Álláskereső jogászok

Kedves bajussz,

nem politizálni kell, de jogászként nem engedheted meg magadnak, hogy ne kövesd az eseményeket...

Kedves guba,

jó neked, hogy ilyen egyszerűen látsz dolgokat...:)))

Kedves Eweol,

nyílván a bünti és családjog területének is megvan a maga DD-je és PPP-je...ott azokat kellene tanítani.
csak azokat nem ismerem, ezért nem azokkal példálóztam;)

a learning by doing nagyon jó...de ahhoz tudni kell doing-olni...(mit fogok én ezért kapni kbs-től:))) )

Ugyan, ki képes ma alakítani a politikát a politikusokon kívül? (A magyar politikusok képességeiről inkább nem mondok véleményt, és azt sem mondom meg, hogy hol lenne a helyük reálisan.)

„Ugyan, ki képes ma alakítani a politikát a politikusokon kívül? ”

Ha már nem vagy képes alakítani, legalább tudjad és értsed, hogy mi történik.

Érdekes, akik korábban oly szilárd hittel támogattak bizonyos pártokat, ma csak annyit tudnak mondani, hogy egyik sem különb a másiktól, mindet le kellene cserélni, meg máshol lenne a helyük. Ez a politikai felelősség elkenésének legjobb módszere. "Hát, nem mindegyik lop? Dehogynem! Engem már nem is érdekel ez a bűzlő katyvasz!" :-)

„Ugyan, ki képes ma alakítani a politikát a politikusokon kívül? ”

Ha már nem vagy képes alakítani, legalább tudjad és értsed, hogy mi történik.

Érdekes, akik korábban oly szilárd hittel támogattak bizonyos pártokat, ma csak annyit tudnak mondani, hogy egyik sem különb a másiktól, mindet le kellene cserélni, meg máshol lenne a helyük. Ez a politikai felelősség elkenésének legjobb módszere. "Hát, nem mindegyik lop? Dehogynem! Engem már nem is érdekel ez a bűzlő katyvasz!" :-)

1.Tudom, hogy mi történik.
2.Bocsánat, én képes volnék alakítani, talán mondhatom, mint országgyűlési bizottsági szakértő, más kérdés, hogy a politikusok a saját határozataikat sem akarják betartani.
3.Bár nem nekem szólt a válaszelem, jelzem, hogy soha egyetlen pártot sem támogattam tagként, ide sem politikai alapon kerültem be.

Rákérdeztél egy korábbi bajussznak írt mondatomra, annak a helyes értelmezését írtam le. Azt, hogy te személy szerint képes vagy e alakítani is a politikát, én nem tudhatom, és nem konkrétan rád, hanem bárkire vonatkozott ez a mondatom.

"Az szerintem egy nagyon tisztességes rendszer, hogy egy egyetemre viszonylag sok embert felveszünk, és egy magas követelményren­dszerrel könyörtelen módon kirostáljuk az alkalmatlanokat."

A hatalmas probléma, hogy a rostálásnak az égvilágon semmi köze a tudáshoz és a szorgalomhoz. Legalábbis ott, és akkor, ahova én jártam, ott szó sem volt róla. Nagy részben a szerencse döntötte el, hogy ki marad bent. A követelményrendszer ugyanis nem magas volt, hanem egyenesen követhetetlen. Példákat már hoztam eleget, azt hiszem. Hogy nem a sértettség beszél belőlem, azt talán bizonyítja, hogy tulajdonképp nagyobb probléma nélkül elvégeztem az egyetemet, nem csúsztam a félévekkel, sem semmi ilyesmi.

(Az alapgondolattal sem értek egyet, szerintem aki nem odavaló, az egyetlen percig se hitegessük, hogy lehet, hogy mégis, és ne egy vagy több szemeszternyi keserű élmény döbbentse rá, hogy ez neki nem való, de ez már más tészta.)

"Ha már nem vagy képes alakítani, legalább tudjad és értsed, hogy mi történik."

Az I/2. sz. használata (rendszerint) a kérdezőnek szól. Javaslom a személytelen megfogalmazás használatát: "Ha már az emberek nem képesek alakítani stb."

Mallinallival meg egyetértek, tapasztalataink azonos gyökérből táplálkoznak.

ne offoljuk szét a topikot, figyelni kell,hogy mi történik, nem szabad, hogy palira vegyék az embert

na azért hogy semlegességemet bizonyítsam, nézzetek át a Legyen a zene mindenkié topikba:))))

„A hatalmas probléma, hogy a rostálásnak az égvilágon semmi köze a tudáshoz és a szorgalomhoz. ”

Ha tehát rossz szempontok szerint rostálnak, akkor inkább maradjon benn mindenki, ne is állítsunk követelményeket, vagy azokat szállítsuk le a leghülyébb hallgató szintjére? Nehogy valaki olyan essen ki, aki egy ki tudja milyen, de más szempontrendszer szerint meg nagyon is idevaló lett volna?

„Nagy részben a szerencse döntötte el, hogy ki marad bent.”

Sorsjegyen húzta ki a tanár, hogy ki megy át? Ha a tananyagot kérdezte, akkor valószínű már nem nagyrészt a szerencsén múlott, hanem azon, hogy ki mit és mennyit tanult meg belőle. Ja, hogy nem a lényeget kérdezte, meg nem a fontos, meg a használható tudást kérte számon? Hát nyilván azért, hogy a hülyék átmenjenek, az okosok meg kibukjanak. :-)

„(Az alapgondolattal sem értek egyet, szerintem aki nem odavaló, az egyetlen percig se hitegessük, hogy lehet, hogy mégis, és ne egy vagy több szemeszternyi keserű élmény döbbentse rá, hogy ez neki nem való, de ez már más tészta.)”

Ez zseniális, a deklaráció támadhatatlan, már csak azt kell hozzá kitalálnod, hogy melyik az az ettől sokkal jobb módszer, amelyikkel ez megvalósítható, teljesen demokratikus, és senkinek nem szerez keserű élményt, mert mint tudjuk az élet egy habos torta.

Legislator, szintén ELTE?

Élénken él bennem a polgári jog záróvizsga előkészítőn feltett kérdés és válasz:

• Sok a forgalomban lévő tankönyv, nem látjuk, hogy a tanszék mit ajánl a felkészüléshez.
• Minden jegyzetnek van olyan része, amivel a tanszék egyes tagjai nem értenek egyet, ezért a tanszék nem ajánl irodalmat a hallgatóknak, rájuk bízza a választást.

(Hogy ezek utáni 5 percben mi hangzott el, azt senki nem tudja, mert 400 embert mormolt el egyszerre egy lájtosabb anyázást.)

Pl. volt, aki az első féléves vizsgán nem óhajtván vizsgáztatni, minden hallgatótól kérdezett egy második féléves kérdést, és a kis nem odavalók nem tudták a választ:-D. (Nem én voltam, ennyit segítek.)

Mallinalli: Plusz ezt is mondta az illető: "Egyebekben a tanszék minden forgalomban lévő (polgári jogi) tankönyvet ismer."

Azt írd le, hogy szerinted hogyan lenne jobb, ne azt, hogy az én véleményem miért nem tetszik. Minden rendszerben vannak vesztesek, ha erős felvételi-követelményeket támasztasz, akkor lehet azzal érvelni, hogy de nem mindenki ugyanonnan jött, eltérő képzésben vett részt, rossz napja volt a vizsgán, izgult, rossz vizsgázó típus, menstruált stb. Ezért írtam, hogy szerintem sokkal tisztességesebb, ha nem csupán ez dönt, hanem egy későbbi félévi szelekció. És a két elképzelés kombinálható, egyik vagy másik javára.

"Sorsjegyen húzta ki a tanár, hogy ki megy át?"

Most viccelsz, de néha nem álltunk ettől messze érzésem szerint.
Hogy konkrétabb legyek: véleményem az, hogy az oktatók egy része szakmailag megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor oktatóként tökéletesen alkalmatlan. Láttam én felnőtt férfit sírni a folyosón, mert harmadszor is ugyanahhoz a vizsgáztatóhoz került beosztásra, aki már az első alkalommal elmondta, hogy sose fogja átengedni, mindegy, mit húz vagy mond. Aztán mehetsz a kari tanácsra, a lőtéri kutyát nem fogja érdekelni a problémád, legfeljebb beosztanak egy olyan vizsgára egy olyan tanácshoz, ahol teljesen biztosan tudnak olyat kérdezni, amit nem tudsz. Nincs annál rosszabb, amikor látod a szemén, hogy élvezi, hogy szemétkedhet és ezt most a legkomolyabban mondom. Bár ne ez lett volna a tapasztalatom, de sajnos igen.
Nem mindenki ilyen, ez tény, de elég egy ilyenbe belefutni és egy életre nem felejted el.

Az alkalmatlanokat ki kell szűrni, ez nem vitás, de ne mondd nekem, hogy negyedéven(!) az évfolyam 85%-áról még nem derült ki, hogy alkalmatlan. (Konkrét bukási arány.)

„sok évfolyamtársam politikaellenes hálistennek rajtam kívül”

Ennyi erővel lehetnétek időjárásellenesek is.

„Pl. volt, aki az első féléves vizsgán nem óhajtván vizsgáztatni, minden hallgatótól kérdezett egy második féléves kérdést, és a kis nem odavalók nem tudták a választ:-D. (Nem én voltam, ennyit segítek.)”

Mint írtam volt, jó egyetemhez jó emberanyagra van szükség, és ez a tanárokra is vonatkozik. Persze, ezt se vedd magadra, kedves Legislator, mert mint tudod a te szakmai kvalitásaidat mindig is tiszteletben tartottam. :-))

Gondolom, sokat olvastál tőlem (publikációkat):-DDD.

nekünk is volt ilyen, harmadéven, nem emlékszem pontosan, de 70% felettvolt, az tuti,a 30% csak azert ment át, mert a másik tanárnál vizsgázott. aztan szoktunk a dékán úrnak, beült vizsgákra, egyből nem volt annyi bukás:)

úgy érzem, hogy az oktatási rendszert nem lehet úgy megcsinálni, hogy mindenki jól járjon, és egységesen igazságos döntések szülessenek

Kedves KBS,

Én pl. utálom ezt az éghajlatot, a nyár nekem túl meleg, a tél túl hideg. Madeira szigetén fogok élni az örök tavaszban.:-DDD Feltéve, hogy nem tette tönkre a globális felmelegedés.

KBS, arra célzol, hogy az időjárást is csak annyira tudjuk befolyásolni, mint a politikát? Mostanában a a kínaiaknak az jobban megy:)

Mallinalli, mondd már meg légyszi, mi köze van annak, hogy alkalmatlan tanárok is vannak az egyetemeken, ahhoz, hogy nem kellene minden hülyét felvenni. Próbálj már arra reagálni, amit írtam, mert szerintem elbeszélünk egymás mellett.

„Az alkalmatlanokat ki kell szűrni, ez nem vitás, de ne mondd nekem, hogy negyedéven(!) az évfolyam 85%-áról még nem derült ki, hogy alkalmatlan. (Konkrét bukási arány.)”

??? Ezzel mit akarsz mondani? Sok, még több kell, vagy mi? Ezt egyébként te mondtad, nem én.

guba:
Nem általánosságban a szelekció a bajom, hanem az, hogy 400-ból 200-at szelektálnak. Kívánatosnak azt tartanám, hogy nehéz felvételi és utána értelemszerűen elfogadható arányú szelekció. A jelen rendszer nem ez, hanem pontosan az, amit Grád András leírt. De még az se tudás alapon (ezt már én teszem hozzá).
Hogy szerintem hogyan kéne, azt ilyen terjedelemben nem tudom leírni, mert több és súlyosabb a probléma, mint ami idefér. Ott kezdődik, hogy az oktatók fele nem való a katedra közelébe, kicsi százalékuk pedig ép emberek közé sem. Én sajnálom legjobban, hogy ezt kell mondanom. Annyira vártam, hogy oda járhassak, hogy annál jobban csak azt vártam, hogy ne kelljen oda járnom. És én imádtam a tananyagot, most is imádom a szakmámat, de ami ott megy több tanszéken is, az kritikán aluli véleményem szerint.

Lehet más az időjárás?

"Mallinalli, mondd már meg légyszi, mi köze van annak, hogy alkalmatlan tanárok is vannak az egyetemeken, ahhoz, hogy nem kellene minden hülyét felvenni."

Csak az, hogy az alkalmatlan tanár abban látja élete küldetését, hogy kiválogatja a sok alkalmatlant. Ezért úgy ül be reggel vizsgáztatni, hogy a 80%-ot ki kell szórni, mert túl sok az ügyvéd Budapesten, egész Ausztriában nincs ennyi. (Majdnem szó szerint idéztem a professzor urat.) Így aztán tökéletesen mindegy, mit mondasz, mert ha már 3-an kaptak egy kettest, te már nem mehetsz át.

"??? Ezzel mit akarsz mondani? Sok, még több kell, vagy mi?"

Negyedéves hallgatók már túl vannak egy-két vizsgán. Egyetértve Grád Andrással, ahol negyedéven 85% megbukik, ott nem a hallgató a hülye és link.

„ Kívánatosnak azt tartanám, hogy nehéz felvételi és utána értelemszerűen elfogadható arányú szelekció.” A
Ez már majdnem ízlés kérdése. Mert nekem meg jobban tetszik, ha a felvételinél alig van szelekció (csak a nyilvánvaló hülyékre), és a képzés során csökkentjük a kibocsátást a kívánt szintre.
Számos érvem van ennek célszerűsége mellett.

1. Csökkenti az olyan külső tényezők hatását, mint a családból, középiskolából hozott hátrányok, előnyök. (Amelyeknek, valljuk be, nem sok köze van az alkalmassághoz, rátermettséghez.)
2. Nem egyetlen vizsgán (felvételi), egy szűk ismeretanyagon mutatott tudáson alapszik, hanem egy hosszabb időszak alatt nyújtott teljesítményen.
3. Az ismeretek mellett jobban figyelembe veszi a képességeket, irányultságot.
4. Rugalmasabban, gyorsabban tud alkalmazkodni a munkaerőpiaci szükségletekhez. (Ha 600 embert vettek fel azzal, hogy a végén 150 fog kijönni, nem gond, ha kiderül, hogy 200-ra végzettre lesz szükség. De ha eleve csak 150-et vettek fel.

És most jöhetnek az érveid a képzés előtti erőteljes szelekció, a nagyon szűk bemenet mellett. (Egyes oktatók szakmai, emberi kvalitásait hagyjuk, annak ehhez nem sok köze van.)