Tényleg végtelenül szerencsés voltam a bizottsággal, inkább egy elbeszélgetés volt, rengeteget segítettek (és nem úgy, mint az egyetemen, hogy "ja, elakadt, ez a Btk. 23. §-ban van...", "köszi"), hanem tényleg érdemben. Külön örültek, ha gondolkodtál közben, ha egy kérdésre tényleg hangosan gondolkodva mondtad, hogy ja, akkor ez ezért nem, ezért talán igen, látták, hogy nem csak ülsz ott, mint egy kuka és nem a bebiflázott törvényszöveget adod vissza. Nem kérdezték szó szerint, elég volt az a fontosabb 1-2 szó. Tényleg nem nagyzolás, hanem erőadás a gyerekeseknek: nekem 1 és 2 éves gyerekeim vannak, mellettük tanultam, az egyetemet még munka mellett csináltam és össze sem lehet hasonlítani a gyerek melletti tanulással, de nem lehetetlen ez sem.
Nekem már csak a polgár van, szóval át is nyergelek arra a fórumra:)
Kitartást, sok erőt és ilyen k. jó bizottságot kívánok minden sorstársamnak!
Nagyon nagy gratula neked jegesmedve81! :) Köszönjük, hogy megírtad a vizsgaélményedet, ez a polipos, meg szöcskeviadalos kérdés, nem semmi. :D
Sziasztok!
Én is pénteken voltam büntiből, polgárból voltam legelőször, amivel ténylegesen foglalkozok is, a büntetőjoggal viszont egyáltalán nem, de hála istennek meglett!
A kérdéseim az alábbiak voltak:
Büntetőjog:
Be:
Bv. és szabálysértési jog:
Összességében én nem éreztem olyan könnyűnek a kérdéseimet főleg anyagi jogból nem, mégis pozitív volt a vizsga, mert azt nyilván figyelembe vették, hogy nem vagyok büntetőjogász.
Egyébként nagyon sok ember van így, hogy nem foglalkozik büntetőjoggal, mégis 2-3 hét alatt lóhalálában fel kell készülnie, és előadni úgy az egészet mintha értene hozzá, ami szerintem teljesen hiteltelenné teszi az értékelési rendszert.De hát ez nem a mi hibánk ugye...
Mindenkinek sok sikert és kitartást kívánok!
Köszi, sylver 24!
Igen, ilyen állatkertes lett a vizsga, de inkább ez, nekem az ilyen bcs.-ek logikusabbak, könnyebben emészthetők, mint a kábszer, költségvetési csalás, a vagyon elleniek 64 minősített esete/darab és kedves társaik:)
Amúgy még annyi, hogy mi 4-en voltunk, egy srác írásbelizett és kb. mindenkinek 3/4 óra volt a vizsga. Persze a K betűmmel én voltam az utolsó, meg ugye már péntek délután volt, mindenki ment volna haza... Mondjuk az durva, hogy 6-ból 4-en mentünk el.
Sziasztok!
Tegnap voltam büntető anyagi jogból írásbelizni és az alábbi jogesetet kaptam. Van esetleg valakinek ötlete, hogy melyik BH lehet ez, vagy hogy mi a jó megoldása?
Nagyon köszönöm előre is!
A konkrét eset:
Az I. r. vádlott élettársi viszonyban élt a sértettel. I. r. vádlott és II. r. vádlott már hosszabb ideje ismerték egymást. A vádbeli napon a sértett és a vádlottak együtt italoztak. Szóváltás alakult ki, mert I. r. vádlott kérésére nem adott pénzt a sértett a további italozásra. A sértett szidalmazta a vádlottakat. Az I. r. vádlott megüttötte a sértettet, majd lelökte az ágyra. Amikor sértett megpróbált felkelni, visszalökte. A II. r. vádlott is visszanyomta a felkelni próbáló sértettet, melynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az I. r. vádlott belenyomta a sértett arcát a párnába, és a halál ennek következtében állt be.Ezután elmentek a helyszínről, majd I. r. vádlott javaslatára visszamentek, és önakasztásnak állították be az esetet. A sértett egyébként is meghalt volna pár napon belül, betegsége miatt.
Én az erős felindulásban elkövetett emberölés (1r.vádlott) valamint súlyos testi sértés és bűnpártolás vétségében (2.r. vádlott) találtam őket bűnösöknek.
Szia Matilda_xxx! Én is tegnap voltam írásbelizni, csütörtökön megyek szóbelizni, majd utána megírom az én vizsgámat..
Megnéztem a jogtárban, de nem találom a jogesetedet, a könyvekben sem, kommentárban sem. :( Az a helyzet, hogy ennyi infóból nehéz állást foglalni, a tudatbeszűkülés megállapításához több infó kellene, meg azt is kellene tudni hogy hogyan szidalmazta a sértett a vádlottakat, mit mondott. Egy sima szidalmazás nem igazán van arányban a megölésével. De nem tudom, valaki okosabbat kellene megkérdezni a gyakorlatból, egy kollégádat kérdezd meg ha tudod.
A másik, hogy nem írtad el a testi sértést? Azt írod 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott a II.r. vádlott, de súlyos testi sértés miatt ítélted el..
Sziasztok!
A közveszély okozása vs. rongálás jogeset BH száma a 1991.98- as (épp most nézem:)
Matilda_xxx, I. rendű terhelt lehet esetleg eshetőleges szándékkal elköv. emberölés? Én sem találtam a jogesetet. Ha meglesz, légyszi írd le,
Köszi, Nagy kalappal a szóbelihez.
Kedves Matilda_xxx!
Az erős felindulás, mint válasz nem jó, mert az erős felindulásnak méltányolható okból kell erednie.
Az nem méltányolható ok, hogy a vádlott agya elborult mert a sértett nem adott pént italra, szídta a vádlottat annak részegsége miatt, és fel akart kelni az ágyról a vádlott akarata ellenére.
Ajró Özsén
Kedves Matilda_xxx!
Szerintem sem erős felindulásban elkövetett emberölés, hanem "sima" szándékos emberölés, mert nem borult el a tudata, vagy ha el is borult, talán nem is lenne "méltányolható" az ok. I.r és II.r társtettesek...
De hiába kerestem a BH-t, nem találtam :( Mi lett a megoldás? Kalappal a szóbelihez!
Dani
Kedves Matilda!
Véleményem szerint a II.r. vádlott cselekménye: személyi szabdság megsértése könnyű testi sértés vétségével bűnhalmazatban (a szem.szab. megsértése erőszak, testi sérelem okozása nélkül is megvalósítható).
A I.r. vádlott cselekménye: védekezésre képtelen személy (ittas, sérült)sérelmére elkövetett emberölés.
Persze, nem biztos, hogy jó vagy teljes így a minősítés. Csak "hangosan gondolkodtam"...
Üdv!
A véleményeteket szeretném kérni az alábbiakban:
Hivatali visszaélés miatti ügyben az ügyészség nem rendelt el külön nyomozást (??????) hanem egy másik ügyhöz egyesítette a feljelentést.
A feljelentés megtételekor az ügy már 2 éves sztori volt, majd az egyesítéstől kezdve 13 hónapon át egy betűvonást nem tettek az ügyben, mindösszesen 3 db. megkeresés történt.
Ezek közül 2 db. azoknak az iratoknak a beszerzésére vonatkozott, amiről kimondta a bíróság, hogy nem szükséges a vizsgálatuk, a 3. pedig olyan megkeresés volt, aminek tartalma egyébként jogszabályból kiolvasható lett volna.
Álláspontom szerint az ügyben bekövetkezett az elévülés, mert nem volt olyan ÉRDEMI nyomozási cselekmény, ami az ELKÖVETŐ ELLEN irányult volna és így alkalmas lett volna az elévülés félbeszakítására.
A bíróság szerint igazam van abban, hogy a nyomozás elrendelésének hiányát nem pótolta az egyesítés, ezért az valóban nem alkalmas az elévülés megszakítására, de az "ALIBI" megkeresések félbeszakították az elévülést.
Szerintem a megkeresés nem érdemi intézkedés és nem alkalmas az elévülés félbeszakítására, márpedig azért mert azt egyébként a feljelentés kiegészítése során is lehet alkalmazni, éppen azért mert nem nyomozási cselekmény. Ha ugyanis az lenne, akkor a felj. kieg során történő alkalmazásával már a nyomozást el kellene rendelni.
A megkeresés jelen esetben is csak a cselekményre, így a tárgyi oldalra gyűjtött adatot, nem az elkövető ellen irányult, így álláspontom szerint nem volt alkalmas az elévülés félbeszakítására.
Szerintetek?
Sziasztok!
Túl vagyok az írásbelin, ezt húztam: BH2001.412 Bár a jogesetet nagyon lecsupaszították, és az eredetiben 3 elkövető volt, nálam egy, emellett az eredetiben az elkövetők a bántalmazás után eltulajdonítottak egy légpuskát, nálam az szerepelt, hogy az elkövető nem vitt el semmit. A lényeg, h az elkövető eltulajdonítási szándékkal ment a helyszínre, és olyan súlyosan bántalmazta a sértettet vasrúddal (nagy erővel, nyakon, nyakszirt tájékon és koponyán), hogy a sértett később meghalt. Ezért nyereségvágyból elkövetett emberölésnek kell minősíteni, egyúttal az aljas indokból való elkövetés a kettős értékelés tilalma miatt nem állapítható meg, a vagyon elleni bcs pedig nem állhat halmazatban a nyereségvágyból való emberöléssel.
Itt a jogeset:
BH2001. 412.
A megyei bíróság az I. r. vádlottat nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette, társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt - mint többszörös visszaesőt - 15 évi fegyházbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A II. r. és a III. r. vádlottat társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntette és társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette miatt 5-5 évi fegyházbüntetésre és 5-5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A tényállás a következő.
A bíróság az I. r. vádlottat nemi erkölcs elleni és vagyon elleni bűncselekmények miatt már több esetben ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre. Többszörös visszaeső. Nőtlen, gyermektelen, általános iskolát és szakmunkásképzőt végzett. Letartóztatása előtt rokkantsági nyugdíjban részesült, melynek összege 9300 forint volt, vagyontalan.
A II. r. vádlott jelen cselekményig büntetlen előéletű volt, ezt követően a városi bíróság az 1998. június 16. napján jogerőre emelkedett ítéletével társtettesként elkövetett lopás bűntette, 3 rb. lopás vétsége és lopás vétségének kísérlete, valamint rongálás vétsége miatt 10 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Ezt a büntetését a jelen ügyben elrendelt előzetes letartóztatása alatt kitöltötte. Nőtlen, gyermektelen, munkanélküli, jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezik, általános iskolát végzett.
A III. r. vádlott a jelen bűncselekmény előtt büntetlen előéletű volt, ezt követően a városi bíróság az 1998. június 16. napján jogerőre emelkedett ítéletével 5 rb. lopás bűntette, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete, lopás vétsége és 2 rb. rongálás vétsége miatt 10 hónapi börtönbüntetésre, valamint 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, amelyet jelen ügyben foganatosított előzetes letartóztatása közben kitöltött. Nőtlen, gyermektelen, munkanélküli, alkalmi munkából havi 10 000 forint jövedelme volt, vagyontalan, az általános iskola hét osztályát végezte el.
A vádlottak a jelen ügyben tárgyalt cselekményüket megelőzően egymással jó barátságban voltak, gyakran feljártak az I. r. vádlott édesanyjának a lakására, ott és más szórakozó helyeken italoztak, szórakoztak. Mindhárman erős testalkatúak, de az I. r. vádlott mint idősebb és tapasztaltabb, valamint fizikumánál fogva is vezető szerepet játszott közöttük.
A II. r. és III. r. vádlottak egymást már gyermekkoruk óta ismerték, míg az I. r. vádlottal a jelen cselekmény előtt csak mintegy éve ismerkedtek meg. Mindkettőjük többször végzett alkalmi munkát a G. J. 78 éves férfi hétvégi telkén, amely körül van kerítve, és azon két lakható hétvégi ház van. A II. r. vádlott G. J. unokájának is udvarolt, ezért tudomással bírt arról, hogy különféle, a telek megműveléséhez szükséges, és ott használt szerszámokkal rendelkezik. Ebbéli tudomásukat közölték az I. r. vádlottal, és azt is, hogy az idős embertől nem kell tartaniuk, mert a kutyái éjjel meg vannak kötve, ő pedig olyan mélyen alszik, és egyébként is nagyot hall, hogy betörés esetén leleplezéstől nem kell tartaniuk. A helyismerettel rendelkező vádlottak viszont nem tudtak arról, hogy G. J. időközben szállás és étel fejében a saját biztonsága és vagyontárgyai megóvása érdekében gyakorlatilag biztonsági őrként foglalkoztatta a 35 éves sértettet, akinek átadta az őrzéshez a tulajdonában levő légpuskáját is. A sértett vásárolt egy távcsövet, és azt a fegyverre szerelve éjszakánként G. J.-ra és értékeire felügyelt. G. J. és a sértett a telken levő két különböző épületben töltötték az éjszakákat.
A vádlottak elhatározták, hogy G. J. házába betörnek, és ennek érdekében feszítővasat, álarcot, vasrudat és szőlőkarót vittek magukkal, továbbá még munkáskesztyűkkel is felszerelkeztek, hogy ujjlenyomatot ne hagyjanak. Előzetes italozás után 1997. október 16. napján éjszakai sötétségben érkeztek G. J. körülkerített portájára, ahová úgy mentek be, hogy a II. r. vádlott a kapun átnyúlva a riglit elhúzta. A kutyák ugatására azonban a sértett - aki az általa használt lakrészben az egyik ismerősével televíziót nézett - felfigyelt, és az épületből kimenve a teraszon a villanyt felkapcsolta. A vádlottak ekkor ezen épület mögött elbújtak, a sértett pedig - mivel senkit sem látott - légpuskával ment ki körülnézni. Az I. r. vádlott és társai észlelték, hogy a portán más személy is tartózkodik, nem adták fel azt a tervüket, hogy G. J. értékeit eltulajdonítsák, ezért a helyszínt nem hagyták el, hanem elsőként a II. r. vádlott odament a sértetthez, szemtől szembeni testhelyzetben közelítve meg a kezében levő feszítővassal. Ahogy a közelébe ért, a sértett a légpuskát célzásra emelte, de a II. r. vádlott ettől sem ijedt meg, noha a sötétben nem látta, hogy a fegyver csak légpuska. A II. r. vádlott a fegyver csövét elkapta, azt lefelé nyomta, és oldalt lépett, majd amikor azzal a sértett lőtt és a bal combját eltalálta, a kezében levő feszítővassal a sértettet a felső testrészén két ízben megütötte. Az ütésektől a sértett térdre esett, és a fegyvert maga mellé a földre ejtette. Ekkor érkezett oda a III. r. vádlott, aki a II. r. vádlott segítségére sietett, és a sértettet úgy hátba ütötte, hogy az a földre került, majd hogy ott tartsa, az egyik lábával rátaposott a tarkórészén a nyakára. Végül az I. r. vádlott is odament, és avégett, hogy a lopást végre tudják hajtani, és hogy őket a sértett ne tudja feljelenteni, valamint a környéket ne tudja fellármázni, a nála levő vasrúddal a sértett koponyája tetejére nagy erejű ütést mért. Ettől az ütéstől a sértett ismét a földre került, mire az I. r. vádlott legalább közepes erővel a vasrúddal a jobb oldalon a falcsont-nyakszirtcsont tájékára mért ütést a sértettre, amitől az az eszméletét a helyszínen elvesztette, és többet nem is tért magához. Ezen ütés következtében tört el a sértett orrcsontja és arccsontja.
Ezt követően az eredeti tervüknek megfelelően az I. r. vádlott G. J. lakásának a bejárati ajtaját feszítgette a feszítővassal, a III. r. vádlott figyelt, hogy nem jön-e arra valaki, a II. r. vádlott pedig a sértett által használt helyiségbe ment be. Itt meglepetésére még egy embert talált, aki viszont nem vette őt észre. Kimenve a II. r. vádlott szólt a társainak, hogy a portán még egy ember is van, ezért a leleplezéstől tartva, mindhárman távoztak úgy, hogy a kerítésen másztak át. Távozás közben a III. r. vádlott magához vette a sértett által használt légfegyvert.
Ha a tervüket zavartalanul végre tudják hajtani, G. J.-tól két kerti motoros kapagépet és egy benzinmotoros láncfűrészt vittek volna el összesen 98 000 forint értékben.
Távozásukat követően a környéken lakó ismerősüket keresték fel, akinek azt állították, hogy a cigányokkal verekedtek, ettől sérült meg a II. r. vádlott combja. Az ismerősük a sebet segített ellátni, mialatt az I. r. vádlott javasolta társainak, hogy őt is meg kellene ölni, nehogy feljelentse őket, de ettől a szándékától elállt, mivel a II. r. és a III. r. vádlott erről lebeszélték. Ezután a vádlottak a házból kimentek, az I. r. vádlott lakásán a légfegyvert szétszedték, és másnap az egyik kukába dobták.
A nyomozás során a légfegyvert lefoglalták, és G. J.-nek kiadták, így az okozott kár e részében megtérült.
A sértett ismerőse - aki közben a televízió adását nézte - eszméletlen állapotban talált rá a sértettre, felébresztette G. J.-t, majd kihívta a mentőket, valamint a rendőrséget.
A sértett az I. r. vádlott bántalmazása következtében koponyaalapi törést, agyalapi töréseket, arccsonttájéki töréseket, következményes jobb oldali kisagyzúzódást, illetve ellágyulást szenvedett. A sértettet 1998. január 7-ig kezelték a kórházban, ahol - anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna - az előbbi sérülések és a kórházi ellátás során előálló gégemetszés következtében gennyes hörgő- és hörgőcske gyulladás, tüdőgyulladás, valamint hasűri műtétek következtében hasűri tályogok miatt kialakult vérmérgeződés következtében meghalt.
A súlyos sérülések miatt önállóan lélegezni sem tudott, így a bántalmazás, az elszenvedett sérülések és a halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.
Az ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott javára a cselekmények téves jogi minősítése miatt; az I. r. vádlott és védője ugyancsak a cselekmények téves minősítése miatt és enyhítés érdekében; a II. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében; míg a III. r. vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek.
A legfőbb ügyész az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az I. r. vádlott cselekményét egységesen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének, míg a II. r. vádlott és a III. r. vádlott cselekményét ugyancsak egységesen társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősítse, egyebekben pedig a megyei bíróság ítéletét mindhárom vádlott vonatkozásában hagyja helyben.
A bejelentett fellebbezések folytán a Legfelsőbb Bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú ítélet tényállása megalapozott, ezért azt elfogadta a felülbírálat alapjául.
Az irányadó tényállás alapján mindhárom vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, ugyanakkor viszont a jogi minősítés megváltoztatására irányuló ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal az ügyészi állásponttal, hogy - az állandóan követett bírói gyakorlatra is tekintettel - az emberölésnek nyereségvágyból elkövetettként történt minősítése mellett a cselekmény egyszersmind aljas indokból elkövetettként nem értékelhető, ha a nyereség megszerzésének leplezése - mint indíték - szorosan tapad a nyereségvágyhoz, annak részét alkotja, ezért attól el nem különíthető. Amennyiben ugyanis e két szóban forgó minősítő körülmény motívuma azonos, akkor azok önálló minősítése a kétszeres értékelés tilalmába ütközik.
Ugyancsak egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azon ügyészi állásponttal, hogy a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette olyan összefoglalt bűncselekmény, amelynél az emberölésbe a rablás, illetve a lopás - akár a dolog elleni erőszakkal elkövetett alakzata - beleolvad. Ezért, ha az elkövető - az akár több személy tulajdonában levő - anyagi javak megszerzése érdekében valósít meg ölési cselekményt, a magatartás a vagyon elleni és élet elleni bűncselekmény halmazatának mellőzésével törvényi egységként nyereségvágyból elkövetett emberölésnek minősül, a nyereségvágyból elkövetés célzatára figyelemmel az emberölés mellett a kifosztás bűncselekményének a megállapítása pedig fogalmilag kizárt. Ugyancsak fogalmilag kizárt az azonos sértett sérelmére rablást követően a kifosztás megvalósítása, mivel a rablás sértettje az a személy, akivel szemben az elkövető a dolog megszerzése végett erőszakot, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, függetlenül attól, hogy az elvett vagy elvenni szándékolt dolog több személy tulajdonában áll.
A kifejtettekre figyelemmel tehát a Legfelsőbb Bíróság - az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően - az I. r. vádlott cselekményét egységesen a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének, míg a II. r. és a III. r. vádlott cselekményét ugyancsak egységesen a Btk. 321. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő, társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősítette.
Az enyhítésre irányuló fellebbezések nem alaposak.
A megyei bíróság mindhárom vádlott vonatkozásában lényegében helyesen állapította meg a büntetés kiszabására kiható körülményeket. A jogi minősítés megváltoztatására figyelemmel a súlyosító körülmények közül mellőzni kell az I. r. vádlott vonatkozásában a többszörös halmazatot, valamint azt, hogy az élet elleni cselekmény többszörösen minősül, míg a II. r. és a III. r. vádlott tekintetében a halmazatot.
A törvénnyel már több alkalommal összeütközésbe került vádlottakkal szemben, akik kiemelkedő tárgyi súlyú, élet elleni, illetve erőszakos jellegű vagyon elleni bűncselekményt követtek el, a megyei bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a törvény szigorának alkalmazása szükséges, ennek enyhítésére nem kerülhet sor, mivel az ellentétben állna a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési céllal, és nem szolgálná sem a vádlottak egyéni, sem pedig az általános megelőzés érdekeit.
A megyei bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, így azokat a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. 202/2000. sz.)
A szóbelim az igazságügyi minisztériumban volt, hárman voltunk, egy órán keresztül tartott mindenkinek a vizsgája! Nagyon jó bizottságunk volt, pécsi büntetőjog tanszékvezető, Tóth Mihály prof. úr volt az elnök, ő kérdezte a bvjogot-szabsot, szegedi fellebviteli főügyészhelyettes a büntetőt, egy ügyvéd a Be-t.
Ezek voltak a kérdések:
Büntiből: erőszak fajtái, tévedés és fajtái, céltévesztes, szabadságvesztes, fokozatok, feltételes szabadság, emberölés minősített esetei mikor hogyan állapítható meg, közlekedés biztonsága elleni bcs. (ált. rész és különös rész is példákon keresztül)
Be: Pótmagánvád részletesen, nyomozási bíró hatásköre (csak felsorolni), óvadék részletesen, előzetes letartóztatás, házkutatás ügyvédnél, mikor, hogyan. (pótmagánvádnál plusz kérdés: NAV mint sértett lehet-e pótmagánvádló, 2014-es BJE szerint nem)
Bv: szabadságvesztes félbeszakítása, magánelzárás, különleges biztonságú körletre helyezés (meddig tarthat: 6 hónapig, 5 fős bizottság félévente felül vizsgálja, vagyonelkobzás és pénzbünti végrehajtása (csak annyi hogy ki), közérdekű munka kijelölése (itt is csak annyi hogy a pártfogó jelöli ki).
Szabs: szabálysértési hatóságok, helyszíni szabálysértés kiszabására jogosultak, mi a fő szabály a szabs eljárásban (hogy iratok alapján döntenek)
Nagyon segítőkészek voltak, ha valami nem jutott eszembe, rávezetettek.
Mindenkinek egy kalappal, akinek még vissza van!
Sziasztok!
Egy technikai jellegű kérdésem lenne.
Melyik választás a jobb szerintetek?
Az írásbeli után közvetlenül letudni a szóbelit, vagy inkább hagyjak 2-3 napot a két vizsga között?
Érdekelne a véleményetek!
Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Én két napot hagytam ki a kettő közt, igaz hogy nagyon elfáradtam az írásbeli után, de nekem kellett az ismétlés miatt, mert az írásbeli előtti pár napon csak az írásbeli koncentráltam és arra készültem (BH olvasás, ítélet szerkesztés memorizálás, bünti ismétlés), úgyhogy utána jól jön egy kis idő átnézni az anyag többi részét. Viszont az idegeskedés miatt szerintem a csütörtöki nap jöhet szóba legkésőbb, péntekig várni már nagyon idegőrlő.. De kinek mi, neked kell tudni.
Kedves sylver24!
Köszönöm szépen a válaszodat!
Megkönnyítetted a döntésem! :)
Sziasztok!
Tudna nekem valaki segíteni, fontos lenne, mert elég ideges vagyok emiatt!
Ha az írásbelit elrontottam vagyis inkább kihagytam belőle nagyon fontos dolgot, akkor a szóbeli vizsgán azt lehet korrigálni?
Vagyis inkább az érdekelne, hogy ott kiegészíteni is lehet vagy csak javítani, vagy ez bizottság függő???
Minél többen válaszoljatok légyszi! Milyenek a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
Vagy már nem is engednek szóbelizni?
Mert elvileg én úgy tudom, hogy ha teljesen nem jó, akkor is lehet még javítani, és lehet szóbeli vizsgázni!!
Köszönöm a válaszokat előre is!!!
Ha jó a minősítésed, de az indokolásból hagytál ki fontos dolgot, engednek szóbelizni, de bizottság függő, hogy mennyire egészítheted-ki, én többségében jókat hallottam. De ha a minősítés nem jó, akkor is szoktak engedni szóbelizni. Egy kollegámnak halmazatot kellett megállapítani, de nem a BH megoldását írta, viszont a bizottság engedte kitérni az írásbelire, és olyan jól megindokolta a saját megoldását, és diplomatikusan elmondta a hivatalos megoldást is, hogy ötöst kapott az írásbelire.
Eladók az alábbi jogi szakkönyvek:
Belovics Ervin-Gellér Balázs-Nagy Ferenc-Tóth Mihály: Büntető jog I. Általános rész, HVG-ORAC , 2012.
Belovics Ervin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntető jog II. Különös rész, HVG-ORAC, 2012
A két könyv együttes ára: 17.000 Ft.
Belovics Ervin-Tóth Mihály: Büntető eljárásjog HVG-ORAC , 2013. Ár:6.500 Ft
A könyvek teljesen új állapotúak, nincsenek kihúzva, megtörve!
Személyes átvétel Budapesten a V. VI. és VII. kerületekben a nagyobb csomópontokban lehetséges a késő délutáni órákban.
érdeklődni: napraforgo85@indamail.hu
Sziasztok!
Jó állapotban eladóak a következő könyvek:
Vókó Gy.: Büntetés-végrehajtás jog és szab.sértési tételek Dialóg Campus 2013. (3500,-Ft)
Balogh Á.: Büntetőjog I. Általanos rész
Dialóg Campus 2013. (3500.-Ft)
Érdeklődni a csbetti84@gmail.com e-mail címen lehet.